Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-01 / 257. szám

1985. NOVEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jól dolgoznak, vagy rosszul terveznek? Egy feltűnően nyereséges szövetkezet A sok pénz szembeötlő — Az építők lódót gyórtottak Nem hitel — célrészjegy A megyei Kiszöv elnöksé­gének egyik értékelő jelen­tésében egy szembetűnő tényre lettem figyelmes: a Jászsági Építőipari Szövet­kezet az esztendő első felé­ben megtermelte” egész év­re tervezett nyereségét. Első lehetséges megoldás: a szövetkezetben igen jól dol­goznak, s ez hozott ilyen ki­emelkedő eredményeket. Második: a jászságiak oko- san-rosszul — tehát ennyire alacsonyan — terveztek, így aztán nem is olyan jó ez az eredmény! Végül a hárma- dik: a szövetkezet jól ter­vezett. s jól is dolgozott. Me­lyik hát az igaz? Ezt a dilemmámat megosz­tottam dr. Novotni Jánosné szövetkezeti elnökkel, és a kérdést is feltettem neki. — Nem maga az első, aki erre a tényre felfigyelt, s nem is az egyetlen kérdezős­ködő. Az történt, hogy mi erre az évre sajátos mód­szerrel terveztünk. Mivel re­álisan egy jól érzékelhető recessziós folyamattal szá­molhattunk az építőipar. te­rületén, s nem tudhattuk, hogy ez miképpen érint majd bennünket, továbbá az új szabályozók hatásától is tartottunk, két tervet dol­goztunk ki. Egy minimális és egy maximális koncepci­ót. A hivatalos csatornákon persze, csak az egyiket „fut­tathattuk”. Így a minimum­tervünket jelentettük a fe­lettes hatóságoknak. Az ér­tékeléséket ez utóbbi sze­rint végeztük, ugyanakkor itt volt nekünk, belső hasz­nálatra. a másik , terv, s az alapján dolgoztunk... Melyik az igazi? Nem tagadom, ezt hallva felcsillant a szemem. Itt van hát a kutya — a magas nye­reség oka — elásva! Kíván­csian böngésztem át az elém terített éves terv adatait. Ekkor ért az első meglepe­tés. A minimumterv számai ugyanis, gyakorlatilag meg­egyeznek az előző esztendő­ben teljesített szinttel! Szemléltetésül két adatot ra­gadjunk ki a sorból! Tavaly, megközelítően százmillió fo­rint volt a szövetkezet ter­melési értéke, míg az idei minimális terv több mint 98 milliót tartalmaz. Az eltérés figyelmen kívül hagyhatóan kevés. Itt jött a második, .a nagyobb meglepetés: a belső használatú, és a szövetke­zet gazdálkodásában tényle­gesen irányadó terv viszont 120 milliót irányoz elő! A nyereség is az előbbihez ha­sonlóan alakul: 10 millió volt a tavalyi eredmény, az idei „hivatalos” terv ugyan#- ennyi. A belső célkitűzések viszont 16 millió forintról szólnak. — Az alultervezési elmé­let tehát megdőlt. — Az úgynevezett mini­mumtervünk ki volt töltve munkával, megrendelések­kel. Ennek teljesítéséhez te­hát „csak” jól kellett dol­goznunk. A többletered­mény útjában azonban na­gyon sok kérdőjel állt, sok mondatunk kezdődött így: ha... Végül is sikerült az esztendő eddig eltelt részé­ben olyan szabadáras mun­kákat vállalnunk pluszban, amelyek jó eredményt hoz­tak. Már most, év vége előtt két és fél hónappal kimon­dom, hogy az esztendő végé­re hozni tudjuk a maximum­tervünk célkitűzéseit! Min­den reális lehetőség megvan erre! — Az év első hónapjai az építőiparban köztudottan uborkaszezonnak számíta­nak. Az idei évkezdés a nagy hideg miatt különösen kriti­kus volt. Önöknek sikerült ezeket a hatásokat is sem­legesíteni? Ácsorgás helyett — Igen sikerült, sőt az el­ső negyedévet a korábbiak­nál jobb eredménnyel zár­tuk. Ebben az időszakban az . a szokványmegoldás, hogy dolgoztatni a téliesített mun­kahelyen, amíg lehet, s ha már nem. akkor elküldeni a dolgozókat fagyszabadságra. Mi nem ezt tettük. Erre az időszakra olyan más jellegű, zárt helyen végezhető mun­kákat vállaltunk, amellyel a dolgozóink jobban kerestek, mintha a nagy hidegben az építkezéseken ácsorogtak volna, vagy otthon ülnek fagyszabadságon. óránként nyolc forintért. (Ugyanakkor a szövetkezetnek is hasznos volt ez, hiszen nyereséget hozó, produktív munkát vé­geztettünk, s a munkahelyek téliesítési költségeit teljes egészében megtakarítottuk). Ládát gyártottunk, és más faipari munkákat vállaltunk. Mindezeknek forintban jól mérhetők voltak a hatásai a szövetkezet gazdálkodásában és a dolgozók zsebén, egy­aránt. — Azt mondta, hogy tar­tottak az új szabályozók ha­tásaitól is. Hogyan érintet­ték végülis a szövetkezetei a január elsejével hatályba lé­pett szabályozó változások? — Nem annyira élesen, mint azt vártuk. Nekem egyébként az a véleményem, hogy ahol a gazdálkodás kel­lő alapjai megvannak, ott ki lehet bírni, ki lehet gazdál­kodni a pluszként jelentke­ző elvonásokat. Alapokon nemcsak az anyagiakat ér­tem, hanem sok mást is. A hosszú évek jó munkájával megszerezhető tekintélyt, amelynek nyomán a meg­rendelések jönnek; aztán a kialakult jó belső kollektí­vát is, amely biztosíthatja a jó munkát. Sőt, én tovább megyek, s azt mondom, hogy ahol ezek az alapok meg­vannak. ott fegyelmezett, megfontolt gazdálkodással kivédhetők a recessziós ha­tások is! Egyébként, szövet­kezetünktől az új szabályok szerint két és fél millióval vonnak el többet, mint az előző évben. Ha ezt az ösz- szeget a 10—15 milliós forin­tos évi nyereségszintünkhöz ■hasonlítjuk, akkor bizony sok, s jól jönne, ha ezt a nyereségünkhöz „csaphat­nánk”. Magad uram, ha... — Elmondaná, hogy mit ért ön ez alatt: fegyelme­zett, megfontolt gazdálkodás? Mit takar ez a szövetkeze­tükben konkrétan? — Először is azt, hogy ma a gazdasági vezetőnek leg­alább olyan jó közgazdász­nak kell lennie, mint ami­lyen jó szakembernek a sa­ját szakmájában. Ez egyér­telmű. Az én munkaidőm döntő részét is a gazdálko­dás, és nem a termelés köti le. Mindig tisztában kell len­ni a gazdasági helyzetünk­kel, s a folyamatokkal, hogv mindenre időben reagálni tudjunk. Jelentős eredmény­nek könyvelem el, hogy szö­vetkezetünkben sikerült a készletforgási időt 74 napra leszorítani. Minél többször „fordul” a pénzünk, annál több eredményt, nyereséget hoz. Vagy itt van például a hitel kérdése. Van, aki ma azt mondja, érdemes hitelt felvenni. Nos, mi nem ve­szünk fel óriási kamatú ese­ti hiteleket! Nekünk nem éri meg! A beruházási hitel per­sze más. De nekünk mindig van annyi pénzünk, hogy te­vékenységünket finanszíroz­ni tudjuk. Saját pénzeszkö­zeink pótlására inkább cél­részjegyeket bocsátottunk ki tagjainknak, hogy így teher­mentesítsük a szövetkezetét, s ebből építettünk fel pél­dául nyolc lakást a hűtő- génwv’ári lakótelepen. Több mint két órán át beszélgettünk az elnöknő irodájában. S talán jellem­ző a mai viszonyokra, hogy ez idő alatt szinte alig esett szó a szűkebb értelemben vett termelési. építőipari kérdésekről. Annál több vi­szont a gazdaságról, gazdál­kodásról, az uralkodó köz- gazdasági viszonyokról! L. Murányi László A Május 1. Ruhagyár túrkevei üzemében jelenleg belföldi megrendelésre 3 ezer, kü­lönféle fazonú, divatos műszőrmekabátot varrnak Fotó: D. G. A jő példa ereje A káros szenvedélyek, amelyek korábban több­nyire a felnőttek egészsé­gét veszélyeztették, egyre inkább veszélyeztetik az ifjúságét is. Mind több olyan fiatal van, aki nem­csak belekóstol e szenvedé­lyekbe, hanem az első szál cigarettáját követi a többi, az első pohár italát a má­sodik. E szenvedélyek azonban sokkal veszélyesebbek az ifjúságra, mint a felnőt­tekre. Az ital. a cigaretta ugyanis a fejlődő szerveze­tet könnyebben megtámad­ja, és maradandó károkat okoz. A fiatalok egészségtelen életmódjában a másik ösz- szetevő, a mozgásszegény életmód. Megyénkben az általános és középiskolások tizenhárom százaléka spor­tol rendszeresen. Egészséges életmód nincs helyes táplálkozás nélkül A statisztika nem beszél arról, hány család asztalá­ra kerül pörkölt vacsorára, de köztudomású, hogy a könnyű, zöldségben, gyü­mölcsben bővelkedő táplál­kozás elterjesztéséért van még tennivalónk. A WHO az idei egészség- ügyi világnap jelmondatát így fogalmazta meg: Az egészséges ifjúság a leg­jobb erőforrásunk. A jel­mondat nemcsak ezen a napon volt igaz, és nem­csak ebben az évben kell megszívlelnünk, (mivel 1985 nemzetközi ifjúsági év), hanem jövőre is, a kö­vetkező évékben, évtize­dekben is. A gyerekek, a fiatalok egészsége olyan té­ma, melyet soha nem vehe­tünk le a napirendről. Újságokban, rádióban, televízióban olvasunk, hal­lunk híradásokat kórházak, rendelőintézetek, orvosi rendelők építéséről, bővíté­séről, a kórházi ágyak nö­vekvő számáról. Az egész­ség védelme — a fiatalok életének, testi épségének óvása — azonban nem az orvosi rendelőkben, kórhá­zakban kezdődik. Azokat a beteg emberek száníára építették. El kell érnünk, hogy mi­nél kevesebb ember legyen beteg, őrizzük egészségün­ket, amíg csak lehet. Gyermekeinket leginkább úgy nevelhetjük egészséges életmódra, hogy példát mu­tatunk saját életünkkel. Az italért, a cigarettáért nyúló fiatal sokszor édesanyját, édesapját, tanárát utánoz­za. Nézzünk őszintén ma­gunkba; megkövetelhet­jük-e gyermekünktől, hogy ne cigarettázzék, miközben szánkban füstöl a cigaret­ta? Ha jó példát mutatunk, azzal nemcsak gyerme­keink egészségét védjük, de sajátunkat is. P. É. Hordógyár Almásfüzitőn Takarékosságért Emlékplakett az iskolának Koszorúzás Fáy András emléktábláinál A takarékossági világnap alkalmából tegnap délután Budapesten, a KPVDSZ köz­ponti székházának színház- termében ünnepséget tartot­tak, amelyen Fáy András- emlékplakettet kapott a Jász- szentandrási Általános Isko­la. Tanulói példamutató ta- karékbélyeg-gyűjtésükkel évek óta Szolnok megye leg­jobbjai az iskolák versenyé­ben. Ugyanott vette át az OTP vezérigazgatójának el­ismerő oklevelét Németh Magdolna, a KPVDSZ Szol­nok Megyei Bizottságinak titkára, a pénzintézet dolgo­zóinak munkáját elősegítő tevékenységéért. Törökszentmiklós Fáy And­rás lakótelepén két iskola úttörőrajai, akik szintén Fáy András nevét viselik, ko­szorút helyeztek el a névadó emléktáblájánál. Ugyancsak névadójuk emléktábláját ko- szorúzták meg Szolnokon az OTP megyei igazgatóságánál dolgozói Fáy András Szocia­lista Brigád tagjai is. Magyar— afgán találkozA Szolnokon Az őszi szolidaritási akció­sorozat rendezvényeként teg­nap délelőtt a megyeszék­helyre érkezett egy négyta­gú afgán küldöttség, amelyet Hafizulah Ebadih, az Afgán Demokratikus Köztársaság nagykövetségének első titká­ra vezetett. A vendégeket a népfront városi bizottságá­nak Költői úti székházában Bekényi Istvánná városi tit­kár fogadta, majd röviden tájékoztatta őket Szolnok múltjáról, nevezetességeiről, mindennapjairól. Délután az afgán delegáció a galériába látogatott, maid felkereste a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat Ad.V Endre úti központját, ahol rövid ismertetést hallgatott meg a cégről. Ezután baráti találkozó kezdődött, amelyen a vállalati KISZ-fiatalok is részt vettek. Itt Hafizulah Ebadhi hazáia társadalmi, po­litikai fejlődéséről számolt be. majd a fiatalok kérdései­re válaszolt. Hordógyártó üzem kezdte meg a termelést a Komáro­mi Kőolajipari Vállalat al- másfüzitői telepén. A korsze­rű létesítmény átadásával régi problémát szüntettek meg. Mostanáig ugyanis az elismerten jó minőségű, vi­lágszínvonalú motorolajokat és kenőzsírokat részben im­portált csomagolóanyagok­ban, részben pedig kifogá­solható minőségű és küllemű hazai gyártmányú hordók­ban szállították belföldre és külföldre. Némelykor még az exportkötelezettségek tel­jesítése is akadozott a cso­magolási nehézségek miatt. Az új üzem mindezeket a gondokat megszünteti: éven­ként félmillió 200 literes, jó minőségű hordót, illetve do­bozt készítenek itt vasle­mezből és tökéletes festék- bevonattal. A hordógyár építőére 290 millió forintot költöttek, de ez az összeg hamar megté­rül. A vállalat és a népgaz­daság érdekeit egyaránt szol­gáló beruházást valósítottak meg. mivel importot pótol­nak, közvetlenül a termelés színhelyén készítik a hordó­kat. Tetszetős csomagolásban kínálhatják a megrendelők­nek a kenőolajakat és zsí­rokat. Az új hordókból a ha­zai élelmiszeriparnak is szál­lítanak különféle ételek, konzervek, zsírok stb. cso­magolására. A hordógyár átadásával befejeződött a Komáromi Kőolajipari Vállalat almás- füzitői gyáregységének ha­todik ötéves terv időszakára előirányzott rekonstrukciója. II tudomány eszközeivel az ötéves terv teljesítéséért A MAE tisztújító ktlldöttértokezloto Szolnokon Tegnap délután Szolno­kon megtartották a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének tiszt­újító küldöttközgyűlését. A KÖTIVIZIG székházának nagytermét zsúfolásig meg­töltötték a meghívottak, a termelőszövetkezetek, álla­mi gazdaságok, termelési rendszerek, intézmények, vállalatok képviselői. Lengyel Lajos, a megyei szervezet elnöke köszöntötte az ezerkétszáz tagot számlá­ló szervezet küldötteit, majd Matúz János, az egyesület titkára adott számot az el­múlt öt év munkájáról. Be­vezetőjében arról beszélt, hogy munkájuk elsődleges célja az volt, hogy a VI. öt­éves terv ágazati feladatai­nak teljesítését elősegítsék. A megye mezőgazdaságának termelése az aszály-, a fagy- és jégkárok ellenére is eredményes volt, hiszen az öt évre tervezett növekedé­si ütem már 1984-ben meg­valósult. Például 1400 hek­tárral növekedett a szántó­terület, 45 ezer hektáron pe­dig elvégezték a melioráci­ós munkákat. A gabona ese­tében nőttek a hozamok is, de ez sajnos, nem mondható el a kukoricánál. Az aszály miatt ebből a növényből 400 ezer tonnával kevesebbet ta­karítottak be a gazdaságok. Az állattenyésztésről szólva többek között elmondta az előadó, hogy legdinamiku­sabban a kocaállomány nö­vekedett. A megyei szervezet tagsá­ga nyolc — így az agrár- gazdasági, a növényter­mesztési, a kertészeti, a nö­vényvédelmi, a talajtani, a gépesítési, az állattenyészté­si és az állategészségügyi — szakosztályban, valamint he­lyi és üzemi csoportokban tömörülve végzi munkáját. Külön értékelve a szak­osztályok munkáját, Matúz János kiemelte az intenzív gabonaprogramban való részvételt, a különböző szak­mai bemutatókat, tanácsko­zásokat, amelyek sokrétűen segítették a szakemberek munkáját. A további feladatok között megemlítette, hogy most is elsődleges cél a hatéko­nyabb munka, a jobb minő­ségű termékek előállítása, mert csak így lehet megfe­lelni az egyre igényesebb piac követelményeinek. Ezt követően az értekezle­ten többen szót kértek, és Szolnok megye mezőgazda- sági termelésének jelentősé­géről, a tudományos ered­mények gyakorlatban való gyors elterjesztéséről, a szakmai találkozók, a mi­nőségi termelés és a jobb anyagi megbecsülés fontos­ságáról beszéltek. A hozzászólások után megválasztották a MAE me­gyei szervezetének vezetősé­gét. Az elnöki teendőket a következő öt évben ismét Lengyel Lajos, az Agrocoop igazgatója látja el. A szer­vezet titkárának Zeíe- nyánszki Andrást, • a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét választották meg.

Next

/
Thumbnails
Contents