Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. NOVEMBER 26. Egy óvodafelújítás kényszerpályája Kenderesen mindent megtettek...? Kolléganőmtől azzal kap­tam a témát, hogy lehetőleg közvetlenül a november 7 -ét követő ünnepnapok eltelté­vel igyekezzek eljutni Ken­deresre, merthogy némi kálvária után november 7­Az 1. számú óvoda kapu­jában munkaxuhás fiatal­emberek járnak ki-be. Egyi­kük a villanyoszlop legtete­jén tamászik, közvetlenül a gólyafészek alatt a szállin­gózó hóesésben. — Szerencse, hogy üres a fészek! — kiáltok föl a ma­gasba. — Dehogy szerencse! — így a villanyszerelő. — Ha Igqlyai .lenne benne! akkor meleg lenne. Akarva akaratlanul elta­lálta a „hétköznapok légtor­násza” a lényeget; mert ha a nyáron befejeződött volna az óvoda felújítása — ahogy Kenderesen tervezték — nemcsak neki nem kellene a hóesésben a villany pózna tetején fagvoskodnia, a ken- deresi szülők is nyugodtab- bak lennének. Mert most. ahogy laikusként bepillan­tok az épületbe, megállapí­tom: ide aligha költöznek vissza az idén az óvodások. Hacsak valami csoda nem történik — kényszerülök sietve hozzátenni, mert az írás további részéből mind­járt kiderül, akadnak Ken­deresen csodavárók. Az óvodások szemben, az öregek napközi otthonában kaptak helyet, az idős em­berek, pedig a kultúrház emeleti klubtermében töltik napjaikat. Amíg a vezető óvónőre várok, alkalmam nyílik megtekinteni a kicsik „birodalmát”. A harmincöt idős embernek valóban ki­tűnően megfelel. De a het- venegynéhány óvodásnak.. ? Nézzük csak: jut nekik ösz- szesen két WC, és egyetlen lavór a kézmosáshoz. Az Hogy miért húzódik im­már fél éve az óvoda felújí­tása, azt a tanácsnál igye­keztem megtudni. Ballagok fölfele a lépcsőn éppen összetalálkozom a vb-titkárnővel. Szerencsém van, hiszen elsősorban hoz­zá igazítottak. Mondom, mi járatban. Kényszeredett mo­soly, pillanatnyi tanácstalan­ság a válasz, aztán a gond­felhőt a tanácselnök megje­lenése hessenti el a vb-tit- kámő homlokáról. — Az óvoda ügyében a ta­nácselnök nyilatkozik! — tessékkel széles mozdulattal a tanácselnök asszony felé. Czakó Sándornéval, a nagyközségi tanács elnöké­vel vagy negyedóráig ál­lunk szemközt. Megpróbál kitérni a beszélgetés elől. Mi tagadás, nála csak én érzem kényelmetlenebbül magam. Állok egyik lábam­ról a másikra, igyekszem meggyőzni, hogy semmilyen hátsó szándékom nincs. Ha a tanács tényleg nem hibás, pláne nem árthat a nyil­vánosság — érvelek, —, de érzem, hogy a pokolba kí­vánja az „erőszakos” újság­írót. — De hát miért nem vár egy kicsit, legalább a hónap végéig? — szedné elő a végső érvet. Szaktizemmérnök- képzés kezdődik Vízrendezési és talaj javítá­si ismereteket sajátíthatnak el a szakemberek a debrece­ni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai karán, Me­zőtúron pedig, az egyetem gépészeti főiskolai karán a gépalkatrész-felújítás kor­szerű megoldásait tanítják majd. A Kertészeti Egyetem kecskeméti főiskolai karán, a biotechnológia témaköré­ben kezdik meg a képzést. re ígérték az ottani 1. szá­mú óvoda felújítás utáni átadását. Ha közvetlenül az ünnepnapok után nem is, az első havas novemberi dél- előttön megérkeztem Ken­deresre. óvoda dolgozói eDmandják. hogy nem szép tőlük,, de szinte fölsóhajtanak reggel, ha egy-két gyerek nem ér­kezik meg. Mert annyival is kényelmesebben tudnak ebédeltetni, a kis ágyakat kevésbé kell ebéd után ösz- szezsúfolni. Darvasné Koczó Anikó nem éppen nyugalmas kö­rülmények között kezdte egységvezetői működését szeptemberben Kenderesen: — Az előzményekről any- nyit tudok, hogy június 15- én bezárt az 1. számú óvo­da, hogy minél hamarabb elkezdődhessen a felújítás. Százhuszonkilenc gyerek „lenne fölvéve”, de kértük, hogy aki meg tudja oldani, gyermeke felügyeletét, ne hozza, mert nem lesz kész az épület. Ide, az öregek napközi otthonába hetven­egyet vettünk föl, most 75 — 76-an vannak. Sok ebben az épületben persze, hogy sok. De jár minden nagycsoportos — nekik „kö­telező” az iskolaelőkészítés miatt — és minden olyan gyerek, akinek mindkét szü­lője dolgozik. Jönnek a töb­biek szülei is, szinte minden nap kérdezik, mikor hozhat­ják a kicsiket. Nemcsak érdeklődnek, tenni is akarnak a szülők — tudom meg. Az óvoda hátsó traktusában csak két ablakot cseréltek, két apuka vállalta, hogy hét végén ki­festik a helyiségeket, úgy hogy oda hamarosan újabb harminc gyereket tudnak fölvenni. Talán érdemes lett volna a szülők munkájával korábban is számolni? — Melyik hónapra gon­dol? — Hát erre. novemberre. — Miért, azt gondolja, a hátralevő tíz nap alatt nagy változások várhatók? — Átadjuk az óvodát, a Télapót már ott köszönthe­tik a gyerekek! — Ne haragudjon, most jövök az építkezésről, én ezt nem hiszem. Elbizonytalanodik, leültet. De még föl sem teszem az első kérdést, kimegy, hogy a gamesz vezetőjétől ponto­san tájékozódjon az ügyben. Erős tíz percet töltök ma­gányosan az irodában, és furcsállom, hogy egy ilyen égető kérdésben most kell alaposan tájékozódnia. De visszatér, kezdi. — Nézze, nem volna jó, ha kedvezőtlen színben tüntet­né fel a tanács munkáját. Még most sem halad úgy az építkezés, ahogy szeret­nénk. — Mikor, kitől rendelték meg a munkát? • — Még a nyár elején el­vállalta a fegyvemeki ta­nács költségvetési üzeme. Hogy konkrétan mikor is beszéltünk, azt így hirtelen nem tudom megmondani, de egész nyáron hitegettek ben­nünket. Az is igaz, hogy a felújítási tervünkben erede­Megkezdték az épületek felmérését, a helyreállítási munkák előkészítését a Szé­kesfehérvári szabadtéri mú­zeumának kijelölt területén, a leendő rácvárosi skanzen­ben. A település múltjának értékes és jellegzetes népi építészettörténeti emlékei — 10—12 még felújítható, más­félévszázados porta — talál­ható ezen a helyen. A város nagyüzemeinek intézményeinek dolgozói el­vállalták, hogy az évek óta lakatlanul álló, leromlott tileg csak az óvoda szolgá­lati lakásának átalakítása szerepelt. Azt a tervet nem hagyta jóvá a Köjál, az új terv elkészítése is időbe tel­lett. — Miért híztak egész nyá­ron a költségvetési üzem ígéretében? Ha valaki az írásos szerződést nem tartja be, nyilván szerződésszegést követ el, aminek következ­ménye kell, hogy legyen ... — Nem tudunk mit ten­ni... Jó a kapcsolatunk, mást is csinálnak nálunk; orvosi rendelőt, lakásokat újítanak föl. , — Nem érzi úgy, hogy az óvoda felújításának ügye valahogy kicsúszott a ke­zükből? — Nem, nem érzem. Saj­nos a fegyvernekiek becsap­tak bennünket. Nem bán­nám, ha egy kicsit „megcsíp- kedné” a költségvetési üze­met. Mi azonnal léptünk. Augusztusi!!!) végén fölvo- nult a kisújszállási Szoliváll. De higgye el, a gyerekek nem sínylik meg, jó körül­mények között vannak. Eb­ből nincs feszültség, elége­detlenség a községben. Tü­relmet kértünk, kérünk a szülőktől.. Ha kicsúszott volna az ügy a kezünkből, nem mondanám, hogy az óvoda átadása következik. Rugalmasan megoldani... Sétálok a hópelyhes no­vemberben, elnézem a gyö­nyörűnek ígérkező könyv­tár sziluettjét, és betérek Czicze Józsefhez, a nagyköz­ségi pártbizottság titkárához. A véleményét kérdezem. Előrebocsátja, hogy mások helyett nem szívesen nyi­latkozik. — A tanács ostorozta a költségvetési üzemet, a költ­ségvetési üzem megint más­ra hivatkozik. Hol a felelős? Nem tudom, nekem nem ha­tásköröm, nem feladatom megítélni, de nyilván azok között kell keresni, akik ez­zel foglalkoznak. A szülők joggal kérdezik: amikor ti­zenkét hónapból áll az év, miért éppen most csinálják az óvodát? Az igaz, hogy kényszerpályára futott a do­log, de mi, a község vezetői, igyekszünk rugalmasan meg­oldani a gondokat. Az át­meneti megoldást megtalál­tuk, és szerintem januárban átköltöznek a gyerekek. Nem, nem hiszem, hogy eb­ben az évben kész lesz, ha­csak valami csoda nem tör­ténik. Hogy mi a tanulság számunkra? Pontosabban, a realitásnak megfelelően kell egyeztetni a feladatokat. Ez utóbbi megállapításban tökéletesen egyetértünk a párttitkárral. Am fölmerül még néhány kérdés, gondo­lat. Először is: bizony elé­gedetlenek a szülők ebben az esetben a tanács munká­jával. Mert valóban érthe­tetlen, miért hagyta magát a tanács hitegetni. Miért nem készítették elő alapo­sabban a felújítás tervét, hogy ne okozzon zavart, meglepetést az áttervezte- tés? Miért nem kerestek idejéb'en megbízható kivite­lezőt, akár a szülők segít­ségét kérve már korábban is? Miért hitegették a szü­lőket a november elejei át­adással? Egri Sándor épületeket eredeti állapotuk­nak megfelelően helyreál­lítják, majd folyamatosan karbantartják. A szabadtéri múzeumot igyekeznek be­kapcsolni a város életébe, és az öreg házakban kisipa­ros műhelyeket, szakköri szo­bákat, KISZ-klubokat, han­gulatos vendéglátóhelyeket, múzeumot rendeznek be. Első lépésként megkezd­ték az épületek gondos fel­mérését, megvizsgálják, hol kell bontani, illetve mit le­het szakmunkával helyreál­lítani. Elszállt a nyár Hitegették őket? Készül a szabadtéri múzeum Ne érjen felkészületlenül senkit! Földrengések A tudományokban elért sikerek kiszélesítették az emberek ismereteit a termé­szeti jelenségekről. Megis­mertük és megtanultuk a legtöbb pusztító természeti jelenség elleni védekezés módjait, de a természet ele­mi erőit nem tudjuk meg­fékezni. A legveszélyesebb elemi csapások közé tartoz­nak a földrengések, mivel váratlanul, felkészületlenül Különösen nehéz helyzet­be kerülhetnek azok az em­berek. akik nem ismerik a tennivalókat. Az ismeretlen­ség és a tehetetlenség a fé­lelem fokozódásához, pá­nikhoz vezet. A földrengés hatásai, az általa okozható károk és a katasztrófát kö­vető munkák megtervezése, végrehajtása és irányítása nagyjából azonos az atom­csapás esetén várható hatá­sokkal, károkkal és ebből eredően a feladatokkal is. Azonos vonások: a váratlan­ság, a gyors lefolyás és a mentési munkák folyamata. Az eltérés abban jelentke­zik, hogy a mentő erők és a kárt szenvedett lakosok nincsenek kitéve a radioak­tív sugárzásnak. A földren­géskor keletkező tüzeket a gázvezetékek okozzák, míg az atomcsapás elsősorban fény- és hősugárzással rom­bol, szedi áldozatait. A föld­rengéskor keletkező tüzek kis kiterjedésűek. Természe­tes, hogy a romtorlaszok is kisebbek lesznek földrengés esetén, mivel itt nem kelet­kezik lökőhullám; a leom­lott anyagok nagy része helyben marad, ezekből tor­Földrengéskor fontos, hogy az épületben tartózko­dók néhány másodperc alatt elhagyják a lakást. Ha ez nem lehetséges, rejtőzzenek el az ajtónyílásokban, a szi­lárdabb bútorok alatt, hasz­nálják ki a főfalak által képzett sarkokat. Amennyi­ben számolni kell utórezgé­sekkel. készítsék elő a sa­ját és családtagjaik részére, a kitelepítéshez (áttelepítés­hez) szükséges csomagot. Ez mintegy 20 kg., lehet és a legszükségesebb személyi tárgyakat tartalmazza (tisz­tálkodó eszközök, orvosság, takaró, igazolványok, okmá­nyok, pénz, legalább egy na­pi élelem, stb). Legyenek kéznél a kötözéshez, fájda­lomcsillapításhoz szüksé­ges felszerelések, eszközök érik az embert. Pillanatok alatt romhalmazzá' válhat­nak a virágzó városok és az emberi ész által létrehozott javak. A földrengések a lel­ki megrázkódtatásokon túl sok emberéletet követelnek, és nagy anyagi vesztesége­ket okoznak az érintett la­kosságnak. A váratlanság nehezíti mind az egyes em­ber, mind az állami szervek munkáját. laszok keletkeznek, ame­lyek területileg kisebbek a romok viszont magasabbak lesznek, mint atomcsapás esetén. Mivel radioaktív su­gárzás nincs, a kárterületen korlátlan ideig tartózkodhat­nak a mentő erők és a ki­menekítettek. A földrengés által okozott károk és veszteségek a la­kosság és a vezető szervek kiképzettségi fokától függő­en nőhetnek vagy csökken­hetnek. A felkészítésnek ki kell terjednie a megelőzés és a földrengés utáni helyzet fel­számolásával kapcsolatos tudnivalók oktatására, illet­ve a szükséges rendszabá­lyok foganatosítására. A megelőzést szolgálja a polgári védelmi oktatás, amely átfogja a lakosság és a vezető szervek minden ré­tegét, szintjét, ugyanakkor a megelőzés érdekében szük­séges olyan intézkedéseket hozni, amelyek betartásával, foganatosításával növelhet­jük a lakott települések, az üzemek állóképességét a földrengés hatásaival szem­ben. és ezek alkalmazására ké­szüljenek fel. Elérhető közelségben kell tartani a tűzoltáshoz szüksé­ges eszközöket, anyagokat. Amennyiben az épület fő elemein — tartófal. födém és tetőszerkezet — rongálódást, repedést észlelnek, tilos a lakásba visszatérni. Mielőtt az ideiglenes elhelyezés megtörténik, a lakásban áramtalanítsanak, a fűtést szüntessék meg, a gázt zár­ják el! Ha a hatóságok máskép­pen nem intézkednek, csak forralt vizet fogyasszanak, a vízvezetékhálózat esetle­ges sérülése miatt. Kútvizet csak tisztálkodáshoz hasz­náljanak ! Amennyiben a lakásba vissza lehet költözni, előtte alaposan meg kell vizsgál­ni az épületek főbb szerke­zeteit ; falakat, pilléreket, oszlopokat, ajtókat, ablako­kat. áthidalókat, gerendákat, födémeket, tetőket és kémé­nyeket. A repedés, süllyedés, ferdülés, ajtók és ablakok torzulása, tető szétnyílása esetén az épületeket szak­emberrel külön is meg kell vizsgáltatni. Tilos a részben vagy nagy mértékben romosodott épü­letbe beköltözni! Előbb el vizsgálatát! Állandóan fi- kell végeztetni az épület gyelni kell az épületek min­den részének és tartozéká­nak állapotát. Ismét meg kell vizsgáltatni az épülete­ket, ha időközben hajszál­repedéseket, repedéseket észlelnek a falakon. Ha iszükséges: megtámasztással, aládúcolással kell az épü­letet ideiglenesen megerősí­teni. Komoly helytállással A földrengés után azonnal meg kell szervezni és kezde­ni: a sérültek kimenekítését a romok alól, illetve a ro­mosodott házakból, épüle­tekből; átjárók létesítését a mentő, polgári védelmi és más alakulatok részére; a közművek (víz, gáz. villanyi kikapcsolását és a károk to­vábbterjedésének megaka­dályozását; az életre veszé­lyes épületek lebontását, a megmaradt falrészek meg­erősítését; a sebesültgyűjtő- helyek kijelölését; a lakos­ság vízzel és élelmiszerrel való ellátását. A munkák és a kárfelszá­molás sorrendjét, idejét a polgári védelem helyi pa­rancsnoka (tanácselnök) ha­tározza meg. Komoly, megfeszített helytállást követel minden részfeladat. Ehhez viszont szükséges, hogy a polgári védelmi oktatást ne vegyük könnyelműen. Az ember ma sokféle veszélynek van kité­ve. A felkészült ember — legyen az vezető vagy egy­szerű lakos — könnyebben elviseli a megpróbáltatáso­kat, fel tudja venni a harcot az elemi csapás okozta kö­vetkezmények ellen. A katasztrófa okozta anya­gi veszteségek csökkentésé­re, az emberek életének vé­désére csak alapos felkészü­léssel vagyunk képesek. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a Polgári Védelem Országos törzsparancsnoka Majdnem atomcsapás... Mit kell tenni? Üj, gazdaságosabb technológiával épül majd a szolnoki fel­színi vízmű harmadik derítő medencéje. Az oldalfal eleme­ket nem a helyszínen, hanem előre elkészítik a BVM szolno­ki gyárában Fotó: H. L. Töltésgarázsok Szegeden A várost övező árvédelmi körtöltést is kihasználják a garázsgondok megoldására a szegedi garázsépítő szövet­kezetek. Főként azok az új lakótelepek jutnak ilyen mó­don garázshoz, amelyeknek a szélső házsorai a töltés men­tén épültek. A szövetkezetbe tömörült autótulajdonosok egy része — megfelelő épí­tési engedéllyel és a helyi vízügyi igazgatóság egyetér­tésével — a töltés belsejében alakítja ki a garázsát. A félkör, illetve boltív alakú hátsó falak erősítik az ár­védelmi töltést. A sorgará­zsok betontetejét földdel, il­letve gyeppel borítják, s így a garázsok teteje kitűnően alkalmas játszótérnek is. E megoldás révén sem a ját­szótér, sem a garázs nem csökkenti a lakóházakat öve­ző parkterületet. A terv sze­rint több száz ilyen töltés­garázst alakítanak ki a vá­rosban. Ugyancsak a jobb terület- kihasználásra megépült az új lakótelepek első, 76 férő­helyes kétszintes parkolóhá­za, amelyet hamarosan újabbak követnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents