Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T 1985. NOVEMBER 25. flz SZMT küldöttértekezlete Szolnokon Szavaznak a küldöttek (Folytatás az 1. oldalról) •nyolcezer ügyet tárgyaltak. A tapasztalatok arra vallanak, hogy évről évre csökken a munkaügyi döntőbizottságok elé kerülő ügyek száma. A beszámoló arról is tájékoztatta a küldötteket, hogy az SZMT és az ágazati szak- szervezetek megyei szervei folyamatosan figyelemmel kísérik a kollektív szerződések betartását. Ugyanúgy a megye munkavédelmi helyzetének alakulására is fokozott figyelmet fordítanak. Az SZMT titkársága ötven gazdálkodó egység vezetőjét számoltatta be a munkavédelemről. Az ezzel Gál József, az Aprítógép- gyár szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy 1980-ban és 81-ben megszüntették a munkaverseny formális vonásait vállalatuknál, új értékelési rendszert dolgoztak ki, amellyel megteremtették a munkaverseny korszerű feltételeit. A brigádok aktuális vállalásai a gyár céljainak elérését segítik, a bonyolultabb munkafeladatok megoldására komplex brigádok alakultak. A dolgozók átlagkeresete 5 év alatt 58 százalékkal emelkedett. A szakszervezeti munkában kiemelten kezelték a munka- körülmények folyamatos javítását, az üzemegészségügyet és a dolgozók lakáshoz juttatását Bauer István, a Tiszamen- ti Vegyiművek szakszervezeti bizottságának titkára javasolta, a tájékoztatás javítása érdekében, hogy a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa szervezze meg a szakszervezeti bizottságok közötti információáramlást, egy írásos titkári tájékoztató például jó háttéranyagot szolgáltathatna a központi és a megyei határozatokhoz, önkritikusan állapította meg, hogy a Vegyiművekben a beszámolási időszakban nem sikerült érezhetően emelni az üzemi étkeztetés színvonalát. A dolgozóknak sok problémájuk van az autóbusz-közlekedéssel. Kun Lajosné, a Tisza Cipőgyár munkamódszerátadóMajoros Károly a megyei pártbizottság nevében üdvözölte a küldöttértekezletet. Elismerését és köszönetét fejezte ki a szervezett dolgozók nagy táborának, akik nélkül nem születhettek volna meg az utóbbi öt év eredményei. Megemlítette, hogy minden nehézség ellenére megépült megyénkben 15 500 lakás, 584 tanterem (ebből 383 társadalmi összefogással), 458 kórházi ágy, egy művelődési ház, a növényolajgyár, a sörgyár, a Kőbányai Gyógyszergyár tiszafüredi telepe, a szolnoki úttörőház, az Orion jászfényszarui gyáregysége, átadták a technika házát. Befejeződött a papírgyári rekonstrukció, a Tiszamenti Vegyiművek nát- rium-tripolifoszfát ' üzeme. Korszerűbb lett az iskolai oktatás, gazdagabb és tartalmasabb kulturális és művészeti életünk, megélénkült a szellemi tevékenység. Mindebben benne van — hangsúlyozta — a megyében élő 147 ezer szervezett dolgozó felelőssége is a szocializmus építésének gyorsításáért. Az eredmények kifejezik a szakszervezetekbe tömörült dolgozók bizalmát a munkásosztály pártjának politikája iránt. Azt is tanúsítják, hogy megyénk szervezett dolgozói az ország gazdájaként gondolkodnak, képesek és készek a párt célkitűzéseikapcsblatos állami és szak- szervezeti feladatok végrehajtása során fejlődött a megelőző tevékenység. Az üzemi balesetek száma 1980- hoz viszonyítva 2,1 százalékkal csökkent, a kiesett munkanapok száma pedig közel azonos. A balesetek nagy része a biztonsági előírások megszegéséből adódik. Az SZMT beszámolója részletesen kitért a szak- szervezeti élet egyéb területeire is. A területpolitikai munkát, a tagság politikai, kulturális képzését, a testületek vezető, irányító és ellenőrző tevékenységét érintő reális, őszinte értékítélete serkentőleg hatott a beszámoló szóbeli ajánlását követő eszmecserére. ja örömmel számolt be a gyár korszerűsödő termelő- berendezéseiről, az emelkedő bérekről. Évi 11 millió pár cipőt gyártanak, és igaz, hogy a vgmk-k munkája is benne van ebben, de a szocialista mun- kaverseny-mozgalom is nagy hajtóerő, hiszen évente négyezren vesznek részt abban. A brigádok kezdeményezői, élenjárói a kommunista szombatoknak, általános iskolai osztályokat, időseket, nyugdíjasokat patronálnak. Sajnos az Alkotó Ifjúság pályázat és a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának munkája nem tükrözi a gyárban fellelhető szellemi erőket. Pappné Boda Erzsébet, a Gabonaforgalmi Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára örömmel állapította meg, hogy a megye élelmi- szeripari üzemeiben egyre több felsőfokú szakember dolgozik. Nyilván munkájuknak is köszönhető, hogy javul a termékek minősége, az üzemekben korszerű berendezések működnek. Ám hiányzanak a jól képzett szakmunkások, még ma is sokan nehéz fizikai munkát végeznek, a dolgozók nem szívesen használják a kényelmetlen védőeszközöket, a munkaruhák beszerzése nehézkes, minőségük kifogásolható. Dr. Olexik László, a megyei kórház csoportvezető belgyógyász szakorvosa az egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülésével foglalkonek végrehajtására itt, Szolnok megyében. Az SZMT beszámolóját reális értékelésnek tartotta. A munkát befolyásoló körülményekről szólva kiemelte a nyugodt politikai hangulatot, a dolgozók reális helyzetmegítélését, tettrekészsé- gét. Szólt arról is, hogy nagyobb az érzékenység, a türelmetlenség a meglévő hibákkal szemben, mert lassan „koptatjuk” azokat és nem is mindig rajtunk kívül álló okok miatt. A továbbiakban azt emelte ki, hogy a VII. ötéves terv kidolgozásának időszakát éljük. Tényként könyvelhetjük el, hogy pénzügyi lehetőségeink csökkentek. Többre lenne szükségünk, mint amire lehetőségünk van. Növekszik a helyi szervek, vállalatok önállósága, ami fokozza felelősségünket a rendelkezésünkre álló javak felhasználásában. Az alapkövetelmény nem változott; hatékony gazdálkodást kell megvalósítani — de nem mindegy, milyen úton. Nem a gazdaságtalan termelés megszüntetése a cél, hanem annak jövedelmezővé tétele. Aláhúzta: minden kérdést a szocializmus érdekeinek alárendelten kell vizsgálnunk, mert a dolgozó nép céljait csakis a hatalom birtokában képes elérni. Szükségesnek tartotta, hogy a zott Elmondta, hogy a megélhetési költségek emelkedését nem kompenzálja a bérek emelkedése és ez jó néhány feszültség forrása. Nem javult például az orvos-beteg viszony. Véleménye szerint többletterhek rakódtak az egészségügyre. Növelni kellene például a szociális otthoni helyek számát, kiterjeszteni a szociális gondozói hálózatot, hiszen kórházi ágyak szabadulhatnak fel ezáltal. Szabó Tiva- darné tiszafüredi áruházvezető a kereskedelemben és a vendéglátásban meghonosodott szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzemeltetési formák mellett foglalt állást. Javult az áruválaszték, nőtt a kereskedelem és a vendéglátás kulturáltsága. Sokat vitatott kérdés a kereskedelmi etika. Ezen a területen a szakszervezeti nevelőmunka nagy jelentőségű. Az a cél, hogy a szakszervezet következetesen védje a tisztességes dolgozót, a szakma becsületét és lépjen föl a tisztességtelenekkel szemben. Fábiánná dr. Kocsis Lenke a Jászberényi Tanítóképző Főiskola docense a ma iskolájáról, a pedagógusképzésről beszélt. A sok gonddal küzdő iskola csak akkor tud megfelelni az elvárásoknak, ha folyamatosan megújul. Ha igaz az, hogy a tudomány közvetlen termelő erővé válik, olyan embereket kell képezni, akik magas színvonalú tudományos ismeretekkel rendelkeznek. Megyénk oktatási intézményei jelentős helyet foglalnak el hazánkban, sok a kísérletező kollektíva, a tudományos szaktekintély. Hatásuk túlnő az iskola falain. Romhányi László, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára örömmel említette, hogy a beszámolási időszakban a megyében a kétéves aszály ellenére is jó volt a búza- és a napraforgótermés, eredményes a tejtermelés. A mezőgazdasági termelés értéke a VI. ötéves tervben 25 százalékkal nőtt. Az erdőgazdaságban lassúbb volt a fejlődés, a tervezett növekedés nem valósult meg, a dolgozók keresete is elmaradt az ágazat más területén tevékenykedőkétől. A munkáversenyben a dolgozók 65 százaléka vesz részt, a vállalások értelmes célokat, feladatokat tartalmaznak. szakszervezetek értessék meg a dolgozókkal a feladatok elvégzésének célszerűségét, mert a jogos igényeket csak akkor lehet kielégíteni, ha lesz miből. Végső soron önmagunktól kérünk. Ennek felismerése tükröződött ezen a küldöttértekezleten is. Ezt szem előtt tartva vegye ki részét minden szervezett dolgozó a saját munkaterületén a hibák kijavításából, mert a fegyelmezetlenség, a fogyatékosságok eltűrése céljaink elérését fékezi. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy munkánk legnagyobb tartaléka a dolgozók képessége és készsége. Ma a szakszervezetek tevékenysége erősen kötődik a munkához, a munkáshoz, mivel ettől függ a dolgozók minden érdekének érvényesítése. Érdekeltté kell tenniük az embereket a szocializmus építésében, a munka társadalmához mérten rangot kell adni a munkának ‘és a munkásnak, elérni, hogy ügyeskedéssel ne boldoguljon senki. A dolgozó érezze és élvezze a szocializmus előnyét, munkája gyümölcsét. A dolgozók érdekvédelme nem lehet mellékes, de csak azoknak az érdekét szabad védeni, akik becsülettel teljesítik kötelességüket. A megyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy mindennapi szoros emberi kapcsolatok nélkül nem lehet eredményes a szak- szervezeti munka. Nagyobb következetességet sürgetett a munkában. Ehhez nélkülözhetetlennek tartotta azt, hogy a szakszervezetek marxista- leninista politikát folytassanak stílusban és módszerben, mert az eszmei alap nélküli szervezettség nemcsak céltalan, hanem értelmetlen is. Ez azt is jelenti, hogy a realitásból és nem az óhajokból kell kiindulni. Figyelmeztetett, arra, hogy a szakszervezetek gazdái a szervezett dolgozók. Értük és velük együtt kell dolgozni. A kölcsönös bizalom a jó együttműködés alapja. Nyíltan kell beszélni dolgainkról és nem szabad a tagságot csupán a végrehajtásra szorítani, ki kell kérni véleményét a döntések előtt. Befejezésül gazdasági, társadalmi fejlődésünk meggyorsításáról szólt, amihez útmutató a XIII. pártkongresszus határozata. A tetteken a sor. A cselekvést nem pótolhatja a hangzatos egyetértés jelszava. Az ügy sikere az üzemekben, a földeken, az iskolákban, a tudományos kutatóhelyeken dől el. Belső László, a Szolnoki MÁV Járműjavító szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy a szakszervezet tagjaival, a tisztségviselőkkel való beszélgetések közben felvetődött, hogy a szakszervezetnek valójában annyiféle kérdéssel kellene-e foglalkozi. mint most teszi. Véleménye szerint egyszerűsíteni kell az alapszervezetek irányítását. Ha nem akarjuk, — hangoztatta, hogy az ország vérkeringését biztosító vasút gátja legyen a népgazdaság fejlődésének, olyan arányban kell fejleszteni, mint a legdinamikusabb iparágat. A vasútnál nem sikerült bevezetni a 40 órás munkahetet, a vasutasok havonta rendszeresen 200—250 órát dolgoznak. Igaz, ebben az évben kiemelt bérfejlesztést kaptak. Társadalmi feszültséget jelent a vasutas fiatalok lakáshelyzete, persze ez már nem csak a vasutasok problémája. i Nyolczas Mária, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkára a szakigazgatási munka korszerűsödése, az ügyintézés egyszerűsödése mellett megemlítette, hogy a nagy munkaterhelés és a nem kielégítő anyagi elismerés miatt sok felsőfokú végzettségű szakember fordított hátat a közigazgatásnak. Az igazságügyi dolgozók mun- katerhei az elviselhetőség határára értek. Csökkent az igazságügyi pálya presztízse, főleg a férfiak hagyják el a pályát. Szabó Béla, a törökszentmiklósi Finommechanikai Vállalat szerszám- készítője. a szakmaközi bizottság titkára, a szakmaközi bizottság és a városi tanács együttműködésének módszereit ismertette. Munkájuk a helyi területpolitikai elvekre épül, feladatuk a területfejlesztési tervek kialakításában való szak- szervezeti részvétel. Tardy Lászlóné, az Alföldi Téglaipari Vállalat energetikai csoportvezetője, szociálpolitikai •kérdésekről szólt, megállapította, hogy az üdülési igényeket nem tudják kielégíteni, mert kevés a családos beutaló, ugyanakkor télen még jutalomból sem tudják odaadni a beutalókat. Kun Lászlóné, a Túrkevei Autójavító Vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára leszögezte, hogy az önállóság elnyerésével érdemibbé vált a szakszervezetnek a tervezőmunkában való részvétele. A munkaversenyben új szemléletet honosítottak meg, a vállalások az üzemek gazdasági céljaihoz, a várospolitikai célokhoz, az anyag- és energiatakarékossághoz kapcsolódtak. Országh Ferencné, a SZOT alelnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti tisztségviselők szégyenkezés nélkül állhatnak választóik elé. Elmondhatjuk, hogy sikerült megőriznünk szocialista vívmányainkat, sikerült az exten- zív gazdálkodásról áttérni az intenzívre. A szakszervezetek mindent megtettek azért, hogy a legtöbbet adják tagjaiknak. A most záruló ciklusban a szakszervezeti mozgalomban is szélesedett a demokrácia, növekedett a bizalmiak, a testületek jogköre. Hangsúlyozta, hogy az érdekvédelmi tevékenységre az élet minden területén gondoljanak a szak- szervezetek. Elismerését fejezte ki az SZMT és a megyei szakszervezeti szervek jó munkájáért. Fontosnak tartotta a továbbiakra nézve az alapszervezeti munka fokozottabb segítését, a szakszervezeti munkamódszer, munkastílus fejlesztését. Dr. Hingl József, a Kő- olajkutató Vállalat vezér- igazgatója a szénhidrogénbányászok áldozatos munkáját mutatta be. Éjjel, nappal, télen, nyáron, hétköznap és ünnepnapon is dolgoznak, meg kellett tehát találni azt a vonzerőt, amit a munkahelyhez köti az embereket. Rendszeresen hazaszállítják a dolgozókat, a VI. ötéves terv ideje alatt teljesült régi kívánságuk, a szénbányászokhoz hasonlóan a szénhidrogén-bányászok is hűségjutalmat kapnak. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke visszaemlékezett a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa több mint tíz éve élő együttműködési megállapodására, amelyet évente áttekintenek, megújítanak.’ Megállapította, hogy erősödött a tanácsok és a lakosság kapcso’ata, a megye dolgozói aktívan közreműködnek a területpolitikai célok végrehajtásában, e téren érvényesül a szakszervezetek kezdeményezése. Javaslataik eljutnak a tanácsokhoz, a szakmaközi bizottságok betöltik funkciójukat. Majd azt hangsúlyozta, hogy az idei esztendő sikeres befejezése milyen fontos a most készülő VII. ötéves terv szempontjából. Kaposvári Kázmér, a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója beszámolt arról, hogy a kommunális vállalatok, üzemek fejlődtek, szolgáltatásaik bővítésére, színvonalának állandó javítására törekedtek. A megyeszékhelyen a vízellátás és a szennyvízelvezetés közötti feszültség nem csökkent állapította meg. Polónyi Mátyásáé, a Május 1. Ruhagyár művezetője elmondta, hogy iparáguk (Folytatás a 3. oldalon,j A küldöttértekezlet vitája adjunk nagyobb rangot a munkának Majoros Károly felszólalása A küldöttek az írásos beszámoló szóbeli ajánlását hallgatják
