Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-25 / 276. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP T 1985. NOVEMBER 25. flz SZMT küldöttértekezlete Szolnokon Szavaznak a küldöttek (Folytatás az 1. oldalról) •nyolcezer ügyet tárgyaltak. A tapasztalatok arra valla­nak, hogy évről évre csök­ken a munkaügyi döntőbi­zottságok elé kerülő ügyek száma. A beszámoló arról is tájé­koztatta a küldötteket, hogy az SZMT és az ágazati szak- szervezetek megyei szervei folyamatosan figyelemmel kísérik a kollektív szerző­dések betartását. Ugyanúgy a megye munkavédelmi helyzetének alakulására is fokozott figyelmet fordíta­nak. Az SZMT titkársága ötven gazdálkodó egység ve­zetőjét számoltatta be a munkavédelemről. Az ezzel Gál József, az Aprítógép- gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára elmondta, hogy 1980-ban és 81-ben megszüntették a munkaver­seny formális vonásait vál­lalatuknál, új értékelési rendszert dolgoztak ki, amellyel megteremtették a munkaverseny korszerű fel­tételeit. A brigádok aktuá­lis vállalásai a gyár céljai­nak elérését segítik, a bo­nyolultabb munkafeladatok megoldására komplex bri­gádok alakultak. A dolgozók átlagkeresete 5 év alatt 58 százalékkal emelkedett. A szakszervezeti munkában ki­emelten kezelték a munka- körülmények folyamatos ja­vítását, az üzemegészség­ügyet és a dolgozók lakás­hoz juttatását Bauer István, a Tiszamen- ti Vegyiművek szakszerveze­ti bizottságának titkára ja­vasolta, a tájékoztatás javí­tása érdekében, hogy a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa szervezze meg a szakszerve­zeti bizottságok közötti in­formációáramlást, egy írásos titkári tájékoztató például jó háttéranyagot szolgáltat­hatna a központi és a me­gyei határozatokhoz, önkriti­kusan állapította meg, hogy a Vegyiművekben a beszá­molási időszakban nem sike­rült érezhetően emelni az üzemi étkeztetés színvonalát. A dolgozóknak sok problé­májuk van az autóbusz-köz­lekedéssel. Kun Lajosné, a Tisza Ci­pőgyár munkamódszerátadó­Majoros Károly a megyei pártbizottság nevében üdvö­zölte a küldöttértekezletet. Elismerését és köszönetét fe­jezte ki a szervezett dolgo­zók nagy táborának, akik nélkül nem születhettek vol­na meg az utóbbi öt év ered­ményei. Megemlítette, hogy minden nehézség ellenére megépült megyénkben 15 500 lakás, 584 tanterem (ebből 383 társadalmi összefogással), 458 kórházi ágy, egy művelő­dési ház, a növényolajgyár, a sörgyár, a Kőbányai Gyógyszergyár tiszafüredi telepe, a szolnoki úttörőház, az Orion jászfényszarui gyáregysége, átadták a tech­nika házát. Befejeződött a papírgyári rekonstrukció, a Tiszamenti Vegyiművek nát- rium-tripolifoszfát ' üzeme. Korszerűbb lett az iskolai oktatás, gazdagabb és tar­talmasabb kulturális és mű­vészeti életünk, megélénkült a szellemi tevékenység. Mindebben benne van — hangsúlyozta — a megyében élő 147 ezer szervezett dol­gozó felelőssége is a szocia­lizmus építésének gyorsítá­sáért. Az eredmények kife­jezik a szakszervezetekbe tö­mörült dolgozók bizalmát a munkásosztály pártjának po­litikája iránt. Azt is tanúsít­ják, hogy megyénk szervezett dolgozói az ország gazdája­ként gondolkodnak, képesek és készek a párt célkitűzései­kapcsblatos állami és szak- szervezeti feladatok végre­hajtása során fejlődött a megelőző tevékenység. Az üzemi balesetek száma 1980- hoz viszonyítva 2,1 százalék­kal csökkent, a kiesett mun­kanapok száma pedig közel azonos. A balesetek nagy része a biztonsági előírások megszegéséből adódik. Az SZMT beszámolója részletesen kitért a szak- szervezeti élet egyéb terüle­teire is. A területpolitikai munkát, a tagság politikai, kulturális képzését, a testü­letek vezető, irányító és el­lenőrző tevékenységét érintő reális, őszinte értékítélete serkentőleg hatott a beszá­moló szóbeli ajánlását kö­vető eszmecserére. ja örömmel számolt be a gyár korszerűsödő termelő- berendezéseiről, az emelke­dő bérekről. Évi 11 millió pár cipőt gyártanak, és igaz, hogy a vgmk-k munká­ja is benne van ebben, de a szocialista mun- kaverseny-mozgalom is nagy hajtóerő, hiszen évente négyezren vesznek részt ab­ban. A brigádok kezdemé­nyezői, élenjárói a kommu­nista szombatoknak, általá­nos iskolai osztályokat, idő­seket, nyugdíjasokat patro­nálnak. Sajnos az Alkotó Ifjúság pályázat és a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsának munkája nem tükrözi a gyárban fellelhető szellemi erőket. Pappné Boda Erzsébet, a Gabonaforgalmi Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára örömmel állapította meg, hogy a megye élelmi- szeripari üzemeiben egyre több felsőfokú szakember dolgozik. Nyilván munkájuk­nak is köszönhető, hogy ja­vul a termékek minősége, az üzemekben korszerű be­rendezések működnek. Ám hiányzanak a jól képzett szakmunkások, még ma is sokan nehéz fizikai munkát végeznek, a dolgozók nem szívesen használják a ké­nyelmetlen védőeszközöket, a munkaruhák beszerzése nehézkes, minőségük kifogá­solható. Dr. Olexik László, a me­gyei kórház csoportvezető belgyógyász szakorvosa az egészségügyi dolgozók anya­gi megbecsülésével foglalko­nek végrehajtására itt, Szol­nok megyében. Az SZMT beszámolóját reális értékelésnek tartotta. A munkát befolyásoló körül­ményekről szólva kiemelte a nyugodt politikai hangula­tot, a dolgozók reális hely­zetmegítélését, tettrekészsé- gét. Szólt arról is, hogy na­gyobb az érzékenység, a tü­relmetlenség a meglévő hi­bákkal szemben, mert lassan „koptatjuk” azokat és nem is mindig rajtunk kívül álló okok miatt. A továbbiakban azt emel­te ki, hogy a VII. ötéves terv kidolgozásának idősza­kát éljük. Tényként köny­velhetjük el, hogy pénzügyi lehetőségeink csökkentek. Többre lenne szükségünk, mint amire lehetőségünk van. Növekszik a helyi szer­vek, vállalatok önállósága, ami fokozza felelősségünket a rendelkezésünkre álló ja­vak felhasználásában. Az alapkövetelmény nem válto­zott; hatékony gazdálkodást kell megvalósítani — de nem mindegy, milyen úton. Nem a gazdaságtalan termelés megszüntetése a cél, hanem annak jövedelmezővé tétele. Aláhúzta: minden kérdést a szocializmus érdekeinek alárendelten kell vizsgál­nunk, mert a dolgozó nép céljait csakis a hatalom bir­tokában képes elérni. Szük­ségesnek tartotta, hogy a zott Elmondta, hogy a meg­élhetési költségek emelke­dését nem kompenzálja a bérek emelkedése és ez jó néhány feszültség forrása. Nem javult például az or­vos-beteg viszony. Vélemé­nye szerint többletterhek ra­kódtak az egészségügyre. Növelni kellene például a szociális otthoni helyek szá­mát, kiterjeszteni a szociális gondozói hálózatot, hiszen kórházi ágyak szabadulhat­nak fel ezáltal. Szabó Tiva- darné tiszafüredi áruházve­zető a kereskedelemben és a vendéglátásban meghono­sodott szerződéses és jövede­lemérdekeltségű üzemelte­tési formák mellett foglalt állást. Javult az áruválasz­ték, nőtt a kereskedelem és a vendéglátás kulturáltsága. Sokat vitatott kérdés a ke­reskedelmi etika. Ezen a te­rületen a szakszervezeti ne­velőmunka nagy jelentőségű. Az a cél, hogy a szakszer­vezet következetesen védje a tisztességes dolgozót, a szakma becsületét és lépjen föl a tisztességtelenekkel szemben. Fábiánná dr. Kocsis Len­ke a Jászberényi Tanítókép­ző Főiskola docense a ma iskolájáról, a pedagóguskép­zésről beszélt. A sok gond­dal küzdő iskola csak akkor tud megfelelni az elvárá­soknak, ha folyamatosan megújul. Ha igaz az, hogy a tudomány közvetlen ter­melő erővé válik, olyan em­bereket kell képezni, akik magas színvonalú tudomá­nyos ismeretekkel rendel­keznek. Megyénk oktatási intézményei jelentős helyet foglalnak el hazánkban, sok a kísérletező kollektíva, a tudományos szaktekintély. Hatásuk túlnő az iskola fa­lain. Romhányi László, a MEDOSZ megyei bizottsá­gának titkára örömmel emlí­tette, hogy a beszámolási időszakban a megyében a kétéves aszály ellenére is jó volt a búza- és a napra­forgótermés, eredményes a tejtermelés. A mezőgazdasá­gi termelés értéke a VI. öt­éves tervben 25 százalékkal nőtt. Az erdőgazdaságban lassúbb volt a fejlődés, a tervezett növekedés nem va­lósult meg, a dolgozók kere­sete is elmaradt az ágazat más területén tevékenykedő­kétől. A munkáversenyben a dolgozók 65 százaléka vesz részt, a vállalások értelmes célokat, feladatokat tartal­maznak. szakszervezetek értessék meg a dolgozókkal a feladatok el­végzésének célszerűségét, mert a jogos igényeket csak akkor lehet kielégíteni, ha lesz miből. Végső soron ön­magunktól kérünk. Ennek felismerése tükröződött ezen a küldöttértekezleten is. Ezt szem előtt tartva vegye ki részét minden szervezett dol­gozó a saját munkaterületén a hibák kijavításából, mert a fegyelmezetlenség, a fo­gyatékosságok eltűrése cél­jaink elérését fékezi. Hangsúlyozottan szólt ar­ról, hogy munkánk legna­gyobb tartaléka a dolgozók képessége és készsége. Ma a szakszervezetek tevékenysége erősen kötődik a munkához, a munkáshoz, mivel ettől függ a dolgozók minden ér­dekének érvényesítése. Ér­dekeltté kell tenniük az em­bereket a szocializmus építé­sében, a munka társadalmá­hoz mérten rangot kell adni a munkának ‘és a munkás­nak, elérni, hogy ügyeskedés­sel ne boldoguljon senki. A dolgozó érezze és élvezze a szocializmus előnyét, mun­kája gyümölcsét. A dolgozók érdekvédelme nem lehet mellékes, de csak azoknak az érdekét szabad védeni, akik becsülettel teljesítik köteles­ségüket. A megyei pártbizottság el­ső titkára hangsúlyozta, hogy mindennapi szoros em­beri kapcsolatok nélkül nem lehet eredményes a szak- szervezeti munka. Nagyobb következetességet sürgetett a munkában. Ehhez nélkülöz­hetetlennek tartotta azt, hogy a szakszervezetek marxista- leninista politikát folytassa­nak stílusban és módszerben, mert az eszmei alap nélküli szervezettség nemcsak célta­lan, hanem értelmetlen is. Ez azt is jelenti, hogy a rea­litásból és nem az óhajokból kell kiindulni. Figyelmezte­tett, arra, hogy a szakszerve­zetek gazdái a szervezett dolgozók. Értük és velük együtt kell dolgozni. A köl­csönös bizalom a jó együtt­működés alapja. Nyíltan kell beszélni dolgainkról és nem szabad a tagságot csu­pán a végrehajtásra szoríta­ni, ki kell kérni véleményét a döntések előtt. Befejezésül gazdasági, tár­sadalmi fejlődésünk meg­gyorsításáról szólt, amihez útmutató a XIII. pártkong­resszus határozata. A tette­ken a sor. A cselekvést nem pótolhatja a hangzatos egyetértés jelszava. Az ügy sikere az üzemekben, a föl­deken, az iskolákban, a tu­dományos kutatóhelyeken dől el. Belső László, a Szolnoki MÁV Járműjavító szakszer­vezeti bizottságának titkára elmondta, hogy a szakszer­vezet tagjaival, a tisztségvi­selőkkel való beszélgetések közben felvetődött, hogy a szakszervezetnek valójában annyiféle kérdéssel kellene-e foglalkozi. mint most teszi. Véleménye szerint egyszerű­síteni kell az alapszerveze­tek irányítását. Ha nem akarjuk, — hangoztatta, hogy az ország vérkeringését biztosító vasút gátja legyen a népgazdaság fejlődésének, olyan arányban kell fej­leszteni, mint a legdinami­kusabb iparágat. A vasútnál nem sikerült bevezetni a 40 órás munkahetet, a vasuta­sok havonta rendszeresen 200—250 órát dolgoznak. Igaz, ebben az évben kiemelt bérfejlesztést kaptak. Társa­dalmi feszültséget jelent a vasutas fiatalok lakáshely­zete, persze ez már nem csak a vasutasok problémá­ja. i Nyolczas Mária, a Közal­kalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titká­ra a szakigazgatási munka korszerűsödése, az ügyinté­zés egyszerűsödése mellett megemlítette, hogy a nagy munkaterhelés és a nem ki­elégítő anyagi elismerés mi­att sok felsőfokú végzettsé­gű szakember fordított há­tat a közigazgatásnak. Az igazságügyi dolgozók mun- katerhei az elviselhetőség határára értek. Csökkent az igazságügyi pálya presztízse, főleg a férfiak hagyják el a pályát. Szabó Béla, a tö­rökszentmiklósi Finomme­chanikai Vállalat szerszám- készítője. a szakmaközi bi­zottság titkára, a szakmakö­zi bizottság és a városi ta­nács együttműködésének módszereit ismertette. Mun­kájuk a helyi területpoliti­kai elvekre épül, feladatuk a területfejlesztési tervek kialakításában való szak- szervezeti részvétel. Tardy Lászlóné, az Alföldi Tégla­ipari Vállalat energetikai cso­portvezetője, szociálpolitikai •kérdésekről szólt, megálla­pította, hogy az üdülési igé­nyeket nem tudják kielégí­teni, mert kevés a családos beutaló, ugyanakkor télen még jutalomból sem tudják odaadni a beutalókat. Kun Lászlóné, a Túrkevei Autójavító Vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára leszögezte, hogy az önállóság elnyerésével ér­demibbé vált a szakszerve­zetnek a tervezőmunkában való részvétele. A munka­versenyben új szemléletet honosítottak meg, a vállalá­sok az üzemek gazdasági céljaihoz, a várospolitikai célokhoz, az anyag- és ener­giatakarékossághoz kapcso­lódtak. Országh Ferencné, a SZOT alelnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a szak- szervezeti tisztségviselők szégyenkezés nélkül állhat­nak választóik elé. Elmond­hatjuk, hogy sikerült meg­őriznünk szocialista vívmá­nyainkat, sikerült az exten- zív gazdálkodásról áttérni az intenzívre. A szakszerveze­tek mindent megtettek azért, hogy a legtöbbet ad­ják tagjaiknak. A most zá­ruló ciklusban a szakszer­vezeti mozgalomban is szé­lesedett a demokrácia, növe­kedett a bizalmiak, a testü­letek jogköre. Hangsúlyozta, hogy az érdekvédelmi tevé­kenységre az élet minden te­rületén gondoljanak a szak- szervezetek. Elismerését fe­jezte ki az SZMT és a me­gyei szakszervezeti szervek jó munkájáért. Fontosnak tartotta a továbbiakra néz­ve az alapszervezeti munka fokozottabb segítését, a szakszervezeti munkamód­szer, munkastílus fejleszté­sét. Dr. Hingl József, a Kő- olajkutató Vállalat vezér- igazgatója a szénhidrogén­bányászok áldozatos munká­ját mutatta be. Éjjel, nap­pal, télen, nyáron, hétköz­nap és ünnepnapon is dol­goznak, meg kellett tehát találni azt a vonzerőt, amit a munkahelyhez köti az em­bereket. Rendszeresen haza­szállítják a dolgozókat, a VI. ötéves terv ideje alatt teljesült régi kívánságuk, a szénbányászokhoz hasonlóan a szénhidrogén-bányászok is hűségjutalmat kapnak. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke visszaemléke­zett a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa több mint tíz éve élő együttműködési megállapo­dására, amelyet évente át­tekintenek, megújítanak.’ Megállapította, hogy erősö­dött a tanácsok és a lakos­ság kapcso’ata, a megye dol­gozói aktívan közreműköd­nek a területpolitikai célok végrehajtásában, e téren ér­vényesül a szakszervezetek kezdeményezése. Javaslataik eljutnak a tanácsokhoz, a szakmaközi bizottságok be­töltik funkciójukat. Majd azt hangsúlyozta, hogy az idei esztendő sike­res befejezése milyen fontos a most készülő VII. ötéves terv szempontjából. Kapos­vári Kázmér, a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igaz­gatója beszámolt arról, hogy a kommunális vállalatok, üzemek fejlődtek, szolgálta­tásaik bővítésére, színvona­lának állandó javítására tö­rekedtek. A megyeszékhe­lyen a vízellátás és a szenny­vízelvezetés közötti feszült­ség nem csökkent állapítot­ta meg. Polónyi Mátyásáé, a Má­jus 1. Ruhagyár művezetője elmondta, hogy iparáguk (Folytatás a 3. oldalon,j A küldöttértekezlet vitája adjunk nagyobb rangot a munkának Majoros Károly felszólalása A küldöttek az írásos beszámoló szóbeli ajánlását hallgatják

Next

/
Thumbnails
Contents