Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Genfi nyitány Európai kulturális fórum Losonczi Pál fogadása az Országházban Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan kétnapos csúcs- találkozója, s az annak zá­róaktusaként tett bejelenté­sek hallatán megkönnyeb­bülten sóhajthat fel a világ. A találkozót megelőző túlzott várakozások ugyan nem iga­zolódtak, de nem váltak be a pesszimista jóslatok sem. Az előzmények ismeretében már az is jelentős, a nem­zetközi helyzetre pozitívan ható tényező, hogy a két világhatalom vezetője ta­lálkozott egymással, fontos kérdésekről tanácskozott, tisztázta miben értettek egyet, illetve hol maradtak fenn továbbra is ellentétek, nézetkülönbségek. A genfi kongresszusi palo­tában rendezett csütörtöki záróaktus és a közös nyilat­kozat sem feledtette — nem is volt ilyen szándék ^ —, hogy hat és fél esztendő óta ez volt az első érintkezés, személyes találkozó a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok vezetői között. Amíg szünetelt a beszélő viszony, oly sok ellentét és feszültség halmozódott fel, hogy azok egycsapásra történő feloldá­sát senki sem remélhette ko­molyan. Azt azonban igen, hogy egymás problémáinak, álláspontjának megismeré­se segíti az új megközelíté­sek megtalálásában, és a megoldásra irányuló közös akarat erősítésében, ha ez az akarat egyébként létezik. A kétnapos találkozó — no­ha teljes hírzárlat jegyében zajlott — már külsőségeivel is előre vetítette, hogy az SZKP főtitkárának és az amerikai elnöknek ez a ta­lálkozója többet ígér egy­szerű személyes ismerkedés­nél. A tervezettnél többször is hosszabbra nyúlt négy­szemközti megbeszélések, az „erdőszéli séta” ahogyan a nemzetközi sajtó képviselői Gorbacsov és Reagan elvo­nulását nevezték, nem kü­lönben a feleségek közös programjai arról tanúskod­tak: mindkét fél részéről nagy erőfeszítéseket tettek a jó atmoszféra megteremté­sére. Ez a jó atmoszféra tette lehetővé, hogy — Gorbacsov szavaival élve — nyílt, őszinte és éles, sőt időnként nagyon „éles viták” alakul­janak ki az egyes témakö­rökről. A „nyílt és éles vi­ták” azonban a közös állás- foglalás tanúsága, szerint nem az ellentéteket növelték, ellenkezőleg, a megértést se­gítették elő. Ez a fajta meg­közelítés tette lehetővé a fegyverkezési kérdések és más nemzetközi problémák sokoldalú megvizsgálását, így születhetett az a közös elhatározás, hogy együttes erőfeszítéssel csökkenteni kívánják a nukleáris fegy­verkezés okozta veszélyt, hogy felgyorsítják a genfi és a bécsi tárgyalásokat, vala­mint hogy újult erővel lát­hatnak hozzá a vegyi fegy­verek korlátozását célzó erő­feszítésekhez és mindent megtesznek a stockholmi konferencia sikere érdeké­ben. Megállapodás született arról is, hogy mindkét fél változatlanul biztosítja az atomsorompó-szerződés ér­vényességét, s nem töreksze­nek katonai fölényre, mert elismerik, hogy az egyik fél biztonsága épp oly fontos, mint a másiké. Más szóval nukleáris korunkban csakis közös biztonság létezik. S ha még ehhez hozzátesszük, hogy Gorbacsov és Reagan kölcsönös látogatásra szóló meghívást fogadott el, hogy a két külügyminiszter tudo­mányos, oktatási és kulturá­lis együttműködésről szóló egyezményt írt alá, akkor nyilvánvalóvá válik: a szov­jet—amerikai csúcstalálkozó résztvevői nagy munkát vé­geztek. Megértették, mit kíván tő­lük a világ. Azt, hogy „nem a pusztítás és a háború, ha­nem a túlélés művészetében” kell együttműködni. A tár­gyalásokról elhangzott főtit­kári és elnöki értékelés és a közös nyilatkozat sem rejti véka alá, hogy noha olyan kérdésekben, mint például a háborúk megakadályozása és a konfliktusok békés megol­dása, továbbá a kétoldalú kapcsolatok javítása, egyet­értés alakult ki, fontos konk­rét területeken nem sike­rült áthidalni a szakadékot. A találkozó és az ott szüle­tett megállapodások jelentő­ségéből azonban ez semmit sem von le, viszont a gya­korlat mutatja majd meg a genfi csúcs valódi értékét. A csúcstalálkozó után a szakértőké, a különböző kérdésekről tárgyaló kül­döttségeké a szó. A genfi kezdet mindenesetre jól si­került. ígéretes alapot nyújt a további munkához, s re­mélhetőleg pozotív impul­zust ad az évek óta stagnáló nemzetközi kapcsolatoknak. Európában és a kontinens határain túl is. (K. A.) Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke tegnap este az Ország­házban fogadást adott az európai kulturális fórum ' résztvevőinek tiszteletére. Jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Csehák Ju­dit, a Minisztertanács elnök- helyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kö- peczi Béla művelődési és A Szolnok Megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat működési területe Szol­nok megye, kereskedelmi te­vékenysége azonban kiterjed az egész országra. A vállalat a Gabona Tröszt egyik gaz­dálkodó egysége, felvásárlá­si, élelmiszeripari és keres­kedelmi forgalma alapján a legjelentősebbek közé, az „A” kategóriába tartozik. A vállalati központ irányításá­val 9 szervezeti egység, 49 telephelyen látja el a gazda­sági feladatokat. Kilenc ma­lom, egy rizshántoló, egy borsóhántoló és hat keverő­üzem szolgálja a termelést. A munkaverseny jegyében 1984-ben 91 szocialista bri­gád tette meg kiegészítő vál­lalásait, s csatlakozott az or­szágos felhíváshoz. A munkaverseny kiírásá­nak időszakában a GMV ép­pen aktuális feladata a kalá­szos gabona felvásárlása volt. Felvásárlási munkaver­senyt hirdettek, s ennek is az eredménye, hogy a re­kordmennyiségű kalászos ga­bonát zökkenőmentesen vá­sárolták fel a termelőktől. (Az ezévi összes felvásárlás 575 ezer tonna volt, amely­ből 519 ezer tonna a kalá­szos gabona) Az elmúlt évi mennyiségből 177 ezer ton­nát exportált a vállalat. Tavaly szeptemberben költséggazdálkodási és taka­rékossági versenyt hirdettek az üzemegységek részére. A Várkonyi Péter külügymi­niszter. A delegátusoknak, az európai szellemi, művé­szeti élet kiválóságainak tár­saságában részt vett a fo­gadáson a hazai állami, tár­sadalmi és kulturális élet számos más kiemelkedő kép­viselője, s ott volt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek sok vezetője is. A fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. (Folytatás a 2. oldalon.) költségcsökkentésre tett vál­lalások értéke 2,3 millió fo­rint volt, ténylegesen azon­ban 2,9 milliót sikerült meg­takarítani. Elsősorban az energiagazdálkodást kell ki­emelni, hisz csak itt közel egymillió volt a megtakarí­tás. 1984-ben 85 újítást nyúj­tottak be a szocialista bri­gádok tagjai, az összes újí­tásnak jóval több, mint fe­lét. Közülük 73-at fogadtak el, ezek értéke 1,3 millió fo­rint. A gazdasági feladatok mel­lett jó eredményeket tudnak felmutatni a szocialista bri­gádok a társadalmi munka terén is. Az elmúlt esztendő­ben 20 ezer 650 órát teljesí­tettek, ennek hozzávetőleg kétharmadát a munkahelyen, egyharmadát pedig a lakóhe­lyen. A kommunista műsza­kokból befolyt összeget a szocialista brigádok külön­böző tanácsi célokra, a nyugdíjasok támogatására, a Nemzeti Színház építésé­re, az SOS gyermekfalu ja­vára, illetve idén a földren­gés károsultjainak megsegí­tésére ajánlották fel. A tel­jes összeg tavaly megközelí­tette a 240 ezer forintot. 1985 első három negyedévé­ben már több mint 28 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek a vállalat szocialista brigádjai, és a fenti célokra átutaltak újabb 126 ezer fo­rintot. Kongresszusi ós Jubileumi munka verseny Megtakarított milliók Felavatták az M 5-ös autópálya első szakaszát Tegnap átadták a forga­lomnak az M 5-ös autópálya tizennyolc kilométernyi tel­jes pályáját és huszonkét ki­lométernyi félpályáját Az útszakasz révén jelentősen meggyorsult a forgalom a főváros és Kecskemét, illetve Szeged között. Az új út te­hermentesíti a rendkívül zsúfolt 5>-ös számú főútvona­lat, s számottevően hozzájá­rul a Budapest környéki te­lepülések közlekedési gond­jainak enyhítéséhez. A későbbiekben tovább­épülő sztrádának — E 5, ké­sőbb E 75 jelzéssel — fontos szerepe lesz az Európa-út- hálózatban is. Az M 1 autó­pályával együtt — a távla­tokban a budapesti M 0-ás autópályagyűrű sztráda déli szektorán keresztül — Auszt­ria, Csehszlovákig és Ju­goszlávia között jelentős nemzetközi tranzitforgalmat bonyolít majd le. Esztergályos, hegesztő, géplakatos, valamint vas- és fémszerkezeti lakatos szak­mákból folytat képzést a karcagi 629. számú Szakmunkásképző Intézet tiszafüredi tagozata. Évente mintegy 50 szakmunkást adnak a környék üzemeinek. Felvételünk a lakatos tanműhelyben készült TKL A TARTALOMBÓL: A szakszervezetek számvetése Kinek az adósságában úszunk? A nagy lecke Nemzetközi körkép Esztétika és célszerűség Véget ért az országos elméleti tanácskozás A szekcióvezetők, beszámo­lójával fejeződött be tegnap a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének feladatait megvitató kétnapos országos elméleti tanácskozás. Az MSZMP IKB párt- és tömeg­szervezetek osztálya, agitá­ció« és propaganda osztálya, valamint politikai főiskolája közös konferenciáján — Né­meth Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének csütör­töki vitaindító előadását kö­vetően — húsz korreferá­tum hangzott el és harminc­nyolcán mondták el a cso­portüléseken véleményüket, tapasztalataikat a párt éle­tével kapcsolatos kérdések­ről. A pártdemokrácia fejlődé­sének történelmi tanulságait elemző szekció munkájáról Huszár Isitván, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetére« igazgatója tájékoztatta a plenáris ülés résztvevőit. A pártdemokrácia és a szocialista demokrácia kö­zötti összefüggéseket vizsgáló szekció munkájáról Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője számolt be. Gyakorlati pártmunkások vitatták meg a párt műkö­désének, a pártdemokrácia érvényesülésének helyzetét. A csoportban kialakult véle­ménycserét Petrovszki Ist­ván, az MSZMP KB osztály- vezetője foglalta össze. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője mon­dott zárszót a tanácskozás befejezéseként. Az országos tanácskozáson elhangzottakról a Kossuth Könyvkiadó öszefoglaló kö­tetet ad ki­Chile — Letartóztatások Százezres tüntetés Több százezren tüntettek tegnap a chilei fővárosban a Pinochet-rendszer ellen, a demokrácia visszatérését követelve. Sok felvonulót letartóztattak. Megfigyelők szerint ez volt az elmúlt évek legnagyobb kormányel­lenes megmozdulása. A tüntetést a polgári irányzatú Demokratikus Szövetség (AD) szervezte, de a marxista baloldalt tö­mörítő Népi Demokratikus Mozgalom (MDP) és más el­lenzéki szervezetek is csat­lakoztak. A felvonulók nagy­gyűlésén Gábriel Valdes, az AD vezetője kijelentette, hogy Chilében Pinochet tá­bornok személye a demokra­tikus kibontakozás legna­gyobb akadálya, ezért távoz­nia kell. A chilei népnek elege van az elnyomásból, szavazással akar dönteni a sorsáról — mondta Valdes. A tüntetők összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygáz­zal és vízágyúkkal verték szét a tömeget. Fiatalok több csoportja barikádokat emelt a rájuk támadó rendőrökkel szem­ben. összetűzések voltak Val­paraiso városában is a ro­hamrendőrök és több száz diák között. Ketten meg­sebesültek, tizenhat diá­kot őrizetbe vettek. A diákok azért tüntettek, mert egy társukat megölték a börtönben.

Next

/
Thumbnails
Contents