Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-22 / 274. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. NOVEMBER 22. Véget ért a genfi csúcs (Folytatás az 1. oldalról) „Szeretném kifejezni őszinte l köszönetemet a svájci népnek azért, hogy megteremtette a feltételeket a termékeny tárgyalásokhoz, önöknél régi hagyományai vannak a nemzetközi béke támogatásának, s önök büszkék lehetnek arra, hqgy_ városuk a nemzetközi tárgyalások fővárosának számít. Őszinte köszönetünk Svájc népének és kormányának. Azért jöttem Genfbe, hogy új kezdeteket kutassunk fel az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai számára és ezt megtettük. Gorbacsov főtitkárral átfogó megbeszélést folytattunk kapcsolataink minden kérdéséről. Meggyőződésem, hogy jó irányba tartunk. Bizonyos hasznos közbenső eredményeket értünk el, amelyeket rögzítettünk közös nyilatkozatunkban. Egyetértve abban, hogy meggyorsítjuk a nukleáris kérdésekről tárgyaló megbí- zottaink munkáját, Gorbacsov úrral hangot adtunk a béke megerősítéséért viselt közös felelősségünknek. Véleményem szerint olyan folyamatot indítottunk el, A véleménycseréken sokoldalúan megvitatták a szovjet—amerikai kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseit. Az eszmecserék őszinték é6 hasznosak voltak. Számos kulcs- fontosságú kérdésben fennmaradtak a komoly ellentétek. A két vezető — elismerve a Szovjetunió és az Egyesült Államok társadalmi és politikai rendszerében és a nemzetközi problémák általuk törICébő 'i megközeliítésében tapasztalható különbségeket — mindazonáltal eljutottak egymás álláspontjának jobb megértéséhez. Megállapodtak abban, hogy javítani kell a szovjet—amerikai kapcsolatokat és a nemzetközi helyzetet egészében véve. Ezzel! | összefüggésben mindkét fél fontosnak minősítette az állandó párbeszédet, amely tükrözné azt az őszinte törekvésünket, hogy a lényeges problémákat illetően keressék az érintkezési pontokat. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke megállapodott abban, hogy a közeljövőben ismét találkoznak. Az Egyesült Államok elnöke ennek kapcsán az SZKP KB főtitkárától a Szovjetunióba szóló meghívást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor elfogadta az Egyesült Államok elnökének meghívását, hogy látogasson el az Egyesült Államokba. A látogatások szervezésének és időpontjának kérdéseit diplomáciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konkrét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az alábbiakban ismerteti. 1. A felek — miután megvitatták a biztonság kulcsfontosságú kérdéseit és annak tudatában, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra különleges felelősség amely elvezet az országaink közötti intenzívebb érintkezésekhez. A tárgyalások két napjának bizonyos lendületet kell biztosítania a köztünk fennálló kérdésekkel kapcsolatos munkának, olyan lendületet, amely folytatódhat azon a jövő évi találkozón, amelyről most megállapodtunk. Genf előtt is gyakran említettem, hogy meg kell teremteni a bizalmat az egymásközti érintkezésben. A csúcsértekezlet nyílt és egyenes beszélgetései ennek a folyamatnak a részei. De azért úgy vélem, Gorbacsov főtitkár egyetért abban, hogy az egymásba vetett valódi bizalmat tettekre és nem csupán szavakra kell építeni. Ez a gondolat köti egységbe az összes javaslatot, amelyet az Egyesült Államok a múltban tett az asztalra, és ez az a szempont, amelynek alapján találkozónkat a jövőben megítélik. * Genf tényleges értékelése talán csak hónapok, esetleg évek múlva lesz teljes. De ismerjük azokat a kérdéseket, amelyekre választ kell adni: vajon együtt fogunk-e hárul a béke megóvásáért — kijelentik, hogy atomháborút sohasem szabad kirobbantani és abban nem lghet győztes. Felismerve. hogy bármilyen konfliktus a Szovjetunió és az Egyesült Államok között katasztrofális következményekkel járhatna, hangsúlyozták: fontos. iiogy elejét vegyék a kettejük közötti bármilyen — akár atom-, akár hagyományos — háborúnak. Nem fognak katonai fölény elérésére törekedni. A főtitkár és az elnök megvitatta az atom- és űrfegyverekről szóló tárgyalások kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meggyorsítják a miunkát. Ezen azoknak a feladatoknak a végrehajtása értendő, amelyeket az ez év január 8-i szovjet—amerikai közös nyilatkozat tartalmaz, nevezetesen: ki kell küszöbölni az űrfegv- verkezési hajszát és meg kell szüntetni a földi fegyverkezést, korlátozni és csökkenteni kell a nukleáris fegyvereket és meg kell szilárdítani a hadászati stabilitást. A felek az utóbbi időben előterjesztett szovjet és amerikai javaslatok figyelembevételével a mielőbbi előreléoéist szorgalmazták a többi között azokon a te- cnületeken, ahol vannak érintkezési pontok, ideértve a felek atomfegyverei 50 százalékos csökkentése elvének megfelelő alkalmazását, valamint az európai közepes hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos közbenső megoldás elvét. E megállapodások kidolgozásakor egyeztetik a vállalt kötelezettségek végrehajtása feletti ellenőrzés hatékony intézkedéseit A felek megállapodtak abban, hogy szakértői szinten tanulmányozzák a nukleáris veszély csökkentésével foglalkozó központok kérdését figyelembe véve a genfi tárgyalások előmenetelét és az ott napirenden levő kérműködni a támadó atomfegyverek nagymértékű csökkentése és a nem nukleáris védelemre és rendszerekre való áttérés érdekében, azért, hogy a világot biztonságosabbá tegyük? Vajon együtt fogunk-e működni az ázsiai, az afrikai és a közép-amerikai konfliktusok békés megoldása érdekében, azért, hogy az ottani népek külső beavatkozás nélkül, szabadon dönthessenek sorsuk felől? Előre fog-e lépni a szabadság ügye? Teljesülnek-e a már aláírt és a jövőben aláírandó megállapodások és szerződések? Az amerikai és a szovjet nép és a világ minden népe kész igennel válaszolni. Azzal az elhatározással hagyom el Genfet és a mi kandalló melletti csúcstalálkozónkat, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a béke és szabadság biztonságosabb világának építésére. Kemény munka áll előttünk. Mi készen állunk e munkára. Gorbacsov főtitkár, arra kérjük önt, hogy velünk vállvetve vegye ki részét e feladat elvégzésében — és bizonyos vagyok abban, hogy így tesz. Köszönöm.” déseket. Megelégedéssel jegyezték meg:- a közelmúltban ebben az irányban történt ilyen lépés, mint például a szovjet—amerikai közvetlen távközlési összeköttetés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atomfegyverek < elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez és érdekelt abban, hogy más országokkal közösen erősítse az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának rendszerét és a továbbiakban növelje a szerződés hatékonyságát, oly módon is, hogy bővítse résztvevőinek körét. Megelégedéssel! állapították meg, hogv az atomso- rompó-szerződés hatékonyságát vizsgáló legutóbbi konferencia egészében véve pozitív eredményekkel járt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok újfent elkötelezte magát az atomso- romnó-szerződés mellett, amellett, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytassanak az atomfegyverek korlátozásáról és a leszerelésről a szerződés 6. cikkelyének megfelelően. Mindkét fél szándéka, hogy a jövőben is előmozdítsa a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megszilárdítását és támogassa tevékenységét a biztosítékok megvalósítása területén, valamint az atomenergia békés célú felhasználásának elősegítésében. Pozitívan értékelik azt a gyakorlatot, hogv rendszeres szovjet—amerikai konzultációk folynak az (atomfegyverek elterjedése megakadályozásának kérdésében, s ezek hatékonyak és építő szelleműek. Kifejezik szándékukat, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is foly- tassák A biztonsági problémák megvitatása során a felek megerősítették, hogy sürgetik a vegyifegyverek általános és teljes betiltását, valamint a meglevő készletek megsemmisítését. Megállapodtak, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek egy erre vonatkozó hatékony és ellenőrizhető nemzetközi egyezmény megkötése érdekében. A felek megállapodtak abban, hogy intenzívebbé teszik a kétoldalú szakértői szffntű megbeszéléseket a vegyifegyverek betiltása kérdésének valamennyi vonatkozásáról. beleértve az ellenőrzés kérdéseit is. Megegyeztek abban is, hogy megkezdik a vegyifegyverek elterjedésének megakadályozásával összefüggő kérdések megvitatásátSzovjet—amerikai közös nyilatkozat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan az Egyesült Államok elnöke — kölcsönös megállapodás alapján — 1985. november 19—21-én találkozót tartott Genfben. A találkozón részt vettek: a szovjet fél részéről — Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter első helyettese, Anatolij Dohrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Propaganda Osztályának vezetője, Andrej Alek- szandrov, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója: amerikai részről — George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere, Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti vezetője, Robert McFarlane, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Paul Nitze, az amerikai elnök és külügyminiszter fegyverzetkorlátozási tanácsadója, Rosanne Ridgway külügyi államtitkár, Jack Matlock különtanácsadó. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentésről Becsben folyó tárgyalásokat, s készségüket fejezték ki: oda hatnak, hogy ezeken a tárgyalásokon pozitív eredményeket érjenek el. A felek — nagy jelentő- , séget tulajdonítva a stockholmi európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferenciának, és megállapítva azt, hogy azon haladás történt — tkijelentették: a konferencián részt vevő más államokkal együtt szándékukban áll előmozdítani a konferencia mielőbbi sikeres befejeződését. E célból megerősítették egy olyan okmány elfogadásának szükségességét, amely kölcsönösen elfogadható intézkedésekként magában foglalná mind a bizalom és a biztonság megszilárdítását, mind pedig az erő kiiktatása elvének konkretizálását és érvényre juttatását. 2. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egyetértett abban, hogy rendszeressé és aktívabbá kell tenni a különböző szinteken folytatott párbeszédet. Ez a két ország vezetőjének találkozói mellett előirányozza a szovjet és az amerikai külügyminiszter, más minisztériumok és főhatóságok vezetői rendszeres találkozóit. Egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági, lakásépítési és környezetvédelmi minisztériumok és hivatalok vezetőinek legutóbbi kölcsönös látogatásai hasznosak voltak. Hasznosnak tartva a már megtartott véleménycseréket a regionális problémákról, köztük a szakértői szintű véleménycseréket is, a két fél megegyezett abban, hogy ezeket rendszeresen folytatják. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, oktatási, tudományos és műszaki cserék programjait, valamint fejleszteni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. A főtitkár és az elnök jelen volt a tudományos, az oktatási és a kulturális kapcsolatokról és cserékről szóló megállapodás aláírásánÜgy vélik, hogy jobb megértésre van szükség népeink között, és ennek céljából elősegítik az utazások és emberek közötti kapcsolat- teremtés kiszélesítését. A felek megegyeztek abban, hogy az együttműködés szellemében kell megoldani az egyes állampolgárokat érintő kérdéseket. Mindkét vezető megelégedéssel jegyezte meg, hogy a japán kormánnyal együttműködve a Szovjetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapodott meg, amelyek növelik a biztonságos repülést a Csendes-óceán északi részében és intézkedéseket dolgoztak ki azok megvalósítására. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei tárgyalásokat kezdtek a légi- összekötettés felújításának céljából. Mindkét vezető kívánatosnak nevezte, hogy a közeljövőben ebben a kérdésben kölcsönösen előnyös megállapodást érjenek el. Ehhez kapcsolódóan megállapodás jött létre arról, hogy New Yorkban és Kijevben egyidejűleg főkonzulátust nyitnak. A felek megegyeztek abban, hogy közös kutatásokkal és gyakorlati intézkedésekkel járulnak hozzá a környezetvédelem világméretű feladatának megoldásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között ezen a téren érvényben levő egyezménynek megfelelően a jövő év során Moszkvában és Washingtonban konzultációkat tartanak az együttműködés konkrét programjáról. Sajtóértekezlet - Elutazás A genfi tárgyalások igen komolyak, nyíltak, élesek (néha rendkívül élesek) és bizonyos fokig termékenyek voltak. Ezt hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára csütörtöki sajtóértekezletén. Egyúttal rámutatott: a Szovjetunió azt tekinti a központi kérdésnek, hogy megfékezzék a fegyverkezési versenyt, megakadályozzák annak továbbterjedését az űrre. Konstruktív megközelítéssel és azzal a törekvéssel jöttünk el a találkozóra, hogy friss lendületet adjunk a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainknak — jelentette ki Genfben, a legfelsőbb szintű szovjet—amerikai találkozó befejezését követően az amerikai sajtóközpontban tartott sajtóértekezletén George Shultz amerikai külügyminiszter. ntegnap délután elutazott IGenfből Mihail Gorbacsov, az SZKP KP főtitkára. Elutazott Géniből a legfelső szintű szovjet—amerikai találkozó többi szovjet résztvevője is. Mihail Gorbacsov megérkezett Prágába, hogy részt vegyen a Varsói Szerződéshez tartozó államok testvér- pártjai fő- és első titkárainak találkozóján. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke tegnap délután Géniből elutazott Brüsszelbe. Az amerikai elnök a belga fővárosban az Egyesült Államok NATO-szövetsége- seit tájékoztatta a szovjet— amerikai csúcstalálkozóról. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek felső szintű találkozójáról A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői 1985. november 21-én kölcsönös megállapodás alapján felső szintű találkozót tartottak Prágában. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommlunista Párt KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, valamint csehszlovák részről Lubomir Strougaí, a CSKP KB Elnökségének tagja, a kormány elnöke és Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára. A találkozón részt vettek a külügyminiszterek: Petr Mladenov bolgár, Bohuslav Chnouoek csehszlovák, Marian Orzechowski lengyel. Várkonyi Péter magyar, Ős- kar Fischer NDK-beli, Ilié Vaduva román és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott a Genfben aznap befejeződött feleső szintű szovjet—amerikai találkozó menetéről és eredményeiről. A testvérpártok és országok vezetői teljes támogatásukat fejezték ki a Ronald Reagannal, az Egyesült Államok elnökével folytatott tárgyalásokon Mihail Gorbacsov által — a Varsói Szerződés tagállamai 1985. október 23-i nyilatkozatában megfogalmazott közös irányvonal szellemében — kifejtett konstruktív álláspont iránt. A Varsói Szerződés tagállamainak legfelső vezetői nagyra értékelték azt a különleges fontosságú hozzájárulást. amellyel az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a genfi találkozó folyamán elősegítette a szocialista közösség országai által együttesen kido'gozott békeszerető álláspont érvényre juttatását. Egyöntetűen megállapították, hogy a találkozón közvetlen és nyílt tárgyalások folytak. ezek szükségesek voltak és eredményeik hasznosak. Jóllehet Genfben nem sikerült megoldani a fegyverzetkorlátozás és csökkentés konkrét problémáit, nagy jelentősége van annak, hogy a találkozó megerősítette az 1985. januárjában elért szovjet—amerikai megállapodást. amelynek értelmében keresni kell az utakat a fegyverkezési hajsza beszüntetésére és a világűrre való kiterjesztésének megakadályozására. Elvi jelentősége van a genfi találkozó záródokumentumába foglalt ama közös nyilatkozatnak, hogy megengedhetetlen az atomháború és a felek lemondanak arról, hogv katonai fölényre töreked íenek a másikkal szemben. A genfi találkozó naav jelentőségű azért is. mert megteremtette annak a párbeszédnek az alapját, amelynek célja jó iránvú változás elérése a szovjet—amerikai kapcsolatokban és általában a világon. összességében Mihail Gorbacsov találkozója Ronald Reagannel, az Egyesült Államok elnökével kedvezőbb lehetőségeket teremt a nemzetközi helyzet egészségesebbé tételére, az enyhüléshez való visszatérésre. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mindkét fél a gyakorlatba ültesse át. Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a Szovjetunió a maga részéről minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy gyakorlati megoldást érjenek el a fegyverkezési hajsza csökkentésének és a béke megszilárdításának fedadatfaiban. A találkozón megerősítették a szövetséges szocialista államok elvi irányvonalát, amelynek célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a fegyverkezési hajsza megfékezése a Földön és megakadályozása a világűrben, valamint az, hogy tényleges intézkedésekre térjenek át a leszerelés, az egyetemes béke megszjlárdítása érdekében. A Varsó Szerződés tagállamai ismét kinyilvánítják, hogy nem törekszenek katonai erőfölényre, de azt sem engedik meg, hogy más tegyen szert erre velük szemben. A találkozó résztvevői az általuk képviselt pártok! és államok képviseletében kifejezték eltökéltségüket, hogy együttesen fellépnek és a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy jóirányú fordulat következzék be az európai és a nemzetközi ügyekben. Egyetértenek abban, hogy a bonyolult nemzetközi feltételek között elsőrendű jelentőséggel bír a szövetséges szocialista országok egysége és összeforrottsága, az osz- tálvszolidaritás. A találkozó a barátság és a megvitatott kérdésekben megnyilvánult teljes nézetazonosság jegyében zajlotl le.
