Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

1985. NOVEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Politikai könyvnapok 1985 Ma: Megnyitó Kunszentmártonban *» A Taverna Szálló. Megnyílt Budapest legújabb szállodája, a Váci utcai Taverna. A háromcsillagos 224 szobás (420 ágyas) szálloda 873 millió forint beruházási költséggel 24 hó­nap alatt készült el. Finta József tervei alapján az osztrák AST és a Budapesti Lakásépítő kivitelezésében (MTI fotó: Varga László felvétele — KS) Szövetkezeti szolgáltatók „Kivonulás” a kistelepülésekről Ülésezett a fogyasztók megyei tanácsa A politikai ismeretterjesz­tés fontos eseménysorozata, a politikai könyvnapok me­gyei' Imegnyiitbjált >tma dél­után, 13 órai kezdettel tart­ják a kunszentmártoni mű­velődési központban. Az esemény alkalmából könyv- kiállítás és vásár kezdődik. Az idei politikai könyv­ünnepre a Kossuth Könyv­kiadó huszonkét új munkát jelentetett meg. A Marx— Engels művei sorozatban — a 47. kötetben — Marxi861 és 1863 között írott gazda­ságiam kéziratait olvashat­ják az érdeklődők. Antonio Gramsci politikai írásait’ szintén testes kötetben je­lentette meg a kiadó. Egv írástudó visszatér címmel Zoltai Dénes munkáját ol­vashatjuk — a kitűnő esz­téta Lukács György eszmei, szellemi hagyatékát elemzi. Minden bizonnyal bestseller lesz a Klaniczay Tibor szer­kesztette irodalomtörténet, valamint a szicíliai maffia Itefnmészietrajzát áttekintő kötet, de méltán tarthat az olvasók érdeklődésére számot a Szivárvány könyvek soro­zatának legújabb példánya. S. Komornicki műve. Var­só barikádjain címmel. Több mint 600 oldalas kötet tartalmazza a Magyar Tárlat Baján Szálnak megyei művészek részvételével A Közép-magyarországi területi képzőművészeti szervezet kiállításának meg­nyitója ma délután. 15 óra­kor lesz a bajai tanítókép­ző főiskola B épületének aulájában: a kiállítást dr. Madaras László, a Szolnok megyei múzeumi szervezet dgazgatólhel/yetotese nyitja meg. A tárlaton több szolnoki, illetve Szolnok megyei mű­vész — Baranyó Sándor, Bácskai Bertalan. Berényi Ferenc, Fazekas Magdolna. Meggyes László. Nagy Ist­ván, Papi Lajos. Simon Fe- ren|c. Szabó Ágnes. Szabó László. Vuics István — munkái láthatók, s jelentős anyaggal szerepelnek a kö­zép-magyarországi megyék­ben élő művészek is. Város az asztalon Miniatűr Pécs Pécs régi képe elevenedik meg Fetter Antal építész kezemunkája nyomán: ará­nyos kicsinyítésben — az eredetivel teljesen megegye­ző formában — elkészítette a vártos hípes épületeinek makettjét. Másfélezer év építészetének kiemelkedő emlékeit ábrázolják a mű­vek a római kori kápolná­tól a nemrég lebontott ha­rangöntő műhelyig. Az or­szágban egyedülálló modell­együttes méltó helyre ke­rült: a Janus Pannonius Múzeum régészeti és város­történeti kiállításán láthat­ják az érdeklődők. Szülővá­rosa azzal, is megtisztelte az idős mestert, hogy munkás­sága elismeréséül megkapta a „Pro Urbe”-díjat. Fél évszázada kutatia Fitter Antal a város építé­szeti múltját, az egyik leg­jobb ismerője ma a 2000 éves mecsekaljai település­nek. Történeti ismereteivel szerencsére párosult tervező és építő szaktudása, ez tet­te lehetővé számára, hoev rekonstruálja a hajdan volt épületeket. Korabeli met­szeteket. eredeti tervrajzo­dat. levéltári dokumentu­mokat használt fel a mun­kája során. Legpompásabb műve a város közepén álló gázi Kászim pasa dzsámiiá­nak mása. az eredeti épület harmincszoros kicsinyítése. Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának teljes jegy­zőkönyvét: lexikon szerű összefoglalás jelent meg a magyar állami és társadal­mi szervezetekről; a hazai szakszervezeti mozgalom ke­resztmetszetéről pedig Búza Márton könyvében olvasha­tunk. A politikai könyvnapok Szofnok) megyei rendelvé­nyeit több író-olvasó talál­kozó, szerkesztőségi ankét színesíti. November 25-én Túrkevén, a városi pártbi­zottság szervezésében. 15 órai kezdettel a Pártélet he­lyettes felelős szerkesztője Rákos Judit tart előadást december 3-án a szolnoki városi pártbizottság és a szolnoki pedagógus pártbi­zottság. valamint az oktatási igazgatóság szervezésében lesz Pártélet-ankét — dr. Domonkos Anna a Kossuth Könyvkiadó főszerkesztőié részvételével. Devember 4- én a Szolnoki Cukorgyár közművelődési termében rendeznek ankétot: az ese­ményre a cukorgyár, a pa­pírgyár és a Mezőgép Válla­lat politikai ismeretterjesz- itéssel foglalkozó aktíváit: várják. Tegnap délelőtt a Népfront Szolnok Városi Bizottsága Koltói úti székházéban a fogyasztók megyei tanácsa a szolgáltatások helyzetével foglalkozott. Különös tekin­Ami a mezőgazdasági szö­vetkezeteket illeti, alaposan csőként az építőipari javí­tó- karbantartó szolgáltatá­saik mennyisége. Mindez, a tevékenység gazdaságtalan, ráfizetéses voltán kívül az­zal is magyarázható, hogy a szövetkezetek építőipari részlegük műszaki színvo­nalát képtelenek voltak emelni. Lassan a kislakások felújítását sem vállalják. Ma még jelentős a gépkocsija­vításuk, de 1980-hoz viszo­nyítva 45 százalékkal ala­csonyabb az elektromos ház­tartási gépek javítása. A 12 tanácsi, helyiipari vállalat közül öt termel fo­gyasztási cikket, tehát ki- sebb-nagyobb mértékben kapcsolatban van a szolgál­tatásokkal. Több gépjármű­vet javítanak, a személyi szolgáltatásaik mennyisége, a teherszállításuk nagysá­ga emelkedett, viszont keve­sebb textilt tisztítanak ná­luk, és ugyancsak kevesebb ágyneműt kölcsönöznek’ tő­lük. Az áfészek elsősorban az alapellátást, a felvásárlást biztosítják a megye kisebb- nagyobb településein. Ti­A tanácskozáson megál­lapították azt a sajnálatos tényt, hogy a szolgáltatások gazdaságtalan volta követ­keztében a megye vállalatai, szövetkezetei az apró falvak­ból, kisközségekből fokoza­tosan „visszavonultak”. Sőt. a korábban betöltött szere­pük a városokban is csök­ken, és helyüket a magán- kisipar foglalja el. Jellem­ző, hogy napjainkban már a kiemelt, lakossági szolgálta­tások 67,1 százalékát a me­tettel arra, hogy mindezek­ből a tevékenységekből ho­gyan veszik ki részüket az ipari, a mezőgazdasági szö­vetkezetek, az áfészek, a ta­nácsi vállalatok. zenhét olyan falu, község ta­lálható, ahol a lélekszám másfélezemél alacsonyabb. Ezekben 220 bolt, kereske­delmi, vendéglátó egység és felvevőhely akad. A szolgál­tatások egy része ipari te­vékenység, amelyekben pél­dául olajütéssel, tésztaké­szítéssel, szeszgyártással stb. foglalkoznak, A 45 ipari szövetkezet kö­zül 35 végez valamilyen szol­gáltatásokhoz kapcsolódó munkát, igaz általában csök­kenő irányzattal. Jellemző, míg ezek a szövetkezetek 1980-ban a lakossági szol­gáltatásokból összesen 18,8 százalékai részesedtek. ma ez az érték 13.9 százalék. Csökkent a gépkocsijavítás mértéke, és a háztartási gép­javítás sem éri el a koráb­bi szintet. Növekedett a fényképész és a fodrász szakmák bevétele, csökkent a teherszállításoké. Az ipa­ri szövetkezetek — gazdasá­gi nehézségek ellenére — több szolgáltatóház építésé­ben részt vettek. így volt ez Tiszafüreden. Abádszalókon, Törökszentmiklóson, Jász- árokszálláson. Sajnos. a rendszertelen anyag- és al­katrészellátás őket is sújtja. gyében a hatezer-kétszázhu- szonhárom kisiparos vég­zi. így a személyi szolgálta­tások 40,7 a teherszállítás 80.1 a híradástechnikai ké­szülékek javításának közel 24 százalékát. Nem beszélve az építőiparról, mivel leg­többen ezen a területen te­vékenykednek. Hogy a mun­kájukról is essék szó, ez ösz- szességében jó, hiszen tavaly mindössze 71 panasz érke­zett rájuk. A következő tervidőszak­tól a szolgáltatások állami támogatása megszűnik, így várható, hogy az állami és a szövetkezeti cégek egymás után számolják fel gazda­ságtalan szolgáltatórészle­geiket. Ez a legsúlyosabban a kisebb településeken élő­ket érintette, érinti, ahol a helyüket a fő és másodál­lásban dolgozó iparosok, il­letve a kontárok veszik át. Az iparosok közül jelenleg százhúszan úgynevezett át­járók, azaz a hét bizonyos napjain a lakóhelyük kör­nyékén lévő falvakba jár­nak ki cipőt javítani, hajat nyírni, villanyt szerelni. Jó lenne számukat tovább nö­velni. Lakossági, tanácsi segítség I A szolgáltatások javítását segíti az is. hogy a megye 36 városában, községében már megszavazták a telepü­lésfejlesztési hozzájárulást. Ezeket a forintokat nem egy helyen a tanácsok a szol­gáltatások, az ellátás fej­lesztésére fordítják. Tisza- szentimrén például iparcikk­áruház, Tomajmonostorán szolgáltatóház épül, de a Jászságban és Kunszentmár- ton környékén is ezekből az összegekből akarják az el­látást javítani, bővíteni, ami mindenképpen ösiszefügg a szolgáltatásokkal, v, Észrevételeiket a szolnoki tanácskozás résztvevői el­küldték a Fogyasztók Or­szágos Tanácsához is. Állás- foglalásukban kitértek arra, hogy a szabályozók gyakori változása a megyei tapaszta­latok szerint kedvezőtlenül érinti a szövetkezetek, a vál­lalatok szolgáltatásait, ame­lyek úgy „védekeznek” mindezek ellen, hogy az ef­féle tevékenységüket lassan, fokozatosan elsorvasztják, illetve felszámolják. D. Sz. M. Kislakások felújítását sem Helyettük iparosok SZONDÁZÁS ~ 1 özlekedésről szó­K lunk, a szondázás­sal ezúttal mégis átvitt értelemben ■-------J hozakodunk elő. A rról van szó ugyanis, hogy a Tömegkommunikációs Ku­tatóközpont munkatársai a legutóbbi hónapokban „meg- pzondázták;” a lakosságot, vagyis véleményt kértek igen sok embertől a közle­kedőkről. A válaszok túl­nyomó többsége aggasztónak tartotta a közlekedési mo­rált, mégis sokan közülük úgy vélték: megfékezhető, mi több, megfo.rdíható az a ko­rántsem megnyugtató folya­mat, amelynek az elmúlt években tanúi lehettünk — az írott és íratlan közleke­dési szabályok semmibevéte­le — ha az arra illetékesek fokozott szigorral lépnek fel a fegyelmezetlenkedők el­len, A megszólaltatottak egy része azonban pontos kórké­pet adott, és nem is felej­tett el nyomatékosan figyel­meztetni arra, hogy a köz­lekedési morál szerves ré­sze az általános morálnak, a fegyelem lazulása nem csu­pán a közutakon tapasztal­ható. A közelmúltban 19 európai ország és az Egyesült Ál­lamok közlekedési statiszti­káit hasonlították össze a hazai kutatók abból a szem­pontból, hogy hol fordul elő a legtöbb, súlyos sérülést vagy halált okozó baleset a népesség, a járművek, és a megtett kilométerek számá­hoz viszonyítva. Kiderült: a negatív listán csak Jugoszlá­viát és Lengyelországot előzzük meg. Ez bizony le­hangoló adat, s a kérdés most már csak az, milyen társa­dalmi összefogásra van szük­ség e mutatók javítására. A Hazafias Népfront közleke­dési albizottságának közel­múltban tartott tanácskozá­sán a jelenlévők erre pró­báltak választ keresni. Abban valamennyien egyetértettek, hogy társadal­munkban a közlekedési is­meretek oktatása korántsem olyan hatásos, mint ami­lyennek lennie kellene. Igaz, a hetvenes évek elején az illetékesek közös nevezőre jutottak abban, hogy az ala­pokat az iskolában kell meg­vetni. Ennek jegyében köz­oktatási intézményeinkben hozzá is láttak a tudnivalók átadásához, az általános is­kola 3. és 7. osztályában kö­telezővé tették a közlekedés­nek, mint tantárgynak az oktatását. Csakhát ez kevés volt az üdvösséghez, hiszen nem volt. aki felkészülten állhatott volna a diákok elé, arról nem is beszélve, hogy szinte mindenütt hiányoztak a szemléltető eszközök. Az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács, és az Országos Pedagógiai Intézet felismer­ve a helyzet komolyságát, nem késlekedett; erőfeszíté­seiknek köszönhetően ma már 8000 közlekedési szak- referens dolgozik. Mennyire eredményesen? A bizonyít­vány meglehetősen felemás, ami azzal is magyarázható, hogy az iskolákban minden klub- és szakkörvezetőt meg­illet némi tiszteletdíj, csupán a közlekedéssel foglalkozó­kat nem. Érthető, hogy amelyikük csak teheti,- mi­helyt megszerezte a kedvez­ményként felajánlott „B” ka­tegóriás jogosítványt, hátat fordít a közhasznú, ám még­sem eléggé becsült tényke­désnek. Tisztességes megoldásnak mégis kell lennie, hiszen a vesztes csakis a társadalom lehet, amelynek felnövekvő nemzedékei úgy kerülnek ki az iskolapadból, hogy nem tanulták meg, miként kell közlekedni, hogyan kell és lehet együttélni a motorizá­cióval. Amiből végképp nem az következik, hogy a köz­lekedésre nevelésben egye­dül és kizárólag az iskolák­nak meg a sebtiben kiképzett szakreferenseknek vannak feladataik. A tanácskozás résztvevői például, mintegy cáfolatként, behatóan foglal­koztak az autóvezetők kép­zésével. elsősorban azt véve górcső alá, hogy vajon az 1984. elején életbe léptetett új tematika megfelel-e a nö­vekvő kívánalmaknak. Ab­ban osztatlannak bizonyul­tak a nézetek, hogy az új tananyag korszerű, és kiáll­ja az időpróbát. Csak mint­ha a módszerek mit sem változtak volna, arról nem is beszélve, hogy a műve­letek gyakorlati elsajátítását szolgáló segédeszközök, ké­szülékek sem mennyiségben, sem minőségben nem képvi­selik az úgynevezett élenjá­ró színvonalat. Márpedig enélkül igazi oktatási meg­újulás, gyökeres fordulat aligha képzelhető el. Mert ami vitathatatlan: a kgjlő jártasság hiányában vezető gépkocsitulajdonos a veszé­lyek veszélye. Az ilyen em­ber rendszerint nem is azért agresszív, mert ilyen a ter­mészete. Inkább arról van szó, hogy nincs más lehető­sége hibás döntéseinek lep­lezésére, nincs birtokában a biztonságos közlekedéshez lalengedhetetfienüli 'Uzükséges ismeretanyagnak. Az ebből fakadó következmények pe­dig nagyon is jól ismertek. Mégsem léphetnek fel velük szemben mindaddig, amíg be nem következett a baj. ~| közlekedéskultúra, A a közúti fegyelem végsősoron mégsem azon áll vagy bu- -J kik, hogy mennyire szigorúan intézkedik a rend­őr, a közlekedés erkölcsi ar­culata sem csupán rendőri kérdés. Mint ahogy a társa­dalmi és a közlekedési morál sem választható el egymás­tól. Alighanem ez a legfon­tosabb tanulsága a közleke­dés és a társadalom kapcso­latát elemző vitáknak a la­kossági „szondázásnak”. F. G. Megjelent a Pártélet novemberi száma Vita a szocialista életmód dilemmáiról A Pártélet novemberi szá­mában Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára áttekintette a műszaki-gazdasági haladás emberi tényezőit. A kommu­nisták, a vezetők többsége jól vizsgázik, példamutató a münkahelyi, politikai és közéleti magatartásuk, egy részük fegyelme erkölcsi, politikai magatartása azon­ban elmarad a növekvő kö­vetelményektől. Szakali Jó­zsef. a Központi Bizottság tagja, a Központi Népi Elle­nőrzési Bizottság elnöke be­számol a KNEB munkájá­ról, a tapasztalatokról. Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára megvilágítja a fiatalok helyzetét, összegzi, mit te­het és mit tett a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség a fiatalok helyzetének javítá­sáért, a gondok megoldá­sáért? Mint ismeretes, a pártfegyelem és a fegyelmi munka témájáról folytatott országos tanácskozást 1985. szeptember 26-án a Közpon­ti Ellenőrző Bizottság. A ta­nácskozás munkájában részt vett és felszólalt Németh Károly elvtárs, az MSZMP főtitkárhelyettese. A külön­böző szekciókban folytatott vitákon 64-en szólaltak fel. A szerkesztőség témák sze­rint csoportosítva röviden összegzi az eszmecserén el­hangzott gondolatokat A Pártélet előző száma közölte a szocialista életmód dilemmáról készült vitaindí­tó beszélgetést. A szerkesz­tőség most megkezdi a té­mához kapcsolódó írások, hozzászólások közreadását, és várja a további olvasói észrevételeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents