Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

1985. NOVEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP X 3 Számítógép és program ZagyvarékasrAI <Folytatás az 1. oldalról.) szerű számítástechnikai rendszert jelentő 16 .bites, ASY—16 típusú számítógé­pet, amelyre komplett vál­lalatirányítási programrend­szereket dolgozott ki. Az elektronikai berendezéssel és szellemileg előállított részei­vel nem a Software ’86-on debütált, mert az Agrosys szakemberei már bemutat­ták azokat a 70. Országos Mezőgazdasági és Élelmi­szeripari Kiállítás és Vásá­ron is. Az akkori bemutat­kozás sikerét bizonyítja, hogy a társaság, megrende­lés alapján, már dolgozik há­rom komplett rendszer kivi­telezésén. Az Agrosys Kft nem meg­határozott gépet és progra­mot ajánl vásárlóinak, ha­nem az adott szövetkezetben, üzemben vagy vállalatnál legcélszerűbb és leghatéko­nyabban alkalmazható ler- mékrendszert. Először ugyan­is a társaság szervezői fel­keresik a megrendelőt, és felmérés alapján javaslatot tesznek arra, mely munkate­rületen, milyen feladatokat érdemes számítógéppel vé­gezni. Az adott feladathoz fejlesztik ki a géptípust, a programrendszert, amit az­tán átadnak a felhasználók­nak. A négynapos bemutat­kozáson megnyilvánult nagy érdeklődés alapján számít a Számítástechnikai, Kutatási Fejlesztési, Termelési Társa­ság az OMÉK-on „beindult” üzlet folytatására. Új gépeken készül a függöny A Paszományárugyár füg­gönyei az utóbbi időben igen keresettek a belföldi fogyasz­tók körében. A vállalat azon­ban eddig nem tudott ele­gendő jacquard kötésű min­tás függönyt gyártani. A ka­pacitás bővítésére két NSZK- beli, nagy teljesítményű lánc­kötőgépet vásároltak és he­lyeztek üzembe. A poliészter alapanyagú lakástextíliából így az idén másfél millió négyzetmétert tudnak gyár­tani, 300 ezer négyzetméter­rel többet, mint tavaly. Az új gépek üzembe állí­tásával a mintázás! lehető­ség szinte korlátlanná vált, a kötőgépeken a 3 méter széles függöny mintázása számtalan variációban tör­ténhet. Olasz exportra dolgozik a Mezőtúri Fonalne mesítő és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet fegyverneki részlege. A vevők által összeállított színskálában padlószőnyegeket szőnek, naponta mintegy 30 négyzetmétert Az új évben új névvel A vártnál kevesebb gond az egykori jászberényi Vegyesipari Vállalatnál Nem sok jót ígért azt új év tavaly ilyenkor a Jászbe­rényi Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnak. Az év során há­romszor is emelték termékei alapanyagának; a bőrnek az árát, anyagellátási gondok akadályozták a termelést, le­állásokra, napi átszervezé­sekre kényszerült a vállalat. Most, amikor még másfél hónap van hátra az évből a vezetők elégedetten állapít­hatják meg, hogy az elmúlt időszak a vártnál jobban alakult, összességében ki­egyensúlyozott, nyugodt év volt a ’85-ös, a vártnál ke- vesebb problémával bizto­sabb gazdálkodással. A kedvezőtlen előjelek el­lenére nem féltek merész tervet készíteni a VI. ötéves terv utolsó évére. Már ta­valy teljesítették az öt évre szánt árbevételt, nyereséget és az úgynevezett naturáliá- kat (darabszámokat) is. Igaz, a kezdéskor a nemzetközi és a népgazdasági helyzet mi­att visszafogott növekedés­sel számoltak, azonban si­került dinamikusan fejlőd­niük. így tehát 1985-öt a ne­hézségeivel együtt is ráadás­nak kapták. Az idei 113 millió forin­tos termelési értékük 17,5 százalékkal haladja meg a múlt évit, a tavalyi 15 mil­liós nyereséggel szemben pedig 17-et terveztek. Hor­váth József igazgató bízik mindkettő túlteljesítésében. A növekedést a két főága­zatukra, a kesztyű- és a bu­kósisak-üzem termelésére alapozták. Árbevételük 86 százalékát az egyéni védő­eszközök gyártásával érikel. Kilencszázezer 17 típusú munkavédelmi kesztyű mel­lett hegesztőkötények, láL­szárvédők, egyéb öltözetek és hármas kooperációban 45 ezer bukósisak készül üze­meikben. Ez utóbbi festésé­vel gond volt, mivel a part- nervállalat nem szállította idejében az alapanyagot, ezért néhány napos leállás­ra kényszerültek. A kiegyensúlyozottság, nyugodtság kevésbé jellem­ző a mosó- és vegytisztító részleg, a néhai Patyolat te vékenységére. A veszteséges gazdálkodást mindössze mérsékelni tudták, felszá­molni nem sikerült. Tavaly júliusban a Patyolat Vál­lalattól kapott jászsági lei­adatok fél év alatt 600 ezer forintot vittek el, az idei eredmény az, hogy 1 millió alá szorítják a veszteséget. Próbálkoztak több felvevő­hely telepítésével, ahol áru­sítani is szándékoztak, de a ráfizetések miatt Jászla- dányban, Jásztelken, Jász- fényszarun, sőt a napokban Jászárokszálláson is felszá­molták ezt a tevékenységü­ket. Lakatos és építőipari szol­gáltató munkájukat viszont nyereségessé tették. Átszer­vezés után a 30 dolgozó be­dolgozóként vállalja a mun­kát, és a vállalatnak nem a munkaidővel, hanem az el­végzett munkával számol el. Többet dolgoznak, jobban keresnek, és a megrendelők is elégedettek. A vállalat többi dolgozójának bérfej­lesztésére is gondoltak, ugyanis idén 8,5 százalék­kal növekednek a keresetek. A bedolgozók termelését, akik 270-en a vállalati lét­szám kétharmadát alkotják, prémiumokkal ösztönzik. Például a 4000 forintos ke­resethez már 27 százalék többletbér jön. (Így vonja be a családtagokat is a vál­lalat az éves terv teljesíté­sébe) . A megrendelések biztosí­tása érdekében rendszeres résztvevői a Securex nem­zetközi munkavédelmi vá­sárnak, keresett termékeik­kel megjelennek más kiállí­tásokon, termékbemutatókon is. Munkavédelmi kesztyűi­ket ismerik a szocialista és a tőkés piacon, bár ezek a tételek egyelőre nem iga­zán jelentősek. A bővítésről nem mondtak le, erre jövő­re jó kilátásaik vannak. A nemzetközi szereplés, a fi­gyelemfelkeltés adta az öt­letet a névváltoztatásra is. A Vegyesipari Szolgáltató Vállalatnál ugyanis ponto­sabbnak, kifejezőbbnek íté­lik a Szekuritás (biztonság, védelem) elnevezést. Az alapító városi tanács hozzá­járult a változtatáshoz, és januártól a vállalatirányítá­si rendszer módosításával Szekuritás Ipari Vállalat Jászberény névvel ám vál­tozatlan termékszerkezettel kezdenek egy új időszakot. Lukácsi Pál Biztató kontrasztok Kora reggel, az autóbuszban, egy baszk­sapkás,® bajuszos fiatal férfi tanulmányozta az újságot- Az egyik kezében az aktatáská­ját fogta, a másikkal a fe­je fölött lógó fogantyút szo­rongatta, miközben két sza­badon hagyott uj jával a sze­me elé tartotta kedvenc lap­ját, azt a részét, amely táb­lázatba foglalta a hetedik ötéves terv legfontosabb elő­irányzatait. Vagyis azt, hogy a program szerint mennyi­vel nő a nemzeti jövedelem, az ipar, a mezőgazdaság ter­melése 1986—90 között, hogy alakul a lakosság fogyasztá­sa, a reáljövedelmünk, vagy­is mindaz, amire — az Öt­éves tervek előirányzatait ol­vasva — mindig is a legkí­váncsibbak voltunk és le­szünk. A hol fékező, hol gyorsító autóbuszban, az előre meg hátra dőlő utasok között va­lóban nehéz elmélyültebben tanulmányozni egy ilyen do­kumentumot. Ám este, a munkából hazatérve, ha elő­vesszük a hatodik ötéves terv eddigi teljesítésének mutatószámait, vagyis azo­kat az adatokat, amiket az idén márciusban megtartott XIII. pártkongresszus sajtó­anyagában olvashattunk, ta­nulságos összehasonlításokra és persze következtetésekre nyílik alkalmunk­Tegyük hát egymás mellé az 1981—84-es teljesítés, va­lamint az 1986—-00-es terv főbb számainak táblázatát! Négy év során (ez alatt mindig az 1981—84 közötti időszakot fogjuk érteni!) 8,5 százalékkal nőtt nemzeti jö­vedelmünk, az egyévi növek­mény tehát bő 2 százalék, 1986—90 között viszont 15— 17 százalék szerepel a prog­ramban, vagyis mintegy évi 3 százalék. Ugyanilyen, vagy hasonló arányú eltérésekre figyelhe­tünk fel szinte minden más mutatószámnál. Évi 2,5 szá­zalékkal nőtt például az ipar termelése 1981—84 között, 1986—90 időszakában viszont 2,5—3 százalék az előirány­zat. Egy évre eső átlagban 186 milliárd forintot költöí- tünk beruházásra az elmúlt esztendőkben, ám 240—250 milliárd forintot szánunk erre évenként 1986—90 kö­zött. Az egy főre jutó reál- jövedelem 1,5, a lakosság fogyasztása ugyancsak 1,5 százalékkal emelkedett éven­ként a hatodik ötéves terv első négy esztendejében, a hetedikben viszont 1,7—2 százalékos reáljövedelem, s 1,5—1,8 százalék fogyasztás- növekedést tervezünk éven­ként. Az, aki többre, látványo­sabb programra várt, min­den bizonnyal csalódik. Meg­győződésünk azonban, hogy az ilyen állampolgárok szá­ma kevés. Az elmúlt nehéz évtizedben, sőt 12 évben annyit beszéltünk ugyanis a gazdasági életről, népünk közgazdasági műveltsége olyan észrevehetően nőtt, hogy a mai átlagos újságol­vasó nemcsak értékeli, ha­nem becsüli is* a számok mögött rejlő kontrasztokat- S tudatában van annak is, hogy az ország, a nép sorsá­ért felelősséget érző párt nem tűzhetett ki. látványo­sabb célokat, hiszen még a nemzetközi helyzet sem ked­vez a mutatósabb progra­moknak. Minthogy az átlagos ma­gyar állampolgár külpoliti­kai műveltsége is sokat nőtt az elmúlt évtizedekben, így sokan fel tudják mérni: Reagan oly sokat emlegetett csillagháborús terve mögött nemcsak mérhetetlen ön­hittség rejlik (az a tévesz­me, hogy meg tudják véde­ni magukat az ellenfél atom­csapásaitól), hanem valami i ly esf aj ta okoskodás is: egye­lőre fejlettebb országok va­gyunk, mint szocialista el­lenfeleink, s ez abban is megnyilvánul, hogy nálunk észrevehetően magasabb az egy főre jutó nemzeti jöve­delem, mint ott. Ezért mi még a csillagháborús kiadá­sokat sem érezzük meg any - nyira, mint ahogy ők meg- éreznék. Ily módon a kí­méletlen gazdasági háború eszközévé válik a csillaghá­borús felkészülés is ... Ilyen összefüggésekben szemlélve az MSZMP KB november 12-i üléséről ki­adott sajtóközleményt — il­letve annak nemzetközi kér­désekről szóló részét —, vá­lik nyilvánvalóvá a szocia­lista, köztük magyar diplo­mácia erőfeszítéseinek cél­ja: keresztülhúzni az impe­rialista számításokat. Ezért amikor arról olvasunk, hogy az őszi hónapokban milyen országokban jártak a veze­tőink, s hány magas rangú vendéget fogadtunk, ez mind annak a mutatója, doku­mentuma, hogy szocialista partnereinkkel, mindenek­előtt a Szovjetunióval kar­öltve ebben az oly nehéz nemzetközi helyzetben is el tudtuk érni, hogy ne kelljen fegyverkezésre költeni erő­forrásaink nagyobbik felét; változatlanul a fejlesztési célok homlokterében ma­radhasson a paksi atomerő­mű bővítése, a bő®—nagyma­rosi vízlépcsőrendszer meg­valósítása, a 320—:340 ezer lakás felépítése, a budapesti metró továbbépítése és sok más. Szépítés volna azt írni, hogy ez mind biztosan megvalósul- A köz­lemény nem garantálja, ha­nem feltételekhez köti a sikert. E feltételekhez tar­tozik például a nemcsak tel­jes, hanem hatékony foglal­koztatás, a szelektív fejlesz­tés, vagyis a gazdaságtalan termelés visszaszorítása; az iparvállalatok szervezési rendszerének, belső érdekelt­ségi viszonyainak további korszerűsítése, a minőségi követelmények elsőbbsége, a tényleges versenyképesség, és még sok minden más. Vagy­is az, amiről így szólt Ká­dár János vita-összefoglaló­jában, a XIII. pártkongresz- szuson: „A felszólalók helyesen mu­tattak rá arra, hogy nem több, hanem jobb munka kell.” Magyar László Export Tyumenybe Nagy teljesítményű olajsze­parátor mintadarabja ké­szült el a Vegyépszer salgó­tarjáni gyárában, szovjet megrendelésre. A berende­zés szétválasztja az olajkút- ból együtt feltörő olajat, vi­zet és földgázt, s a távveze­tékbe már csak az olajat továbbítja- Az új szepará­tort a tyumenyi olajmezőn szerelik fel, mégpedig a má­sodlagos eljárással kibányá­szott olaj helyszíni tisztításá­ra. A helyszíni felszerelésé­ben és üzemszerű kipróbálá­sában közreműködnek agyar mérnökei. A vállalat a szovjet meg­rendelő közlése alapján több száz darab, egyenként hat és fél millió forint értékű olaj­szeparátor megrendelésére számit. Ezért, miközben Tyu- menyben a mintadarabot vizsgáztatják, Salgótarján­ban már a sorozatgyártás feltételeit teremtik meg. A tervek szerint évente száz nagy teljesítményű elektro­nikus vezérlésű olajszepará­tort készítenek. Türük áruk bemutatája Színes bemutatóval várja tegnaptól a Fórum Hotelben az érdeklődőket a Ram tö­rök kereskedelmi cég. A rendezvényteremben videóit, televíziók, kerékpárok s kü­lönböző gépek és motorok sorakoznak: szép ruhákban is gyönyörködhetünk. A szál­loda előtt teherautókat mu­tatnak be. Hosszú ideje tart fenn brigádkapcsolatot az Üjszászi Vegyesipari Szövetkezet kollektívá­jával a Hetényi Géza Kórház pszichiátriai és rehabilitációs intézetének szocialista brigád­ja. A kórháziak rendszeresen ellenőrzik a szövetkezeti dolgozók egészségi állapotát, elő­adásokat tartanak nekik aktuális egészségügyi témákról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents