Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
XXXVI. 6vt. 839. «1.1985. oki. íi., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az ősz! ülésszak H kormány programjának vitája az Országgyűlásben Tegnap délelőtt megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. A nyáron alakult új összetételű törvényhozó testületünk első munkatanácskozásán részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az őszi ülésszakot . Sarlós István nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Salgó László és Sándor József képviselőkről. Az elhunyt képviselők emlékét az Országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezután az Országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentése alapján budapesti 48. számú választókerületben megüresedett képviselői helyre a pótképviselőként megválasztott Radnai Gábor mandátumát igazolta. LÁZÁR GYÖRGY: Törvényhozó testületünk tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a nyári ülésszak óta végzett munkáról, majd döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. a Minisztertanács elnökének előterjesztése a kormány programjáról; 2. a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. interpelláció. Sarlós István köszöntötte a Viet-' nami Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének — az ülésen jelenlevő — küldöttségét, amely Nguyen Huu Tho elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Lázár György terjesztette elő a Minisztertanács programját. Szerezzünk következetesebben érvényt gazdaságpolitikai elveinknek Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! A kormány munkaprogramját tárgyaló országgyűlési ülésszak szervesen illeszkedik azoknak a nagy fontosságú belpolitikai eseményeknek a sorába, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa nyitott meg. Pártunk legfelsőbb fórumának tanácskozása, felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplése, a választások, napjainkban pedig a szakszervezetek és a Hazafias Népfront kongresszusi előkészületei jó lehetőséget adtak és adnak arra, hogy történelmi távlatból nézve tegyük mérlegre eredményeinket és gondjainkat, tervezzük meg a szocialista építés feladatait. A kép, amely elénk tárul, minden hazáját szerető embert jó érzéssel tölthet el és új tettekre ösztönöz. A magunk választotta úton haladva, marxista—leninista pártunk vezetésével — leküzdve az új társadalom születésével járó nehézségeket, és mindig készen a fejlődés által igényelt megújulásra — az elmúlt évtizedekben történelmi horderejű feladatokat oldottunk meg. A régi helyén új Magyarország született. amelvben a hatalom — az egykor kevesek kiváltsága — visszavonhatatlanul és szilárdan a nép kezében van. Belpolitikai helyzetünk stabil. Minden törvénytisztelő állampolgár, bármilyen legyen is a világnézete, nem. zetisége, egyenlő jogokat élvez. A közös célok és a szövetségi politika talaján erősödő szocialista nemzeti egység tág teret nyit az alkotni tudó és akaró emberek számára. A tervgazdálkodást folytató Magyarországnak, amelyet alig fél évszázada még az éhségzónába sorolt a világ, ma közepesen fejlett gazdasága, egyre korszerűsödő ipara, a nemzetközi élmezőnyben helyet foglaló mezőgazdasága van. HaLázár György, a Minisztertanács elnöke expozéját mondja (Telefotó—KS) zánkban teljes a foglalkoztatottság és a létbiztonság, mindinkább közkinccsé válnak a tudomány és a kultúra értékei. Történelmünk során első ízben olyan, a nemzeti függetlenségünket és biztonságunkat szavatoló szövetségeseink és igaz barátaink vannak, mint a Szovjetunió és a szocialista országok. Hazánknak méltó helye és tekintélye van a nemzetek sorában. — A legutóbbi fél évtizedben nyugtalanítóan feszült nemzetközi helyzetben és számunkra hátrányos világ- gazdasági körülményekkel birkózva nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy végrehajtsuk a XII. kongresszus határozatát. A teljesítmény, amit felmutathatunk, figyelmet és megbecsülést érdemel, de várakozásainktól és reményeinktől elmarad. Az okokat kutatva nehézségeink forrásai között egyaránt megtalálhatók az általunk nehezen befolyásolható külső és a tőlünk függő okok. A külső tényezőkkel, mint riealitások- kal természetesen számolni kell, de ha nem akarunk a magyarázkodás hibájába esni, a fő figyelmet mégis arra kell fordítani, hogy mit és hogyan javíthatunk a saját munkánkon. Bár ezen a téren is előre jutottunk, önkritikusan be kell látni: minden igyekezetünk ellenére sem tudtuk elkerülni, hogy az elmúlt években újabb te- herpróbának tegyük ki lakosságunkat. Jövedelmezőbb termelést A kormány a folytonosság jegyében és szem előtt tartva a növekvő igényeket, továbbra is azt tartja a legfőbb kötelességének, hogy eleget téve népünk akaratának, a lehető legjobb hazai és nemzetközi feltételeket biztosítsa szocialista céljaink eléréséhez. Arra törekszünk, hogy irányító munkánkban kellő arányban kapjon helyet a társadalmi viszonyok, az államélet demokratizmusának fejlesztését, a gazdaság teljesítményének növelését, az életkörülmények javítását, a tudomány, a kultúra fejlesztését szolgáló programok kidolgozása és végrehajtásának elősegítése. Figyelmet fordítunk a központi és a helyi államigazgatás színvonalának növelésére, a belső rend, a haza védelméhez szükséges feltételek biztosítására. A kormány a jövőben is fontos feladatának tartja, hogy külpolitikai tevékenységével is népünk békéjét és biztonságát szolgálja, és hozzájáruljon a nemzetközi feszültség mérsékléséhez, a normális államközi kapcsolatok fejlesztéséhez. A társadalmi-gazdasági fejlődés adott szakasza pedig azt kívánja, hogy figyelmünket az operatív tennivalókról egyre inkább a fejlődést megalapozó koncepcióknak és megvalósításuk feltételeinek a kidolgozására, a fő folyamatok összehangolására és ellenőrzésére fordítsuk. Kedves Elvtársak! Önök előtt és a tájékozott közvélemény előtt is jól ismert, hogy jelenlegi ötéves tervünk teljesítésének feltételei a vártnál is kedvezőtlenebbül alakultak, mégis arról adhatok számot, hogy az elmúlt években is előre jutottunk a szocialista építésben. Ha nem is a tervezett mértékben, de öt év alatt mintegy 9 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem, s a magunk elé tűzött legfőbb gazdaságpolitikai célt sikerült elérni. A hetvenes években megbomlott egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések eredményeként a konvertibilis valutában számolt külkereskedelmi forgalom 1982 óta minden évben aktívummal zárult, eleget tettünk fizetési kötelezettségeinknek, és megkezdtük az adósságállomány csökkentését. Ezt a fontos célt sikerült nagyobb megrázkódtatás nélkül elérni, alapvető társadalmi vívmányainkat megvédtük. Országunk gazdaságának teljesítménye, pénzügyi viszonyaink külföldi megítélése érezhetően javult. A helyzet reális értékeléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a termelési szerkezet és az exportképesség javítására tett intézkedések, bár kézzelfogható eredményeket hoztak, mégis kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a nemzetközi piac egyre szigorúbb követelményeivel. Főleg ennek tudható be, hogy az egyensúly helyreállításában nagyobb szerepet játszott a behozatal és a belföldi felhasználás korlátozása, mint a hatékonyság javítása, a kivitel növelése. Mivel a számítottnál kisebb nemzeti jövedelemből évről évre két és fél, három százalékot a hitelek törlesztésére és a kamatok fizetésére kellett fordítani, a tervezettnél kevesebb jutott a fogyasztásra és a beruházásokra, lelassult a műszaki fejlődés, ezzel együtt a gazdaság strukturális átalakulásának üteme. Nem tudtuk elkerülni a reálbérek és a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékének csökkenését sem. Most arra van szükség, hogy fordulatot hajtsunk végre a jövedelemtermelő-képesség növelésére. Ez nem könnyű, de teljesíthető feladat, ha tartalékainkat mozgósítva meggyorsítjuk a gazdálkodás hatékonyságának javítását, és aktívabban kihasználjuk a szocialista gazdasági integráció lehetőségeit, ha a versenyképes, jó áron értékesíthető termékek termelésének s kivitelének növelésével megállítjuk, de legalábbis mérsékeljük a cserearányok romlását. Ehhez viszont arra van szükség, hogy szellemi és anyagi erőinket a jól megválasztott fejlesztési célokra összpontosítsuk, a gazdálkodási feltételeket még inkább olyanná formáljuk, hogy azok megfelelő erővel ösztönözzenek, és ha kell kényszerítsenek a hatékonyság javítására. Ha jól meggondoljuk, ezek nem új követelmények, nem másról van szó. mint arról, hogy következetesebben szerezzünk érvényt gazdaságpolitikai elveinknek. (Folytatás a 2. oldalon.) Kunhegyesen új víztornyot épít a Vízgépészeti Vállalat helyi gyára. Az AKES—500 típusú víztornyot a helyszínen szerelik össze, a piac mellett. Képünk az összeállítási munka egy fázisát örökítette meg. Fotó; T. Z. Hazánkba érkezett Herbert Steger osztrák alkancellár Marjai József miniszterelnök-helyettes meghívására tegnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Norbert Steger alkancellár, kereskedelmi és ipari miniszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József fogadta, jelen volt, Arthur Agsther, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Marjai József és Norbert Steger a nap folyamán a Parlamentben megkezdte tárgyalásait. Losonczi Pál fogadta a vietnami parlamenti küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap az Országház Nándorfehérvár termében fogadta a Nguyen Huu Tho, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzet- gyűlésének elnöke vezette vietnami parlamenti küldöttséget. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Sarlós István, az MSZMP PB tagja, az Országgyűlés elnöke. Nemzetközi előkészületek a Kulturális Férumra MINTEGY HATSZAZ KÜLDÖTTET VÁRNAK Az október 15-én, Budapesten kezdődő Európai Kulturális Fórum nemzetközi előkészületeiről nyilatkozott Hermann József, a konferencia végrehajtó titkára az MTI munkatársának. Elmondta, hogy a Helsinkiben tíz esztendeje megtartott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet valamennyi résztvevő államát felkérték a kulturális fórumon való részvételre, a delegációk kijelölésére. A Helsinki értekezlet 35 államán kívül meghívták az UNESCO-t is. A résztvevő országoktól ezekben a napokban folyamatosan érkeznek a delegációk összetételét jelző listák, egyes államoknál azonban — még öthat nappal a konferencia megnyitása előtt is — tapasztalható késés. Ezt, bizonyos fokig érthető módon, a fórumon résztvevők körének újszerűsége okozza. Ugyanis, az ilyen tanácskozásokon általában résztvevő diplomáciai képviselők mellett igen sok, a kulturális életben aktív, alkotó szerepet játszó delegátus érkezik Budapestre. Az ő kiválasztásuk — úgy tűnik — bonyolultabb, mint ahogyan arra egyes államok fel voltak készülve. Az Európai Kulturális Fórumon az előzetes becslések szerint mintegy 550—600 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra területén dolgozó színházi, valamint múzeumi vezető, zenész, képzőművész, irodalmár. Az eddigi jelzések szerint számos kimagasló személyiség is részt vesz az egyes szekciók munkájában, így többek között Günter Grass az NSZK-ból, Stephan Hermlin és Hermann Kant az NDK-ból, Edward Albee az Amerikai Egyesült Államokból. , Várhatóan a helsinki folyamatba illeszkedő eddigi értekezleteket meghaladó számban lesznek jelen a kül- födi sajtó képviselői is, eddig több mint 150-en akkreditáltatták magukat. Az Európai Kuturális Fórum tartalmi, szervezeti és eljárási kérdéseivel kapcsolatban végrehajtó titkár rámutatott, e téren az elmúlt évben Budapesten megtartott szakértői értekezleten elfogadott jelentés az irányadó, amelyet a különböző érdekek, álláspontok egyeztetése után valamennyi résztvevő ország elfogadott. Emellett az elmúlt időszakban a 35 állam két- és többoldalú konzultációkon egyeztette álláspontját Vélemény- egyeztetés történt a szocialista országok, a skandináv államok, a nyugati országok között. Számos állam — köztük Magyarország — a nemzetközi együttműködést, a kölcsönös megértést és megismerést ténylegesen elősegítő, konkrét javaslatokat készített elő. Ezeket azonban — a helsinki értekezlet szabályzatának megfelelően — határozati, vagy egyéb javaslatként csak magán a konferencián nyújthatják majd be.
