Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 8. Szeretnék beteg lenni xnbersorok — em­bersorsok — adat­sorok. Az összegzés szikár számokká so­rakoztatja az isme­rethiányt, a közömbösséget, a nemtörődömséget, a köny- nyed önsorsrontásit, a fele­lőtlen önpusztítást. Az 1300- as évek elejéről már írott emlékünk van — („egészsé­ges’’ formában — arról a fogalomról, mely töprengé­sünk tárgya, s amely körül egyre több baj észlelhető. Egészségünk ugyanis egy­szerre magánkincs és köztu­lajdon, épp ezért ha betegek vagyunk, természetes módon elvárjuk a közsegítség minden lehetséges formáját. Tíz esztendeje, 1975 óta az ország lakosságának egésze jogosult az egészségügyi el­látásra — állampolgári jo­gon az, a hivatalos megfo­galmazás szerint —, s bár nem alaptalanul, sőt, gyak­ran nagyon is indokoltan, kemény kritika éri ennek az ellátásnak számos részét, te­rületét, azért a kivételt nem ismerő jogosultság lényeges eredmény. Ennek az eredménynek birtokosai — és egyben: lét­rehozói — között lelnénk akár egyetlen egyet is, aki fennen hangoztatná, szeret­nék beteg lenni?! Beteg,ki­sebb nyavalyák, súlyos kó­rok, gyorsan gyógyuló vagy éppen maradandó nyomot hagyó sérülések alanya ki szeretne, akarna lenni? S mégis, lesz, leszünk, mert... most következhet (ne) a már- már kioktató hangú szemre­hányás, mennyire nem vi­gyázunk magunkra, nem tö­rődünk épségünkkel, egész­ségünkkel, csakhogy ez így, általában, nem igaz! Nagy tapasztalat ú orvosok mond­ják el, veszedelmesen tágul az öngyógyítók, az öngyógy- szerezők tábora, azoké te­hát, akik látszatra óvják egészségüket. Nincsenek ke­vesen azok sem, akik vélt bajaikkal jelennek meg a rendeléseken, ugyanakkor egyre többen már súlyossá vált, mert elhanyagolt be­tegségükkel fordulnak csak orvoshoz, szinte azonnali gyógyítást, gyógyulást re­mélve, követelve. Akkor te­hát merre az igazság? Élve a hivatalos megfo­galmazással, 1984-ben a szakrendeléseken 73 millió gyógykezelési esetet jegyez­tek fel, azaz egy esztendő alatt az ország teljes lakos­sága, a csecsemőktől a leg­idősebbekig, több, mint hét ízben nyitott be a szakren­delőkbe. Ehhez azután tár­sítsuk a körzeti. orvosok, a gondozóintézetek, a kórhá­zak forgalmát... Tavaly az aktív keresők 66 millió na­pot töltöttek táppénzen, ami fejenként 13,3 napot tesz ki Továbbá: 1984-ben a kórhá­zakból kibocsátott betegek száma 2,1 millió főt ért el, s amíg 1970-ben minden száz ápoltból 2,6, tavaly már 3,5 halt meg. Más nyavalyák­kal, súlyosabb állapotban ju­tunk el a kórházi ágyig? Seregnyi ok játszik közre az említett viszonyszám kiala­kulásában — például az is, hogy az idős emberek egyre nagyobb hányada kórházi ápoltként, valójában és köz­napi értelemben azonban nem betegként fejezi be éle­tét —, s az okok között saj­nálatosan tör előre mindaz, amit egészségtelen életmód­nak, egészségkárosító élet­vitelnek szokás nevezni. E megnevezések mögött azután olt lelhetni a túltátpláltsó- got, a mozgáshiányt, az al­koholt. .. Mutogassunk most má­sokra, magunkra, íme a tettes?! Tettes és áldozat egyben? Túlságosan egysze­rű lenne ez így, s mert az, meghamisítaná a valóságot. Leszűkíthető-e pusztán az egyén világára, felelősségé­re, hogy 1970 és 1984 között 62 ezerről 110 ezerre nőtt a nyilvántartott elme-idegbe­tegek száma, hogy a nyolc­vanas években folyamatosan emelkedett az ezer aktív ke­resőre jutó üzemi balesetek mennyisége? Akkor tehát te­gyünk egy éles fordulatot és most már a közösségre, a társadalomra — mint tettes­re — mutogassunk? Hibás, veszedelmes módszer itt is, másban is — és mégis, ked­velt, széles körben követett módszer — valaminek az okát egyetlen tényezőben ke­resni, meglelni. Kölcsönha­tásban álló okok csapatával van dolgunk, s ezeknek az okoknak egy része tagadha­tatlanul társadalmi, másik része vitabhatalanul egyéni eredetű. Ezeknek a kölcsönhatások­nak az elemzése, alapos vizsgálata sem kollektív, sem egyéni körben, tevékeny­ségként, nem megnyugtató. A minek mi a következmé­nye, a mi mibe kerül nyers valóságával a lehetségesnél, a szükségesnél ritkábban számolunk. Példákat? Tet­szés szerint... Tavaly össze­sen 26354 volt a közúti bal­esetben meghaltak (1590), sú­lyosan >(9286) vagy könnyeb­ben (15 478) megsérültek szá­ma. Százszázalékos szeszre átszámítva az összes szeszes­italt, kétes dicsőség a ré­szünk, a KGST országok kö­zött vitathatatlan listaveze­tők vagyunk az egy főre ve­tített fogyasztásban, s csu­pán Európában szétnézve, olyan tőkés országokat elő­zünk meg utcahosszal, mint az Egyesült Királyság, Hol­landia. .. A nehezebb torok­olajakat nem számítva, ki­zárólag borra és sörre 27 milliárd forintot adtunk ki tavaly. A füstölés szenvedé­lye 14 milliárd forintot hamvasztott el. Ezeknek az összegeknek az igazi súlyát akkor érzékelhetjük igazán, ha tudjuk, 25 milliárd fo­rintot értek el 1984-ben az állami költségvetés egész­ségügyi kiadásai. Vessük össze a számokat... Ki az az oktalan, aki sze­retne beteg lenni, és mégis, mennyi lehetőség, csábítás a mértéktelenségre, az óvat- lanságra, a köz- és önkímé­let mellőzésére?! Nincsen fontosabb magánkincsünk, közvagyonunk az egészség­nél), mert hiszen ezerféle — kollektív és egyéni — em­beri tevékenységünknek, cé­lunknak ez elengedhetetlen feltétele, alapja Mégis, en­nek a feltételnek, alapnak a megítélése, megítéltetése nyugtalanítóan ellentmondá­sos. szavakat, az álta­lános elveket, kö­vetelményeket néz­ve, nincsen sem­mi baj. Amikor azonban a tetteket, a konk­rét magatartásokat, köz- és egyéni lépéssorozatokat néz­zük — és: nézzük? —ak­kor meghökkenve, szorongva azt kell kérdeznünk: tény­leg nincsen semmi baj? M. D. Fabulíssimo Kanadába A Kőbányai Gyógyszeráru- gyár Fabulíssimo kozmetikai termékcsaládjának export­jára a Konsumex Külkeres­kedelmi Vállalat megkötötte az első üzletet: egy kanadai cégnek 50 ezer dolláros pró- arckrémek és a hatóanyago­kat koncentráltan tartalmazó ampullák eladásáról több nyugat-európai, illetve kö­zép-amerikai vállalattal is tárgyalnak. Az alig egyéves termék- család itthon is kelendő, ed­dig mintegy 800 ezer tégelyt és ampullát adtak el. Btadták a színikritikusok dijait ~bbÍóp6bosair Tudományos tanács drámával a főkapitányságon Tegnap a Fészek Művész­klubban átadták a Magyar Színházművészeti Szövetség Színikritikusi díjait, amelye­ket az 1984/85-ös évad kie­melkedő teljesítményeiért ítéltek oda. A drámaírói díjat Nádas Péter Találkozás című szín­művéért kapta: a darabot a Pesti Színház játssza. A legjobb előadás díját Ács János rendező Örkény Ist­ván Sötét galamb című szín­művének szolnoki színpadra állításáért vehette át. Egri Kati a Sötét galamb­ban, Kállai Ferenc pedig a dánsízfnházbeli Tartuffe^elő- adáson nyújtott alakításá­ért nyerte el a legjobb színé­szi alakítás díját. A legjobb mellékszereplői alakítást Bodnár Erika Az ember, az állat és az erény című Piran- dello-darabban valamint Végvári Tamás Az utolsó pohár című Harold Pinter- színműben nyújtotta; mind­kettő a budapesti Katona József Színház repertoárján szerepel jelenleg. Szakács Györgyi jelmez- tervezői, Kerényi József pe­dig díszlettervezői díjban részesült több előadás sike­réhez hozzájáruló munkájá­ért. A díjakat Koltai Tamás, a Magyar Színházművészeti Szövetség színikritikus tago­zatának elnöke adta át. Kriminológia; olyan összefoglaló tudomány, amely foglalkozik a bűncselekmények okaival, a tettesek testi tulajdonságaival, a bennük rejlő indítékokkal, a lelki folyamatokkal, a bűnügyi statisztika tudományos fel- ■ dolgozásával. Az elnevezés vázlatos tartalmának ismerete ebben az esetben kód az egynyelvcm beszéléshez, egy jó kez- 1 deményegés megértéséhez. Tudományos tanács alakult a közelmúltban a rendőr- ; főkapitányságon, a 19 megye közül elsőként Szolnokon. ; Szervezője és elnöke Pacsek János ezredes, a főkapi­tányság helyettes vezetője. — Miért látta szükséges­nek, hogy bűnüldöző appa­rátusban legyen egy olyan kis csoport, amely elméleti kutatásokkal is foglalkozzon, vagy arra alkalmassá vál­jon? — Több óka van. Csak a leglényegesebbeket emlí­tem: Évről évre több diplo­más dolgozik a rendőrségen, olyan tudás birtokában, amelyre építeni lehet, sőt, kell. „Bűnt” követnénk el ha a napi miunka, a hajtás mi­att a tudásukat hagynánk devalválódni, csak gyakorla­ti ismeretekkel gyarapítani. Persze ez is kell, nagyon kell! Közhely, de igaz, hogy amit tegnap megtanult az ember, az ma már nem elég. A tudás karbantartása nem­csak a tudósoknak, az elmé­leti szakembereknek fontos. Ha úgy tetszik nekünk is létkérdés. Szolnokon nincs egyetem, itt nem dolgozik, nem él a bűnügyi tudomá­nyoknak egyetlen művelője sem. Nem számíthatunk, nem várhatunk arra, hogy valaki kívülről behozza, ké­szen feltálalja a kriminoló­Meinl sarkot alakítottak ki Budapesten, a Felszabadulás té­ri Csemege-boltban és a Kossuth Lajos utcai kávé- tea- szaküzletben. Az osztrák Meinl cég áruiért — kávék, teák, kekszek, italok — hazai élelmiszerekkel fizet a Csemege Vállalat, mely további Meinl sarkok kiépítését is tervezi giai kutatások legfrissebb eredményeit és választ adjon dilemmáinkra, kérdéseink­re. — Mit vár a házon belüli tudományos műhely életre- hívásától? Beszélgetést, vitát a mások által írt tudomá­nyos cikkekről, a szakiroda- lomban boncolgatott kérdé­sekről, vagy önök is megpró­bálkoznak kutatásokkal? Ha igen, milyen igénnyel és mi­lyen korlátok között? — Kutatási területünk a megye. Csak a megye. Több­re nem vállalkozhatunk, nem is lenne értelme. — ön már korábban is foglalkozott tudományos igé­nyű elemzéssel. — öt évvel ezelőtt elké­szítettem a megye 1990-ig szóló bűnügyi prognózisát. Az előző évtized bűnügyi statisztikájának elemzésé­ből levont következtetések­ből indultam ki. Ha odafi­gyelünk, a számok nagyon beszédesek. Tíz év adatainak elemzése hozta felszínre, hogy a Jászság és a Kunság között a kriminalitás szem­pontjából is különbség van. A Kunságban kétszer annyi a tízezer lakosra jutó bűn- cselekmények száma; mint a Jászságban. Miért? Érdemes utánanézni, mi van a hát­térben. Miért más a kunsá­gi ember mentalitása, jelle­me, gondolkodása, mint a Jászságban élőké? Milyen történelmi gyökerei vannak, milyen hagyományok? Azok öröklődnek-e? Ha igen, ho­gyan? Ez csak egy kiraga­dott példa arra, hogy még egy megyén belül is vannak eltérő és jellegzetes sajátos­ságok. A munkánkat a me­gye történetének, történel­mének megismerésével kezd­tük, az államalapítástól a 19. századig. A múlt ismerete nélkül a jelen kérdéseire sem lehet választ adni. — Ha jól értem a tudomá­nyos műhelytől azt várja, hogy felfedezze és bebizo­nyítsa, melyek azok az or­szágostól eltérő Szolnok me­gyei sajátosságok, amelyek közvetetten, vagy közvetle­nül befolyásolják, hatással vannak a bűnözésre, provo- kálói vagy visszatartói. — Nagy vonalakban igen. Tesszük ezt egy olyan me­gyében, amelynek bűnügyi statisztikai adatai az orszá­gosnál lényegesen kedvezőbb képet mutatnak. (A 10 ezer lakosra jutó bűncselekmé­nyek száma 85—90 között mozog, az országos átlag 100, a budapesti 200 felett van.) — Milyen felállásban dol­gozik a csoport? — Tegyük hozzá, amely­nek csak diplomások lehet­nek a tagjai. Egy tudomá­nyos bizottság fogja össze és irányítja a munkát. Kis ku­tatócsoportok alakultak. Ér­deklődésüknek megfelelően egy részterületre „ássák be magukat”. Mire gondolok? Például arra, hogy az isko­lai végzettség és a bűnözés között milyen összefüggés van. Vagy a jövedelmi vi­szonyok hogyan hatnak a bűncselekmények alakulá­sára. Okkutatás lesz ez a ja­vából. — Kapnak segítséget, van támpontjuk? — A Tudományos Akadé­mián két éve alakult meg a Kriminológiai Társaság. Egyik alapító tagja vagyok, és összekötő kapocs is a szolnoki műhelyhez. A neves tudósoktól, Mutatóktól hal­lottakat, tanultakat tovább adhatom, és a módszertani tudnivalóknak is az egyik legjobb forrása. Mondhatom, hogy még csak igény, ötlet volt a tudományos tanács létrehozása, amikor a Bel­ügyminisztériumtól nem­csak biztatást, hanem szak- irodalmat, a legfrissebb kri­minológiai kutatások ered­ményeinek anyagait is meg-; kaptuk. Tehát nemcsak én hiszek abban, hogy az agy pallérozásán, az önképzésen túl lehet és biztos lesz is ér­telme, sőt haszna is a mun­kánknak. Hozzájárulhatunk ahhoz, hogy csökkenjenek a rossz beidegződések, hogy ha bűnözésről beszélnek, ne csak a rendőrségre gondol­janak az emberek. Hiszem, hogy okkutatásunk segíthet a megelőzésben és abban is, hogy a bűnözésnek ne csu­pán a tüneti kezelésére le­gyünk képesek. Kovács Katalin Rádió SZOLNOKISTODIO: 17.00: Műsorismertetés. Hírek. — 17.05: Rockperoek a Led Zeppelin együttes felvételeiből. — 17.15: Kallódó fiatalok. Cseh Éva műsora. — 17.45: szentesi citerások. Riporter: Kutas Já­nos. — 18.00—18.30: Alföldi kró­nika. KOSSUTH: 8.15: Mai kulturális progra­mok. — 8.20: Társalgó. —9.44: Szólj, szólj, sípom) — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Éneklő if­júság. — 10.51: Nagy mes­terek, világhírű előadóművé­szek. — 11.39: A kelletlen le­ány. — 12.45; Gesualdo.madri- gáiok. — 13.00: Holnaptól nem szeretlek. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi taná­csok. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Elő világirodalom. — 15.20: Ré“l híres orosz-szovjet énekesek. — 16.05: Látogatóban. — 17.00: Társadalom és Iskola. — 17.30: Csenkl Imre: Cigány­táncok. — 17.45: A Szabó csa. Iád. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Mai könyv­ajánlatunk. — 19.15: örmény váz­latok. — 20.14: Évfordulók nyo. mában. — 20.54: Operettfelvéte­lek. — 21.30: Kutatások Berlin­ben és Potsdam ban. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: A St. Martin-in-the-Fields kamaraze­nekar játszik. — 22.55: Munkás. utámótlás. — 23.05: Bach: Angol szvitek. — 0.16—4.20: Ejfél után. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tíz perc külpolitika. — 9.05: Napközben. — 12.10: Szerelmi kettősök operettekből. — 12.30: Nép muzsika. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Kardos Éva zongorázik. — 14.15: Fúvósze­nekari hangverseny a 6.os stú­dióban. — 14.40: Fiatalok mu. zsikálnak. — 15.05: Népi zene. — 15.20: Könyvről — könyvért. — 15.30: Csúcsforgalom. —17.30: Disputa — a hűségről. — 18.10: Illik, nem illik! — 18.30: Gra­mofonsztárok. — 19.05: Csak fiataloknak! — 20.00: Népdalok. — 20.30: Komolytalan könnyű­zene — avagy ilyenek a dili- dalok. — 21.05: Közkívánatra! — 23.20: Nótacsokor. — o.is— 4.20: Éjfél után... 3. MŰSOR: 9.08: zenekari muzsika. — 10.00: Operarészletek. — 10.41: A Shadows együttes felvételei. — 12.00: Szonátafelvételek. —13.05: Világhírlap. — 13.20: Szimfo­nikus zene. — 13.5«: Schoeck: Penthesilea. — 15.20: Labirintus. — 15.35: A Szovjet Rádió moszk­vai gyermekkórusa énekel. — 15.50: Barokk zene. — 17.00: Is­kolarádió. — 17.30: Heine és a muzsika. — 18.25: Muzsikáló természet. — 18.30: Na matern- jem jeziku. — 19.05: In der Muttersprache. — 19.35: Kap­csoljuk a zeneakadémia nagy­termét. — Közben: kb. 20.20: Vallomás a műfordításról. — Kb. 20.41: A hangversenyközve­títés folytatása. — Kb. 21.30: Operakettösök. — 21.53: Talált pénz. — 22.38: Bemutajriuk a Ron Carter—Jim Hall duót. iTdevteto | 1. MŰSOR: 8.55: Tévétoma (ism.). —3.00: Iskolatévé. Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.) Szórakaténusz. Lá­tod-e, hallod-e? — 9.10: Fizika (ált. Isk. 6. észt.) A testek köl­csönhatása (ff). — 9.35: Ma­gyar irodalom (ált. isk. 6. oszt.) Kuckó király (ff). — 10.00(Hun­gária Kávéház. Az MTV és a WWF (Köln) koprodukciója. — A lecke (ism.). — Fiú a kas­télyból (Ism.). —10.50: Képúj­ság. — 15.50: Iskolatévé. Ki kel korábban? (Az alsótagozatos környezetismerethez) (ff). — 16.10: Élő múzeum. Ásványok és kőzetek világa. — 16.40: orosz nyelv kicsiknek — 2. rész. — 16.55: Hírek. — 17.05: A velünk élő történelem VIIIS. rész: A konszolidáció évei (ism.). — 18.00: Képújság. — 18.05: Rek­lám. — 18.10: Sportmúzeum. — Dr. Bay Béla. — 18.30: Három nap tévéműsora. — 18.35: Alek- szander Vegyernyikov énekel. Szovjet film. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió "85. — 19.10: Tévétorna. — 1S.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Szerelem és barátság tör­ténete. Olasz tévéfilmsorozat VI/6. rész: A család — 1943— 1944. — 21.00: Stúdió ’85. A te­levízió kulturális hetilapja. — 22.00: Felkínálom — népgazda­sági hasznosításra. — 22.40: Tv-híradó 3. — 22.50: Himnusz. 2. MŰSOR: . 16.45: Képújság. — 16.50: Ap­rók tánca. Mezőség: széki tán­cok II. (ism.). — 17.15: Kuckó (ism.). — 17.45: sakk-matt. Be­számoló a Karpov—Kaszparov világbajnoki döntőről. — 18.05: ..Különválok önmagámtól”. Be­szélgetések a családról — 1. rész. — 18.30: Körzeti adások. — Budapest. — Pécs. — Sze­ged. — 19.10: A szovjet kultúra napjai. Sosztakovics—Grigoro- vlcs: Aranykor. Balett 3 felvo­násban. Közvetítés a Magyar Állami Operaházból. — A szü­netben : Tv-híradó 2. — Kb. 21.30: Reklám. — 21.35: Befeje­zetlen Játszma. Csehszlovák film. — 22.35: Képújság. MOSZKVA I.: 12.30: Hírek. — 12.50: Doku- mentumfllmek. — 13.40: Kon­cert. — 14.15: Hírek. — 14.20: Anyák iskolája. — 14.50: Kon­cert. — 15.20: Szóljatok harso­nák! — 15.50: Népdalok. — 16.05: Koncertfilm. — 16.46: Ma a világban. — 17.00: Sakk-VB. — 17.05: Népszerű-tudományos film. — 17.15: Élet és tudomány. — 17.45: Hírek. — 17.50: Ha egész­séges akarsz lenni. — 18.05: Az utolsó pillanatban — film. — 19.00: Híradó. — 19.35: David Ojsztrah — a tévé archívumá­ból. — 20.50: Ma a világban. — 21.05: Labdarúgó szemle. —21.30: Sakk-VB. — 21.45: Az eljöven­dő századnak — film II. rész. — 22.55: Hírek. — 23.00: Sport­műsor. — 23.30: A Rosszlja né­pi együttes játszik. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ: 16.55: Hírek. — 17.00: Az észa­ki határok őrei — riportműsór (ff). — 17.20: Fejezetek a mo­dern pszichológiából — 6. rész. — 17.45: A leghatalmasabb fegy­ver — mesefilm (ism.). — 18.30: Szakmunkástanulók műsora. — 19.00: Tévétorna. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Fiatálok tévéklubja. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárásjelentés. — 22.00: Ez történt 24 óra alatt. —22.10: Egy férfi sólyommal — NSZK tévéfilm. BUKAREST: 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Gaz­dasági figyelő. — 20.40: Költé­szet. — 20.50: Gazdasági figyelő. — 21.05: Phaedra — Balett a Párizsi Operaház művészeinek előadásában. — 21.50: Tv-hír­adó. I MŰSOROK I

Next

/
Thumbnails
Contents