Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
1985. OKTÓBER 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP, 5 |Atévl 1képen ityoje e lőtt 1 Műsorukon: szláv népek táncai és dalai Krakkói nóptánoegyUttea Jászberényben Először Is egy jubileumról: 100. bemutatóját tartotta a televízió zenés színháza. Nehéz volna most ebből az alkalomból felidézni a régebbi előadások sikereit, de dicsérő szó nélkül sem hagyhatjuk, hogy televíziónk nem akármilyen küldetést vállalt, amikor útjára indította évekkel ezelőtt ezt a Hasznos művészi intézményt. Nem kevesebbre vállalkozott mint a nem éppen széles körökben kedvelt zene- drámák népszerűsítése, az operairodalom kiemelkedő alkotásainak vonzóan színvonalas bemutatása, s túl ezen ösztönzőleg hatott új, mai zenék megszületésére is, ami ugyancsak nem lebecsülendő. Hány és hány eredetileg képernyőre komponált mai zenés mű látott napvilágot az évek során! II századik bemutató Jubileumát méltó módon ünnepelte a zenés színház, Verdi operájának élvezetes képernyőre vitelével. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznék — zeneileg talán nem is volnék illetékesi rá, hisz magam is laikus fogyasztója és élvezője vagyok a komoly zenének — nem nehéz megállapítani: egy rendkívülien kidolgozott, kiérlelt előadás volt a szombat esti Verdi-bemutató. A jó öreg Falstaff drámája igen érzékletesen elevenedett meg előttünk; drámája annak az embernek, aki bár élvezi az életet, mégis bölcsen ismeri fel, hogy eljárt felette az idő. Sőt mi nézők még azt is hozzátehetjük, hogy élete azért korántsem volt hiábavaló, bölcsessége beleolvad az idők folyamatába, így a végtelenségbe. A mély emberi tartalmakat természetes hangon, operai manírok nélkül szólaltatta meg a Vámos László rendezte tévéváltozat, címszerepben a kivételes képességű Melis Györggyel, aki éli, nem csupán énekli szerepét. Ritka alkalom szerep és művész ilyen tökéletes találkozása, Falstaff alakjában Melis saját portréját is megrajzolta, a bölcs, jó humorú művész arcképét, aki annyi mindent tud már a világról és a mesterségről, hogy képes önironikusan is szemlélni önmagát. Ez a bemutató méltán került a Budapesti Művészeti Hetek televíziós programjába, miként az Örkény István írásaiból készített Esztergályos-film is, a Bevégezetlen ragozás vasárnap este fő műsoridőben. Ugyanis Esztergályos Károly sokszor erősen vitatható munkái többnyire a késő esti órákban jutnak csak képernyőre — közérthetősé- gi okokból, problematikussá- guk miatt. Bevégezetlen ragozás Ezúttal egészen új, más arcát ismerhettük meg Esztergályos Károlynak; annak a rendezőnek az arcát, aki végtelenül tiszteli az írót, és aki teljesen alárendeli gondolatait Örkénynek. (Ez a tisztelet azonban korántsem szolgai alázat!) Teheti is, hiszen a filmben feldolgozott írások mind izgalmas és mély gondolatokat hordoznak, tartalmukat elegendő tisztességesen kibontani a képernyőn, minden stiláris hókusz-pókusz nélkül is erőteljesen hatnak. Hét írás egy csokorba kötve, s bár formálisan külön válnak — kettő között néhány pillanatra mindig elsötétül a képernyő — lényegében meglehetősen közös nevezőre kerülnek. Mintha ugyanannak a tárgynak különböző oldalait látnánk, az életet, életünket az Örkényi tükrözés fényében. Esztergályos ezúttal megőrizte^ sőt hangsúlyozta az írások elbeszélés voltukat, épkézláb történetekként tálalta fel őket, erősen élve ugyanakkor a balladái kihagyásos szerkesztési módszerrel, azaz bőségesen támaszkodva a néző befogadói képzeletére. (Olykor talán túlságosan is!) Javára vált a tévéfilmnek a sok kevésbé elkoptatott színészarc, de míg a képernyőn gyakrabban előforduló színészek is új színeiket vonultatták felt ezúttal például a több szerepben is látható Bodrogi Gyula, aki igazi drámai színészként emberábrázoló tehetségét igazolta, vagy Tol- nay Klári, aki egy fecsegő idős hölgy szerepében egész életsorsot tudott felvillantani) de másokat is említhetnénk a népes színész gárdából. Okos rendezői ötlettel a szereplőket végül Esztergályos egy buszba ültette, szinte sugallván a gondolatot, hogy mindannyian ugyanabban a hajóban utaztak. És ami a különös, hogy mi nézők is úgy érezzük, mintha mi is ott ülnénk velük együtt. Ülnénk és gondolkodnánk a világ során, önmagunkon; azon, hogy minek van értelme és minek nincs, s hogy egyáltalán milyen furcsa is ez az éle.* mennyi megoldandó probléma és enyhítendő feszültség, hogy mennyire összetett és bonyolult ez a világ. Közhelyek? Csak így kimondva, gyarló szavakkal megfogalmazva, a filmben kifejezve izgalmas, tartalmas élmény. Telefere kérdőjelekkel Pénteken ismét jelentkezett a Telefere — a Mikroszkóp Színpadról. S volt ennek a mostani adásnak egy látszólag mellékes pillanata, amikor Vitray váratlanul magasba nyújtatta azok kezét, akik ,vújoncként” azaz először foglaltak helyet a Telefere nézőterén. Nyilván tudta vagy sejtette, hogy ők vannak többségben ezen az estén,, s nem az úgynevezett megrögzött rajongók. A bizonyítás tehát nekünk szólt: vegyük tudomásul, show-ja korántsem egy szűk réteg műsora, igenis képes mindig új híveket toborozni magának. Sajnos rendszeres Vitray - rajongó létemre azt kell mondanom, hogy bizonyság ide,, bizonyság oda, kezd beszűkülni e szórakoztató műsor riportjainak világa, kezd elszegényesedni emberi tartalma. Különösen szembetűnt ez a legutolsó mostani adásban, amikor is Vitray az ^érdekeset mindenáron’ elvtől vezérelve mondhatni zsákutcába tévedt. Mert mit is láttunk? Ausztráliából ide vitorlázott maszek hajósokat, akikből néhány értelmes mondatot is művészet volt kihúzni, s csak jelenségként önmagukban bizonyultak érdekesnek. Aztán ellenkező végletként hallhattuk a különös életpályájú manekent, akiből viszont gátlástalanul folyt a szó. Majd a csodabogárnak tűnő miskolci jogászt, aki viszont képtelennek látszó környezetgazdálkodási tervekkel lépett közönsége elé. Bizony túlságosan is elment ez a Telefere a vitatható tartalmú randevúk irányába. Olyan érdekességek felé, amelyek főképp a sznobok kíváncsiskodó érdeklődésére, rokonszenvére számíthatnak. Mert kit bódít el például, józanul gondolkodó embert, egy maneken meséje, vagy ki dűl be ép ésszel egy műkedvelő környezetvédő ellenőrizhetetlen ábrándjainak? Persze jól tudom, hogy egy show-ba sok minden belefér^ de nem egy Vitray-show-ba. Tőle túlságosan is megszoktuk és megszerettük azt az emberi mélységet és bölcsességet, amit ezúttal talán csak a hasbeszélő soproni diáklány felfedezése képviselt. Igazi népszerűsége érdekében a Teleferének errefelé kellene kereskednie — akár régebbi jó hagyományaira is építve. V. M. „Hazádnak rendületlenül...’’ Átadták a sajtópályázat dijait A „Hazádnak rendületlenül...” című sajtópályázat díjait hétfőn adta át Megyei ri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Sajtó HázábanA 12. alkalommal meghirdetett pályázaton a publicisztikai kategóriában első díjat kapott a Pajtás újság külön- kiadványa, a Radar magazin szerkesztői kollektívája, valamint Csontos Tibor (Ifjúsági Magazin) Szózatlamság- ra ítélve című munkája. A filmek, tévéfilmek kategóriájában az Élt negyven évet (MAFILM) és a Siratóasz. szonynak neveztem című (Magyar Televízió) filmek alkotói kollektívája kapott első díjat A rádiós pályamunkák közül Kosa Judit (Magyar Rádió) Katonadolog című műsorát értékelte a legmagasabbra a zsűri. A fotó kategóriában E. Várkonyi Péter (Magyar Távirati Iroda) Hősi halott tűzoltók című képsorozata és Boross Jenő (Népszabadság) Közös erővel című pályamunkája kapott első díjat. Szolnok megyei szerzők is szerepeltek a díjazottak között. Tiszai Lajos, a Néplap újságírója második. Kutas János, a szolnoki rádió munkatársa pedig harmalik díjat nyert. FolyóiraMIgyelö Minden jóérzésű ember szívesen tesz, vállal megbízatást a magukra maradt, nehéz körülmények között élő idősek mindennapjainak megkönnyítéséért. Jó tudni, hogy a néhány évvel ezelőtt indított Bács megyei akció egyre bővül, számos szép példát említhetnénk a segítségekre. Szeptemberi országos napi- és hetilapszemlénk elején is ez áll. A Népszabadság szeptember 3-i számában olvashatjuk Egy város ajz idősekért.. címmel, miként oldják meg Törökszentmiklóson a külterületeken lakó öregek ebédeltetését, hogyan alakítottak ki erre alkalmas helyeket. A fiatalabb generációk helyzetéről, és a további fejlődés teendőiről kapunk képet Tiszafüredről. A város két megye határán című írásból, amely a Magyar Nemzet szeptember 17-i számában található. Egy előző — szeptember 10-i számában — kérdésként fogalmazta meg a Magyar Nemzet, hogy Milyen lesz a kunsági Aranykapu? Nos, már vannak tapasztalatok, hiszen az új típusú karcagi vásárt a múlt héten megrendezték. Bőségesen szerepel Szolnok megye a szeptemberben megjelenít szaklapokban, folyóiratokban. A Pártélet 8—9. számában Nagy Jenő cikkének címe Kiesés-e a szakmából a pártapparátusban dolgozni ? A karcagi városi párt. bizottság titkára elemzi az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Ugyancsak ebben a számban Tóth Lajos, a tiszafüredi városi pártbizottság első titkára a közigazgatási változások hatásairól, a községi önállóságról és a városi Jótékony célú koncert. Népszerű roekegyüttesek koncerteket adnak októberben Szombathelyen, Szélkies fiphérváirott, Dunaújvárosiban, Pécsett. Győrött és más dunántúli városokban, a berhida—percmarton i földrengéskárosultak javára. A jótékony célú turnén többek között a P. Mobil, a Korái és az Üj Skorpió együttes vesz részt. A Krakkód Jagelló Egyetem népi együttese vendégszerepeit vasárnap délután Jászberényben, a Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házában. Az együttes délszláv és lengyel táncokat, dalokat mutatott be a jászberényi közönségnek. A fellépés után Tadeusz Wludyka művészeti vezető irányításról ír Pártmunka a közigazgatás átszervezésének tükrében címmel. Kereskedelem, gazdálkodás. Az Újítók Lapjában fedeztünk fel egy nem mindennapi témát Konyhakész rántottcsirke számítógépes irányítással. És mindez a (Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál történik. Ha már a nem mindennapi témáknál tartunk, említsük meg, mekkora — nem túlzás! — országos vitát váltott ki a Tiszamenti Vegyiművek balul sikerült TOMI- reklámja, amely kulcskeresésre serkenti a vásárlókat egy ajándék Wartburg gépkocsihoz. A TV-híradó és néhány lap mellett a Heti Világgazdaság 36. számában Friderikusz Sándor is tollat ragadott és megírta A mesebeli kulcsocska történetét. Szálloda a szőlőben, adja hírűi a Hajdú-Bihari Napló szeptember 11-i száma, amelyből kiderül, hogy az Alföldi Vendéglátóipari Vállalat szállodát nyit Jászberény határában. Üj gazdálkodási szervek, a szakmai feladatok színvonalasabb ellátása, korszerűsítése, bérrendezés, — ezek címszavakban a témái a Népi Ellenőrzés 9. számában megjelent A gazdasági integráció tapasztalatai a Szolnok megye helyi tanácsainál című cikknek. Egy komplex szövetkezeti vizsgálat eredményeit adja közre a Szövetkezeti Kereskedelem 4. száma A szövetkezeti pozíciók erősítése cím alatt. A szállítási költségek csökkentésére társulásos alapon mezőgazdasági rakodópályaudvart alakítottak ki TiszaMegjelent a Budapest Főváros Levéltára szerkesztésében készülő „Források Budapest múltjából” című sorozat ú’ kötete, amely egykorú dokumentumok alapján első alkalommal mutatja be a főváros 1950-es évekbeli történetét. Az 1971-ben indított s az kértük arra, hogy mutassa be az együttest. — A csoport huszonhat évvel ezelőtt alakult a Jagelló Egyetemen a szláv tanszék hallgatóiból — mondta. — Talán, ez is magyarázat arra, hogy elsődleges feladatunknak a szláv népek dalainak, táncainak feldolgozását, bemutatását tartjuk. Repertoárunkon többek között bolföldváron. Bővebben a Magyar Hírlap szeptember 11-i számában olvashatunk erről. Az Egészségnevelés idei, 4. számában Társadalmi beilleszkedési zavarok Szolnok megyében címmel a deviáns viselkedés kiváltó okairól kaphatunk képet, két szakember felmérése alapján. Boros András Szolnokról... a mi képviselőnk címmel a Vasút c. hetilap 9. számában a Járműjavító hegesztő csoportvezetőjét mutatja be. Ugyancsak ez a folyóirat ír a jászapáti vasutasszakképzésről, ahol a két első osztályban 70 diák tanul. Művelődésügy. Miért nem jutnak el; a felnőttek a könyvtárba? — mármint azok az ifjú olvasók, akik „kinőttek” a gyerekkönyvtárból. A Könyvtáros 8. számában Széphalmi Istvánné, a megyei könyvtár olvasó- szolgálatának vezetője egy érdekes, igényes ‘felmérés tapasztalatait adja közre. Ismét realizmus Győríi Sándor szobrászaté. A Művészet 8. számában Kovács Gyula ír neves földinkről.' A Népművelés 8. számában A fő mozgásirány — összefoglaló sorozatcím alatt a negyedik rész Jászberény és a körzetéhez számított tizenhét község művelődésügyét elemzi. Az MHSZ Élet szeptember elsejei számában két cikk is megjelent szűkebb hazánkról. Az egyik Felajánlások tükrében címmel olvasható az MHSZ-klubok és gépjárművezető-iskolák szocialista versenymozgalmáról. A másik cikk a kuncsorbai új lőtér átadásáról és a sportéletről számol be. T. Sz. E. egykori Pest, Buda és Óbuda, illetve az egyesített Budapest történetének válogatott dokumentumait közreadó levéltári sorozat új tagja mintegy száz korabeli dokumentum alapján a várospolitika, a városigazgatás fejlődését, változásait követi nyomon. gár orosz, ukrán, belorusz táncok szerepelnek, és természetesen a lengyel néptánc- és népzenei hagyományokból is merítünk. Műsorunkra tűzzük az ország különböző tájegységeinek legjellegzetesebb táncait, dalait: a polonéz, a mazurka, az oberek, a kajaviak, a kra- kovjaik egyaránt szerepel repertoárunkban. Ezeknek a táncoknak a koreográfiáit lengyel művészek készítik számunkra, de sokat dolgozunk külföldi szakemberekkel. is, midenekdőtt azért, hogy más népek táncait, dalait is hitelesen mutathassuk be, szólaltathassuk meg. — Lengyelországban a legsikeresebb, legnépszerűbb együttesek közé tartoznak. Most Jugoszláviából érkeztek Magyarországra. Gyakran szerepelnek külföldön? — A huszonhat esztendő alatt bejártuk szinte a „fél világot”. Egyiptomtól Svédországig 36 ország közönsége előtt több, min* 100 alkalommal léptünk színpadra. Magyarországon sem először mutatkozunk .be. Hét évvel ezelőtt a lengyel kultúra napjai alkalmából már szerepeltünk itt. A csoport tagjai egyetemisták, szabadidejüket áL d ózzák a táncra. Kezdetben csak tizenhármán voltak, ma csaknem százan tartoznak a tagok közé. Sikereiket számos fesztiváldíj, hanglemez is jelzi. Honvédelmi könyvnapok ’85 Évek óta hagyományosan szeptember utolsó hetében — a fegyveres erők napja alkalmából — rendezik meg az országos honvédelmi könyvnapokat. Ebben az esztendőben a könyvekhez, szerzőkhöz. témákhoz kötődő könyvnapi 'rendezvények zöme a fővárosban zajlott le; a friss megjelenésű könyvek természetesen eljutottak (illetve jutnak) az ország minden pontijára. Egy híján ötven új vagy új kiadású kötetet tettek le kiadóink az olvasók asztalára a honvédelmi könyvnapok idején, Köztük olyan kiemelkedő szépirodalmi aL kotásokat, mint Konsztan- tyin Szimonov Nappalok és éjszakák című regényét és Anna Seghers klasszikus értékű Hetedik kereszt oírniű művét. Érdekes, gazdag válogatás jelent meg két kötetben, őrzők vigyázzatok címmel az elmúlt negyven esztendő katonai tárgyú epikai és lírai terméséből, a Zrínyi (Katonai Kiadó gondozásában. A politikai irolalom is jelentős művekkel szerepel a honvédelmi könyvnapok újdonságai között Béke, függetlenség, honvédelem címmel a Zrínyi Kiadó adott ki válogatást Kádár János olyan cikkeiből és beszédeiből. amelyek hazánk és a szocialista közösség védelmével, a béka biztosításával foglalkoznak. A hadászati tudományokat képviselő művek sorából feltétlenül kiemelésre érdemes a „Magyarország hadtörténete” című munka, amelynek megjelenése egyszersmind a Zrínyi kiadó olvasói igényeket, érdeklődést figyelembe vevő rugalmasságát is jelzi. A mű első kötete a tavalyi esztendő egyik tudományos könyvsikere volt, percek alatt elfogyott a boltokból. A kiadó a sikerre azonnal reagált, bejelentve, hogy a második kötettel együtt újra kiadják, megfelelő példányszámban, az elsőt is. (Aligha lehet vitás: ez a lehető legszimpatikusabb kiadói magatartás). — vigner — Hírünk az országban Oj kötet, Budapest múltjáról
