Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-30 / 255. szám

1985. OKTÓBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Két bemutatóról, a szerda esti Bach-sorozatról és a va­sárnap esti Varsói melódiá­ról szólnék visszagondolva az elmúlt hét műsorára. Johann Sebastian Bach Talán még sokan emlékez­nek arra a Wagner-filmre, amely annyi kritikai meg­jegyzést, sót vitát váltott ki a nézók körében, s lám itt az újabb vállalkozás, még­hozzá ez koprodukcióban, NDK—magyar sorozat, amely a világ alighanem legna­gyobb zenei géniuszát kí­vánja bemutatni. Négyrészes film, de róla szólni már az első rész láttán is érdemes; annál is inkább, mert egy- egy darabja úgymond önma­gában is teljes egész, foly­tatás nélkül, önmagában is értékelhető. Ennek pedig az a „titka”, hogy Lothar Bel- lag rendező úgy határozott — tegyük hozzá helyesen —. hogy nem holmi életrajzi filmet készít Johann Sebas­tian Bachról. hanem egysze­rűen megidézi alakját, zse­nijét. szellemét, benne olyan magatartást jelenít meg, amely,azlután akár néldakénf is állhat előttünk. Biográfiai adatok, tények helvett em­beri és művészi tulajdonsá­gok jelennek meg. vonzó'jel- lemvonások fényesednek ki. méghozzá varázsos zene tük­rében. Ez a sorozat nem araszol- gat az életút állomásain. Igaz, nem is nagyon tehetné, hisz. a zeneszerző életéről nincse­nek bőséggel adataink, do­kumentumaink. így egy élet- rajzfilm esetében túl sokat kellett volna képzeletükre hagyatkozniuk az alkotók­nak. Az említett alapgondo­lat tehát mindenképpen in­dokolt, célszerű. De szeren­csés a nézőnek is. mert nem kell esetleg belevesznie lé­nyegtelen részletekbe, nyu­godtan adhatja át magát Bach lenyűgöző egyéniségé­nek és elbűvölő muzsikájá­nak. Ez utóbbi, a zene sem játszik egyáltalán kiegészítő szerepet, a muzsika nem egy­szerűen illusztráció a törté­nésekhez, hanem egyenran­gú része a filmnek. Nem a dalnok, a dal teszi a dalno­kot — mondta Babits a köl­tőkről. Nos, ez az Igazság százszorosán érvényes a ze­neszerzőkre, akiknek életük sava-borsát a muzsika adja. Külön öröm, hogy Bach sze­repében olyan művészt is- merhétünk meg, Ulrich Theint, aki úgy tudja meg­éreztetni velünk a zeneszer­ző emberi és művészi nagy­ságát, hogy egyetlen pilla­natra sem pózol, nem pró­bálja eljátszani a nagy mu­zsikust, minden idegszálával a megszállott művész ábrá­zolására törekszik, nagy bel­ső tűzzel, magas hőfokon. A közreműködő magyar színé­szek között felfigyelhettünk Bács Ferenc tiszteletet pa­rancsoló, tekintélyes grófjá­ra, Kozák András pedig egy német herceget formál meg határozott vonásokkal. Színvonalasan elkészített, szépen fotografált (operatőr Szalai András) film ez a Bach-sorozat. Mentes a mű­vészekről készített munkák terhelő banalitásaitól, gon­dolatilag tiszta, érzelmileg módjával fűtött. Figyelmün­ket kétségtelenül további es­tékre is megérdemli. Varsói melódia És a másik bemutatóról, a Varsói melódiáról amely va­sárnap esti tévéjátékként ke­rült a képernyőre, a műsor­szerkezét immár hagyomá­nyos rendje szerint, ugyanis vasárnap esténként menet­rendszerűen érkezik a tele­vízió műhelyéből egy-egy újabb alkotás. Van, amikor sikerrel, sajnos akad, mikor siker nélkül. Most az utób­biról számolhatok be. Pedig Zorin kétszemélyes kamaradarabját, alighanem az isten is képernyőre te­remtette — formai oldaláról közelítve a feladathoz. De tartalmában is nagyszerű munka ez, hisz két elragadó fiatal szerelmes, jól induló végül szomorú történetét is­merhetjük meg benne; két őszinte embert, fájdalmas szomorúságát, amit egy ál­datlan törvény okoz, mely szerint egy szovjet fiú nem vehet feleségül egy idegen lányt, ez esetben egy lengyel leányt. Embertelen törvény, tökéletesen képes megronta­ni két jobb és szebb sorsra érdemes fiatal életét. A tör­ténet telítve érzelemmel és valóban szívbe markoló. A vasárnap esti Varsói melódia sajnos mégsem ha­tott ezzel az erővel. Végső hatásában is csak elszomorí­tó volt, de nem lélekbe mar- kolóan fájdalmas. Nem elég­gé keserű. A kezdeti boldog­ság ragyogását valahogy nem váltja fel a kényszerű elválást követő boldogtalan­ság felkavarító, nyugtalanító sötétje. Talán ennek, már­mint ennek a finom, lassúan érlelődő belső fájdalomnak az ábrázolására még nem teljesen érett az egyébként tehetséges Zsurzs Kati és még inkább a Viktort alakító Benkő Péter — fiatal ko­ruk, tapasztalatlanságuk miatt játékukból hiányzik az átélésnek az a mélysége, ami például Törőcsik Mari játékában volt tapasztalható, egy régebbi előadásban, a darab honi premierjén. Per­sze nehéz igazán megmon­dani, hogy mi is a további oka e tisztességesen elkészí­tett tévéjáték mérsékelt si­kerének. Talán egyfajta stí­lusbeli bizonytalanság is oka lehet. Annak következ­ménye, hogy ez a Varsói me­lódia se nem színpadi -játék, se nem igazán tévéjáték, valahol a kettő között talál­taik. A stilizáltnak és a rea­lisztikusnak keveréke, s így valahogv az emberi dráma hitelessége is megcsorbítta- tik. Ez is meglehet. Minden­esetre a Petrik József ren­dezte színházi előadásból Zsurzs Éva jószándékú tele­víziós rendezői igyekezetével nem született emlékezetes este. és ezt csak szívből saj­nálom. Röviden A Parabola mindig érde­kes, és ez kétségtelenül Ár­kus József kivételes humo­rú egyéniségének köszönhe­tő. aki remekül érti, hogyan kell összekacsintani a néző­vel. Legutóbbi „száma”, amelyben Árkus gondolatai­nak kamerájával a proto­koll világát pásztázta végig, a jó átlagból is kiemelke­dett: szellemes, csípős, szó­rakoztató volt. De egyálta­lán nem bántó. Nem a pro­tokollt figurázta ki. hanem az üres formaságokat, az úgynevezett ’ ' pró^kolláris szemléletet vette célba gu- nyoros nyilaival. Azt a ká­ros és kicsinyes szemléletet, amelyben a jelentéktelen je­lentőssé válik, az utóbbi vi­szont elsikkad a lényegtele­nek társaságában. Protokoll­ra szükség van, sőt előírás is szabályozza az érintkezés nemzetközi fórumán. Az már azonban baj. ha ott is proto­kollárisán gondolkodnak, ahol ezt előírások nemhogy nem követelnék meg. de egyenesen tiltják — sugall- mazta sokatmon'dóan a jól szerkesztett színes Para­bola. V. M. Novemberben Politikai könyvnapok A Kossuth Könyvkiadó huszonegyedik alkalommal rendezi meg az idén no­vemberben a politikai könyvnapokat. Az ünnepé­lyes megnyitót november el­sején Cyőrött, a Szakszer­vezeték Széchenyi István ■(Művelődési Központjában tartják, s ugyanott mintegy nyolcszáz kötetből könyvki­állítás is nyílik. A magyar- országi politikai könyvkia­dás ünnepéhez kapcsolódva országszerte könyvvásáro­kat, bemutatókat szervez­nek vállalatoknál, gyárak­ban, üzemekben, könyves­boltokban, és csaknem va­lamennyi megyében lesz megnyitó ünnepség. A politikai könyv iránti (megnövekedett érdeklődés kielégítésére több mint hatszázezer példányban je­lenteti meg a politikai iro­dalom újdonságait a Kos­suth Kiadó. Valkovits Zoltán debreceni festőművész mutatkozik be a szolnoki közönségnek a Hely­őrségi Művelődési Otthonban látható kiállításával, amely november 9-ig tekinthető meg T. Katona L. Tiszta, édesvizfl forrásra bukant Horváth Arany nép­rajztudós a gyergyói he­gyek között: Csibi István­ná, született Siklódi Márika önéletírására. Ez a három elemit végzett idős székely asszony (78 éves, amikor naplóját átadja, illetve mag­nóra mondja) olyasmit tud, amit a hivatásos • írástudók közül is Csak kevesen. a legnagyobbak, szavakból — s micsoda szavakból! — vi­lágot teremteni, felidézni. Szelíden, mégis hatalmas erővel tör ki belőle élete alkonyán a közlési vágy, he­lyesebben először csak az igény, hogy — önmagának — rögzítse emlékeit. Unoká­jától kapott iskolai füzeté­ből kitépett lapokra rója fel öreges betűkkel, s — aho­gyan a címe is mondja — az akadémiai helyesírásról mitsem tudva, azzal mitsem törődve, Ditró, Halaság el­múlt nyolc évtizedének eseményeit. (1902-ben szüle­tett a szerző.) Szívszorító- an szép olvasmány! Milyen volt Csibiné Sik­lódi Márika sorsa? Olyan, mint népéé: küzdelmes, te­le tragikus fordulatokkal. Félárván nő fel, mert édes­apja elesik az első világhá­borúban. Cseppnyi .leánka”- még. 10 éves sincs, amikor már dolgoznia kell, kenye­ret keresni, mert alig le­génnyé cseperedő bátyjait is behívják katonának. Szinte gyerekként éli meg — s mitsem ért belőle — az országhatárok módosulá­sát, a hadak ide-oda vonu­lását, amelyek mindenkor megrémítették _ éís megklí- nozták a sebes folyású pa­takok völgyében megbúvó (falvak népét. Hihetetlen mélységből, szegénységből indulnak az életbe válasz­tott párjával Csibi István­nal, akinek nyolc gyereket szül, s ötöt fel is nevel be­csülettel. Házuk tfeoskeféL, székként búvik meg a Ha­laska nevű patak partján, a nagy havasok tövében, s az idős asszony szemérmes lí­rával írja le a benne leélt 55 évét, életét. Az olvasó nem győz ámulni azon a derűn lelki nemességen. módszertani segítséget ad a jászberényi iskola. A sok szereplés elképzel­hetetlen rendszeres és jó pizínvonalú oktjató-nevelő- munka nélkül. Ennek fel­tételei azonban csak rész­ben vannak meg, hiszen a 27 év alatt kinőtték jelen­legi Bercsényi úti otthonu­kat, ahol irodák, tanári szo­bák nélkül, zsúfolt tan­termekben folyik az okta­tás; még a szomszédos ál­talános iskola tantermeit is kénytelenek igénybe ven­ni. Ez a tanévük már kelle­mes várakozásban telik, hi­szen megkezdődtek az új iskola építésének előkészü­letei. Igaz, még csak a ter­vek vannak meg, de ta­vasszal elkezdődik a kivi­telezés. igy 1987 őszén va­lószínűleg már új helyükön — a rendőrség átalakított, bővített, volt Rákóczi úti épületében — kezdődhet meg a tanítás. A jelenlegi 14 helyett 20 hangszeres te­rem várja majd a növen­dékeket, az irodák és a ta­nári szobák mellett könyv­tár, kamaraterem és csopor­tos tantermek kapnak he­lyet az új épületben. ► - lp ­szikrázó tisztaságon és sza- Ibadságszereteten. amely át­üt ezeken a sorokon. Pedig volt részük megaláztatásban, megtöretésben bőven. Joggal büszke arra, hogy — a már-már — min­den gyereke a saját házá­ban lakik, s hogy azzal az árammal világítanak, amit Feri fiának a Halaska vizé­re ügyeskedett „erőműve” termel. Pedig sem ő, sem -i gyerekei nem tanulhattak----más-más korban, de csaknem hasonló okok mi­att. Mégis valami ősi meg­magyarázhatatlan intelfti- gencia és méltóságtudat iel- lemzi ezeket az embereket, az az emberség, amelvet Tamási Áron, Benedek Elek regény- (és mese) alakjai is­mertettek meg az iroda­lomban. Ettől lesz — min­den tragikuma ellenére 1 is­— derűsen, sőt diadalma­san optimista ez a nem nyilvánosságnak szánt írás. egv a történelemből is tő­két kovácsoló közösség szép emberi dokumentuma. (Európa Könyvkiadó 1985) H. S. Ösztöndíj ós nfvódfj Ifjú amatúr művészeknek Segítség a műhelymunkához A KISZ Központi Bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Orszá­gos Közművelődési Tanács és a Művelődési’ Miniszté­rium az amatőr művészeti mozgalom támogatására 1981-ben ösztöndijat alapí­tott. Az ösztöndíj célja, hogy segítséget nyújtson az ama­tőr csoportoknak a művészi műhelymunkához, az amatőr mozgalom új formáinak nép­szerűsítéséhez. Az ösztöndj- jat pályázat útján bármely működő együttes, szakkör, művészeti klub, nemzetiségi csoport, alkotó közösség el­nyerheti. A pályázatnak tartalmaz­nia kell, egy részletes mun­katervet, amely 1 évre meg­határozza a csoport felada­tait, programját, valamint az együttes és vezetője nevét, címét, a fenntartó szerv ne­vét, címét és számlaszámát, valamint a fenntartó szerv vezetőjének nevét. Sikeres pályázat esetén az együttes, csoport vagy alkotókor egy­szer,! «nyagi > támogatásban részesül, valamint fokozott szakmai-módszertani segít­séget kap a vállalt feladatok megvalósításához. A pályáza­tok alapján az ösztöndíjat évente — és legfeljebb há­romszor — nyerhetik el a tcsopontok. .melyek összege 10—30 ezer forintig terjed­het. Az amatőr művészeti pá­lyázatot meghirdető szervek a művészeti csoportvezetők kiemelkedő munkájának el­ismerésére 5000 forintos ní- vódíiat alapítanak, melvet évente 8 szakember nyerhet el. (A csoportvezető felter­jeszthető az elismerésre anélkül is. hogv a csoport szerepelne az amatőr művé­szeti ösztöndíj pályázaton.) Az ösztöndíjat és nívódí- iat bíráló bizottság ítéli oda. melynek tagíai a díjalapító szervek képviselői és az amatőr művészeti mozgalom illetékes tanácsainak és szö­vetségeinek szakemberei. A pályázatokat és nívó- díj-iavaslatokat 5 példány­ban 1983. december 1-ig le­het beküldeni a KISZ me­gyei (budapesti) bizottságai­hoz. ahonnan előzetes véle­ményezés útján továbbítják a KISZ Központi Művész- együttes címére 1986. ja­nuár 1-ig. Az ösztöndíj oda­ítéléséről a bíráló bizottság legkésőbb 1986. március 31-ig dönt. A KISZ Központi Bizottság kulturális osztály Tanulás mellett versenyek, koncertek Az igényesség már hagyomány Zeneiskola épUI Jászberényben Huszonhetedik oktatási évét kezdte meg szeptemberben a jászberényi Palotásy János Zeneiskola. A kétszáznyolc- vannégy növendék zenei képzésében a fúvós, vonós, ütő, zongora és magánének szakon huszonöt tanár vesz részt. Ebben az oktatási évben is sok feladat vár rájuk. Indultak a fafúvósok or­szágos versenyén. A debre­ceni területi iselejtezőről egy növendékük tovább­jutott a döntőbe, amely de­cemberben Budapesten ike­rül megrendezésre. Bene­veztek az országos zongo­ra-, szolfézs-, valamint a .megyei hegedűversenyre is.' A versenyek mellett a jövő évben több nevezetes zenei eseményre is készülnek. Lisz Ferenc születésének 175. és halálának 100. évforduló­ján koncertet adnak. A hangversenyen, ahol az is­kolai zenekarok Liszt-mű­veket adnak elő — az if­jú zenebarát csoport meg­hívására fellép egy fiatal zongoraművész is. A városban négyévenként megrendezett Székely Mi­hály zenei napok eseménye­in szervezői és rendezői fel­adatokat látnak el. Ebből az alkalomból megyei ka­marazenekari találkozóra kerül sor Jászberényben. Az iskola növendékeinek arany minősítésű fúvós- és vonós­együttesei részt vesznek a város társadalmi és politi­kai rendezvényein, térzenét, koncerteket adnak. Mellet­tük közönség elé lépnek a tanárok is. A Jászberényi kamaraze­nekar tevékenysége is köz­vetlenül kapcsolódik a ze­neiskolához, hiszen az együttes tagjai a tanárok­ból, a jelenlegi és volt nö­vendékekből kerülnek ki. Koncerttervükben 31 fellé­pés szerepel, az Országos Filharmónia rendezvényso­rozatában 13-szor lépnek közönség elé — többek kö­zött . a Mátyás templomban is. A Palotásy János Zene­iskolának Jás záró kiszálláson is működik egy kihelyezett tagozata, ahol három tanár irányítja ötven tanuló ze­nei képzését. A Jászság más községeiben — a művelődé­si házakban — szervezett zíenetanításhoz szakmai Tiszta forrás a gyergyói havasok tövében Pontot, vesszőt nem ismerek, de a szó mind igaz Csibi Istvánné Siklódi Márika önéletírása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents