Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-29 / 254. szám
1985. OKTÓBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Öt megyében, egységes szemlélettel Célok, tervek, ötletek Keresik a továbblépés útját a Tiszamenti Regionális Vízműveknél yf' WwmWi A Türükszentmlklósl Állami Gazdaság dolgozói őszi vetéshez készítik elő a talajt. Képünkön tárcsázzák és simítózzák a területet — tz — A cél a gazdasági egyensúly erősítése Jövedelem- 6a keresetszabályozás 1986-ban Pártszervezeteink országszerte azért munkálkodnak, hogy a XIII. pártkongresszus határozata alapján oldják meg sajátos, helyi feladataikat. Szentendrei Györggyel; a Tisza- menti Regionális Vízművek párttitkárával arról beszélgettünk, hogy a kongresszus határozata alapján milyen célokat tűznek maguk elé a vállalat kommunistái, mire akarják megnyerni a pártonkívüli munkatársaik cselekvő támogatását. A jövő évi jövedelem- és keresetszabályozásról tájékoztatták tegnap az újságírókat a Pénzügyminisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képviselői a Parlamentben. Békési László pénzügyminiszter-helyettes elmondotta; a jövedelem- és keresetszabályozásban 1986-ban nem tervez alapvető változást a kormányzat, de néhány ponton módosításra kényszerült. Erre azért van szükség, hogy kellő feltételeket teremtsenek a jövő évi népgazdasági terv megvalósításához. Az 1986-os tervjavaslat továbbra is a gazdasági egyensúlyi viszonyok szilárdítását, az életszínvonal megőrzését tűzi ki célul, s emellett nagy súlyt helyez a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelésére, a műszaki fejlesztés gyorsítására. Ezekhez a célokhoz igazodva a szabályozás a korábbinál erőteljesebben kíván ösztönözni a hatékonyság növelésére, az exporttermelés bővítésére, az ésszerűbb takarékosságra. Az életszínvonal-politikai célokat szem előtt tartva elő kívánja segíteni az inflációs ráta csökkentését, a fogyasztói árak korábbinál lassúbb ütemű növekedését. Megszűnő és új kedvezmények Kollarik István pénzügyminisztériumi főosztályvezető a konkrét változásokat ismertette. Elmondotta, hogy jövőre öt százalékkal emelkedik a vállalati nyereségadó. Ugyanakkor kedvezőbb feltételeket kívánnak teremteni az exportképesség javításához, a műszaki fejlődéshez. Ezért január 1-től csak nyolc százalék felhalmozási adó terheli az exportfejlesztő beruházásokat — és néhány más, a kormányprogramban szereplő fejlesztést —, 1986 második felétől pedig általánosan 18-ról 15 százalékra csökken a felhalmozási adó. Január elsejével számos olyan kedvezmény megszűnik, amelyet a gazdaságirányítás 1985-ben átmeneti jelleggel vezetett be. Az intézkedés célja, hogy egységesebbé, kiegyenlítettebbé váljon a szabályozás. 1987-ig fokozatosan megszűnik a béradó-kedvezmény a magasépítéssel foglalkozó vállalatoknál, a kutatóintézeteknél, az idegenforgalmi vendéglátásban és a műszaki-fejlesztő vállalatoknál. Négy textilipari szakágazatban, valamint á közúti és légiközlekedési vállalatoknál a vagyonadó-kedvezménnyel nem számolhatnak január elsejétől. Kedvezményekkel kíván" j támogatni a kormány azokat a vállalatokat, amelyek saját erőből vállalkoznak lakásépítésre, szakmunkás- képzésre, csökkent munkaképességűek foglalkoztatására. Nyereségadó-kedvezményben részesülnek azok az élelmiszerboltok, amelyek a kistelepülések ellátását javítják. Az idényjellegű boltok működési feltételeit javítja az az intézkedés, hogy az itt kifizetett műszakpótlékot jövőre nem terheli béradó. A béremelés alapja a hatékony munka Hzután Kónya Lajos, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhelyettese elmondotta, hogy az idén bevezetett vállalati keresetszabályozási rendszer főbb elemei nem változnak. Az eddigi tapasztalatok szerint azok megfelelően szolgálják gazdaságpolitikai, s ezen belül is bérpolitikai céljaink megvalósítását, a dolgozók keresetének a vállalati teljesítményekhez kapcsolódó alakulását, a munkaerővel való hatékonyabb gazdálkodást. A keresetszabályozás néhány elemének jövő évi módosítására azonban szükség van, hogy a bérpolitikai intézkedések igazodjanak az 1986. évi gazdasági célokhoz, elsősorban az áremelkedések mérséklődéséhez. Az ideinél alacsonyabbra tervezett fogyasztói árszintnövekedést követve a nominál-keresetek is csak az ideinél mérsékeltebb ütemben emelkedhetnek. Ezért a keresetek 1986- ban átlagosan 5—5,5 százalékkal nőhetnek, szemben az ez évre várható 7,5—8 százalékos emelkedéssel. A jövőre tervezett változások azt kívánják elősegíteni, hogy a magas hatékonysággal működő vállalatok, szövetkezetek továbbra is az átlagosnál nagyobb mértékben emelhessék dolgozóik keresetét, a gyöngébben gazdálkodók pedig tevékenységük eredményességének javítására kényszerüljenek, s ne növelhessék megalapozatlanul a béreket. Ennek megfelelően jövőre kevesebb vállalat részesül kivételes elbírálásban, s szigorúbb feltételekhez kötik a béremelések lehetőségét. Az ideihez képest szűkítik azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek átmenetileg kedvezményben részesülnek. így több, a versenyszférában működő alágazat vállalatait a központi keresetszabályozásból átsorolják a magasabb követelményekkel járó keresetszi nt-szabályozásba. Egyedi elbírálás alapján ugyancsak kevesebb vállalat működhet tovább a központi szabályozásban. A keresetek növeléséhez kapcsolódó adóterhek mind a keresetszint-, mind pedig a keresetnövekmény-szabályozásban emelkednek. Az általánosnál mérsékeltebben hőnek az adóterhek a keresetszint-szabályozás- ban, ahol a változás csak a legalacsonyabb kereseti sávot érinti, itt öt százalékról tíz százalékra emelkedik az adó mértéke. Ezért várható, hogy azoknak a vállalatoknak egy része, amelyek ^ az idén — választási lehetőségükkel élve — a keresetek növekménye után adóztak, most áttérnek a keresetszintszabályozásra. Az irányítás egyébként is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ahol erre megvannak a feltételek, ott a teljesítményekben nagyobb követelményeket támasztó, de a keresetek növelésére az átlagosnál kedvezőbb lehetőséget biztosító keresetszintszabályozást alkalmazzák. Az adózás szigorítása a keresetek növekménye után fizető vállalatokat a kereset- szint-szabályozást alkalmazóknál nagyobb mértékben érinti, itt ugyanis minden adósávban nőnek a terhek. Nem marad változatlan a központi keresetszabályozás sem, ahol az idei 5,5 százalékos adómentes keresetnövelés lehetőségével szemben jövőre csak négy százalékkal emelhetik dolgozóik fizetését adó nélkül a vállalatok. Az érdekek egyeztetésével lehetővé válik, hogy — az ideihez hasonlóan —, néhány ágazat, mint például a bányászat, a vasút, a posta, a városi közlekedés dolgozói a 4 százalékon felül további 1—2 százaléknyi adómentes béremelésben részesüljenek. A szigorított központi szabályozás kategóriájába tartozó vállalatoknál az ideinél is szerényebb mértékű béremelésre kerülhet csak sor; ezek a vállalatok jövőre egy százalékkal növelhetik a kereseteket adómentesen, s legfeljebb további két százalékkal, ha fizetik az ezután járó adót. Lesz lehetőség az ösztönzésre A keresetszabályozás új eleme, hogy jövőre a vásárlóerő szabályozása érdekében az átlagkeresetek 10 százalékon felüli növelését a vállalatok — bármely kategóriába tartozzanak is — csak további, magas különadó fizetésével valósíthatják meg. Ezek a szigorítások nem csökkentik jelentősebben a vállalatok ösztönzési lehetőségeit — mondotta az ÁBMH elnökhelyettese —, hiszen a jól működő vállalatok még így is négyszerié nagyobb béremelést valósíthatnak meg, mint a gyengébben gazdálkodók. Megfelelő munkaszervezéssel, a termelési szerkezet korszerűsítésével, illetve a teljesítmények növelésére az eddigieknél erőteljesebben ösztönző belső bérezési-érdekeltségi rendszer széles körű alkalmazásával a vállalatok többsége előtt nyitva áll az út, hogy fokozzák jövedelemtermelő képességüket, jobban megfizethessék kiemelkedő munkát végző dolgozóikat. — Mire ösztönzi vállalatukat a kongresszus határozata? — A XIII. pártkongresz- szus határozata a vízgazdálkodás fő feladatát lakonikus rövidséggel, de olyan tartalommal fogalmazta meg, mely a vízügyi vállalatokat a szolgáltatás színvonalának növelésére, az e tevékenységekkel összefüggő költségek csökkentésére ösztönzi. A külső szemlélő könnyedén ránk foghatja, hogy a vízgazdálkodás „langyos víz”, hiszen nálunk nincs értékesítési gond, kiélezett konkurenciaharc vagy termékváltási kényszer, netán hatékony exportbevételi követelmény. Mi azonban jól tudjuk, hogy munkánk eredményessége vagy eredménytelensége adott esetben alapvető fontosságú kérdéssé válhat. Talán közhely, de ha a csapból folyik a víz, az természetes, ha nem folyik, akkor figyelnek föl ránk. vagy például ha palántázás időszakában vízkorlátozást kellene bevezetnünk, akkor sokan azt mondanák; no lám, ösztönzik a kisárutermelést. ugyanakkor nem biztosítják, hozzá a feltételeket! A pártkongresszus vitája és határozata arról győzött meg bennünket, hogy amit tegnap igen jól csináltunk, az ma még talán lehet eredményes, holnap azonban egészen biztos kevés lesz ahhoz, hogy feladatainkat megfelelő színvonalon tudjuk ellátni. Ez fogalmaink szerint azt jelenti, hogy nem lehetünk elégedettek eredményeinkkel. vizsgálnunk kell a további megújulás lehetőségeit még akkor is. ha jelenleg bizonyos feltételek még hiányoznak. vagy lehetőségeink korlátozottak hozzá. Nálunk nagv lehetőséget jelent az. ütőképes munkáskollektíva. amelv már másfél évtizede évről évre bizoECU-ben Is köthetnek üzletet Várható, hogy a jövőben a magyar cégek közös piaci partnereikkel a régió közös pénznemében, az ECU-ben is kötnek üzletet. Az ehhez szükséges egyik feltételt teremtette meg a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban azzal, hogy megkezdte az ECU (European Currency Unit) forintárfolyamának rendszeres jegyzését. A közös pénznem használata a magyar vállalatok számára több szempontból is előnyös lehet. Az utóbbi néhány év során, amikor egyik-másik nemzeti valuta árfolyama rövid idő alatt jelentősen megváltozott, az ECU árfolyama viszonylag stabilnak bizonyult. így a közös valutában kötött szerződések kisebb kockázatot jelentenek az üzleti partnereknek. Ezzel magyarázható, hogy használata jelentős mértékben terjed. Ma már több mint 200 nyugat-európai bank hajlandó ügyfelei betéteit és kiadásait ECU- számlákon vezetni. Pár a közös valuta ma még készpénz formái,ában nem létezik, egy angol és egv francia pénzintézet ECU-ra szóló utazási csekkek kibocsátását kezdte meg. Az ilven csekkek beváltására jelenleg már Magyarországon is adott a lehetőség. nyitotta: bármilyen körülmény között lehet számítani helytállásra. — Például miben? — Pártszervezeteink agi- tációs munkájának eredményeként vállalatunk minden dolgozója tudatában van annak, hogy az öt megyére kiterjedő működési területen a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság jogos vízigényét mennyiségi oldalról és megfelelő minőségben panaszmentesen kell kielégíteni, továbbá az építőiparunkban foglalkoztatottakra is az a szemlélet jellemző, hogv a kezük alól kikerült munka csak első osztályú minőségű lehet, a beruházásokat pedig legkésőbb határidőre, de lehetőleg azt megelőzően adják át. mert ez mindkét fél számára előnyös. Szólnom kell igen jó képességű műszaki-gazdasági szakembereinkről, akik nagv ügybuzgalommal. szakmai hozzáértéssel szervezik, irányítják dolgainkat. — A feladatok ismerete még nem jelenti a velük való azonosulást. . . — A célokkal és a végrehajtás módjával a demokratikus fórumok útján dolgozóink azonosulnak. Természetesen azt is szeretnék tudni, hogy munkájuk milyen értéket képvisel. Előre tisztázzuk, hogv egy-egv feladat végrehajtása esetén a minőségi, határidőigények alapján, valamint a tervezett költségek betartása vagy csökkentése esetén mennyivel lesz vastagabb a boríték. — A várttagok milyen lehetőséget látnak még a hatékonyabb munkára? — Van egv lehetőség, melyet okosan lehet és kell kihasználnunk. Mint az köztudott. az öntözés idényjellegű és időjárástól függ. Ebből következik, hogy az öntözés területén foglalkoztatottaknak, továbbá ottani állóeszközeinknek esetenként szabad kapacitása van. Ez a lehetőség arra inspirálta a A szakszervezeti mozgalom élete az utóbbi hónapokban a Tisza Cipőgyárban is fellendült. Az aktivisták és a munkahelyi testületek választása egyben lehetőséget adott a munkahelyi és a szakszervezeti munka eredményeinek összegzésére, a gondok feltárására és a jövő feladatainak megjelölésére. A cipőgyár szervezett dolgozói szombaton megtartott választói értekezletükön a szakszervezeti munka fejlődéséről adtak számot. A tanácskozáson részt vett Árvái István, az SZMT vezető titkára és Csikós Pál, a SZOT elnökségének tagja, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A beszámolóból kitűnt, hogy az 1980-as választás óta kialakított új szervezeti rend bevált, a döntések közelebb kerültek a dolgozókhoz. Eredményes volt a szakszervezeti mozgalom közreműködése a vállalat gazdasági, politikai céljaivállalat kommunista vezetőit, hogy kíséreljék meg a hiányt szüntető és importot kiváltó termékek gyártását, kedvező tapasztalatok esetén azok forgalmazását. A terveknek megfelelően elkészült egy variálható (öntözésre és belvízvédekezésre alkalmas) szivattyú-gépcsalád, továbbá ivóvíz- és szennyvíztisztítás területén alkalmazható mikroszűrő berendezés, melynek üzemi kísérletei jelenleg biztatóan folynak. Egy másik lehetőség a vállalat fejlesztési forrásainak felhasználása termelő- kapacitásaink bővítése érdekében. így például növeljük a nyíregyházi térségi vízellátási rendszeV kapacitását és műszaki biztonságát. Részben állami beruházási összegek bevonásával bővítjük a Keleti Főcsatornára települt felszíni víztisztító művet. Az energiaracionálás területén a nyírtelki vízmű fűtését hőszivattyúval oldjuk meg, annak sikerétől függően foglalkozunk a hőszivattyú gyártásának gondolatával is. Jóllehet a munka- és üzemszervezésre érvényes párthatározataink vannak, őszintén be kell vallanunk, hogy e területen még soksok restanciánk maradt, következésként nagyok a tartalékaink. Még nem jutottunk el odáig, hogy a szervezeti kapcsolatok ideálisak legyenek, hogy az egyének saját munkájukat a leghatékonyabban szervezzék meg. Nagv lehetőséget hordoz a számítógép alkalmázása is. Álláspontunk, hogy ott és csak ott használjuk, ahol a szervezettség a legjobb, és egyéb tartalékaink már nincsenek. Sikeresnek mondható már az ügyvitel, a tervezés területén a számítógép használata, de foglalkozunk a termelésirányításban való hasznosításával is. Egyszóval minden lehető módon arra törekszünk, hogv a VI. ötéves tervi feladatainkat maradéktalanul teljesítsük. ezzel megalapozva az elkövetkezendő közép távú tervünket, melynek szintén pártunk XIII. kongresszusának határozatára kell épülnie. S. B. nak megvalósításában, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában. Szálai Szilárd vszb-titkár szóbeli kiegészítését tizenöt felszólaló toldotta meg tartalmasán, a szakszervezeti munka szépségéről, eredményeiről, hibáiról is szót ejtve. Csikós Pál főtitkár elismerő szavakkal értékelte az egyenletes fejlődést mutató, színvonalas szakszervezeti munkát. Maczó László vezérigazgató az aktívák nem mindig megbecsült, de mindenképpen elismerésre méltó, tiszteletet érdemlő tevékenységét említette. A tanácskozás második részében került sor a vállalati szakszervezeti bizottság és munkabizottságai, valamint az SZMt küldött- értekezletére és a Bőripari Dolgozók Szakszervezete XXI. kongresszusára a küldöttek megválasztására. A vállalati szakszervezeti bizottság titkára ismét Szalai Szilárd lett. n közös munka iránti elkötelezettség jegyében Választói értekezlet a Tisza Cipőgyárban
