Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

A párt végső célja a kommunizmus fölépítése a Szovjetunióban Nyilvánosságra hozták az SZKP új programtorvezotét „Az SZKP harmadik programja mostani szerkesztésében — az ország társadalmi­gazdasági fejlődésének meggyorsítása alap­ján — előirányozza a szocializmus terv­szerű és mindenoldalú tökéletesítését, a szovjet társadalom haladását a kommuniz­mus felé. Ez a békéért és a társadalmi ha­ladásért folytatott küzdelem programja” — hangzik az SZKP új szerkesztésű program- tervezete, amelyet — mint már jelentet­tük — a szombati szovjet sajtó hozott nyil­vánosságra. Az okmány rámutat, hogy a társadalmi felszabadulás világtörténelmi folyamata, amely a nagy októberrel kezdődött, a né­met fasizmus és a japán militarizmus szét­zúzása után meghozta a kizsákmányolók hatalmának megdöntését Európa, Ázsia, majd pedig Amerika számos országában. A szocializmus, amely elsődlegesen a Szovjetunióban vált valósággá, világrend- szer lett. Az új társadalom felépítésének marxista—leninista elmélete gyakorlatilag nemzetközi méretekben igazolódott, s a szocializmus földünk hatalmas térségein jutott érvényre, országok egész csoportjá­nak példáján szemléletes módon igazoló­dott vitathatatlan fölénye, a kommunista civilizáció létrehozásának útjára százmil­liók léptek. Újabb és újabb népek vonják meg bizalmaikat a kapitalizmustól, nem kívánják vele összekapcsolni fejlődésük távlatait, szívósan vonzódnak a társadalmi berendezkedés olyan típusához, az olyan társadalmi viszonyokhoz, amelyek a szo­cialista országokban már kialakultak. A program a Szovjetunió kommunista távlatait jellemezve rámutat, hogy az SZKP végső célja: a kommunizmus felépí­tése a Szovjetunióban. Az okmány szerint „a szocializmus és a kommunizmus az egy­séges kommunista formáció két egymás után következő szakasza. A kettő között nincs éles határ: a szocializmus fejleszté­se lehetőségeinek és fölényének minél tel­jesebb kibontakoztatása, a rá jellemző ál­talános kommunista elvek erősítése jelenti a társadalom tényleges előrehaladását a kommunizmus felé”. I párt gazdasági stratégiája „A kommunizmus osztálynélküli társa­dalmi rend, ahol a termelőeszközök egy­séges össznépi tulajdonban vannak, a tár­sadalom valamennyi tagja teljes szociális egyenlőséget élvez, ahol az emberek sok­oldalú fejlődésével egyidejűleg a tudomány és a technika szüntelen fejlesztése alapján növekednek a termelőerők, ahol bőven buzog a társadalmi gazdaság valamennyi forrása és megvalósul a magasztos elv: „Mindenki képességei szerint, mindenki­nek szükségletei szerint”. A kommuniz­mus a szabad és öntudatos dolgozók kitű­nően szervezett közössége, ahol érvényesül a társadalmi önigazgatás, a társadalom ja­vára végzett munka mindenki számára elsőrendű létszükségletté, felismert szük­ségszerűséggé válik, ahol minden egyes ember képességeit a nép szempontjából a legnagyobb haszonnal gyümölcsöztetheti”. Az SZKP új szerkesztésű programterve­zete meghatározza a párt gazdasági straté­giáját, szociális politikáját, a szovjet tár­sadalom politikai rendszere fejlesztésének, az eszmei nevelőmunkának, az oktatásnak, valamint a tudomány és a kúltúra terén kifejtendő tevékenységének a feladatait. Az okmány kifejti, hogy az SZKP milyen feladatokat tűzött ki nemzetközi síkon, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemben a pártpolitika fő célkitűzé­seiként. Ezek a következők: biztosítani kell a kedvező külső feltételeket ahhoz, hogy tökéletesedjék a szocialista társadalom, és továbblépés történjék a kommunizmus fe­lé a Szovjetunióban; ki kell küszöbölni a világháború veszélyét, el kell érni az álta­lános biztonságot és a leszerelést; a Szov­jetuniónak szüntelenül szélesítenie és bő­vítenie kell együttműködését a testvéri szocialista országokkal, mindenképpen elő kell mozdítani a szocialista világrendszer erősödését és fejlődését; fejleszteni kell az egyenrangú, baráti kapcsolatokat a fel­szabadult országokkal; a Szovjetuniónak fenn kell tartania és fejlesztenie kell kap­csolatait a tőkés államokkal a békés egy­más mellett élés, valamint a hatékony és kölcsönösen előnyös együttműködés alap­ján; ápolni kell az internacionalista szoli­daritást a kommunista és a forradalmi­demokratikus pártokkal, a nemzetközi munkásmozgalommal, a népek nemzeti­felszabadító harcával — hangoztatja az okmány, majd kiemeli: „Az SZKP-nak a külpolitikai kérdések­kel kapcsolatos álláspontja egyesíti magá­ban a szovjet nép érdekeinek! szilárd vé­delmét, az imperializmus agresszív politi­kájával való határozott szembehelyezke- dést és a párbeszédre, a nemzetközi kérdé­sek konstruktív megoldását célzó tárgya­lásokra való készséget” — hangoztatja az okmány. „Nincs magasabb rendű és fele­lősségteljesebb küldetés, mint a béke megőrzése és erősítése, az agresszió és a militarizmus erőinek megfékezése — a mai és az elkövetkező nemzedékek életének nevében. A szocializmus eszménye a há­borútól és a fegyverektől mentes világ." A szocialista országokkal való együttmű­ködést érintő fejezet kimondja: „Az SZKP elsődleges jelentőséget tulaj­donít a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének és erősítésének. A párt szilárd elvtársi kapcsolatokra és sokoldalú együttműködésre törekszik a Szovjetunió és a szocialista világrendszer minden állama között. Abból indul ki, hogy a szocializmus országainak összefor- rottsága megfelel mindannyiuk saját ér­dekeinek csakúgy, mint közös érdekeiknek, és szolgálja a béke és a szocialista eszmé­nyek győzelmének ügyét. Az SZKP külön­leges gondot fordít a barátság átfogó erő­sítésére, a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség többi országai közötti kapcsolatok fejlesztésére és tökéletesítésére. Ezen országok sokoldalú együttműködé­sének hajtóerejét jelentik az őket irányító kommunista és munkáspártok. A testvéri országok kommunista összeforrottságának erősítése, és a társadalomirányítási gya­korlat kölcsönös gazdagítása céljából az SZKP a jövőben is közreműködik a párt­közi kapcsolatok szélesítésében, amelyek kiterjednek a pártok valamennyi szintjére a Központi Bizottságoktól az alapszerveze­tekig. Az SZKP ugyancsak hozzá kíván já­rulni a vélemény- és tapasztalatcseréhez kétoldalú, illetve sokoldalú alapokon. Az SZKP továbbra is folytatja a Szov­jetunió és a többi szocialista ország közöt­ti államközi kapcsolatok szilárdításának, azok egyezményes keretek közötti rögzíté­sének, a törvényhozó szervek, a társadal­mi szervezetek közötti kapcsolatok fejlesz­tésének irányvonalát, és a politikai együtt­működés minden formájának további akti­vizálására törekszik. A szovjet kommunisták szorgalmazzák a testvéri országok mind hatékonyabb együttműködését a nemzetközi színtéren, figyelembe véve mindegyikük saját érde­keit. illetve a közösség általános érdekeit. Olyan körülmények közepette, amikor még létezik a NATO imperialista katonai tömbje, a párt szükségesnek tartja, hogy minden eszközzel elősegítse az imperializ­mus agresszív törekvéseivel szembeni kol­lektív védelem, a szilárd békéért és a nem­zetközi együttműködésért vívott küzdelem eszközét jelentő Varsói Szerződés Szerve­zete tevékenységének tökéletesítését. A gazdasági egvüttműködés területén az SZKP síkraszáll a szocialista országok anyagi összeforrottságának alapját jelentő szocialista gazdasági integráció további el­mélyítéséért. A párt különösen fontosnak tartja, hogy a testvéri országok követke­zetesen egyesítsék erőiket a termelés in­tenzívebbé tételének, a tudományos-mű­szaki fejlődés felgyorsításának kulcsfon­tosságú területein, hogy együttesen oldják meg a történelmi jelentőségű feladatot: népeik jólétének emelése, biztonságuk erősítése érdekében meghódítsák a tudo­mányos-műszaki fejlődés újabb csúcsait. Az SZKP a jövőben is aktívan részt vesz abban a közös munkában, amely a testvéri országok gazdaságpolitikájának egyeztetését, a népgazdasági szintű együtt­működés mechanizmusának tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosodás el­mélyítését, a tervkoordinációt, az előre­mutató tapasztalatok cseréjét, a vállalatok és egyesülések között közvetlen kapcsola­tok megteremtését célozza. A párt tovább­ra is hozzájárul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerepének növeléséhez, a gazdasági, tudományos-műszaki együtt­működésnek kétoldalú és többoldalú kere­tek közötti szélesítéséhez. Hasznosnak és természetesnek tartva a szocialista és a tőkés országok közötti egyenrangú és kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködést, a párt egyebek kö­zött abból indul ki, hogy a szocialista in­tegráció fejlesztésének erősítenie kell a közösségnek az imperializmus ellenséges' akcióival, a kapitalizmust sújtó gazdasági válságokkal és más negatív folyamatokkal szembetni műszaki-gazdasági sebezhetet- lenségét. Harc a dogmatizmus és a revlzionizmus ellen Ideológiai tekintetben az SZKP fellép azért, hogy a testvéri országok egyesítsék erőiket a szocialista építés tapasztalatainak tanulmányozásában és felhasználásában, a munkásság kommúnista nevelésében, a marxista—leninista elmélet fejlesztésében, alkotó jellegének elmélyítésében, megtart­va természetesen annak a forradalmi lé­nyegét. A közös gondolkodás aktivizálása, a szellemi értékek folyamatos cseréjének bővítése, a kulturális és tudományos együttműködés a szocialista országok kö­zötti barátság további elmélyítését szol­gálja. A párt a jövőben is közreműködik ab­ban, hogy erősödjék a testvéri szocialista országok egysége, történelmi sorsuk közös­ségének tudata. A szocializmus igazságá­nak hirdetése, az imperialista politika és propaganda leleplezése, a kommunizmus- ellenességgel és szovjetellenességgel való szembeszállás, a dogmatikus és revizionista nézetek elleni harc — mindezek a felada­tok sikeresen megoldhatók, ha a kommu­nisták egységes frontba tömörülnek. Az SZKP internacionalista feladatának tekinti, hogy a többi testvérpárttal együtt szilárdítsa a szociatista közösség egységét, növelje ereiét és befolyását. E közösség szilárdságától, minden egves országa al­kotó munkájának sikerétől, tevékenységé­nek céltudatosságától és egységességétől nagy mértékben függ a szocializmus és a kanitalizmus versenyének kimenetele, a világ civilizációjának jövője. A szocialista világrendszer fejlődésének tanasztalata arról tanúskodik, hogy a szo­cialista rendszer megteremt minden lehe­tőséget a társadalom szilárd előrehaladá­sához csakúgy, mint az államok közötti kapcsolatok harmonikus fejlődéséhez. Egyik a másik nélkül azonban nem kép­zelhető el. Nem egyforma az országok gazdasági és politikai fejlettségi szintje, nem egyformák történelmi, kulturális ha­gyományaik, illetve jelenlegi létkörülmé­nyeik. Nem mindenütt egyenes vonalú a szocialista országok társadalmi fej­lődése. A fejlődés minden nagyobb sza­kasza új, összetett feladatokat vet fel, amelyek megoldása összekapcsolódik az útkereséssel, az ellentmondások és nehéz­ségek elleni küzdelemmel. Mindez — az SZKP meggyőződése sze­rint — hatalmas figyelmet és sokoldalú együttműködést követel azért, hogy ne le­gyen talaja olyan ellentéteknek, amelyek károkat okozhatnak a közös érdekeknek. Különleges jelentősége van az alapvető kérdésekben való koordinációnak, az egy­más sikerei iránti elvtársi érdekeltség­nek, a vállalt kötelezettségek pontos tel­jesítésének, a nemzeti, illetve a közös, in­ternacionalista érdekek szerves egysége mély megértésének. Az új társadalom kialakulása és fejlő­dése a két világrendszer éles párharca közepette megy végbe. A szocializmus had­állásainak gyengítésére, a szocialista or­szágok kölcsönös kapcsolatainak a szét­zúzására az imperializmus differenciált politikai, gazdasági, ideológiai természetű intézkedésrendszert dolgozott ki, megpró­bálja kihasználni a felvetődő problémákat, és felforgató célokra felhasználni a nacio­nalista hangulatokat. Az SZKP abból in­dul ki, hogy ilyen körülmények között különösen nagy jelentősége van a szocia­lista országok szilárd egységének, és osztályszolidaritásának. Az SZKP és az egész szocialista világ tapasztalata arról tanúskodik, hogy sikeres előrehaladásának legfontosabb tényezői: a kormányzó kommunista és munkáspártok hűsége a marxista—leninista tanításhoz, e tanítás alkotó jellegű alkalmazása, a párt szoros kapcsolata a széles dolgozó töme­gekkel, tekintélyük és vezető szerepük erősítése a társadalomban, a párt- és ál­lami élet lenini normáinak szigorú betar­tása, a szocialista néphatalom fejlesztése; a valós körülmények józan figyelembe vé­tele, a felvetődött problémák időben tör­ténő és tudományosan megalapozott meg­oldása; a szocialista internacionalizmus el­vein alapuló kapcsolatok kialakítása a töb­bi testvéri országgal. Bármilyenek is legyenek az egyes szo­cialista országok sajátságai, gazdaságának színvonala, mértéke, történelmi és nemzeti hagyományai, mindannyiunk osztályérde­ke egy és ugyanaz. Ami egyesíti és össze­forrasztja a szocialista országokat, fonto­sabb és összehasonlíthatatlanul több annál, mint ami elválasztja őket. Fel kell számolni a katonai szervezeteket Az SZKP meg van győződve arról, hogy a szocialista országok az egyenjogúság tel­jes betartásával és a nemzeti érdekek köl­csönös tiszteletben tartásával járják majd a mind fokozottabb kölcsönös megértés és közeledés útját. A párt segíteni fogja ezt a történelmileg haladó folyamatot”. Az okmány a továbbiakban felvázolja a fejlődő és a tőkés országokkal való kap­csolatok alapelveit. Kifejti az arra irá­nyuló intézkedések széles körű és konst­ruktív programját, hogy megszüntessék a fegyverkezést és elérjék a leszerelést, sza­vatolják a békét és a népek biztonságát. Az SZKP történelmi feladatnak tekinti a nemzetközileg szigorúan és átfogóan el­lenőrzött általános és teljes leszerelést. Az SZKP tovább törekszik arra, hogy korlá­tozzák és szűkítsék a katonai készülődés szféráit, különösen azokat, amelyek a tö­megpusztító fegyverekkel függnek össze. „A katonai készülődésből teljes egészé­ben ki kell zárni a világűrt, hogy az ne legyen a katonai versengés szintere, halál és pusztulás forrása. A világűr kutatása és meghódítása csak békés célból, a tudo­mány és a termelés fejlesztése érdekében és a népek szükségleteivel összhangban történhet”. Az intézkedések közül, amelyek megva­lósítására az SZKP következetesen töre­kedni fog, megemlítendők: lépések annak érdekében, hogy teljes mértékben kiküszö­böljék az atomfegyvereket és ehhez kap­csolódóan megszüntessék valamennyi váll­fájuk kipróbálását és gyártását, valameny- nyi atomhatalom elutasítsa a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását, az atomfegyverek teljes készletének befa­gyasztása, csökkentése és megsemmisítése; a más tömegpusztító fegyverfajták, köztük a vegyi fegyverek gyártásának beszünte­tése és felszámolása, újabb ilyen típusú fegyverek létrehozásának tilalma; az álla­mok, mindenekelőtt az állandó BT-tagok, valamint a velük katonai szerződésben le­vő országok haderőinek csökkentése, a ha­gyományos fegyverek korlátozása, olyan újabb fegyverfajták létrehozásának betil­tása, amelyek megsemmisítő ereje közele­dik a tömegpusztító fegyverekéhez, az ál­lamok katonai költségvetésének csökken­tése; a haderők és a fegyverzet befagyasz­tása és csökkentése a világ robbanásve­szélyes térségeiben, az idegen területeken levő katonai támaszpontok megszüntetése, intézkedések a kölcsönös bizalom szilár­dítására, a fegyveres konfliktusok, bele­értve a véletlenszerű fegyveres konfliktu­sok keletkezése kockázatának csökkentése. „Az SZKP álláspontjának lényege, hogy igyekszik elérni a világ katonai-politikai csoportosulásokra való megosztottságának leküzdését. Az SZKP állást foglal a NA­TO és a Varsói Szerződés egyidejű felosz­latásáért, vagy első lépésként, katonai szervezeteik felszámolásáért. A két kato­nai tömb szembenállásának enyhítése cél­jából a Szovjetunió síkraszáll azért, hogy kössenek szerződést az erőszak alkalmazá­sának kölcsönös elutasításáról, békés kap­csolatok fenntartásáról. E szerződés nyit­va állna valamennyi állam számára” — hangoztatja a pártdokumentum. Az okmány kimondja: „A szovjet állam és szövetségesei nem törekszenek katonai fölény megszerzésére, de nem engedi!? meg a világ küzdőterén kialakult katonai- hadászati egyensúly megbontását sem. Ugyanakkor következetesen törekednek arra, hogy ennek az egyensúlynak a szint­je folyamatosan csökkenjen, és hogy mind­két fél csökkentse fegyverzetének mennyi­ségét, arra, hogy ezáltal szavatolják vala­mennyi nép biztonságát”. „Az SZKP ünnepélyesen kinyilvánít­ja: nincs olyan fegyver, amelynek köl­csönösségi alapon, hathatós ellenőrzési alkalmazásával történő korlátozására a Szovjetunió ne állna kéfezen” — húzza alá a programtervezet. flz SZKP a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban Külön fejezet foglalkozik azzal, hogy mi az SZKP szerepe és helye a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom­ban. „Az SZKP alkotórésze a nemzetközi kommunista mozgalomnak. A szocialista társadalom tökéletesítése és a kiommu- nizmus felé vezető haladás érdekében ki­fejtett tevékenységét egyik legfontosabb internacionalista féladatának tekinti, amelynek teljesítése megfelel a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásmoz­galom, az egész emberiség érdekeinek” — jegyzi meg a programtervezet. Az okmány további megállapítása sze­rint az SZKP abból indul ki, hogy minden ország kommunistái „önállóan elemzik és értékelik helyzetüket, függetlenül határoz­zák meg stratégiai irányvonalukat, politi­kájukat, a közeli és a végső célokért, a kommunista eszményekért vívott harc kü­lönféle módszereit”. „Ha a testvérpártok között esetenként nézeteltérések merülnek fel bizonyos kér­désekben, az SZKP hasznosnak tartja az elvtársi vitákat egymás nézeteinek jobb megértése és a kölcsönösen elfogadható vélemények kialakítása érdekében. Ha azonban a marxizmus—leninizmus forra­dalmi lényegéről esik szó, az SZKP a jö­vőben is elvszerűen vissza fogja utasítani az opportunizmust és a reformizmust, a dogmatizmust és a szektásságot. Hason- lóképoen fogadja az SZKP a kommunista tevékenység osztálytartalmának elmosásá­ra, a harci célok és e célok megvalósítását szolgáló módszerek forradalmi jellegének meghamisítására irányuló kísérleteket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Marx, En­gels, Lenin tanításainak alapjaitól való elhajlások gyengítik a kommunista mozga­lom lehetőségeit”. Amikor a különböző országok imperia­lista körei szorosan egyeztetik akcióikat a szocializmus, a demokratikus erők ellen, megkísérlik, hogy egyes kommunista pár­tokat szembeállítsanak másokkal, növek­szik a proletár internacionalizmusnak, a kommunisták elvtársi szolidaritásának jelentősége. „Az SZKP úgy véli, hogy az egyes kér­désekben kialakult véleménykülönbségek­nek nem szabad akadályozniuk a kommu­nista pártok internacionalista együttmű­ködését, egységes fellépését”. „A testvérpártokhoz fűződő viszonyá­ban az SZKP szilárdan kitart a proletár internacionalizmus elve mellett, amely szervesen egyesíti magában a forradalmi szolidaritást, valamint minden párt teljes önállóságának és egyenjogúságának elis­merését. Az SZKP ennek az elvnek az alapján aktívan fejleszti kapcsolatait a kommunista és a munkáspártokkal, köl­csönösen tájékoztatják egymást, két- és sokoldalú találkozókon, valamint amennyi­ben szükséges, regionális és szélesebb körű tanácskozásokon vesz részt”. Az SZKP — hangoztatja a programter­vezet — továbbra is fejleszteni kívánja a szocialista, a szociáldemokrata és a la­bourists pártokhoz fűződő kapcsolatait. ,.A velük kialakított együttműködés fő­ként a nukleáris háború megelőzésében tölthet be igen jelentős szerepet” — hang­súlyozza a dokumentum. Az SZKP kijelenti, hogy a jövőben is védelmezni fogja a kommunista világmoz­galom forradalmi eszményeit és marxista— leninista alapjait, alkotóan fejleszti a tu­dományos szocializmus elméletét, követ­kezetesen küzd a dogmatizmus és a revi- zionizmus, a munkásmozgalomra gyakorolt bármilyen polgári, ideológiai befolyás el­len; mindent megtesz a testvérpártok ösz- szeforrottságáért és akcióegységéért, a kommunisták internacionalista szolidaritá­sáért, annak érdekében, hogy a kommu­nista mozgalom még jobban hozzájárul­hasson a világháború elhárításához; követ­kezetes politikát folytat a nemzetközi munkásosztály és minden dolgozó akció­egységéért abban a harcban, amelyet kö­zös érdekeikért, a tartós békéért és a né­pek biztonságáért, a nemzeti függetlensé­gért, a demokráciáért és a szocializmusért vívnak — fejeződik be a programtervezet.

Next

/
Thumbnails
Contents