Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

A párt végső célja a kommunizmus fölépítése a Szovjetunióban

Nyilvánosságra hozták az SZKP új programtorvezotét

„Az SZKP harmadik programja mostani szerkesztésében — az ország társadalmigazdasági fejlődésének meggyorsítása alapján — előirányozza a szocializmus tervszerű és mindenoldalú tökéletesítését, a szovjet társadalom haladását a kommunizmus felé. Ez a békéért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem programja” — hangzik az SZKP új szerkesztésű program- tervezete, amelyet — mint már jelentettük — a szombati szovjet sajtó hozott nyilvánosságra.

Az okmány rámutat, hogy a társadalmi felszabadulás világtörténelmi folyamata, amely a nagy októberrel kezdődött, a német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása után meghozta a kizsákmányolók hatalmának megdöntését Európa, Ázsia, majd pedig Amerika számos országában. A szocializmus, amely elsődlegesen a Szovjetunióban vált valósággá, világrend- szer lett. Az új társadalom felépítésének marxista—leninista elmélete gyakorlatilag nemzetközi méretekben igazolódott, s a szocializmus földünk hatalmas térségein jutott érvényre, országok egész csoportjának példáján szemléletes módon igazolódott vitathatatlan fölénye, a kommunista civilizáció létrehozásának útjára százmilliók léptek. Újabb és újabb népek vonják meg bizalmaikat a kapitalizmustól, nem kívánják vele összekapcsolni fejlődésük távlatait, szívósan vonzódnak a társadalmi berendezkedés olyan típusához, az olyan társadalmi viszonyokhoz, amelyek a szocialista országokban már kialakultak.

A program a Szovjetunió kommunista távlatait jellemezve rámutat, hogy az SZKP végső célja: a kommunizmus felépítése a Szovjetunióban. Az okmány szerint „a szocializmus és a kommunizmus az egységes kommunista formáció két egymás után következő szakasza. A kettő között nincs éles határ: a szocializmus fejlesztése lehetőségeinek és fölényének minél teljesebb kibontakoztatása, a rá jellemző általános kommunista elvek erősítése jelenti a társadalom tényleges előrehaladását a kommunizmus felé”.

I párt gazdasági stratégiája

„A kommunizmus osztálynélküli társadalmi rend, ahol a termelőeszközök egységes össznépi tulajdonban vannak, a társadalom valamennyi tagja teljes szociális egyenlőséget élvez, ahol az emberek sokoldalú fejlődésével egyidejűleg a tudomány és a technika szüntelen fejlesztése alapján növekednek a termelőerők, ahol bőven buzog a társadalmi gazdaság valamennyi forrása és megvalósul a magasztos elv: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint”. A kommunizmus a szabad és öntudatos dolgozók kitűnően szervezett közössége, ahol érvényesül a társadalmi önigazgatás, a társadalom javára végzett munka mindenki számára elsőrendű létszükségletté, felismert szükségszerűséggé válik, ahol minden egyes ember képességeit a nép szempontjából a legnagyobb haszonnal gyümölcsöztetheti”.

Az SZKP új szerkesztésű programtervezete meghatározza a párt gazdasági stratégiáját, szociális politikáját, a szovjet társadalom politikai rendszere fejlesztésének, az eszmei nevelőmunkának, az oktatásnak, valamint a tudomány és a kúltúra terén kifejtendő tevékenységének a feladatait. Az okmány kifejti, hogy az SZKP milyen feladatokat tűzött ki nemzetközi síkon, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelemben a pártpolitika fő célkitűzéseiként. Ezek a következők: biztosítani kell a kedvező külső feltételeket ahhoz, hogy tökéletesedjék a szocialista társadalom, és továbblépés történjék a kommunizmus felé a Szovjetunióban; ki kell küszöbölni a világháború veszélyét, el kell érni az általános biztonságot és a leszerelést; a Szovjetuniónak szüntelenül szélesítenie és bővítenie kell együttműködését a testvéri szocialista országokkal, mindenképpen elő kell mozdítani a szocialista világrendszer erősödését és fejlődését; fejleszteni kell az egyenrangú, baráti kapcsolatokat a felszabadult országokkal; a Szovjetuniónak fenn kell tartania és fejlesztenie kell kapcsolatait a tőkés államokkal a békés egymás mellett élés, valamint a hatékony és kölcsönösen előnyös együttműködés alapján; ápolni kell az internacionalista szolidaritást a kommunista és a forradalmidemokratikus pártokkal, a nemzetközi munkásmozgalommal, a népek nemzetifelszabadító harcával — hangoztatja az okmány, majd kiemeli:

„Az SZKP-nak a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos álláspontja egyesíti magában a szovjet nép érdekeinek! szilárd védelmét, az imperializmus agresszív politikájával való határozott szembehelyezke- dést és a párbeszédre, a nemzetközi kérdések konstruktív megoldását célzó tárgyalásokra való készséget” — hangoztatja az okmány. „Nincs magasabb rendű és felelősségteljesebb küldetés, mint a béke megőrzése és erősítése, az agresszió és a militarizmus erőinek megfékezése — a mai és az elkövetkező nemzedékek életének nevében. A szocializmus eszménye a háborútól és a fegyverektől mentes világ."

A szocialista országokkal való együttműködést érintő fejezet kimondja:

„Az SZKP elsődleges jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok további fejlesztésének és erősítésének.

A párt szilárd elvtársi kapcsolatokra és sokoldalú együttműködésre törekszik a

Szovjetunió és a szocialista világrendszer minden állama között. Abból indul ki, hogy a szocializmus országainak összefor- rottsága megfelel mindannyiuk saját érdekeinek csakúgy, mint közös érdekeiknek, és szolgálja a béke és a szocialista eszmények győzelmének ügyét. Az SZKP különleges gondot fordít a barátság átfogó erősítésére, a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országai közötti kapcsolatok fejlesztésére és tökéletesítésére.

Ezen országok sokoldalú együttműködésének hajtóerejét jelentik az őket irányító kommunista és munkáspártok. A testvéri országok kommunista összeforrottságának erősítése, és a társadalomirányítási gyakorlat kölcsönös gazdagítása céljából az SZKP a jövőben is közreműködik a pártközi kapcsolatok szélesítésében, amelyek kiterjednek a pártok valamennyi szintjére a Központi Bizottságoktól az alapszervezetekig. Az SZKP ugyancsak hozzá kíván járulni a vélemény- és tapasztalatcseréhez kétoldalú, illetve sokoldalú alapokon.

Az SZKP továbbra is folytatja a Szovjetunió és a többi szocialista ország közötti államközi kapcsolatok szilárdításának, azok egyezményes keretek közötti rögzítésének, a törvényhozó szervek, a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének irányvonalát, és a politikai együttműködés minden formájának további aktivizálására törekszik.

A szovjet kommunisták szorgalmazzák a testvéri országok mind hatékonyabb együttműködését a nemzetközi színtéren, figyelembe véve mindegyikük saját érdekeit. illetve a közösség általános érdekeit.

Olyan körülmények közepette, amikor még létezik a NATO imperialista katonai tömbje, a párt szükségesnek tartja, hogy minden eszközzel elősegítse az imperializmus agresszív törekvéseivel szembeni kollektív védelem, a szilárd békéért és a nemzetközi együttműködésért vívott küzdelem eszközét jelentő Varsói Szerződés Szervezete tevékenységének tökéletesítését.

A gazdasági egvüttműködés területén az SZKP síkraszáll a szocialista országok anyagi összeforrottságának alapját jelentő szocialista gazdasági integráció további elmélyítéséért. A párt különösen fontosnak tartja, hogy a testvéri országok következetesen egyesítsék erőiket a termelés intenzívebbé tételének, a tudományos-műszaki fejlődés felgyorsításának kulcsfontosságú területein, hogy együttesen oldják meg a történelmi jelentőségű feladatot: népeik jólétének emelése, biztonságuk erősítése érdekében meghódítsák a tudományos-műszaki fejlődés újabb csúcsait.

Az SZKP a jövőben is aktívan részt vesz abban a közös munkában, amely a testvéri országok gazdaságpolitikájának egyeztetését, a népgazdasági szintű együttműködés mechanizmusának tökéletesítését, a termelési kooperáció és szakosodás elmélyítését, a tervkoordinációt, az előremutató tapasztalatok cseréjét, a vállalatok és egyesülések között közvetlen kapcsolatok megteremtését célozza. A párt továbbra is hozzájárul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerepének növeléséhez, a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésnek kétoldalú és többoldalú keretek közötti szélesítéséhez.

Hasznosnak és természetesnek tartva a szocialista és a tőkés országok közötti egyenrangú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést, a párt egyebek között abból indul ki, hogy a szocialista integráció fejlesztésének erősítenie kell a közösségnek az imperializmus ellenséges' akcióival, a kapitalizmust sújtó gazdasági válságokkal és más negatív folyamatokkal szembetni műszaki-gazdasági sebezhetet- lenségét.

Harc a dogmatizmus és a revlzionizmus ellen

Ideológiai tekintetben az SZKP fellép azért, hogy a testvéri országok egyesítsék erőiket a szocialista építés tapasztalatainak tanulmányozásában és felhasználásában, a munkásság kommúnista nevelésében, a marxista—leninista elmélet fejlesztésében, alkotó jellegének elmélyítésében, megtartva természetesen annak a forradalmi lényegét. A közös gondolkodás aktivizálása, a szellemi értékek folyamatos cseréjének bővítése, a kulturális és tudományos együttműködés a szocialista országok közötti barátság további elmélyítését szolgálja.

A párt a jövőben is közreműködik abban, hogy erősödjék a testvéri szocialista országok egysége, történelmi sorsuk közösségének tudata. A szocializmus igazságának hirdetése, az imperialista politika és propaganda leleplezése, a kommunizmus- ellenességgel és szovjetellenességgel való szembeszállás, a dogmatikus és revizionista nézetek elleni harc — mindezek a feladatok sikeresen megoldhatók, ha a kommunisták egységes frontba tömörülnek.

Az SZKP internacionalista feladatának tekinti, hogy a többi testvérpárttal együtt szilárdítsa a szociatista közösség egységét, növelje ereiét és befolyását. E közösség szilárdságától, minden egves országa alkotó munkájának sikerétől, tevékenységének céltudatosságától és egységességétől nagy mértékben függ a szocializmus és a kanitalizmus versenyének kimenetele, a világ civilizációjának jövője.

A szocialista világrendszer fejlődésének tanasztalata arról tanúskodik, hogy a szocialista rendszer megteremt minden lehetőséget a társadalom szilárd előrehaladásához csakúgy, mint az államok közötti kapcsolatok harmonikus fejlődéséhez.

Egyik a másik nélkül azonban nem képzelhető el. Nem egyforma az országok gazdasági és politikai fejlettségi szintje, nem egyformák történelmi, kulturális hagyományaik, illetve jelenlegi létkörülményeik. Nem mindenütt egyenes vonalú a szocialista országok társadalmi fejlődése. A fejlődés minden nagyobb szakasza új, összetett feladatokat vet fel,

amelyek megoldása összekapcsolódik az

útkereséssel, az ellentmondások és nehézségek elleni küzdelemmel.

Mindez — az SZKP meggyőződése szerint — hatalmas figyelmet és sokoldalú együttműködést követel azért, hogy ne legyen talaja olyan ellentéteknek, amelyek károkat okozhatnak a közös érdekeknek. Különleges jelentősége van az alapvető kérdésekben való koordinációnak, az egymás sikerei iránti elvtársi érdekeltségnek, a vállalt kötelezettségek pontos teljesítésének, a nemzeti, illetve a közös, internacionalista érdekek szerves egysége mély megértésének.

Az új társadalom kialakulása és fejlődése a két világrendszer éles párharca közepette megy végbe. A szocializmus hadállásainak gyengítésére, a szocialista országok kölcsönös kapcsolatainak a szétzúzására az imperializmus differenciált politikai, gazdasági, ideológiai természetű intézkedésrendszert dolgozott ki, megpróbálja kihasználni a felvetődő problémákat, és felforgató célokra felhasználni a nacionalista hangulatokat. Az SZKP abból indul ki, hogy ilyen körülmények között különösen nagy jelentősége van a szocialista országok szilárd egységének, és osztályszolidaritásának.

Az SZKP és az egész szocialista világ tapasztalata arról tanúskodik, hogy sikeres előrehaladásának legfontosabb tényezői: a kormányzó kommunista és munkáspártok hűsége a marxista—leninista tanításhoz, e tanítás alkotó jellegű alkalmazása, a párt szoros kapcsolata a széles dolgozó tömegekkel, tekintélyük és vezető szerepük erősítése a társadalomban, a párt- és állami élet lenini normáinak szigorú betartása, a szocialista néphatalom fejlesztése; a valós körülmények józan figyelembe vétele, a felvetődött problémák időben történő és tudományosan megalapozott megoldása; a szocialista internacionalizmus elvein alapuló kapcsolatok kialakítása a többi testvéri országgal.

Bármilyenek is legyenek az egyes szocialista országok sajátságai, gazdaságának színvonala, mértéke, történelmi és nemzeti hagyományai, mindannyiunk osztályérdeke egy és ugyanaz. Ami egyesíti és összeforrasztja a szocialista országokat, fontosabb és összehasonlíthatatlanul több annál, mint ami elválasztja őket.

Fel kell számolni a katonai szervezeteket

Az SZKP meg van győződve arról, hogy a szocialista országok az egyenjogúság teljes betartásával és a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartásával járják majd a mind fokozottabb kölcsönös megértés és közeledés útját. A párt segíteni fogja ezt a történelmileg haladó folyamatot”.

Az okmány a továbbiakban felvázolja a fejlődő és a tőkés országokkal való kapcsolatok alapelveit. Kifejti az arra irányuló intézkedések széles körű és konstruktív programját, hogy megszüntessék a fegyverkezést és elérjék a leszerelést, szavatolják a békét és a népek biztonságát. Az SZKP történelmi feladatnak tekinti a nemzetközileg szigorúan és átfogóan ellenőrzött általános és teljes leszerelést. Az SZKP tovább törekszik arra, hogy korlátozzák és szűkítsék a katonai készülődés szféráit, különösen azokat, amelyek a tömegpusztító fegyverekkel függnek össze.

„A katonai készülődésből teljes egészében ki kell zárni a világűrt, hogy az ne legyen a katonai versengés szintere, halál és pusztulás forrása. A világűr kutatása és meghódítása csak békés célból, a tudomány és a termelés fejlesztése érdekében és a népek szükségleteivel összhangban történhet”.

Az intézkedések közül, amelyek megvalósítására az SZKP következetesen törekedni fog, megemlítendők: lépések annak érdekében, hogy teljes mértékben kiküszöböljék az atomfegyvereket és ehhez kapcsolódóan megszüntessék valamennyi vállfájuk kipróbálását és gyártását, valameny- nyi atomhatalom elutasítsa a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását, az atomfegyverek teljes készletének befagyasztása, csökkentése és megsemmisítése; a más tömegpusztító fegyverfajták, köztük a vegyi fegyverek gyártásának beszüntetése és felszámolása, újabb ilyen típusú fegyverek létrehozásának tilalma; az államok, mindenekelőtt az állandó BT-tagok, valamint a velük katonai szerződésben levő országok haderőinek csökkentése, a hagyományos fegyverek korlátozása, olyan újabb fegyverfajták létrehozásának betiltása, amelyek megsemmisítő ereje közeledik a tömegpusztító fegyverekéhez, az államok katonai költségvetésének csökkentése; a haderők és a fegyverzet befagyasztása és csökkentése a világ robbanásveszélyes térségeiben, az idegen területeken levő katonai támaszpontok megszüntetése, intézkedések a kölcsönös bizalom szilárdítására, a fegyveres konfliktusok, beleértve a véletlenszerű fegyveres konfliktusok keletkezése kockázatának csökkentése. „Az SZKP álláspontjának lényege, hogy

igyekszik elérni a világ katonai-politikai csoportosulásokra való megosztottságának leküzdését. Az SZKP állást foglal a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért, vagy első lépésként, katonai szervezeteik felszámolásáért. A két katonai tömb szembenállásának enyhítése céljából a Szovjetunió síkraszáll azért, hogy kössenek szerződést az erőszak alkalmazásának kölcsönös elutasításáról, békés kapcsolatok fenntartásáról. E szerződés nyitva állna valamennyi állam számára” — hangoztatja a pártdokumentum.

Az okmány kimondja: „A szovjet állam és szövetségesei nem törekszenek katonai fölény megszerzésére, de nem engedi!? meg a világ küzdőterén kialakult katonai- hadászati egyensúly megbontását sem. Ugyanakkor következetesen törekednek arra, hogy ennek az egyensúlynak a szintje folyamatosan csökkenjen, és hogy mindkét fél csökkentse fegyverzetének mennyiségét, arra, hogy ezáltal szavatolják valamennyi nép biztonságát”.

„Az SZKP ünnepélyesen kinyilvánítja: nincs olyan fegyver, amelynek kölcsönösségi alapon, hathatós ellenőrzési alkalmazásával történő korlátozására a Szovjetunió ne állna kéfezen” — húzza alá a programtervezet.

flz SZKP a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban

Külön fejezet foglalkozik azzal, hogy mi az SZKP szerepe és helye a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. „Az SZKP alkotórésze a nemzetközi kommunista mozgalomnak. A szocialista társadalom tökéletesítése és a kiommu- nizmus felé vezető haladás érdekében kifejtett tevékenységét egyik legfontosabb internacionalista féladatának tekinti, amelynek teljesítése megfelel a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásmozgalom, az egész emberiség érdekeinek” — jegyzi meg a programtervezet.

Az okmány további megállapítása szerint az SZKP abból indul ki, hogy minden ország kommunistái „önállóan elemzik és értékelik helyzetüket, függetlenül határozzák meg stratégiai irányvonalukat, politikájukat, a közeli és a végső célokért, a kommunista eszményekért vívott harc különféle módszereit”.

„Ha a testvérpártok között esetenként nézeteltérések merülnek fel bizonyos kérdésekben, az SZKP hasznosnak tartja az elvtársi vitákat egymás nézeteinek jobb megértése és a kölcsönösen elfogadható vélemények kialakítása érdekében. Ha azonban a marxizmus—leninizmus forradalmi lényegéről esik szó, az SZKP a jövőben is elvszerűen vissza fogja utasítani az opportunizmust és a reformizmust, a dogmatizmust és a szektásságot. Hason- lóképoen fogadja az SZKP a kommunista tevékenység osztálytartalmának elmosására, a harci célok és e célok megvalósítását szolgáló módszerek forradalmi jellegének meghamisítására irányuló kísérleteket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Marx, Engels, Lenin tanításainak alapjaitól való elhajlások gyengítik a kommunista mozgalom lehetőségeit”.

Amikor a különböző országok imperialista körei szorosan egyeztetik akcióikat a szocializmus, a demokratikus erők ellen, megkísérlik, hogy egyes kommunista pártokat szembeállítsanak másokkal, növekszik a proletár internacionalizmusnak, a kommunisták elvtársi szolidaritásának jelentősége.

„Az SZKP úgy véli, hogy az egyes kérdésekben kialakult véleménykülönbségeknek nem szabad akadályozniuk a kommunista pártok internacionalista együttműködését, egységes fellépését”.

„A testvérpártokhoz fűződő viszonyában az SZKP szilárdan kitart a proletár internacionalizmus elve mellett, amely szervesen egyesíti magában a forradalmi szolidaritást, valamint minden párt teljes önállóságának és egyenjogúságának elismerését. Az SZKP ennek az elvnek az alapján aktívan fejleszti kapcsolatait a kommunista és a munkáspártokkal, kölcsönösen tájékoztatják egymást, két- és sokoldalú találkozókon, valamint amennyiben szükséges, regionális és szélesebb körű tanácskozásokon vesz részt”.

Az SZKP — hangoztatja a programtervezet — továbbra is fejleszteni kívánja a szocialista, a szociáldemokrata és a labourists pártokhoz fűződő kapcsolatait. ,.A velük kialakított együttműködés főként a nukleáris háború megelőzésében tölthet be igen jelentős szerepet” — hangsúlyozza a dokumentum.

Az SZKP kijelenti, hogy a jövőben is védelmezni fogja a kommunista világmozgalom forradalmi eszményeit és marxista— leninista alapjait, alkotóan fejleszti a tudományos szocializmus elméletét, következetesen küzd a dogmatizmus és a revi- zionizmus, a munkásmozgalomra gyakorolt bármilyen polgári, ideológiai befolyás ellen; mindent megtesz a testvérpártok ösz- szeforrottságáért és akcióegységéért, a kommunisták internacionalista szolidaritásáért, annak érdekében, hogy a kommunista mozgalom még jobban hozzájárulhasson a világháború elhárításához; következetes politikát folytat a nemzetközi munkásosztály és minden dolgozó akcióegységéért abban a harcban, amelyet közös érdekeikért, a tartós békéért és a népek biztonságáért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívnak — fejeződik be a programtervezet.