Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-22 / 248. szám
oZOLNOK MEGYEI néplap 3 A TiszaSrsi Petőfi Termelőszövetkezet nagyiváni melléküzemágában a hagyományos és különleges orvosi fecskendők tűfejeit is gyártják. A csehszlovák és svájci automata esztergagépeken havonta több mint 500 ezer készül a termékből a Medicornak D. G. Régen itt ~Vashegyek, gumidombok ara"ybanya volt __papírbálák között V áltóiéban a MÉH-telepek munkája Elég szétnézni a szeméttelepek környékén, az erdőkben, az utak mentén, s nem kell szőrszálhasogatónak, de még különösebben jó szeműnek se lenni, hogy megállapítsuk. milyen sok az eldobott vas, fém, papír, gumi, műanyag, üveg és egyéb hulladék, amivel szennyezzük környezetünket. Pedig manapság gyakran lehet hallani, hogy a hulladékhasznosítás közügy. Azt hiszem, itt különösen jogos lenne a mondat végére egy kérdőjelet odabiggyeszteni. Pedig, már jó pár éve, éppen a gazdasági életben tapasztalható kedvezőtlen jelenségek az import csökkentésére, a még gazdaságosan használható hulladékok meg- tmentésére és a termelésbe való „visszavezetésére” késztették a vállalatokat, üzemeket. Válogatás gmk-ban S ha így van, akkor a MÉH-nél kevesebb hulladéknak kell jelentkeznie. Valójában mi a helyzet? — erre voltam kíváncsi, amikor bekopogtattam Simon Gyulához, a Kelet-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat körzetigazgatójához. — Nos, ami a termelési eredetű hulladékot illeti, azoknál mindenképpen csökkenés tapasztalható — kezdi válaszát az ötvenes éveiben járó férfi. — De ez érthető is, hiszen az üzemek manapság jobban meggondolják, hogy mire adják ki a pénzüket. Például a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában gmk-t szerveztek a hulladékok kiválogatására, s így a még hasznosítható anyagok — igaz drágábban — de biztosan visszakerülnek a termelésbe, mivel a gyár a közönséges vashulladék kilójáért egy forintot fizet a gmk tagjainak. Vagy a Mezőgép kisjíjszállási gyáregységében — azokból a fémdarabokból, amelyeket eddig átadtak nekünk, most — kerítéseket készítenek. De a termelőszövetkezetekben is sorra alakulnak gépbontó üzemágak. Ez hasznos dolog, hiszen szinte minden gép, amelyet a mezőgazdaság használ, külföldi. így egyrészt importkiiváltó tevékenységet folytatnak, másrészt pedig csökkentik a hiányalkatrészek számát. — Az előző években gyakran előfordultak olyan esetek, hogy a selejtezett Zeto- rok saját lábukon jöttek be hozzánk. De ez már a múlté. Mostanában, jó ha bekerül a karosszéria, a kerék, vagy még az sem, mert ha valamire hasznosítható, biztos eladják vagy felhasználják az üzemek. Nézze, az a három aszályos esztendő, ami a megye mezőgazdasági nagyüzemeit sújtotta, furcsa módon nálunk is érezteti hatását. Arra gondolok, hogy a termelőszövetkezetek jobban meggondolják, hogy nullára leírt gépeiket leadják-e a MÉH-nek. Inkább kijavítják, s addig dolgoznak velük, míg a masina végképp ki nem leheli a lelkét. A gazdasági kényszer arra is megtanította az üzemeket, hogy jobban odafigyeljenek, és hatékonyabban használják fel tartalékaikat. — így aztán nekünk is alkalmazkodni kellett a megváltozott helyzethez — veszi át a szót Erdősi József, a szolnoki telep vezetője. — Például a kombájnokat eddig vegyes hulladékként értékesítettük. Most kivágjuk belőlük a lemezt, az öntvényt, a vasat, s úgy adjuk el. így 20 százalékkal nagyobb az árbevételünk kombájnonként. De az emberek is kollektív teljesítménybérben dolgoznak. Vagyis érdekeltté tettük őket abban, hogy minél értékesebb hulladékanyagok hagyják el a telepet. A mostoha fehér Az udvaron járunk. Vigasztalanul esik. Mintha bebetonozták volna, olyan szürke az ég. Sorra érkeznek az érdeklődők. Van miből válogatni, hiszen itt megtalálható a vasrudaktól kezdve, a szögacélokon, huzalokon keresztül a rongyig, üvegekig szinte minden. A rongybálázó gép körül idősebb férfi szöszmötöl. — Ide ömlesztve bekerül a rongyhulladék — magyarázza Lengyel István. — Én elkülönítem a fehéret a színestől, s a gép 70— 80 kilós bálákat készít belőlük. Aztán irány a Patyolat, s onnan pedig valamelyik gyárba kerülnek ahol a rongyot általában géptisztításra használják. Az egyik műhelyben öreg bácsi serénykedik. — Tudja, alacsony a nyugdíjam, így aztán jól jön a kiegészítés — vezetget a vasdarabok között Mozsár Mihály. — A mi feladatunk, hogy kiszereljük a vascsapágyakból a bronzkarikákat. — Ha vasként adnánk el, akkor 3 forintot kapnánk érte, így pedig a bronzért 35—40 forintot is megadják kilónként — szól közbe a telepvezető. Az udvar sarkában konténerek magasodnak. Bennük elhasznált akkumulátorok. így legalább nem szeny- nyezik a környezetet. A kon_ ténerek melletti tartályokban különféle üvegek hevernek. — A zöld üvegeket a sajó- szentpéteri gyár földolgozza, de a fehérekkel nem tudunk mit kezdeni — bosszankodik Erdősi József. Szolnokon, a Munkásőr út végén — ott ahol a betonút a szántóföldekbe torkollik — található a MÉH vashulladék szaktelepe. — Ennek a telepnek 27 millió forint az éves árbevételi terve — mutat körbe a szűk utcához hasonlítható területen Debreceni Sándor telepvezető. — De itt mellettünk nemrégiben megvettünk egy nagyobb földdarabot. Oda kerül majd az a gép, amelyik a fémhulladékokat, lemezeket bálázza össze. Ötletek kellenek A város másik végén a Landler Jenő út szomszédságában van a MÉH Vállalat papírüzeme. A csarnokba lépve iszonyú szag fogad. — Ez a tápos műenyagzsá- koktól származik — húzza el a száját Kelemen Ferencné üzemvezető-helyettes. A csarnok mélyén asszonyok hullámpapírt válogatnak. A recés papírtáblák felkerülnek egy végtelenített szalagra, majd onnan a bálázógépbe. Az ügyes masina 170 atmoszférás nyomással összepréseli a papírt, megköti a bálákat, s két és fél perc elteltével szállításra kész a négymázsás köteg. A telep végében gumihegyek zárják el a kilátást. — Ezeket is gyűjtenünk kell — morgolódik Erdősi József. — Sajnos nincs piaca. Igaz, egy keveset elvisznek belőlük utánfutózásra, s a halászati termelőszövetkezet is hasznosítja a diagonál gumikat. Azokat középen szétvágják s a partvédelemnél alkalmazzák, de az acélbetétes gumiköpenyekkel ők sem tudnak mit kezdeni. Amit itt lát, ez körülbelül 150 tonna. Tavaly ötven tonnát eladtunk, de az idén még nem akadt rájuk vevő. Így aztán a gumihegy tovább magasodik. Nem irigylésre méltó állapot. Pedig sokan úgy tudják, hogy a MÉH telepei leginkább aranybányához hasonlíthatók. Lehet, hogy igazuk van. Csak rengeteg munkával jár. míg a felhalmozódott hulladékokat forintra tudják váltani. No, és ötletek is kellenek. Nagy Tibor 35 évesek a tanácsok évfordulókban gazdag esztendő. Az ünnepi jubileumok sorában ezúttal a 35 éves tanácsokra emlékezünk. Hazánk felszabadulását követően népi demokratikus fejlődésünk történelmileg nevezetes és nagyhatású esztendeje volt ,1950, amikor már a hatalom kérdése eldőlt a munkásosztály javára. Ez lehetővé, de egyben szükségszerűvé is tette, hogy kialakuljanak az újonnan létrejött politikai hatalom állami-szervezeti formái. Olyan demokratikus állam kiépítése vált időszerűvé, amely megszabadulva a korábbi feudális maradványoktól, biztosítani képes a demokratikus központi hatalom irányító szerepét és népi jellegűvé teszi a közigazgatást. Népi demokratikus államunk új alaptörvénye, az 1949-ben elfogadott Alkotmány törvénybe iktatta az egész helyi társadalmi, gazdasági és politikai életet átfogó, új típusú közigazgatási rendszert: a tanácsrendszert. Az 1950 október 22-én tartott tanácsválasztások közvetlen előzménye az ország- gyűlés által 1950. május 10- én megalkotott első tanács- törvény volt. Kádár János a törvénytervezet előadójaként joggal állapította meg, hogy a tanácstörvénnyel államunk új. erős tartóoszlopait hoztuk létre, s egyben befejeztük népi demokratikus államunk szervezetének kiépítését. A tanácsok tevékenységének fejlődése az első időszakban nem volt egyenletes. Mégis a proletárdiktatúra államszervezetének fontos tényezőivé, az állami feladatok végrehajtásának megbízható szerveivé váltak, s egyben a politikai-közéleti tevékenység iskoláit, jelentették sok tízezer tanácstagnak, tanácsi dolgozónak. A tanácsok 35 éves története jól mutatja, hogy érzékeny fokmérői az általános politikának. Amikor az ellenforradalmat követően a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájában az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének elve és gyakorlata érvényesült, annak pozitív hatása a tanácsok egész tevékenységében meghatározóvá, érzékelhetővé vált. Ilyen feltételek mellett bővült feladat- és hatáskörük, korszerűsödött szervezetük, emelkedett tekintélyük a lakosság előtt. A tanácsi munka három és fél évtizedes tapasztalataiból merítve elvégezhetjük a főbb eredmények és tanulságok összegzését, előtérbe helyezve napjaink időszerű feladatait. A tanácsok az egységes szocialista államszervezet részei, a Magyar Szocialista Munkáspárt elvi, politikai irányításával végzik munkájukat. Az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésével az utóbbi években egyre hangsúlyosabb az igénye a népképviseleti-önkormányzati jelleget elsősorban hordozó tanácsi testületek, különösen a helyi tanácsok munkája fejlesztésének. A tanácsi testületek munkája tartalmában, módszereiben több új vonást mutat. Sokoldalúan foglalkoznak a települések életét, a lakosság ellátását érintő kérdésekkel, egyre gyakrabban hosszabb távra határozzák meg a lakosság életkörülményeit érintő tennivalókat. Kibontakozóban van a nyíltabb tanácsi tevékenység. Jelentősebb testületi döntések előkészítésénél egyre gyakoribb a lakosság, a társadalmi és tömegszervezetek véleményének kikérése. Politikai jelentőségű kérdés. hogy a tanácsüléseken a gondok, azok megoldásának lehetőségei, az eltérő érdekek. nézetek nyíltan szóba kerüljenek, s alkotó vitában szülessenek a döntések. A testületi, képviseleti munkában meghatározó szerepe van a tanácstagoknak. Az idei választás során a lakosságtól megyénkben bizalmat kapott 1735 helyi és 79 megyei tanácstag közéleti elkötelezettsége, aktív cselekvő munkája záloga az eredményes tanácsi tevékenységnek. Soraikban képviseletet nyertek a lakosság legszélesebb rétegei, közülük számosán több évtizedes tanácstagi múlttal, tapasztalattal bírnak. A kettős és többes jelölés általánossá válásával a választópolgárok érdeklődése növekedett a tanácstagok személyes tevékenysége iránt. A jogos várakozásnak akkor tudnak megfelelni, ha aktív részesei a testületi, bizottsági munkának, s rendszeres, élő kapcsalatot tartanak választóikkal. Az újonnan megválasztott testületek munkájának eddigi tapasztalatai kedvezőek, ami szoros politikai összefüggésben áll az új Választási Törvény bevezetésével. A helyi érdekképviselet sajátos új megtestesítői a községi közös tanácsok társközségeiben alakult elöljáróságok. Megyénkben 22 elöljáróság jött létre. Működésük tapasztalatai szerint nagy felelősséggel viseltetnek a társközség fejlődéséért, az ott élő lakosság élet- körülményeinek alakulásáért. növekvő szerepet töltenek be a terület- és településfejlesztésben, a lakosság ellátásának szervezésében. Munkájuk eredményeként az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott, korszerűsödött településeink arculata. Megyénk lakossága által jól ismert eredmények bizonyítják, hogy a nehezebb gazdasági körülmények mellett is a tanácsok tevékenysége a lakosság életfeltételei javításának számottevő tényezője. Sikereinket jórészt társadalmi összefogással érhettük el. A lakosság megértéssel fogadta és saját eszközeivel is támogatta a tanácsi erőfeszítéseket. Megyénkben a VI. ötéves tervidőszakban a társadalmi munka mintegy 4,4 milliárd forint értékkel járult hozzá a települések fejlesztéséhez. Társadalmi-gazdasági fejlődésünk mai szakaszában előtérbe került a helyi tanácsok önállóságának, önkormányzati szerepének növelése. A tanácsi gazdaság új szabályozásának alapelve, hogy fokozódjék a helyi tanácstestületek szerepe és a lakosság közreműködése a tanácsi tervezésben, erősödjék a helyi tanácsok önállósága, érdekeltsége és felelőssége a gazdálkodásban. A tanácsok a helyi igények, sajátosságok és lehetőségek ismeretében maguk rangsorolják a feladatok megvalósítását. Lényeges, hogy a helyi tanácsok vállalják a nagyobb önállósággal járó felelősséget, legyenek öntevékenyek, kezdeményezőek. Eddig is sok tapasztalat szól amellett, hogy az egymáshoz szorosan kötődő tanácsok ésszerű együttműködéssel, gazdaságosabban tudják hasznosítani anyagi eszközeiket A városkörnyéki kap. csolatok előnyeinek kihasználásában még számottevő tartalékok vannak. A tanácsok államigazgatási funkciójának törvényi deklarálása kifejezésre juttatja hatósági tevékenységük szerepét. A tanácsi jogalkalmazás alapvető feladata, hogy előmozdítsa a társadalmigazdasági célok elérését, biztosítsa a jogszabályok végrehajtását, az állami és állampolgári fegyelem erősödését. A lakosság közvetlenül és leggyakrabban ügyeinek intézése során kerül kapcsolatba a tanácsi szervekkel, ezért annak minősége fontos tényezője a politika iránti bizalomnak, a lakosság közérzetének. A tanácsrendszer fennállása óta jelentős változásokon ment át e tevékenység: közelebb került a lakossághoz. egységesebbé, szakszerűbbé, sok területen egyszerűbbé vált. A tanácsi hatáskörök jelentősen bővültek, decentralizálásra kerültek. Az utóbbi évek tartalmi és szervezeti korszerűsítéseinek alapvető célja, hogy az állampolgárok minél gyorsabban, egyszerűbben intézhessék ügyes-bajos dolgaikat. Az egyszerűsítések, s az Ügyek megelőzésére irányuló munka eredményeként pl. a 10 évvel korábbinak harmadára csökkent a hatósági ügyek száma. A döntések 60 %-át 8 napon belül hozták a tanácsi szervek, s mindössze az ügyek 0,5 %-ánál született 30 nap elteltével határozat. Évről évre kevesebb a fellebbezések száma, ami az ügyintézés törvényességére, megalapozottságára utal. A kétségtelen fejlődés ellenére vannak azért gondok, hiányosságok az ügyintéző munkában. Nem nagy számban, de előfordulnak végre nem hajtott határozatok. Vannak tennivalók, az ügyintézés kulturáltságának erősítésében. az állampolgárok egyéni körülményeinek differenciáltabb mérlegelésében. A tanácsokra háruló megnövekedett feladatok végrehajtásában jelentős a szerepe a tanácsi dolgozóknak. A vezetők és beosztottak túlnyomó többsége fegyelmezetten, hozzáértéssel, hivatástudattal végzi munkáját. A hivatali szervezetek korszerűsítése számos változást hozott. A jelentős feladat- és hatáskörnövekedéssel fokozódtak munkájuk szakmai és politikai követelményei. Ebből is adódik, hogy a személyi feltételek megteremtésében egyes szakterületeken és több helyi tanácsnál gondok vannak. Az eredményes munkához feltétlenül szükséges a vezetői tevékenység színvonalának javítása, az apparátus további minőségi erősítése, s a jól végzett munka megbecsülése. A tanácsok feladataikat csak a lakosság tevékeny részvételével, a társadalmi és tömegszervezetekkel, s a nem tanácsi szervekkel együttműködve képesek teljesíteni. Ez alapelv és gyakorlat volt ezidáig, s fokozott jelentőségű lesz a jövőben. Jó alkalmat teremtettek a párbeszédre a most lezajlott falugyűlések, ahol kifejezést nyert a résztvevők felelősségérzete, tenniakará- sa lakóhelyük épülése-szé- pülése érdekében. Ez évben az MSZMP XIII. kongresszusa, s szűkebb hazánkban a megyei pártértekezlet is, az elismerés hangján szólt a tanácsok munkájáról a társadalomépítő feladatok megoldásában, szerepükről a településfejlesztésben és a lakosság ellátásának szervezésében. Ez jóleső a tanácstagoknak, tanácsi dolgozóknak, de egyben fokozott politikai kötelezettséget jelent a határozatokban megjelölt célok megvalósítására. meríthetünk a több évtizede tevékenykedő tanácstagok, tanácsi dolgozók példájából. Közülük nagy megbecsüléssel, tisztelettel köszöntjük azokat, akik a tanácsok megalakulása óta már 35 éve — megyénkben is szép számban — felelősséggel végzett munkájukkal hozzájárultak tanácsrendszerünk fejlődéséhez. Mai tanácstagok, tanácsi vezetők, dolgozók megtisztelő politikai kötelessége és szakmai felelőssége, hogy a tanácsok megalakulásának e szép jubileumára emlékezve egyidejűleg hitet tegyünk jövőbeni feladataink eredményes végrehajtására, az önzetlen közszolgálatra. Dr. Bozsó Péter a megyei tanács vb-titkára A tanácsok Ehhez erőt 1985.
