Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
1985. OKTÓBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ötvenezer Szatmár gyümölcsösláda hagyja el havonta a NEFAG abádszalókl fagyártmányüzemét. Fő vásárlójuk a nyíregyházi Zöldért és a Göngyölegellátó Vállalat Fotó: T. K. L. Hazaérkezett Kjusztendilből a tanácsi küldöttség Tegnap hazaérkezett a bulgáriai Kjusztendilből a háromtagú tanácsi küldöttség, amely Mohácsi Ottónak, a megyei tanács elnökének vezetésével négynapos tapasztalatcse- rejellegű látogatáson tanulmányozta a városfejlesztés helyi erőforrásainak felhasználását. A Gazdasági Bizottság döntése alapián A kis- és nagyüzemi hústermelés növelését ösztönző intézkedések A kormány Gazdasági Bizottságának határozata alapján, a hazai sertés- és baromfihús növelésének ösztönzésére hozott intézkedésekről tájékoztatták tegnap a központi sajtó munkatársait a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Hasonló tájékoztatókra került sor országszerte a megyei tanácsoknál, ahol a nagyobb termelőegységek, az ágazatot integrálok, a takarmányellátásban, az élőállat felvásárlásban és feldolgozásban érdekelt termelési rendszerek, vállalatok képviselőivel ismertették meg a most, november l-ével, illetve a jövő év januárjától életbe lépő változásokat. A MÉM adatai szerint a VI. ötéves tervben az 1985 végére tervezett vágósertés- termelésit 1983-ban országosan kilenc, 1984-ben pedig mintegy 17'százalékkal túl- teljesítette a mezőgazdaság. Megyénkben az elmúlt két évben mintegy 20 százalékos volt a túlteljesítés. A tervidőszak utolsó esztendejére azonban megtorpant a sertéshústermelés növekedésének dinamikája, aminek oka meglehetősen összetett. Tény. hogy az elmúlt két évben bekövetkezett termelési költségnövekedések ellensúlyozására nem került sor hathatós központi felvásárlási árintézkedésekre. Nagyban közrejátszott az állomány csökkenésében, hogy az ország jelentős részén két évi aszályos időjárás nehezítette a takarmányellátást. Elsősorban a kistermelői kedvet rontották az elmúlt tél hideg időjárása és az eladási-átvételi nehézségek miatti gondok, valamint a kilátásba helyezett minőség szerinti átvétel iránti termelői bizalmatlanság. Tény ugyanakkor az is, hogy a sertéshús- termelés említett okok miatti visszaesése olyan időszakban következett be, amikor a külpiaci információk alapján javulnak a következő években a megfelelő minőségű sertéshús exportjának lehetőségei. a nagyüzemi és a kistermelői szférában egyaránt kedvező változásokkal biztató — ösztönző intézkedésekre hozott határozatot. A jószágtartási ráfordítások növekedésének ellensúlyozására 1986. január 1-től emelkedik a nagyüzemi sertések élősúlyban számított átlagára, kilogrammonként 1.50 forinttal, az élőexportra szállított sertések alapára pedig 2 forinttal. Részletesen ismertették a tegnapi tanácskozáson jelenlévőkkel a vágósertések felvásárlási árrendszerének korszerűsítését szolgáló változásokat és a hasított sertések egyes minőségi kategóriáiban megállapított új alapárakat is. Nem változnak a nagyüzemekben — hasonlóan a kistermelőknél sem — az első negyedévi időszaki és meny- nyiségi felár mértékének iés kifizetésének feltételei. ft kistermelőktől élősúlyban A háztájiban sertést hizlalók körében oly sok Bizonytalanságot — ezzel együtt a termelési kedv visz- szaesését — okozó „élőátvételt” is módosították — hallottuk a tegnapi tájékoztatón. A lényeg: a kistermelői vágósertések átvétele továbbra is a kialakított rendszer szerint, az átvevő helyeken is élősúlyban történik. Ebben a szektorban 1.40 forinttal emelkedik a kilogrammonkénti felvásárlási ár. Az úgynevezett „pigmentéit”, köznyelven tarka sertések átvételi alapára nem csökken, de a minőséget, azaz a „fehér” hússertés előállítását a korábbi 1 forint helyett kilogrammonként 1.20 forintos felárral ismerik el a felvásárlók. A hazai fogyasztók és a külpiacok igénye egyaránt megköveteli a termelés mennyiségi növelése mellett a sertéshús minőségének javítását. A termelői árak rendezésén kívül a fajta- és takarmányozási problémák megoldására hozott intézkedésekkel kívánja ezt elérni a mezőgazdasági kormányzat. Országosan 50 ezer minőségi vemhes kocasüldőt helyez ki a tervek szerint a jövő év március végéig a kisüzemekbe az Állfatforgalmi és Húsipari Tröszt. A korábban meghirdetett kocánkén- ti 1500 forint helyett novemberben 2 ezer, december, január és február hónapokban 2500. márciusban 2 ezer forintot fizet a tröszt a minőségi kocákat előállító nagyüzemeknek. A tröszt- és az ellenőrzött tenyészetekből származó kocasüldő-állomány növelése mellet gyarapítani kell a kisüzemekben a megfelelő örökítőképességű apaállatok számát is. Kellő anyagi támogatással, a következő években mintegy 5 ezer, ellenőrzött állományból származó tenyészkan kihelyezésével számolnak országosan. lobb fajtát és takarmányt Kilogrammonként 1.50 forinttal A mezőgazdasági kormányzat felismerte annak szükségességét, hogy a biztonságos hazai ellátás, és az exportlehetőségek kihasználása érdekében termelésfejlesztést ösztönző központi intézkedésekre van szükség a nagyüzemi és a kistermelői szektorban egyaránt. Az 1986-ra kialakított és a MÉM vezetői részéről néhány hete országszerte tájértekezlete- ken nyilvánosságra hozott szabályozó változások azonban nem találtak kedvéxő fogadtatásra a két fontos állattenyésztési ágazatban, a sertés- és a baromfitenyésztők körében. Ennek hatására, valamint a szeptemberi országos állatszámlálás előzetes adatainak alapján, szükségessé vált a sertés- és baromfihús-termelés fejlesztési lehetőségeinek ismételt felülvizsgálata. Az országos tapasztalatok alapján a kormány Gazdasági Bizottsága október 15-i ülésén újabb — A minőségjavítás másik fontos alapfeltétele a megfelelő, a jobb minőséget adó sertésfajták biológiai követelményeihez igazodó takarmányozás. Elsődleges cél a felhasznált tápok, takarmányok béltartalmának javítása, ezt kívánja elősegíteni a jövő év januárjától életbelépő ipari takarmányról szóló módosító rendelet. A fehérjetakarmányok árának mérséklése révén a jó minőségű és beltartalmi értékű takarmányok árai is csökkenni fognak, az új árakat novemberben hirdetik ki. Figyelmet érdemel az az intézkedés, amely szerint a Ga- bonaforgalmi és Malomipari Vállalatok bevezetik a garanciális takarmányozási szerződéses rendszert. Ennek keretében a húsfeldolgozó üzérnek koordinálásával a GMV-k vállalják, hogy a saját és az általuk ellátott boltokban a kistermelők részére novembertől kezdődően. minden leadott hízott sertés után 300 kilogramm szemesabrakot — legalább felerészben árpát, kukoricát vagy korpát — biztosítanak. A nemzetközi baromfipiacon tapasztalható élénkülés szükségessé teszi abban az ágazatban is a termelés növelését. Az érdekeltség megteremtésére — megváltoztatva a közelmúltban meghirdetett szabályozókat — úgy intézkedtek, hogy 1985. november 1-től életbeléD a ki- Tioigramimonkénti ^ forintos időszakos felár, viszont a nyári 1 forintos felvásárlási árcsökkentésre nem kerül majd sor. A szükséges árualap-többlet megteremtése érdekében november 1 és jövő év március 31-e között további kilogrammonkénti 50 fillér időszakos felárat is fizetnek a felvásárlók. A két ' ágazatban meghirdetett árintézkedések, a tenyésztési és takarmányozási feltételek javítása remélhetőleg lehetővé teszi, hogv a nagyüzemekben és a kistermelőknél etvaránt iavul- ion a sertés- és a hahamfi- hús-termelés jövedelmezősége. teliesüljenek az ország be'ső ellátási valamint a szocialista és a tőkés export előirányzatai. 4 pedagógia megyei műhelyében Majoros Károly látogatása Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára Fábián Péternek, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében tegnap a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézetbe látogatott. A vendégeket Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese és Tari Kálmán igazgató fogadta. Bemutatták a vendégeknek a számítástechnikai képzést, a video- és oktatástechnikai berendezések, a szemléltetőeszközök itt elhelyezett eszköztárát, majd közösen megtekintették a könyvtárat. Ezt követően találkozóra került sor az intézet vezető munkatársaival, amelyen Tari Kálmán igazgató adott tájékoztatást munkájukról. Többek között elmondotta, hogy a továbbképzések szervezésén kívül feladataik közé tartozik a pályaválasztási-, valamint a pszichológiai és pedagógiai tanácsadás is. Továbbképzéseik hatóköre a megye hatezer, alsó- és nem száz szakfelügyelője. Rendezvényeik közül is megemlítendő — számolt be az igazgató — a négyévenként szervezett, országos hírűvé nőtt pedagógiai napok, s az általában kétévenként rendezett művelődéselméleli konferenciák, valamint a tanítók és tanárok hagyományos nyári akadémiája. A tájékoztatót követően Majoros Károly többek között arról érdeklődött vendéglátóitól, hogy milyennek ítélik munkájuk népszerűségét, propagandáját; s hogy mennyire ismerik az iskolák tevékenységükről kialakított véleményét. Továbbá afelől érdeklődött, hogy melyek központi nevelési területeik, s hogy van-e beleszólása az intézetnek a kitüntetések adományozásába. Tari Kálmán, akit válaszában munkatársai is kiegészítettek, kifejtette, hogy tudomásuk szerint az intézetről kedvező a pedagógusok, az iskolák véleménye, elismervén azonban, hogy propagandájuk jobb is leközponti nevelési feladatai közül a történelmi és az esztétikai nevelés fontosságát emelte ki. A megyei pártbizottság első titkára a látogatás során szerzett tapasztalatait összegezve és az intézmény munkájáról kialakult kép alapján, elismeréssel szólt a pedagógiai intézet eddigi tevékenységéről, s egyben szólt a jövő tennivalói között — hangsúlyosan — a személyiségformálás kivételes feladatáról. A közösségi, a közéleti, az alkotó embertípus vonásainak kialakításáról, melynek érdekében az iskolák a jelenleginél még korszerűbb módszerekkel kell, hogy erősítsék az oktatómunka folyamatában a nevelés pozícióit. Hangsúlyozta a pártbizottság első titkára, hogy' az említett tulajdonságok formálása mellett az egyik legfontosabb nevelési feladat: nevelés a tanulásra, nevelés a szorgalmas munkára. Mindehhez az intézet szakMajoros Károly megtekinti a pedagógiai intézet modern szemléltetőeszközeit, oktatástech nikai berendezéseit középfokú oktatási intézményekben dolgozó pedagógusaira terjed ki. Évente 40— 45 tanfolyamon rendszeresen kilencszáz-ezerszáz nevelő vesz részt. Szeptembertől bővült az intézet tevékenysége azzal is, hogy immár szervezetileg is hozzájuk tartozik a megye csakhetne, bár a jó munkánál jobb propaganda aligha létezik. Kitért az igazgató arra is, hogy eddig valóban nem tudták érdemben szakmailag befolyásolni a kitüntetések odaítélését, de ez a helyzet a szakfelügyelők intézethez való kerülésével megváltozik majd. A megye emberei akkor járulhatnak hozzá eredményesen, ha partnerekként megnyerve együtt dolgoznak a megye pedagógusaival, s széles körökben honosítják meg az élenjárók tapasztalatait, módszereit — mondotta látogatásának befejezéseképpen Majoros Károly. A kunmadaras! Vas- és Elektromosipari Szóvetkezet új terméke a kétdeciliteres forrasztólámpa. A bádogos, vízvezetékszerelési és egyéb munkáknál univerzálisan használható készülékből az idén kétezret gyártanak D. G. Ülést tartott a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága Tegnap ülést tartott a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága. A testület megvitatta a KISZ Tiszafüred Városi Bizottságának jelentését a fizikai dolgozó fiatalok és tanulók körében végzett párttaggá nevelő tevékenység helyzetéről; valamint a munkásifjúság politikai neveléséről szóló jelentést. A testület más munkaterületre történő távozása miatt felmentette tiszstégéből Tokai Jánost, a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága titkárát, helyette Kató Gábort, a KISZ Szolnok Városi Bizottsága eddigi titkárát választotta meg. Véget ért az Interker börze Tegnap bezárult az ötnapos Interker börze a fővárosban. A börzén 120 vállalat kínálta termékeit, felesleges készleteit összesen mintegy 2 milliárd forint értékben. A teljes kínálatot a börze 1200 oldalas katalógusából ismerhették meg az érdeklődők. A börze öt napja alatt összesen mintegy 160 millió forint értékű áru cserélt gazdát.