Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-18 / 245. szám
1985. OKTÓBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Békésszentandrásl Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet tiszasasl részlegében átlagban 300 négyzetméter torontáli szőnyeget készítenek. Jelenleg a Centrum árnbázak részére szállítanak a termékekből T. Z. Az első lépések egy új piac meghódítására Szovjet kapcsolatai erősítésére törekszik a Mezőgép Nemrégiben érkezett haza Észtországból a Szolnoki Mezőgép küldöttsége, amely a testvérvállalat, a tartui Voit Mezőgazdasági Gépgyár alapításának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vett részt. Az évfordulóra szervezett utazást a szolnoki szakemberek'fölhasználták, arra is, hogy a magyar mezőgazdasági gépek észtországi eladásának lehetőségeivel ismerkedjenek. A tapasztalatokról Sziráki András vezérigazgatót kérdeztük meg. — Az Önök vállalata kiterjedt külföldi kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn, a Szovjetunióba azonban nem exportálnak, pedig kézenfekvőnek tűnik erre az igen nagy piacra is szállítani. Eddig miért nem találtak egymásra egyetlen szovjet vevővel sem? — Szerintem azért, mert nem ismerik termékeinket, és mi sem tudjuk, hogy ebben az óriási országban hol, mire van szükség. Most kezdeményeztük, hogy az ünneplést kössük össze egymás megismerésével. — Észtországot Szolnok megyéhez testvéri szálak fűzik, már a személyes kapcsolat miatt is ez előny lehet egy, a szovjet viacra törekvő szolnoki vállalatnak. — Vállalatunk azonban nemcsak ezt az előnyt élvezi. Köztudott, hogy mi többek között a szálas takarmányokat betakarító gépek gyártására szakosodtunk. Észtországban pedig igen nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek, igen fejlett és nagy arányú a szálas takarmányokra alapozott szarvasmarhatartás. Tehát a legjobb helyen kezdtük el a szovjet piac megismerését. — Kivel tárgyaltak és mit tapasztaltak? — A Voit gyár 100 éves jubileumára szervezett szakmai konferencia alkalmat adott arra, hogy észt és más szovjet köztársaságokból érkezett mezőgazdasági és gépgyártási szakemberekkel találkoznunk. A megbeszéléseken kiderült, hogy Észtországba a hazai gépválasz- ték kiegészítésére tőkés országokból, főleg a közeli Finnországból importálnak korszerű takarmány;bétaka- rító gépeket. Kézenfekvőnek látszik — ez volt a szovjetek véleménye is — keresni a lehetőséget, hogy a tőkés behozatalt magyar gépekkel helyettesítsék. Nálunk is közismert, hogy a Szovjetunióban inagy erőfeszítéseket tesznek a mezőgazdaság különösen az állattenyésztés eredményeinek javítására. Ehhez korszerű technológiák és sok jó gén is kell. Filmeken és előadásokon bemutatott berendezéseink, a szálastakarmány-betakarítás technológiája megnyerte az észt mezőgazdászok tetszését, amit például az is bizonyít, hogy szinte minden megbeszélésen szóba került: miként lehet hozzájutni ezekhez az eszközökhöz ... Egy. a mi esélyeinket növelő érdekességgel is megismerkedtünk: a szovjet állattenyésztési szakemberek a kérődző állatok etetésekor növelni akarják a szálas takarmányok arányát, mert tapasztalataik szerint a ma használt sok siló gyakran gvomormflködési zavarokat okoz. Nyilvánvaló: több szálas takarmányhoz több betakarító gép kell. — Mezőgazdasági üzemekben is jártak. Az ott látottak szerint hogyan használhatók aépeik észt viszonyok között? — Egy állami gazdaságba és termelőszövetkezetbe látogattunk el. és láttuk, hogy a legelők — mint az egész országban — miiven bőségesen adják a kiváló r^jnő- ségfi szálas takarmányt. Ekkora termés csak a gépesítés lehetőségeit kihasználva takarítható be biztonságosan. Az észt mezőgazdászok törekednek az alkalmazott technológiák korszerűsítésére, ezért igyekeztek termékeinkkel legalább a műszaki dokumentumokból, filmről megismerkedni. Mert náluk köves a talaj, főként az egyenetlenségeket követni tudó, több rotoros fűkaszák iránt érdeklődtek, de az észt rét- és legelőgazdálkodásban igen fontosak a különböző rendképző és rendkezelő eszközök is: igen sok a csapadék és a levágott szénára nagyon kell ügyelni, hogy minősége ne romoljék. — Az észt szakemberek egyelőre csak filmeket, prospektusokat láttak. Ennyivel, gondolom nem elégszenek meg... — Ennyivel mi sem elégszünk meg, hiszen üzletet akadunk kötni. Az észt kormány képviselőjével megegyeztünk. hogy a tavasszal a Szolnoki Mezőgép bemutatót tart Észtországban. A szálastakarmány-betakarí- tás egy teljes géprendszerét visszük ki, és működés közben ismertetjük meg. A berendezések a bemutató után is kinn maradnak, az észt partnerek megvásárolják őket, és munka közben szereznek róluk tapasztalatokat. Ha jól vizsgáznak, valószínűleg sikerült néhány gépsort eladni a fejlett mező- gazdasági technológia meghonosítására Észtországban és a Szovjetunió más területein kijelölt gazdaságoknak. (Ezeknek a „kísérleti” üzemeknek a kormányzat az élen járó technika megvásárlását anyagi eszközökkel és a külföldi vásárlások gyorsításával segíti.) Mi'természetesen nagyobb tételeket szeretnénk eladni a Szovjetunióban és szoros kapcsolatot kiépíteni a szovjet meziőgazdasági: .gépgyártással, ennek eléréséhez ezek az első lépések. V. Sz. J. Jól szolgálja a fogyasztók érdekeit A szolnoki nagybani piac működésének tapasztalatai Május 31-én Szolnokon, az Evezőspálya parkolójánál kísérleti jelleggel zöldséggyümölcs nagybani piac nyílt, ahol a termelők egy helyen kínálhatták áruikat a viszonteladó kereskedőknek. Szezonális üzemelésnek végéhez közeledve, néhány általánosítható tapasztalat már leszűrhető. Bebizonyosodott, hogy a kezdeményezés helyes és sikeres volt, a további fejlesztés indokolt. Az előzmények A korábbi években Szolnok városban és a megyében is az volt a jellemző, hogy viszonylag elfogadható színvonalú zöldség-gyü- mölcs-kínálat csak az átlagnál magasabb árszínvonalon alakult ki. de az egyes üzletek választékában így is jelentős különbségek voltak. A boltok többségének ajánlata nem volt teljes. A termelők viszont joggal vetették fet. hogy termékük értékesítése sokszor nehézségekbe ütközik. Mindkét jelenséget az okozta, hogy a termelői kínálat és a bolti kereslet térben és időben eltér egymástól. Megyénkben az ABC áruházakon és a kisebb vegyes élelmiszerüzleteken kívül 102 zöldség-gyümölcs szaküzletben és 106 magánkereskedői üzletben értékesítik ezeket az árukat. (Természetesen a közvetlen termelői piaci árusítás is jelentős.) Ezekbe az üzletekbe alapvetően három forrásból kerül áru.: a termelőtől közvetlenül vásárol a bolt; az üzemeltető vállalat vásárol a termelőtől, és ő szállít az üzletbe; a Zöldérttől vett árut árusítják. Az áru útjának rövidítése érdekében legcélszerűbb az első forma (ez egyébként a nyári szezonban a legelterjedtebb), a közvetlen felvásárláshoz azonban az kell, hogy megfelelő partneri kapcsolat alakuljon ki a termelő és a kereskedő között: a termelő viszi áruját a boltba, vagy a bolt keresi fel a termelőt, így alakult ki az a gyakorlat, hogy szezonban az országban megindul egy nagyarányú árumozgás, a termékek döntő része Budapesten, a Bosnyák téri piacon talált vevőre. Szolnok földrajzi fekvéséből eredően az ország keleti feléből a fővárosba irányuló szállítmányok jelentős része keresztül ment a városon, ez adta az ötletet, hogy ennek az árumennyiségnek egy részét lekötve, javítsák a városban a zöldség-gyü- mölcskínálatot. A Belkereskedelmi Minisztérium és a megyei tanács pénzéből ezért alakították ki a nagybani piacot. A kínálat Létrehozásával az elsődleges cél a kínálat javítása volt. A piac működésének eddigi tapasztalatai azt bizonyítják. hogy jelentős szelepet is játszott az idei kínálat javulásában. Az indulás után rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy a heti kétszeri nyityatartás kevés, ezért később hetente háromszor (hétfő, szerda, péntek) volt nyitva a piac. Naponjta átlagban mintegy 100 termelő kínálta áruját és 40—30 kereskedő jelent meg. A piacon kínált áru mennyisége június, július, augusztus hónapokban összesen több volt 1100 tonnánál, ennek kétharmad része vevőre is talált, több mint 15 millió forintért. E kedvező, összességében megfelelő választékú beszerzési lehetőség segítette a bolti kínálat javulását. Figyelemre méltó, hogy a befőzési szezonban igen sok háziasz- szony (napont 40—50) is felkereste nagyobb tételt vásárolni a piacot. Erre a jó minőség mellett a kedvező ár is ösztönözte őket. Az árak alakulása Az egyik legfontosabb, a fogyasztót legjobban érdeklő kérdés az ár. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a főbb cikkek felhozatalának és árainak változását a szezonban. A példák jól szerr^éltetik, hogy a termelői és a fogyasztói árak az idén Szolnokon nem szakadtak el irreálisan egymástól. Tudni kell ugyanis a számok értékeléséhez, hogy a zöldség-gyümölcskereske- delem a legköltségigénye- sebb tevékenységek egyike, éppen ezért ebben a szakmában az árrés is nagyobb a kereskedelemben átlagos 10 százaléknál, a fogyasztói ár 20—30 százaléka. jellemző árak Ft/kg Megnevezés Nagybani piaci árak Szolnok városi piaci á. jún. S. 1 tévépaprika 200 60 2 burgonya 166 11 3 paradicsom 150 50 4 hegyespaprika 14 50 5 uborka 129 21 6 görögdinnye 105 — 7 Sárgadinnye 12 — 8 fej.káposzta 31 — 9 vöröshagyma 27 — 10 karalábé 12 — 11 karfiol 16 25 12 főzőtök 18 18 13 s.réoa-gyökér 12 25 14 zöldbab 11 60 15 őszibarack 46 — 16 alma 22 — 17 körte 19 — 18 cseresznye 19 22 19 meggy 10 35 20 sárgabarack 7 ““ Júi. aug. aug. Jún. júi. aug. aug. 3. 7. 28. 5. 3. 7. 28. 20 10 13 80 25 15 17 6 5 4 13 7 6 5 27 7 5 60 35 10 7 30 10 10 65 * 40 15 15 18 13 14 30 25 20 20 8 5 _ — 1 0 6 70 11 8 — 80 15 12 15 9 6 — 20 13 9 8 7 6 — 12 10 9 70 11 8 — 80 15 12 25 13 14 30 30 16 20 4 2 _ 2 4 7 4 — 20 12 12 30 25 17 17 18 15 13 80 20 18 17 30 13 12 — 40 18 18 15 10 10 — 20 14 14 14 S — — 17 15 25 _ — 27 3 0 — — 25 — — 40 30 — — — 14 — — — 18 — Az idei árak abszolút nagysága összességében alacsonyabb volt, mint az elmúlt évben, az idén a környező megyékhez viszonyítva Szolnokon a zöldség és a A Hungaroterm örmény esi gyára NSZK exportra kábeldobokat gyárt darabra kaptak megrendelést Eddig 100 T. Z. gyümölcs általában olcsóbb volt. A nagybani piac megnyitásakor a fogyasztók egy része abban * reménykedett, hogy „egy csapásra” sikerül letörni az árakat. Tény, hogy a termelő és a kereskedő kisebb ráfordítással tudja eladni, illetve beszerezni áruját, így változatlan ár esetén több haszonra tesz szert. A több haszon azonban nem azonnal vezet az árak csökkenéséhez. Ez a folyamat bonyolultabb és tovább tart: a nagyobb nyereség a termelőt és a forgalmazót is az értékesítés fokozására ösztönzi, az így kialakuló verseny nagyobb kínálatot eredményez és ez idővel a fogyasztói árakat mérsékli. További lehetőségek ♦ A nagybani piaci forma csak egyike a lakosság zöldség-gyümölcsellátásának javítására kínálkozó lehetőségeknek. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nagybani piac jól szolgálja a fogyasztók érdekeit, további fejlesztése indokolt. Egyedül azonban természetesen nem képes a zöldség- gyümölcskereskedelem gondjait megszüntetni. A kínálat jelentős növelése például csak akkor érhető el, ha a mezőgazdasági nagyüzemek a mostaninál nagyobb részt vállalnak a lakossági ellátásból. Az így megjelenő újabb árumeny- nyiség tudja csak igazán kedvezően befolyásolni az árakat. Erősíteni kell a termelők és a forgalmazók szerződéses kapcsolatait is, és érvényt kell szerezni a szerződéseknek. A legszigorúbban kell közösen fellépni az árfelhajtó közvetítő tevékenység ellen, amely nemcsak a fogyasztót károsítja, hanem sokat árt a döntő többségében becsületes kereskedők jó hírének is. E feladat megoldásának sikere nagyban függ a társadalmi ellenőrzés hatékonyságától. Soós Pál a megyei tanács vb kereskedelmi osztály helyettes vezetője
