Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 16. MEGNYÍLT rz eurúpii Az európai kulturális fórum színhelye A küldöttségvezetők felszólalása A tavaly ugyancsak Bu­dapesten tartott felőkészítő értekezleten sorshúzással el­döntött sorrendnek megfe­lelően a plenáris ülés első felszólalója Le Comte Ma­rio von Ledebur, Liechtens­tein küldöttségvezetője volt. A budapesti európai kul­turális fórum a béke, a re­latív enyhülés különleges pillanata — mondotta. Jó lenne, ha a továbbiakban megfordítva, úgy használ­hatnánk a régi mondást, hogy „a múzsák között hall­gatnak a fegyverek”. A béke megőrzése nem lehet csupán a kultúra területén dolgozók feladata, de a jelen tanács­kozásnak feltétlenül azzal a /céllal kell dolgoznia, hogy legalább a békének az't a nem is túlságosan tág terét megőrizhessük, melyet a hel­sinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet alakított ki, s amelyet az azt követő tanácskozások őriz­nek. Olyan tér ez, amelyben mind a 35 ország küldöttei hallathatják szavukat, a kis és a nagy országok egyaránt. Dumitru Aninoiu, a román delegáció veze'tője emlékez­tetett arra, hogy az európai fórumot a helsinki záróok­mány aláírásának tizedik évfordulóján rendezik meg, és olyan időszakban, amikor különösen nagy szükség van az együttműködésre, a biza­lom és a biztonság erősíté­sére. Remélhetőleg a buda­pesti fórum is a párbeszédet, a népek közötti jobb megér­tést segíti — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta: feltétlenül szükség van a nukleáris fegyverkezési haj­sza megszüntetésére, azért is, mert műalkotások csak békében születhetnek. A hatalmas szellemi forrásokat a béke és nem a pusztítás szolgálatába kell állítani. Kulturális együttműködés csak a barátság és az enyhü­lés légkörében létezhet. Hangsúlyozta, hogy a ro­mán álláspont szerint kul­turális együttműködés csak szabad és szuverén államok között lehetséges, minden külső nyomás nélkül. Ro­mánia — tette hozzá — a nemzetközi jog normáinak megfelelően vesz részt a kul­turális cserében. Bár különböző társadalmi rendszerű országok képvi­seltetik magukat a fórumon, Románia kész valamennyivel együttműködni a politikai enyhülés, a béke és bizton­ság érdekében — hangoztat­ta. Jeanne Hersch asszony, a svájci küldöttség vezetője felszólalásában az európai kultúra kialakulását és ösz- szetevőit boncolgatta. Hang­súlyozta, hogy jóllehet az európai kultúra az azonosság jeleit is magán viseli, a föld­rész minden nemzete sajá­tos kultúrát alakított ki. Ezért az európai kultúra je­lenlegi helyzetét leginkább „egység a különbözőségben” kifejezéssel lehetne jelle­mezni. A helsinki értekezletet kö­vető, úgynevezett utókonfe­renciákról beszélve úgy vé- liekedett, hogy a legutóbbi ottawai tanácskozás sikerte­lennek bizonyult. Hangsú­lyozta: ebből le kell vonni a megfelelő következtetést, s arra kell törekedni, hogy a budapesti fórum eredménye­sen fejeződhessék be. Ehhez szerinte nem „elvtelen komp­romisszumokra” van szük­ség, hanem arra, hogy a je­lenlévők kifejtsék nézetei­ket, még akkor is. ha ezek eltérnek egymástól. Walter J. Stoessel, az Egye­sült Államok küldöttségének vezetője felszólalásában ki- jelenntette: a budapesti kul­turális fórum napirendjére tűzött kérdések közvetlen kapcsolatban vannak a né­pek jobb, kölcsönös -megér­tésével. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, hogy házigazdája e nagysza­bású rendezvénynek. Hangoztatta: a küldöttek egy békésebb, biztosabb vi­lág megteremtéséhez járul­hatnak hozzá tanácskozásuk­kal, előmozdíthatják a jobb, kölcsönösebb megértést a hazájuk kultúrájáról szóló információk szabad áramlá­sával. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a beván­dorlók hazája, Európa vala­mennyi népe gyarapította az amerikai kultúrát. Walter J. Stoessel külön kiemelte az amerikai filmművészetben oly nagy szerepet játszott magyar Cukor György és Kertész Mihály nevét. Az amerikai küldöttségve­zető a továbbiakban a kul­turális fórum feladataival, a helsinki záróokmányban és a madridi záródokumentum­ban megjelölt célkitűzések­kel foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Ál­lamok küldöttsége „kiegyen­súlyozott és alkotó módon” kívánja megvitatni az alko­tás, az információcsere és az együttműködés egymással összefüggő kérdéseit. Mint mondotta, az Egye­sült Államok — miután nincs művelődésügyi minisz­tériuma — nem állami kül­döttséggel képviselteti ma­gát. A delegációban a kul­turális élet különböző néze­teket • valló képviselői vesz­nek részt. Reményét fejezte ki, hogy a szellemi élet ve­zetőinek találkozója a -bu­dapesti kulturális fórum pá­ratlan és ígéretes eseménye lesz. Paul Mertz, Luxemburg képviselője felszólalásában utalt arra, hogy az európai kultúra egységes és közös hagyományokra, értékekre épül, ugyanakkor ez a kul­turális azonosság nem je­lent egyformaságot. Kifejez­te reményét, hogy a fórum hozzájárul majd e közös ér­tékek és kulturális kapcso­latok erősítéséhez. A helsinki záróokmány alá­írása óta eltelt tíz év már történelmi jelentőségű ered­ményeket hozott, de még túl rövid ahhoz, hogy a záró­okmányba foglalt minden lehetőség megvalósuljon. A helsinki folyamat már múlt is, de nagyrészt a jövő még — mondta. Utalt arra, is, hogy a nyugat-európai kö­zösség országainak közös fel­fogása szerint a záróokmány egységes egészet alkot, és csakis így váltható valóra. A tizenkettek mély meg­győződése, hogy az európai népek közötti bizalom csak a kölcsönös és jobb megér­tés útján növelhető, a jobb megértést pedig csakis a szabad véleménycsere, a né­zetek és felfogások szabad egybevetése hozhatja meg — hangoztatta. Ezért is tu­lajdonítanak igen nagy je­lentőséget a budapesti fó­rumnak. Miroslav Válék, a cseh­szlovák küldöttség vezetője nyugtalansággal szólott ar­ról, hogy az utóbbi időben világunkban növekedett a feszültség, erősödött a szem­benállás. „Ez aggodalommal tölt el bennünket, miként aggaszt minden jóakaratú' embert.” A kultúra fontos­ságáról szólva kijelentette: önmagában nem akadályoz­hatja meg a pusztítást, de eszköz lehet a rombolás ve­szélyének elhárításában, elő­segítheti az emberi élet meg- oltalmazását, a népek kö­zötti kölcsönös megértés erő­sítését. A csehszlovák kül­dött ezután nehezményezte, hogy egyes felszólalók meg­fellebbezhetetlennek szánt véleményeket fejtettek ki, s ezzel összefüggésben önmér­sékletre, türelemre intett. Emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákia — mint a hel­sinki záróokmány egyik alá­írója — elkötelezte magát Helsinki szellemének érvé­nyesítése mellett. A cseh­szlovák delegáció azzal a szándékkal érkezett a buda­pesti kulturális fórumra, hogy a napirenden levő kér­dések sokoldalú, nyílt meg­vitatásával segítse elő a ta­nácskozás sikerét. A buda­pesti fórumnak — folytatta Miroslav Válek — bonyo- lut, összetett feladatokat kell megoldania. Ez teljes mér­tékben lehetséges, ha a je­lenlevők a figyelmet a lé­nyegesre összpontosítják, ar­ra, ami összeköt, s nem arra, am; elválaszt bennünket — mondotta befejezésül. Jean Grether, a Monacói Nagyhercegség küldöttségve­zetője rámutatott: a buda­pesti kulturális fórum azzal az igénnyel ül össze, hogy elősegítse a résztvevő 35 ál­lam közötti együttműködést, a művészi alkotómunka te­rületén éppúgy, mint a könyvek vagy más kultúra- hordozók terjesztésében, fil­mek, televíziós műsorok kö­zös létrehozásában. Fernandes Fafe, a portu­gál küldöttség vezetője azt a reményét fejezte ki, hogy a budapesti tanácskozás kulcs­szava a megértés lesz. Utalt arra, hogy az európai kul­túra gyökerei együtt élnek a különböző nemzetekben. A portugál delegátus java­solta, hogy a fórum mutas­son rá a különféle európai népek kulturális örökségé­nek egységére; arra, hogy Petőfi, Goethe, Kierkegaard, Chopin, Bartók, Shakespeare vagy Ibsen, ha különféle módon is, de egyazon euró­pai kultúrát gazdagított. Wolfgang Schallenberg, az osztrák küldöttség vezetője a nemzeti kultúrák kölcsönö­sen megtermékenyítő hatá­sának jelentőségét méltatta felszólalásában. Hangsúlyoz­ta a kulturális fórum szín­helyének, Budapestnek az osztrák szellemi életre gya­korolt pozitív hatását és kö­szönetét mondott a magyar kormánynak a fórum ered­ményességét szavatoló opti­mális feltételek megterem­téséért. A tanácskozás fel­adatát abban jelölte meg, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok konkrét for­mákat találjanak az európai együttműködésnek. Francois-Régis Bastide, a francia küldöttség vezetője a vendéglátó Magyarországnak tisztelegve „keresztútnak” nevezte hazánkat, amelynek kultúrája befogadott szinte minden európai hatást, mi­közben ragaszkodott nemze­ti eredetiségéhez. Emlékez­tetve arra, hogy 1980-ban Madridban Franciaország vetette fel kulturális fórum rendezésének gondolatát a helsinki folyamat részeként, hangoztatta: a kultúra na­gyon lényeges összetevő és kapcsolatteremtő atekintet- ben, hogy erőszaktól és bizal­matlanságtól mentes új Eu­rópát teremtsünk. Európa önazonosságát, egységét kul­túrája teszi a nemzeti hagyo­mányok változatosságán ke­resztül — mondotta. A francia küldött utalt a budapesti tanácskozás felha­talmazására: a kulturális al­kotómunka, együttműködés és a kultúraterjesztés prob­lémáinak megvitatása. Elve­tette azt a felfogást, amely szerint a kultúra csupán ne­velő feladatokat tölthet be egy társadalomban. „Vir­rasztás • és ébresztés” a kul­túra munkásainak a felada­ta — mondta —, érzékenység és nyitottság az új gondola­tok, jelenségek előtt. Ezt csak úgy tölthetik be, ha sza­badon dolgozhatnak, minden­fajta anyagi és politikai kényszertől mentesen. Felszólalása végén Bartók Bélát idézte — magyarul —, s azt kívánta, legyen eredmé­nyes a budapesti tanácsko­zás. Georgi Jordanov, a bolgár küldöttség vezetője bevezető­ben rámutatott: a jelenlegi budapesti találkozónak azt az utat kell tovább építenie, amelyen a kultúra és az al­kotás összeforr az általános béke eszméjével. Ebben a tekintetben Európa példával szolgálhat a világnak, s meg is kell teremtenie ezt a pél­dát. Az a párbeszéd — folytat­ta —\ amelyre ez a magas fórum hívja a részvevőket, akkor válhat az enyhülés és végső soron a béke felé ve­zető „realista stratégia” ele­mévé, ha a kultúra békete­remtő erővé válik. Emlékeztetett arra, hogy a tanácskozásra a legszörnyűbb világégés, a második világ­háború végének negyvenedik évfordulóján kerül sor. A történelem leckéje világos: kontinensünk, amely civili­zációk és kultúrák bölcsője volt, ahol sok évszázados ha­gyományokkal bír a huma­nizmus és a demokrácia, so­ha többet nem válhat rom­halmazzá. Az alkotók felada­ta mai világunkban az, hogy elősegítsék a nemzedékek és a népek közötti szellemi kö­zeledést. Éppen ezért azt kívánjuk, hogy ez a fórum váljék a jó­szándék és a józan ész meg­nyilvánulásának színhelyé­vé. Ghislain Hardy a kanadai delegáció nevében mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kanada mélyen Euró­pában gyökerezik, hiszen alig lehet találni olyan., eu­rópai országot, amelynek nyelvét és kultúráját ne találnánk meg Kanadában. Kanada kétnyelvű és sok- nemzetiségű ország, s így érthető, hogy kapcsolatokra törekszik más országokkal, beleértve az eltérő társadal­mi rendszerű országokat is. Ghislain Hardy rámuta­tott: naivitás lenne azt kép­zelni, hogy az ideológiai kü­lönbségek egycsapásra megszüntethetők, mégis re­mélhető, hogy a kultúra szakemberei a fórum hat hete alatt olyan megegye­zésre jutnak, olyan gyakor­A tegnapi plenáris ülést követően Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője találkozott a hazai és külföl­di sajtó képviselőivel. Hang­súlyozta: hazánk nagy meg­tiszteltetésnek tartja, hogy Budapest adhat otthont en­nek a fontos konferenciának. Felidézve Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a megnyitó ülésen elhangzott szavait, kijelentette: orszá­gunk mindent megtesz an­nak érdekében, hogy az ér­tekezlet megfelélő feltételek között végezze munkáját. Az európai kulturális fó­rum köszöntésére, a résztve­vő országok küldöttségeinek, képviselőinek tiszteletére gálaestet rendeztek tegnap a Magyar Állami Operaház­ban. Az ünnepi előadáson — amelyen megjelent Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­lati intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a szabad alkotást, a kulturális értékek szabad terjesztését, valamint a kulturális együtt­működést minden szinten. F. W. Jalink, a holland küldöttség vezetője felszóla­lásában hangsúlyozta: Bu­dapestnek a kulturális fó­rum színhelyeként való ki­választása szerencsés mind a város megkapó szépsége, mind az egyetemes kultúrá­hoz való nem csekély hozzá­járulása miatt. A holland küldöttség ve­zetője kijelentette, hogy kor­mánya tiszteletben tartja a művészeti és kulturális sza­badságot. Eközben kiinduló­pontja a kulturális örökség megóvása, az új kezdemé­nyezések kibontakoztatása és kultúra hozzáférhetőségének biztosítása minél több em­ber számára. Ami a munka- csoportok tevékenységét il­leti, Hollandia úgy véli, hogy kiegyensúlyozott és megfelelő formában kell megvitatni az alkotás, a kultúra elterjesztése és az együttműködés kérdéseit. Dr. Hans-Joachim Hoff­mann, a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttségé­nek vezetője hangsúlyozta, hogy a helsinki záróokmányt a biztonság megszilárdítása és az európai államok békés és előnyös kapcsolatainak fejlesztése szempontjából el­engedhetetlen alapnak tart­ják. Az emberiség válaszút előtt áll: a nukleáris fegy­verkezés és konfrontáció vagy a békés egymás mellett élés között kell dönteni. Mi­hail Gorbacsov Franciaor­szágban előterjesztett béke- programja igazi fordu’iatot hozhat a leszerelés javára, a konfrontáció felszámolására és az* együttműködés kiala­kítására. Az embereknek meg kell tanulniuk, ^ hogy kölcsönös érdekek figyelem- bevételével együtt éljenek, jól megférjenek egymással. Ebben nagy szerepe lehet a kultúrának és a művészet­nek. A művészi, kulturális alkotómunka. csere és együttműködés segíthet a bizalom légkörének, a meg­értésnek és a i ószomszédság­nak a kialakításában — mondotta. Ezael a fórum befejezte első napi tanácskozását. A mai plenáris ülésen folyta­tódnak a küldöttségvezetők felszólalásai. nács helyettes elnöke, Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter és Köpeczi Béla művelődési miniszter, a fórum Magyar Nemzeti Bizottságának elnö­ke is — vendégeket az euró­pai kulturális fórum Magyar Nemzeti Bizottsága és Bu­dapest főváros tanácsa Revé­ben Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke üdvö­zölte. A gálaest műsorában Bar­tók Béla három egyfelvoná- sos művét láthatták-hallhat- ták a vendégek. A kéksza­kállú herceg vára című opera Hukács Ervin, A fá­ból faragott királyfi és A csodálatos mandarin című táncjáték Mihály András, valamint Kórodi András ve­zényletével, a Magyar Ál­lami Operaház együttesének tolmácsolásában elevene­dett meg a dalszínház szín­padán. Varga Imre szobrászművész a finn televízió munkatársának nyilatkozik A plenáris ülés résztvevői. Előtérben a szovjet küldöttség Pjotr Gyemlcsev vezetésével Sajtóértekezlet, gálaest az Operában

Next

/
Thumbnails
Contents