Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-10 / 212. szám

1985. SZEPTEMBER 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepélyes főiskolai tanévnyitó ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese felszólal a mezőtúri főiskolai ünnepségen (Fotó: D. G.) t Folytatás az 1. oldalról.) gyakorlati képzés erősítésé­vel segítik. Országos kísér­let részeként és egyik irá­nyítójaként másfél éve mű­ködnek együtt a Szarvasi Óvónőképző Intézettel az óvónő- és tanítóképzés ösz- szehangolása érdekében. Ki­egészítő szakon pedig Pécs mellett idén már Kecskemé­ten is jászberényi oktatók segítik a hallgatókat a má­sodik diploma megszerzésé­ben. Fábián Zoltán tanévnyitó beszéde után az elsőévesek esküt tettek, majd a főigaz­gató valamennyiüket főis­kolai hallgatóvá fogadta. A DATE Mezőtúri Mező- gazdasági Gépészeti Főisko­lai Karán tegnap délelőtt tartották a tanévnyitó ün­nepséget, amelyen részt vett ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese, s megjelentek a város párt- és állami szervezetei, mezőgaz­dasági üzemek, egyetemek, főiskolák képviselői is. (Az ünnepséget PeVfiő Menyhért, a DATE rektor­helyettese nyitotta meg, majd Dinya László, a főis­kola igazgatóhelyettese mondott beszédet. Értékelte az utóbbi néhány év ered­ményeit, majd az 1985—86- os oktatási év feladatairól szólt. Az új tanév legfontosabb célkitűzése, az oktatás, a nevelés az üzemmérnök kép­zés minőségének javítása — hangsúlyozta. Ehhez sok se­gítséget adnak a korszerű képzési céloknak és felada­toknak megfelelő új tanter­vek, a rendelkezésre álló modern oktatástechnikai eszközök. Ám mindez önma­gában kevés, ha nem páro­sul az egyes szakterületeken eredményes tudományos munkát végző oktatókkal, lelkiismeretes, a választott pályát hivatásnak tekintő hallgatókkal. Csak alkotó légkörben, együttműködve Születhetnek jó eredmé­nyek. Dinya László ezt követően a főiskolai oktatás fejlesz­tésének elképzeléseiről szólt, amelyek között .kiemelte a teljesítményelv fokozottabb érvényesítését, a személyi­ség minél teljesebb kibon­takoztatását, valamint a tárgyi feltételek további ja­vítását. Majd végezetül az első évesekhez szólt. Arra hívta fel a figyelmüket, hogy éljenek az intézmény adta tanulási, sport és kul­turális lehetőségekkel, hasz­nálják fel jól az elkövetke­zendő három évet. A tanévnyitó beszédet -kö­vetően a nyolcvanegy nap­pali tagozatos első éves hall­gató letette az esküt. A „gó­lyákat” Majercsik Lajos a kari KISZ-bizottság titkára köszöntötte. Ezután Ürmössy Ildikó, a megyei tanács el­nökhelyettese elismeréssel méltatta az intézmény üzem­mérnökképzésben , a tudo­mányos életben elért ered­ményeit. Majd sok sikert kívánt a főiskola oktatóinak és hallgatóinak az új tanév­re az újabb feladatok telje­sítéséhez. Az ünnepségen Stiegler Károlynak, a szolnoki Ag- roker igazgatójának a cím­zetes főiskolai tanári, Gon- da Sándornak, a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet elnök- helyettesének pedig a címze­tes főiskolai docensi címet adták át. A hagyományoknak meg­felelően az idei tanévnyitó ünnepségen is jutalmat ve­hettek át, azok a hallgatók akik élen járnak a tanulás­ban, eredményesen gazda- g ítják a főiskola kulturális, sport életét, eredményeit, s társadalmi munkát is vé­geznek. A jutalomra méltó (hallgatók között elsőként adták át Dudás Ernő másod­évesnek kiemelkedő mun­kája elismeréseként az 1985 —86-os tanévre szóló Ma­gyar Népköztársasági ösz­töndíjat. L. P. — T. G. Találmányról lermésnövelő új vegyszer táléin,^*™ vízvédelemhez biopanel Nyolc és félezer hektáron alkalmazták az idén őszi búzára, cukorrépára, kukori­cára, napraforgóra és ken­derre a Magyar Tudományos Akadémia és a Tiszaföldvá­ri Lenin Tsz kutatói, szak­emberei által kikísérletezett új vegyszert a Formetolt. A szabadalmi találmány vízbe keverve, az előírt arányban kipermetezve a fény hatá­sára fokozza a növényzet fo­toszintézisét, gyorsítja a szervetlen vegyü letek szer­ves vegyületekké való átala­kulását. Az igen olcsó és gazdaságosan felhasználható találmány átlagosan 7—8 százalékkal növeli a búza átlagtermését. A kukorica- táblákon is szembetűnő a növényzet fejlődése szemmel telítettebbek izmosabbak a kukoricacsövek. Az új szer­rel kezelt cukorrépa, burgo­nya és rizstáblák, a kont­rolihoz kénest ugyancsak jobb termést ígérnek. A rostkender jobb minősege, fejlettsége is figyelemre méltó. A zöldség és virág­kertészetekben ugyancsak jól kamatozik a Formetol hasz­nálata. A paradicsom, zöld­paprika húsosabb, a szegfűk és más virágok színesebbek szára erősebb, vastagabb az átlagosnál. A 21 mezőgazdasági nagy­üzemben jórészt még kísér­letként alkalmazott vegyszer hazai alapanyagból készül és hektáronként alig 1—200 forint költséget igényel. A szakemberek kiszámították, hogy az összes hazai búza­termő területeken alkalmaz­va évi 300 ezer tonna, kuko­ricából 320 ezer tonna több­lettermést lehetne elérni. A Tiszaföldvári Lenin Tsz je­lenleg 10 ezer hektárra ele­gendő Formetolt tud gyárta­ni. de jövőre az igényeknek megfelelően bővíti gyártóka­pacitását. Biológiai vízvédelmi mű, úgynevezett biopanel három féle változatát dolgozták ki és nyújtották be találmány­ként a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál. Az élő növényi anyagok, példá­ul a nád vagy gyékény terv­szerű telepítésével végrehaj­tott partvédelem számos előnnyel jár a betonból, mű­anyagból vagy kövekből ké­szült védművekkel szem­ben. Leglényegesebb, hogy fenntartásuk olcsóbb, élet­tartamuk viszont hosszabb. A biológiai véd.mű ..környe­zetbarát”. esztétikusabbá te­szi a vízpartot. A nád, gyé­kény telepítése más mód­szerekkel már ismert a szak­emberek körében, de az ed­dig alkalmazott eljárások ritkán hozták meg a kívánt sikert, a vízbe telepített gyökérdugványokat az el­sodrás veszélye fenyegeti, a száraz partoldalon pedig csekély az úgynevezett ere­dési arány. A szabadalomként kidol­gozott találmánya szerint henger vagy más alakú bio­paneleket készítettek, s ezekbe a tápanyaggal dúsí­tott elemekbe telepítik a szaporító anyagokat, dugvá­nyokat. A hálóval védett biopaneleket egymáshoz kap­csolva helyezhetik a vízpart­ra vagy a víz tetejére. Az összekapcsolás olyan laza, hogy a víz tetején követhe­ti a hullámok mozgását. A biopanelekből létesített bio­lógiai védmű legnagyobb előnye, hogy egyszerűen és olcsón előállítható. Telepíté­se olyan helyen is alkalmaz­ható, ahol egyébként a nád nem él meg. A találmány a kísérletek során a hullám- védelemnél. a vízszennvező- dZcek. például az ólai loka. lizáiásánál. a b'^'z/’kadt töl. tésszakaszok védelménél! is kitűnőre vizsgázott. A kilencjegyű szám Névjegy a termékeknek Gyógyszeripari korszerűsítés Új telephelyet épít az Egis A gyógyszergyártás fej­lesztésére, a kutatási lehető­ségek bővítésére új telephe­lyet épít Budapesten az Egis Gyógyszergyár. A vál­lalat évente általában 10—12 százalékkal fokozza termé­keinek kínálatát, s ezt a nö­vekedési ütemet a jövőben is tartani kívánja. A gyártás további bővítéséhez új üzem­részek kialakítása szükséges, amihez viszont már nem tud­nak helyet biztosítani az amúgy is eléggé beépített központi, budapesti gyárban. A Mátyásföldön építendő te­lephelyen több új létesít­mény kialakítására is mód nyílik. A tervek szerint itt kap majd helyet az új farmako- lógiai-biokémiai kutatóbázis, a központi gyárból ide tele­pítik a gyógyszergyártást, s a mátyásföldi telepre költözik az injekcióüzem is. A beru­házás első lépéseként az ln- jekcióüzemet és a kutató la­boratóriumokat építik fel 1988—89-ig, mintegy 400—450 millió forintos költséggel. A terveket még az idén elké­szítik, s a kivitelezők jövőre már munkához láthatnak. A gyógyszergyártó részlegek a későbbiekben költöznek át a központi telephelyről, ahol csak az alapanyagok készül­nek majd a továbbiakban. A beruházás költségeit részben saját anyagi eszközből, rész­ben pedig a bankhitelből fe­dezik. Húsipari Küzüs Vállalat Sikeres műszaki fejlesztés Az év elején alakult Hús­ipari Műszaki Fejlesztő Kö­zös Vállalat működésének eddigi tapasztalatairól tar­tottak hétfőn tanácskozást az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt székházában. Megál­lapították: az új vállalatnál összpontosított anyagi és szellemi források eredmé­nyesen segítik az iparág 23 termelőüzeme műszaki szín­vonalának emelését, a tech­nológiák fejlesztését. Köz­reműködésükkel máris több olyan új berendezést helyez­tek üzembe, amelyekkel kor­szerű termékeket az eddigi­eknél gazdaságosabban lehet gyártani. Az új szervezet a húsipari vállalatok által létrehozott közös fejlesztési alapból — amelynek összege az idén 50 millió forint — finanszíroz­za azoknak a műszaki beren­dezéseknek a megvásárlását, amelyek leginkább elősegí­tik egy-egy üzemben a tech­no ogiai fejlesztést, korsze­rűt ítést. Rendet teremteni a termékek dzsungelében — régi óhaja gyártónak és ke­reskedőnek, nálunk és a vi­lág minden táján. Van, ahol e téren előbbre járnak: szá­mokkal és jelekkel látják el a gyárból kikerülő terméke­ket, s ezek a jelzések vé­gigkísérik az árut az alap­anyagtól a fogyasztóig. Vagy­is: a vásárló pontosan tud­ja, mit vesz, milyen minő­ségű gyártmányra adja ki a pénzét. Mi néhány lépéssel le­maradtunk — s a hátrányt most kezdjÜK megszüntetni. A „most’’ nem értendő szó szerint, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének ren­delkezése csak 1988. január 1-től lép életbe, az előké­születekhez azonban időkelL Legalábbis remélhető, hogy az érintettek — jó hazai szokásokkal ellentétben — nem tartják soknak az ad­dig hátralevő éveket, s nem Pató Pál módján fogják fel. mondván: „Ej, ráérünk arra még”. Mert bizony, nem érünk rá, sőt jó lett volna, ha er­re előbb gondolunk. Már­mint arra, hogy bármelyik termékről a felhasználók (most még nem a fogyasztó nagyközönség, csak a fel­dolgozás láncolatában egy­mást követő vállalatok) azonnal tudják: ki, melyik vállalat készítette, azonos-e vagy sem az ugyanonnan eddig kapott termékkel. A kilencjegyű szám — amely­nek szerepelnie kell közvet­lenül a gyártmányon vagy annak ipari csomagolásán — első öt számjegye a gyártó­nak amolyan „azonossági száma”. Minden készítmé­nyén ugyanannak az öt szám­jegynek kell szerepelnie. A további négy számjegy pe­dig a termék „névjegye”. Ha a terméken bármilyen vál­toztatást hajt végre a gyár­tó — legyen az szín. méret vagy akár adagolás — a termékszámnák is meg kell változnia. Természetesen a terméket kísérő iratokon is szerepel­nie kell termékszámnak, amelynek hivatalos neve (ajánlatos már most megje­gyezni) Egységes Termék- azonosító Kód. Ha a termé­ket vásárló vállalat tovább­adja a gyártmányt — a ma­ga kódszámait köteles hoz­zátenni. így már a kezdettől figyelemmel lehet kísérni a termék útját. De még nem végig. A ren­delkezés kivételt tesz a la­Űjjáépítik a tűzvész követ­keztében elpusztult keltetőt a bólyi kombinát baromfi­üzemében. Az új csibekelte­tő nagyobb és korszerűbb kosság részére történő köz­vetlen értékesítéssel. Erre még 1988-tól sem kell alkal­mazni az ETK-rendszert. Kétségtelenül nagy jelen­tősége van — vagy inkább lesz — az alapanyagok, al­katrészek, kész- és félkész­termékek ilyen egyértelmű azonosításának. Minden vál­lalat, gyártó és forgalmazó cég a maga számának köte­lező feltüntetésével — akar­ja-e vagy sem — felelősséget vállal a termékért. Ha ki­tűnő a termék vagy éppen kiemelkedő minőségű — szinte pillanatok alatt meg­állapítható, hogy kit és mi­lyen mértékben illet érte el­ismerés. Ám az éremnek másik oldala is van: a rossz, hibás vagy netán selejtes termékért a hiba okozójá­nak kell tartania a hátát. Hozzá kell-e tenni, hogy gondosabb munkára ösztö­nöz ez a módszer — ha kö­vetkezetesen alkalmazzák, s anyagi jutalom, illetve szank­ció formájában is érdekelt­té teszik az azonosító szá­mok használóit. Ami pedig az ETK jövő­jét illeti: ma még talán ko­rainak látszik erről szólni, mégsem utópia, hogy a to­vábbiakban ki kell ennek fejlődnie úgy, hogy a la­kosság, a fogyasztó közvet­lenül is hasznát lássa. Köz­vetve így is megmutatkoz­nak az azonosító számok be­vezetésének előnyei, hiszen mi sem természetesebb, mint hogy a gyártótól a forga­lomba hozóig bevezetésre ke­rülő kódok már eleve felL tételezik: a fogyasztásba is jobb, de mindenképpen „visszakereshető” eredetű árucikkek kerülnek. Vagyis a kódok haszna, hogy vitát kizáróan megállapítható minden áru­cikkért a felelősség. Jobban oda kell figyelnie alapanyag- gyártónak és készárut elő­állítónak, de még a készlete­ző és kereskedelmi vállala­tok illetékeseinek is a for­galomba kerülő árucikkekre. S a további, remélhetőleg nem is olyan sokára követ­kező lépés: amikor a fo­gyasztó, a vásárló is előre tudja, a kód alapján, mit és kitől vásárol, s tapasztalatai nyomán — ő is azonosít. Ügy, hogy honnan és mi­lyen cikket érdemes vásá­rolnia, mert a kódszámok — ha a rendelkezést jól hajt­ják végre — garantálják a minőséget. V. [E. lesz, mint a régi volt, körül­belül 45 millió forintba ke­rül. A terv szerint ez év végére késéül el, 1986 ele­jén tehát megkezdődhet ben­ne a termelés. Újjáépül a leégett keltető A Szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet ebben az évben három FH—6 típusú f&hnlladék tüzelésű kazánt gyárt. Együttműködve az Energiagazdálkodási Intézettel Csehszlová­kiába exportálják közülük az egyiket. Képünk tegnap készült, a szállítás előkészületeit örökítette meg

Next

/
Thumbnails
Contents