Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

Ära: 2.20 Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvi. évi. 210. sz„ 1985. szcpt. i., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Mihail Gorbacsov beszéde Tyumonyben Szilárd szervezési alapokon takarékos gazdálkodást Az SZKP főtitkára Colinográdba órkozett 'S* TARTALOMBÓL: mini kell a sarat Veszélyeztetettek Párbeszéd a nézőkkel Barangolás az országban Hajésélet Házunk tája Kádár János és Lázár György fogadta a svájci külügyminisztert Földek parlagon Nem hasznosítjuk kellően a termőföldet. Első ránézésre ez derült ki a MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának adataiból. A közelmúltban a földhivatalok, a tanácsok és a mezőgazdasági nagyüze­mek szakemberei bejárták a határt, szemléken ellenőriz­ték a földhasznosítási helyze­tét. Azt tapasztalták, hogy a megműveletlen terület, vagy­is amelyikhez hozzá sem nyúltak, a tavalyihoz képest a duplájára — 19 ezer hek­tárra — nőtt. A május 31-én éppen vetetlen terület pedig csaknem a háromszorosa — 120 ezer hektár — az előző évinek. A föld pedig — a tulajdon- formáktól függetlenül — nemzeti kincs, hasznosítását törvény írja elő. Fittyet hánynának erre a .használói? Nem erről van szó. A statisz­tika ugyanis csalóka. Ha a számok mögé nézürjk, kide­rül, milyen sok oka lehet a hasznosítatlanul maradt te­rületek növekedésének. A mezőgazdasági szakemberek előszeretettel hivatkoznak t\ időjárásra, ám ezúttal való­ban sok helyütt amiatt sem tudtak földjeikhez nyúlni. Amikor például a szemléző bizottságok járták a határt, megközelítően 10 ezer hek­tárt víz borított, kiűzve on­nan a nehéz traktorokat, munkagépeket. A vetés elma­radáséért sem csak a gazda­ságok okolhatók, mert több mint 85 ezer hektárt ért ele­mi kár, 4 ezer hektáron rizs­telepet készítettek elő, s le­hetne még sorolni a felmen­tő okokat. Az idén hasznosítatlanul maradt földek nagy részéért tehát az időjárás felelős, ám nemcsak a természet okolha­tó. Nem járt sízántóvető em­ber ott sem — mint más esz­tendőkben —, aihol meredek a hegyoldal, köves a talaj, s nehezen fogadja be az ekét, vagy szétaprózott a terület, s emiatt nem gazdaságos a művelése. A szakemberek ugyanis pontosan számba ve­szik, érdemes-e pénzt költeni a terület hasznosítására. Azok a gazdaságok például támogatást kapnak, amelyek mástól átvett parlagot följa­vítanak, majd szántóföldként kezelnek. Ennek összege 10 ezer forint hektáronként, s ez az esetek nagy részében még a költségeket sem fede­zi. A statisztikusok gondosan elszámolnak arról, miként maradhatott hasznosítatlanul a magyar földnek egy kis ré­séé. Meg is kell tenniük ezt, hiszen akik saját hibájukból mulasztják el a föld művelé­sét, büntethetők. A nagyüze­meknél a föld aranykorona értékének ezerszerese a bír­ság, a magántulajdonban lé­vő területeket pedig állami tulajdonba veszik. A földhi­vatalok szakemberei szerint azonban a büntetés olyan ritka, mint a fehér holló. Némelykor azonban a már majdnem biztos haszon is elenyészik. Közismert panasz például, hogy aratás előtt néhány héttel a kalászoló bú­zatáblán megjelennek a gáz­vagy a villanyszerelők, s csö­veket fektetnek, oszlopokat állítanak. Még ha a kárt meg­térítik is — bár arra is van példa, hogy csak bírósági döntés után —, a földet sze­rető ember csalódását ezzel a pénzzel sem lehet kiegyen­líteni. A föld ésszerű hasznosítá­sa ugyan a tulajdonosok fel­adata, ám megóvása már má­soknak, iparban és szolgálta­tásban dolgozóknak is ad te­endőt. y. f. j. Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára tegnap beszé­det mondott a tyumenyi és tomszki terület párt- és gaz­dasági aktívaülésén, amelyen a nyugat-szibériai kőolaj- és gázkitermelő körzet további fejlesztésével a szénhidrogén készletek hatékony felhasz­nálásával kapcsolatos kér­déseket vitatták meg. A ta­nácskozást az SZKP Köz­ponti Bizottsága annak meg­vizsgálására hívta össze, ho­gyan lehet minél sikereseb­ben végrehajtani az SZKP KB Politikai Bizottságának a nyugat-szibériai kőolaj- és gázkitermelés fejlesztésé­ről a közelmúltban hozott határozatát. A Szolnoki Cukorgyárban hajrájához közeledik a fel­készülés a répafeldolgozási kampányra, a gépsorokon az utolsó karbantartási munká­kat végzik. Az előző évi kam­pányt január 5-én fejezték be, tehát nem egészen kilenc hónap állt rendelkezésükre ahhoz, hogy most üzemkész állapotban fogadhassák az új termést, összesen 90 mil­lió forintot költöttek a gyár­tókapacitás karbantartására, és javítására, s néhány ki­sebb művelet kivételével el­készültek a munkával. Eb­ben az évben tovább csök­kentették a külső vállalkozók számát. Minden olyan mun­kát, amelyhez rendelkezé­sükre áll szerszám, és szak­ember, saját erőkkel végez­tettek, kiemelten támaszkod­va a vállalati gazdasági munkaközösségekre. Ök ol­csóbban dolgoztak, ugyanak­kor talán gondosabban is, Mihail Gorbacsov hangsú­lyozta, hogy az SZKP-nak a társadalmi és gazdasági fej­lődésre vonatkozó irányvo­nala a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a szervezeti, gazdasági és tár­sadalmi tényezők mozgósítá­sára, az ésszerű gazdálko­dásra helyezi a fő hangsúlyt. Emlékeztet rá, hogy az utóbbi időben az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány több fontos hatá­rozatot hozott, amelyek a gazdaság intenzív fejlődésre történő gyorsított átállítását, a termelés hatékonyságának növelését szolgálják. A gazdaság gyorsított üte­mű fejlesztéséhez a Szovjet­uniónak többek között meg­hiszen a kampány idején ne­kik kell majd termelni a gépekkel. A tervek szerint szeptem­ber 20-án indul a gyártás, ami a korábbi évekhez ké­pest jó másfél hét csúszást jelent. Azért terveztek így, hogy a répa biztosan beérjen, s jó cukortartalma legyen. A gyártási főpróbát 18-ra és 19- re tervezik. A termelőkkel előre pontosan egyeztették a szedés és a szállítás tempó­ját, mivel a gyár csak kevés répát szándékozik egyidőben tárolni. A tárolás során ugyanis csökken a cukortar­talom. A legutóbbi termésbecslé­sek után, három megye 42 termelő gazdaságától, össze­sen mintegy 540—560 ezer tonna répára számítanak. Ez azt is jelenti, hogy a 100—105 naposra tervezett kampány során, naponta átlagosan mintegy 5000—5200 tonnát felelő mennyiségű kőolajra ós földgázra is szüksége van. A tyumenyi terület a szén­hidrogének legfőbb lelőhe­lye, amelyhez hasonló nincs több a Szovjetunióban. A kitermelés megkezdése óta a tyumenyiek már több, mint hároimmilliárd tonna kőolajat hoztak felszínre, s a gázipar jelentős sikere volt, hogy elérték a napi egymilliárd köbméteres földgázkitermelést, amely­hez hasonló eredmény még nem született a világon. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió energetikai programjának a (Folytatás a 2. oldalon.) dolgoznak fel. A cukorgyár­táshoz szükséges segédanya­gok az induláshoz a szüksé­ges mennyiségben rendelke­zésre állnak, miként a gé­pekhez szükséges tartalék al­katrészek is. A kampány idején a cu­korgyárnak jelentős munka­erőtöbbletre van szüksége. Az évek során kialakult egy viszonylag állandó idény­munkás-gárdájuk — főként a Szolnokon és a környéken élőkből —, s most is rájuk számítanak. Levélben keres­ték meg őket, és közülük mintegy kétszázan jelezték is munkába állásukat. A még hiányzó munkaerő pótlására is intézkedtek a gyár illeté­kesei. összesen 970 dolgozó vesz részt a feldolgozási kampányban. A gazdaságos cukorgyártás egyik legfontosabb előfeltéte­le a jó minőségű, magas cu­kortartalmú répa. A várható termés minőségének ismere­tében, meg van a lehetőség — az elmúlt évvel ellentét­ben — a nyereséges terme­lésre, abban az esetben, ha nem lesznek értékesítési gondjaik. Kádár János, a Magyar Szocialisita Munkáspárt fő­titkára tegnap a Központi Bizottság székhazában fogad­ta Pierre Aubert, a Svájci Államszövetség külügymi­niszterét, aki Várkonyi Péter külügyminiszter vendége­ként hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek lehetőségeit. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak teg­nap délelőtt a Parlamentben, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese az algériai kormány meghívá­sára tegnap hivatalos láto­gatásra az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság­Tegnap a Parlamentben kibővített ülést tartott az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága. A ta­nácskozásra — amelyen Bognár József elnökölt és megjelent Sarlós István, az országgyűlés elnöke — hiva­hivatalában fogadta a svájci külügyminisztert. Az eszme­cserén megvitatták a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdéseket, valamint a Magyarország és Svájc közötti kontaktusok­kal kapcsolatos aktuális fel­adatokat. A találkozókon jelen volt Várkonyi Péter, valamint Szőke György hazánk berni és Paul Wipfli Svájc buda­pesti nagykövete. A nap folyamán Pierre Aubert a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. ba utazott, ahol tárgyaláso­kat folytat a kormány szá­mos tagjával, a két ország gazdasági együttműködésé­nek kérdéseiről. talos volt valamennyi parla- (menti bizottság elnöke is. ) A testület felkérésére Fa- juvégi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke adott tájékoztatót a VII. öt­éves népgazdasági terv ki­dolgozásáról, Végéhez közelednek a karbantartási előkészületek. A kampányt 109—105 naposra tervezik (Fotó: T. Z.) MUszaki főpróba után Húszadikán kezdődik a cukorgyári kampány Közeledik szeptember húszadika, és a cukorgyáriak, a répatermesztő gazdaságokkal egyetemben, az esős napokon egyre többet tekintgetnek kifelé atz ablakon. Nem mindegy ugyanis, hogy ezekben az „utolsó” hetekben mennyi csapadék áztatja a répaföldeket. Az esetleges nagy mennyiségű eső kedvezőtlenül befolyásolhatja a termés cukortartalmát. MARJAI JÓZSEF ALGÉRIÁBA UTAZOTT Parlamenti bizottsági illésen VII. ötéves tervről, képviselőknek

Next

/
Thumbnails
Contents