Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

1985. SZEPTEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ahol bátran differenciálnak Bérek, jövedelmek a karcagi SZIM-ben A SZIM karcagi gyárában jelenleg ötszázötvenen dol­goznak, és az idei januári béirszínvonlajj személyenként 60 ezer forint volt, ami át­lagosan havi ötezer forintos keresetet jelent. Hangsúlyo­zom, átlagosan, mert ebben az üzemben sok olyan szak­munkás akad, aki a dupláját viszi haza havonta boríték­ban. Gánya Rudolf, sűrű köté­sű, mokány ember: jelenleg lakatos csoportvezető. Fél­reértés ne essék, ez a beosz­tás nem afféle tiszta munkát jelent, hiszen ugyanazt csi­nálja, mint a társai. Tízezerre is felmegy — Mondják, havonta nem ritkán tízezret is hazavisz. Nem irigylik a többiek? — Már hogyne irigyelnék, dehát nemcsak én keresek a szakmunkások között ennyit. A személyi órabér még ön­magában édeskevés, mivel teljesítménybér is csatlako­zik hozzá. De hogy kijöjjön ez az összeg, a normát 170— 180 százalékra kell teljesít teni. — Lehet ennyire? — Bmlbere válogatja: van aki megelégszik ötezer fo­rinttal, de én nem úgy va­gyok ezzel: a műszak így is, úgy is eltelik, és ha bent vagyok, legalább pénzt is lássak. — Elárulná: ön szerint eb­ben a gyárban mitől függ a kereset nagysága? — Talán az a legfontosabb, hogy szeretni kell a munkát, vagy ahogy mondják, a hoz­záállástól. Azután ha ez kifo­gástalan, az eltöltött idő sem mellékes. De mindez csak akkor igaz, ha hajt az em­ber, mert nálunk ezért a pénzért keményen végig kell dolgozni a műszakot. A körülötte levők bólogat­nak: közéjük tartozik Balogh József is, aki automata gép­beállítóként havi kilencezer körül kap. — Én is teljesítménybéres vagyok, és hét gép tartozik hozzám. Beállítom, kezelem őket, élezem, cserélem a ké­seket. Olykor hallom is: könnyű neked, itt csavarsz, ott matatsz valamit, ennyi az egész munkád. — Tényleg ennyi? — Kívülről nézve igen. De amíg oda eljut az ember, hogy rögtön tudja, hol, mer­re kell keresni a hibát, sok ősz hajszálat összeszed. Én például 22 éve vagyok a szakmában, és betéve isme­rem a masinák csínját-bín- ját. Akkor érzem jól magam, ha ezek a szerkentyűk sose, vagy csak alig pihennek. A lista nem rövid, lehetne még találni nem is kevés jól kereső szakmunkást. Horváth József köszörűst vagy Rima- szombati Lajost, a villany- szerelőt, aki nemegyszer havi kilencezret vitt haza. Nehogy azt gondolja valaki, hogy a kérdezettek idősek, hiszen valamennyien 33—45 év közöttiek. Sőt, Simon László még ki is tűnik közü­lük, a maga 30 esztendejé­vel: síkköszörűs, ő havonta nyolcezer körül kap. — Egyszerre három gépet kezelek, így jön össze ez a pénz. Ügy mondják, mife­lénk: oda kell tenni az em­bernek magát, ha keresni akar. A reggeli például nyolctól nyolc óra tízig tart, mert ha hosszabb, meglátszik a béren. — Milyen nélkülözhetetlen emberi tulajdonságok szük­ségesek a szakmájához? — Szerintem figyelem, meg egy kis érzék. De azt hiszem, ez más szakmában is így van. — Irigylik magát? — Aki maga is ennyit ke­res, az nem. A többiek közül néhányan a fizetéskor igen, de ugyanez nem mondható el Irólufk,' ha valamiért kicsit megnyúlik a műszak. Szamosközi Gyula üzemi szb-titkár vajon mit szól az elhangzottakhoz ? Zöld út a szakszervezettől — Támogatjuk az egyen- lősdi felszámolását, mert az a célunk, hogy aki nálunk munkaidőben akar keresni, az kereshessen. Ezért fon­tos a feltételek megteremté­se, és az, hogy ne legyen anyaghiány, sok géphiba, ál­lásidő, mert akkor sová­nyabb a boríték. Az ösz- tönzőrendszer is azt szolgál­ja, hogy aki többet, jobban dolgozik, aszerint kapja a fi­zetést Arról még feltétlenül ér­demes szólni, hogy vajon a vállalat minden dolgozójá­ra vonatkozik-e ez a telje­sítményhez kötött kereseti lehetőség. Erről Sarkadi Sándor gyárigazgató így be­szél. — Azzal kezdem, hogy tudjuk, nem vagyunk afféle szuperüzem, hiszen átlagos technikai színvonal jellemez bennünket. Évj termelési ér­tékünk 200 millió. Terméke­ink egy rész© szocialista és tőkés exportra, a többi ha­zai piacra kerül. A norma­táblázatot, a kereseti lehetősé­geket, a módosításokat az üzemi négyszög emberei be­vonásával készítettük el, most legutóbb tavasszal. Egy példa; a bér növekedésnek egy nagy rész© nyereségér­dekeltségű, magyarán szól­va csak akkor fizethető, ha teljesül a terv. Éppen ezért hónapról hónapra hajtani kell. Nem tökéletes, de dicséretes Persze az is igaz, hogy a módszer korántsem tökéletes és csalhatatlan. Csak egy példa: hiába dolgozik a karcagi gyár kollektívája ki­válóan, ha valami miatt ké­sik az exportszállítás. Ter­mészetes, hogy addig a pré­mium fizetése is késik. Mindezek ellenére a „szi­ntesek” igyekezete figyelem­re méltó, hiszen a gyakor­latban igyekszenek megva­lósítani a kongresszuson is sokszor elhangzott igényt, amely szerint törekedni kell hogy a jól dolgozó munká­sok jövedelmük döntő ré­szét fő munkaidőben és munkahelyükön keressék meg. Ügy is mondhatom, ennek a biztosításához meg­tették az első, kezdeti lépé­seket. D. Szabó Miklós Városi tanácsülés Szolnokon és Tiszafüreden Javaslatot fogadtak el a megyeszékhely középtávú fejlesztési tervkoncepciójára Tegnap délután ülést tartott Szolnok Város Tanácsa. Fenyvesi József tanácselnök köszöntötte a 67 választókerü­let képviselőit, és az elnökségben helyet foglaló Sándor Já­nost, a városi pártbizottság titkárát. Interpellációkkal kezdő­dött a tanácskozás, ketten írásban, egy tanácstag szóban ter­jesztette be mondandóját. A tanácsülés első napi­rendi pontjának, a megye- székhely tavalyi működési költségvetési fejles ztési­alap-tervének végrehajtásá­ról szóló jelentésnek a meg­tárgyalása után a testület határozatban rögzítette: a városi tanács köszönetét fe­jezi ki Szolnok lakosságának az 1984. évi célok eléréséhez nyújtott anyagi és erkölcsi támogatásért, munkáért. A további előterjesztések sorában szerepelt többek között a tanács VII. ötéves tervidőszakra szóló működé­si, valamint fejlesztési terv- koncepciójára készült javas­lat, amelynek írásos anya­gát Czibulkáné Németh Emília általános elnökhe­lyettes egészítette ki szó­ban Elöljáróban elmondta, hogy a következő tervidő­szakban a korábbinál las­súbb fejlesztési ütemmel kell számolnia a városnak, egyrészt a népgazdaság köz­ismerten nehéz helyzete miatt, másrészt, mert a kis­településeknek a korábbi­nál több pénzre van szük­ségük népességmegtartó képességük megőrzése érde­kében. A korábbinál hátrá­nyosabb helyzet a jellemző többek között a normatív fejlesztési lehetőségekre is, mert a szomszédos megyék székhelyére megállapított fejkvótánál jóval alacso­nyabb a megyei tanács által Szolnokra meghatározott 7 ezer 343 forint (fő) 5 év ke­retösszeg. A korábbi működési költ­ségvetési és fejlesztési ala­pot felváltó — szabályozott forrásokból, érdekeltségi be­vételekből, állami és céltá­mogatásokból történő — egy­séges pénzalapban működés- fenntartásra és fejlesztésre, beruházásra várhatóan 5,3 milliárd forint áll rendelke­zésre a megyeszékhelyen 1986—1990. között. Az en­nek felhasználására három változatban kidolgozott tervkoncepció továbbra is a lakásépítést tartja legfonto­sabb társadalompolitikai célnak, főleg a szociális la­kásépítést és a nem szociá­lis lakáshoz jutási esélyek növelését. A tanácselnök- helyettes szóbeli kiegészítése végén kérte a tanács tagja­it, hogy tolmácsolják a la­kosságnak: a városi tanács a jövőben is számít az itt élők összefogására annak érdeké­ben, hogy a megyeszékhely a szűkösebb fejlesztési lehe­tőségek közepette is meg­őrizhesse felsőfokú szerep­körét. a tervkoncepció meg­vitatása után — a vita ak­tivitására jellemző, hogy tíz hozzászólás hangzott el — a városi tanács tagjai egy­hangúlag annak C változa­tát fogadták el. Ez a kon­cepcióváltozat a városban 615 tanácsi bérlakás, het­ven tanácsi szociális garzon­lakás megépítésével számol, és ebben a fejlesztési stra­tégiában szerepel a legtöbb út, járda és parkoló létesí­tése, valamint a kertvárosi csapadékvíz-elvezetés meg­oldása a következő tervidő­szakban. » * * Tegnap tartotta soron kö­vetkező ülését megyénk leg­fiatalabb városa Tiszafüred tanácsa. A testület többek között a következő közép­távú tervidőszak városfej­lesztési és gazdálkodási terv- koncepciójára készített ja­vaslatot vitatta meg, és sze­repelt a tanácskozás napi­rendjén az állami tulajdon­ban lévő üdülőtelkek tartós használatba adásáról szóló előterjesztés is. KI mint vet... Akkor ad a föld, ha kap is Jövőre kamatozhatnak az idei tapasztalatok Az egyik legfontosabb nyárvégi—őszeleji mezőgaz­dasági munka, a vetés, gya­korlatilag már jó két bete megkezdődött a megye nagy­üzemeiben. A tervezett terü­leten. elvetették a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok a lucernát, az őszi keverék­takarmányokat, és földben már az őszi árpa és a rozs java része is. Az idei őszön vetésre előiránvznt.t 171 és A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek megyei érdek- képviseleti szerve, a Teszöv, minden esztendőben az előző aratás tapasztalatainak elem­zésével, a tanulságok közre­adásával igyekszik segítséget nyújtani, a termelőiknek az eredményes következő évi aratást megalapozó őszi ve­tésihez. A nyári betakarítás tapasztalatai mindenképpen nagy érdeklődésre tarthat­nak számot a növénytermesz­tési szakemberek körében, hiszen az ideivel nem akár­milyen. aratást tudhatnak magúik1 mögött a megye gaz­daságai. Tizenhat téesz min­den idők legjobb búzatermé­sét takarította be, és a közös gazdaságok által megtermelt összes búzamennyiség — a vetésterület csaknem 30 szá­zalékát károsító ár- és bel­víz, valamint jégverés elle­nére — az eddigi a második legjobbnak számít a megyé­ben. A szövetség szakembe­red' a betakarítási eredmé­nyek tükrében résizletesein elemezték a hektáronkénti hozamok alakulására legjob­ban. ható tényezőket: az idő­járást, a növénvegészségügyi helyzetét, a fajtaszerkezet alakulását, a tápanyag-ellá­félezer hektárból legnagyobb részt képvisel az őszi búza. Meghatározó ennek a kalá­szosnak a termesztése, nem­csak a terület nagyságát, ha­nem a termés értékesítéséből származó jövedelmet illető­en is. Éppen, ezért a búzater­mesztés esetében érvényesül talán legjobban a közismert mondás: ki mint vet. úgy arat. tást. az üzemekben kialakult elővetemény-gyakorlatot. Az utóbbi két tényezővel kapcsolatos tapasztalaitok azért érdemelnek különös fi­gyelmet, mert hasznosításuk elhatározás kérdése, és most, az őszi búzavetés előtt még fontolóra vehetik az ágazat munkájának irányitói, hogy miiben, változtassanak a ko­rábbi évek gyakorlatán, Az mindenképpen örvendetes, hogy a korábbinál nagyobb gondot fordítanak a megye gazdaságaiban a sikeres ka- lászosgaibona-tenmelés bioló­giai megalapozására. A vető­mag-forgalmazók tájékozta­tása szerint a mostani őszi vetésekhez az előző évi 11 ezer tonnával szemben 15 és fél ezer tonna nemesített ve­tőmagot vásároltak a megye gazdaságai. Nagyobb terüle­ten kerül tehát földbe úgy­nevezett magasabb szaporu­lati fokú, tehát nagyobb ter­méssel biztató búzavetőmag. Az viszont nem mindegy, ho­vá, milyen talajba kerül, ezért is megszívlelendők a búzatermesztés említett két fontos tényezőjének elemzé­sekor szerzett me,gyei tapasz­talatok. Termőföld-kizsákmányolás Az utóbbi években — ko­rántsem szakmai mulasztás­ból, inkább pénzügyi nehéz­ségek miatt — mellőzni kényszerültek a mezőgazda- sági üzemek a sikeres nö­vénytermesztés egyik örök érvényű feltételét: akkor ad a föld, ha kap is. Mármint elegendő tápanyagot. Az említett gazdasági ok miatt meglehetősen visszaesett — bizonyítják a szövetségi elemzés számadatai — a me­gyében ,a tápanyaggazdál­kodás színvonala. Amiig, az 1981—82. évi búzaterméshez hektáronként 302 kg vegyes hatóanyagot szórtak ki az üzemek, az idén betakarított terméshez már csak 271 kg műtrágyát kapott egy hektár terület. Nem túlzás: a ter­mőföld kizsákmányolása ez, és a tápanyag-visszapótlás színvonalát illetően joggal számítják az ország megyéi között sereghajtónak Szolnok megyét. Hat—hét kilogramm tápanyagot von ki ugyanis a földből 100 kg búzatermés, ezzel szemben tavaly ősszel és idén tavasszal hasonló egységnyi terméshez csak 5,5 kilogrammot pótoltak a gaz­daságok. A földek tápanyagtőkéjé­nek tartós csökkenése ter­mészetszerűen megbosszulja magát, és a nehéz pénzügyi helyzetben is figyelemre mél­tó az alábbi összefüggés: 100 kg hatóanyag költsége 890 forint, a betáplálásával elér­hető búza többlettermés ér­téke pedig elérheti az 1800 forintot. A tápanyaggazdál­kodáshoz hasonlóan megha­tározó a búzatermesztésben a megfelelő vetésváltás, amelynek megyénként saj­nos hagyományosan rossz gyakorlata alakúit ki. Egy éve ilyenkor is a terület több mint 50 százalékán gabona­félék után vetettek őszi bú­zát a termelősizö vetkezetek, és ami. a legrosszabb, hogy 37,4 százalékán búza után. A nyár eleji csapadékos idő­járást nem is vészelték át büntetlenül a búza után ve­tett búzák, a monokultúrás táblákban jelentkeztek leg­nagyobb mértékben a mö- vényegészsé.gügyi problémák. Ahogyan a színvonalasabb tápanyaggazdálkodást a pénzügyi problémák, úgy — az esetenkénti szakmai igénytelenségen kívül — na­gyobbrészt objektív okok gá­tolják a megfelelő vetésfor­gó kialakítását is a nagyüze­mekben. Az utóbbi években sokat emlegetett, de megfe­lelő ösztönzés híján csak az elképzelés szintjéig jutott gyep-gabona váltó alkalma­zása pozitív változással biz­tat. A cél: 1,4 millió tonna A módszer lényege: hogy a Igyeptárületet meghatározott rendszer szerint felváltva használják szántóként, illet­ve gyepként. A szántóhasz­nosítás során a gyepnövény­zet visszamaradó gyökérze- téből visszamaradó humusz miatt javul a talaj szerkeze­te, vízgazdálkodása, tehát a gabonatermesztéshez kedve­ző feltételek alakulnak ki. A két-három éves szántóműve- lést követően jó talajállapo- túak. egyenletes félszínűek lesznek a táblák, amelyekbe a váltót megelőzőnek a többszörösét termő gyep vagy füveslucerna telepíthető. A növénytermesztés közgazda- sági feltételrendszerében 1986-ban bevezetésre kerülő, az ágazati minisztérium ál­tal a napokban nyilvánosság­ra hozott változások között szerepel a gyep-gabona vál­tó alkalmazásának központi támogatása is. Országos fel­mérések szerint néhány száz­ezer hektár gyepterületen kapcsolható ily módon össze a szálastakarmány- és a ga­bonatermesztés mindkét ága­zat előnyére. A gabonatermő terület gyepváltással, történő növelésének természetesen alapfeltétele a minőségben és mennyiségben egyaránt színvonalasabb termelés a csökkenő szálastakairmány- területen. Hamarosan a földbe kerül a megyében tervezett 143 ezer hektáron a búza. For­dítsuk ki — saórendileg per­sze csak és nem tartalmilag —1 a régi mondást: ki mint aratott, úgy vessen. Az idei búzabetakarítási tapasztala­tok hasznosítása bizonyára hozzásegíti a mezőgazdasági nagyüzemeket a távolabbi cél eléréséhez is: évi 1,4 mil­lió tonna gabona megterme­léséhez a VII. ötéves terv vé­gére. * T. F. Az Abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet tinódénál bőrdissmű üzeme a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat megbízásából bérmunkában műbőrtáskákat varr szovjet exportra. A termékből az idén mintegy 80 ezret készítenek Fotó: D. G. Több a jó vetőmag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents