Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-25 / 225. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVI. évf. 225. sx. 1985. Bzepl 25., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János tegnap Moszkvába érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára a Szovjetunió Kamu miunista Pántja Központi Bi­zottságának meghívására teg­nap baráti munkalátogatás- ra a Szovjetunióba utazott. Kíséretében van Kótai Gé­za, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB kül­ügyi' osztályának vezetője. A búcsúztatásra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Németh Károlty, az MSZMP főtitkárhelyettese, Havasi Ferenc, Övári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai; Berecz János, Horváth Ist­ván, és Pál Liénánd, a Közpon­ti Bizottság titkárai; továbbá Kamara János, a KB tagja, belügyminiszter. Urban La­jos közlekedési miniszter, Horn Gyula, a KB tagja, kiil- ügymiinisztériumi államtit­kár és Őszi István^ a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője Jelen volt Iván Aboiimov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője is. Kádár János tegnap Moszkvába érkezett A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát a repülőtéren Je- gor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, az SZKP KB titká­ra, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára, és Nyi - kolaj Talizin miniszterel­nök-helyettes fogadta. Jelen volt Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, ha­zánk moszkvai nagykövete, és a moszkvai magyar nagy- követség vezető beosztású munkatársai. A Szovjetunió továbbra is támogatja a békeövezetek létrehozását Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában felszólalt Sevardnadze szovjet külügyminiszter Az ENSZ-közgyűlés tegnap határozatot hoaott a Mexikó­nak nyújtandó nemzetközi segítségről. A latin-amerikai or­szágok csoportja által előterjesztett javaslat szerint a főtit­kár mozgósítja a segélyezésre rendelkezésre álló eszközöket a földrengés áldozatainak megsegítésére és az újáépítés meg­kezdésére, felhívja a tagállamokat arra, hogy nyújtsanak je­lentős segítséget Mexikónak, amennyiben ez lehetséges, az ENSZ szervezetein keresztül. Az ülésszakon tegnap szólalt fel Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. A to­vábbi felszólalók között volt Julio Maria Sanguinetti, Uruguay elnöke. A szovjet külügyminiszter beszédében megállapétatrta, hogy a fasizmus fölött ara­tott .'győzelem óta elteli négy évitized nagy változásokai ho­zóit a világban. Létrejött és fejlődik a szocialista világ- rendszer, azoknak az álla­moknak a rendszere. ame­lyek társadalmi-gazdasági természete kizárja, hogy ér­dekeltek legyenek a háború­iban'. A szocialista közösség mindenfajta tevékenységének alapját a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének politikája alkotja. Sevardnadze méltatta az új, az elmúlt négy évtized­ben függetlenné vált álla­mok szerepét a nemzetközi életben, szélt arról, hogy nö­vekednek a békéért, a hábo­rú megakadályozásáért küz­dő1 erők a világban. Rámuta­tott azonban arra is, hogy az elmúlt négy évtized időről­időre olyan nemzetközi vál­ságokat hozott, amelyek az emberiséget a katasztrófa határáig sodorták. A legnagyobb veszélyt ab­ban látjuk, hogy a nukleáris fegyverkezési verseny újra rajtolt, és tovább tart. Ehhez járul még az a veszély, hogy a fegyverkezési versenyt ki­terjesztik a világűrre is. Reá­lis annak a veszéllyé, hogy a fegyverkezési verseny ellen­őrizhetetlenné, visszafordít­hatatlanná válik, s végső so­ron ez az út atornkatasztró- fára vezethet — figyelmezte­tett a szovjet külügyminisz­ter. Sevardnadze nyomatéko­san aláhúzta: a fegyverkezé­si verseny egyetlen szakaszát sem a Szovjetunió kezdemé­nyezte; a szovjet fél csupán válaszként hoz létre új fegy­(Folytatás a 2. oldalon.) Kölcsönös előnyök, közös kockázat Jövedelmezőbb hústermelésre társult a Kossuth és a Rákóczi Tsz Hlzóalapanyag és tömegtakarmány kis távolságról A hazai ellátás színvonalának megtartásából és a nép­gazdaság pénzügyi egyensúlyának javításából adódó felada­tok révén a VII. ötéves tervben is népgazdasági érdekek fű­ződnek majd a hústermelés fejlesztéséhez. Az ágazat 1986-ra kidolgozott, és nemrégen nyilvánosságra hozott közgazdasá­gi feltételrendszerében már felvásárlási árintézkedések és a fehérjetartalmú takarmányok árszínvonalának csökkentése segítik, hogy jövőre üzemi érdekek is ösztönözzék a terme­lőket. Rákóczifalván ■ és Besenyszögön, az ottani két termelő- szövetkezet között létrejött együttműködéssel — úgymond — elébe mentek a szabályozóknak. A Besenyszögi Kossuth Tsz-ben már a mostani kő- zéptávú tervidőszak elejéin sem látszott kifizetődőnek az úgynevezett nagy abrakfo­gyasztó ágazatok fejlesiztése. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságok közé sorolt szövetkezet szántóterü­letének mintegy 25 százalé­ka csak szálas- és tömegita- karmányok termesztésére al­kalmas. Nem kevés a téesz legelő terü l ate sem, megha­ladja a 650 hektárt. A juhá­szat fejlesztése mellett dön­töttek hát a nagyüzem szak­emberei : 1980-ban kialakítot­tak egy szakosított juhteile- pet, és folyamatosan ötezer­re növelték az anyajuh-állo­mányt. Évi 10—12 ezer pe­csenye- és hízóbárány. va­lamint 30 tonna gyapjú ér­tékesítésével a kevés jöve­delmező juhászat közé tarto­zik. a besenyszögi. A tervidőszak derekán: — termőhelyi adottságait figye­lembe véve — a húshasznú szarvasmarha ágazat fejlesz­tésében látott lehetőséget hosszabb távon a termelés- bővítésre, a jövedelemnöve­lésre a Kossuth Tsz. Saját erőből és saját kivitelezés­ben, minitegy 24 millió fo­rintos költséggel megépített egy kötetlen tartásra alkal­mas, faszerkezetes épületek­ből álló hízómarha-telepet. Huszonöt-harminc millió fo­rintos árbevételre számíta­nak az onnan évente kikerü­lő ezer vágómarha értékesí­téséből, és a rákóczifalvai közös gazdasággal létrejött társulás révén a korábbinál nagyobb jövedelemre. A nemrégiben átadott. folya­matosan benépesülő telepen Ugyanis már rákóczifalvai „születésű” ibikaborjak ro­pogtatják a besenyszögi ha­tárban. termett szénát. A besenyszögi téesz — a marhahizlalásra létrejött egyszerű gazdasági társaság gesztora — a jövőben a hí­zóalapanyag nagyobb részét a rákóczifalvai gazdaságtól kapja, belső elszámolási rend alapján- Számos előnnyel jár ez a hizlaló nagyüzemnek, hiszen a korábban, jielenitős szállítási költség nem apaszt­ja az ágazat hásznát Megfe­lelő rotációban mindig egy­ségest borjúáliomónyt fog­hatnak hizlalásra, és állát- egészségüigyi szempontból sem mindegy, hány telepről' kerülnek ki a növendékálla­tok. A rákóczifalvai téesznek sem közömbös, hogy az 1200- as magyartanka tehénállo­mánytól évente értékesítésre kerülő mintegy 800 fiatal jó­szágra ezentúl mindig van .biztos vevője. Értékes árunö- vények termesztésére alkal­mas földiéiből pedig nem ike'l tömé gtaka.rmány-termő tábláikat kihasítani a marha- hizlaláshoz. Egy-egy saiátos lehetőségü­ket is közösen kamatoztatják ezentúl a társult gazdasá­gok. Gyenge termőhelyi adottságai révén Bes°nyszö- gön ártámogatást élvez a '(Folytatás a 3. oldalon.) MA: Megújhodí kül­kereskedelmünk Nem kell dobozt importálni 3. budai Szeretnék felmutatni valamit” Vásári pillanatak 4. oldal A tévé képernyője előtt 5. oldal A Tisza Bútoripart Vállalat szolnoki gyáregysége három új terméket mutat be az őszi BNV-n, melyek már a vásár idején kaphatók lesznek a budapesti Domus Áruházban. A felvételünkön látható automatikus gyártósoron műszakon­ként mintegy 5 ezer bútoralkatrész készül Fotó: B. G. Fred Sinowatz Magyarországra látogat Dr. Fred Sinowatz osztrák) szövetségi, kancellár szeptem­ber 25-én hazánikbá érkezik abból az alkalomból, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az egyetem alapításá­nak 350. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keret­iében díszdoktorrá avatják. A Szolnoki Oalórlóban Megkezdődött az országos képzőművészeti filmszemle Tizenhat esztendeje szüle­tett meg a gondolat, hogy a gazdag képzőművészeti ha­gyományokkal rendelkező város, Szolnok legyen az or­szágos képzőművészeti film­szemlék otthona. A rendez­vénysorozat — amelyre a képzőművészeti világhét al­kalmából már ötödik alka­lommal kerül sor — méltó folytatása a Szolnoki Mű­vésztelep tradícióinak, és, jól illeszkedik a város művésze­ti életébe. A szolnoki film­szemlék — amelyek a ko­rábbiaknál rendszeresebben, 1982-től háromévenként kö­vetik, egymást — képet ad­nak arról, hogy korunk mű­vészete, a film miképpen szolgálja, szolgálhatja kultu­Benki Ferencné a városi pártbizottság titkára — teg­nap délelőtt a Szolnoki Galé­riában tartották meg. A je­lenlevő képzőművészeket, filmalkotókat Ormössy Ildi­kó, a megyei tanács elnökhe­lyettese köszöntötte, majd Lugossy László filmrendező, a Magyar Film- és TV-Mű- vész Szövetség főtitkára mondott megnyitót. Egyebek mellett a képzőművészet és a film szoros kapcsolatáról szólt, és annak a reményének adott hangot, hogy a szolno­ki filmszemlék tovább erősí­tik, mélyítik ezeket a kap­csolatokat. A megnyitó után a részt­vevők az elmúlt 40 év kép­zőművészeti filmalkotásaiból Felvételünk a megnyitón készült rális, művészeti értékeink megőrzéséi néfpszefrtósítéséít; ugyanakkor lehetőséget te­remtenek az alkotók találko­zására, eszmecseréjére, ezzel is segítve együttműködésü­ket, eredményes munkájukat. Az V. országos képzőmű­vészeti filmszemle megnyitó­ját — amelyen részt vett 3a- katícs Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője és nézhettek meg válogatást. A Tisza filmszínházban többek között Kollányi Ágoston, B. Farkas Tamás, György Ist­ván, Czigány Tamás és Ta­kács Gábor képzőművészeti filmjeiből vetítettek. A rapzi melletti téren egyébként amolyan kis vásár fogadta a vendégeket. Az általános is­kolák képzőművészeti szak­körei tartottak bemutatót és rendeztek alkalmi kiállítást frissen készült munkáikból, de képzőművészeti szakköny­vek, poszterek közül is vá­logathattak az érdeklődők. A filmszemle programjai délután 2 órától archív kép­zőművészeti filmbemutató­val folytatódott. A közönség az 1930 és 1942 közöitt készült alkotásokból tekinthetett meg néhányat A versenyfil­mek vetítése — ugyanitt — délután 3 órakor kezdődött. A három kategóriában — mozi-, televíziós és amatőr­film — harmincnyolc alkotó utóbbi három évben készült 72 alkotása versenyez. A zsűrik Kollányi Ágoston ren­dező, Kossuth-díjas fiváló művész, Kádár János Miklós festőművész és Buglya Sán­dor vezetésével végeik mun­kájukat. Társadalmi zsűri is alakult, amely mindhárom kategória legjobbjait dijazza. A zsűri elnöke: Kukri Béla, a Szolnoki Galéria Baráti Körének elnöke. Több intéz­mény, szervezet különdíjakat is felajánlott a legszínvona­lasabb alkotások jutalmazá­sára. A versenyfilmek vetítése ma délelőtt 9 órától folytató­dik. Bizonyára sók érdeklő­dőt vonz majd a Magyar Diafilmgyártó Vállalat dél­után 2 órakor kezdődő bé- mutatója is. Versben bujdo­só címmel, a képek és hang- dokumentumok felhasználá­sával a Nagy László életéről készült filmet vetítik. A szemlén részt vevő alkotók, szakemberek holnap délelőtt 9 órától Képzőművészet és film címmel, a vizuális kul­túra időszerű kérdéseiről rendeznek tanácskozást. Az eszmecserét Nemeskürty Ist­ván, a Magyar Filmintézet igazgatója, a TIT Művészeti Választmányának elnöke ve­zeti. Az eredményhirdetésre, a díjkiosztó ünnepségre déli 12 órától kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents