Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
1985. SZEPTEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vasárnap este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban — mintegy a tiszaligeti napok szabadtéri programjainak ráadásaképp — műsorka- valkádot rendeztek. A diszkó előtt föllépett a Szolnoki Balett, valamint a Tisza Tánc- együttes és zenekara. Utolsó az első osztályból A legtöbb ember úgy van a gimnáziummal Jásza páti n, hogy az létezik, mióta ő az eszét tudja. A hetvenhárom év ugyan; ikölyökkor a régi, patinás alima materek korához képest, ahhoz azonban éppen elég, hogy megfogyat- koztassa az alapítás szemtanúit. Pedig van még egy szemtanú, sőt „diák”, a jászapáti gimnázium elsőnek indított osztályából. Rusvay Lajos ma nyolcvanöt éves, Jászalsószent- györgyön éL Már akkor diák volt Apátin, amikor a gimnázium még csak tervként létezett az építész asztalán, s a helyén rét nyújtózott a temetőig. — A mai Kóirháziskol álban kezdődött a tanítás, 1912- iben. Azután még egy osztály indult, amely a nemrég lebontott Központi iskolában kapott helyet, és harmadiktól jártunk a gimnázium mai épületébe. Az építkezést 1913-ban kebdték, s másfél év alatt be is fejezték a mestereik, méghozzá olyan jó munkát végezitek, hogy az új épületben azonnal meg lehetett kezdeni a tanítást. Furcsa érzés lehetett, amikor kezdetben mindössze három osztály tanulói jártak a hatalmas épületbe. __ Hatvanhárman kezdtük a z első osztályt, az érettségire tizennyolcán maradtunk. Nagy volt a lemorzsolódás. sokan „útba ejtették” néhány évre a gimnáziumot, de az érettségi megszerzését már nem tartották fontosnak. Évről évre alakult, bovuit a létszám, nemcsak a diákoké, a tanároké is, a teljes tanári kar csak nyolc év múlva. 1920-ra alakult ki, ahogy teljessé vált az osztályok száma. A kezdet furcsaságai, no meg a háborús évek a diákéletre is rányomták bélyegüket. — Nagyon szigorúan „fogtak” bennünket, különösen az osztályfőinök meg a hittanár ellenőrizte lehetőség szerint minden lépésünket. Nem voltak hagyományok, nem voltak idősebbek, akii.k példát mutattak volna, akár jó, akár rossz értelemben. Mindent magunknak kellett kitalálni, az lett a hagyomány, amit mi csináltunk. Tanácsot kérni sem tudtunk, csak a tanárainkhoz fordulhattunk gondjainkfcaL bajainkkal, mivel nálunk idősebbek, tapasztaltabbak nem voltak a diákok 'között. A tanulásban a szüléink nem (tudtak segíteni! Nehezítette a helyzetet, bogy a háború miatt rövidebb volt a tanév: szeptembertől december közepéig tartott, azután egy hónap szénszünet következett, és folytatódott január közepétől május elejéig. A tananyagot azonban ugyanúgy tudni kellett, mintha egész évben jártunk volna iskolába. A sok tanulás mellett azonban mégis jutott idő sok mindenre, a korabeli diákélet a nehéz körülmények között sem volt szürke és unalmas napok végtelen sora. — Önképzőkör működött, színdarabokat mutattunk be, szerepeltünk a különböző helyi egyesületek, egyletek rendezvényein. Sőt, a szó mai értelmében vett társadalmi munkát is végeztünk; a diákok maguk parkosították az épület környékéit, Vágó Páli festőművész irányításával. A park azóta természetesen átalakult, de például a malom felőli oldalon a temetőhöz vezető gesztenyesor ma is megvan, szerencsére még háborítatlanul mutatja Vágó Pál; eredeti elgondolását. Azt a gesztenye- sort. mi ültettük. Nehéz idők jártak, amikor nyolc év után kilépett az iskola kapuján. De az apáti új gimnázium érettségi bizonyítványa legalább alapos tudást bizonyított. — Jó képességű, minket szerető, értünk szigorú tanáraink voltak, ákik néhány év alatt tekintélyt szereztek a gimnáziumnak. Ma is szívesen emlékszem Fellner Ferencire. Mátrai Ferencre vagy Simon Ignáora, akinek igazgatói működése évtizedeken át meghatározta az iskola életét, s megteremtette az első „aranykort” a gimnázium történetében. Már az első érettségizett osztályból majdnem mindenki felsőfokú végzettséget szerzett: emlékezetem szerint hat orvos, két mérnök, egy ügyvéd, négy jegyző, két pap lett az osztálytársaim közül. Pedig a diploma korántsem jelentette automatikusan az érvényesülést Én a közgazdasági végzettségemjneJi nem találtam állást, Jászapátin ingyen gyakomokoskodtam a községnél, és csak hosszú idő után. nehezen sikerült a köziigazgatásban elhelyezkednem. 1963-ban, a Jászberényi Vörös Csillag Tsz főkönyvelő j ekén t ment nyugdíjba. A nyugdíj után mintha új korszak kezdődött volna az életében, a heüytörtónetírás korszaka. — Már 1943/44-ben; megírtam Jásztelek történetét, beadtam doktori értekezésnek, meg is védtem, de a háború megakadályozta a doktorrá fogadásomat. Az egyetem nehéz újjászerveződése és saját gondjaim miatt nem jártam utána, nem kértem a doktori cím megítélését. Ez már elmaradt. de kaptam az egyetemtől aranydip- lomát 1975-ben és ebben az évben gyémántdiplomát is. A nyugdíjazás után újabb iközségmonográfiák sora született a keze alatt. — Jásztelek mellett megírtam Jászapáti, Jászalsó- szentgyörgy és Jászivány Itörténetét, gyűjtöttem _ ezer- kétszáz dalt a Jászságban, írtam egy 'terjedelmes munkát Szülőföldem a Jászság címmel1. Most családunk történetét kutatom, ha ez meglesz. befejezem, már nem nagyon tudok nyolcvanöt évesen dolgozni, Szolnokra, Pestre járni. A töröik időkig vezettem vissza a család történetét, az első Rusvay, akiről írás van. 1705-ben halt meg Jászapátin. százévesen. Három fia alapított családot, leszármazottaik közül ma kétszázan élnek a Jászságban s Kocséron is vagy lötveinen. (A gyökerek tehát mélyre nyúlnak, talán ez is magyarázza, miért izgat anv- nyira ennek a tájnak a története. Bistey András A láthatóvá lett „láthatatlan” Művészet és mesterség Hosszú évek tatarozási munkái után a 112 éves Ipar- művészeti Múzeumban megnyílt állandó kiállításon ismét a látogatók elé tárták a múzeum kincseit, üvegeket, kerámiákat, porcelánokat, bőrmivesiséáet, textíliákat, famunkákat, fémműves remekeket. Természetesen lehetetlen kívánság, hogy a múzeum hovatovább százezernyi műtárgya mind láthatóvá legyen. Nagy részüket továbbra is raktárak mélye őrzi a tudós keresők számára, s hogy ne maradna „láthatatlan a múzeumi látogatóknak száma, ha egyszer ez a Lechner Ödön és Pártos Gyula párizsi mintára épített, szecessziósnak példás, de múzeumnak példátlanul alkalmatlan épület a befogadásra alkalmas ugyan, de kiállításra kevésbé. Nincs miért pironkodnunk. A tárgykultúrájukról valóban nevezetes finnek iparművészeti múzeumának épülete sem jelesebb, hanem szerényebb rokona a miénknek, s a hasonló rendeltetésű gazdag stockholmi Történeti Múzeum romantikus környezetében, bizony, csalódás ér, pedig ott kiállításra is jut hely bőven. Példát tekintve az építészetben sok megszívlelendőt felmutató Taskent új üzbég iparművészeti múzeumára gondolhatunk. Mire képes a jószándék, a valóban elsők között álló magyar múzeumi kultúra, azt múzeumunk földszintjén álló órakiállítás jelzi, s hogy milyen kincsek birtokában vagyunk, azt a most megnyílt Művészet és mesterség címet viselő állandó kiállítás. Sajnos félő, ez az első emelet bal szárnyán otthont kapott csodálatos anyag sem fog megfelelő visszhangot találni fogékony értelem és Díszruha (Brüsszel, XIX. század közepe) Távoli országok kultúrájából politikai és társadalmi leletéből is ízelítőt adnak azok a dokumentumfilmek, amelyeket a napokban készítenek a televízió forgatócsoportjai, A festői Görögországot, Mikisz Theodorakisz világát mutatja be az a szubjektív hangú dokumentumfilm, amely a görög televízióval koprodukcióban “készül. Az 50 perces összeállításban a neves muzsikus kalauzolja el a televíziónézőket azokra a helyekre, amelyek számára Görögországot jelentik, s amelyek életének meghatározó helyszínei, zenéjének inspirativ gyökerei. Egy másik görög alkotóról, az 1948 óta Magyarországon élő szobrászművészről. Papakrisztosz Andreaszról készül a televízió portréfilmje. Az alkotó az utóbbi időben nemcsak Szentendrén, hanem Görögországban is dolgozik, s így kapcsolódik újra a görög művészeti élethez is. Életét, munkásságát, elkészült műveit mutatja be a műsor. tárgykultúra iránti érzékenység híján. Tárgykultúrát írunk, hiszen nem csupán a mi örökségünk, hanem az egész világé együtt van a tárlóinkban. Már a múzeum sorsa azzal kezdődött, hogy 1873-ban megvásároltuk a Bécsi Világkiállítás egy részét, s az 1900-as Párizsi Világkiállítás csaknem minden jelentős alkotójától jutott tárgy a mi múzeumunknak is. S kiegészült ez a már alapnak eléggé emlékezetes és nagy hírű anyag a pécsi Zsolnay-gyár majolika és fajansz, majd Wartha Vince kemámiagyűjteményével, az Esterházy-kincselkkel. kaukázusi és kelet-ázsiai szőnyegekkel, a Medici-kárpitok- kal, nagy mértékű vásárlásokkal és áldozatos ajándékozók értékeivel. A Művészet és mesterség termei jeles alkotások mellett, igen jó kezdeményezéssel, bemutatják a kézműves szerszámokat, lehetőség szerint az alkotó folyamatokat. Az MTV Natura szerkesztősége és a görög televízió közös produkciója lesz az Atlantis nyomában című film, amelynek forgatókönyve elsősorban magyar szakértők munkája alapján jött létre. Geológiai, vulkanikus maradványok, elsüllyedt városok és települések bemutatásával próbálnak a film készítői visszanyúlni az időszámítás előtti időkbe. Üjabb epizódja készült el a napokban Róbert László Tisztelendők című sorozatának. A műsor forgatócsoportja ezúttal Nicaraguában járt. Ebben, az élethalálharcot vívó országban a hivő nép számára nem szentség- törés, ha egyes templomok freskóin Jézus és Szűz Mária mellett ott vannak Sandino és a forradalom mártírjai is, ahogy megférnek egymás mellett a forradalom céljai az Evangélium igéivel. Róbert László, Mihók Barna és B. Révész László filmjét novemberben sugározza a televízió. Bútorok, épületbelsők, pusz- pángból faragott szobrocskák között ott találjuk. a gyalupadofc, vésőket, gyaiu- kat is, a bőrnyereg mellett a hazánkban oly nagy múltú könyvkötő tevékenység részleteinek dokumentumait. S ez nem csupán tanító szempontból fontos, de ugyanakkor megsejteti, hogy a jó hasznos munkaeszköz egyben műtárgynak is magasrendű, és felhívja figyelmünket arra, ami még a felvilágosodás kora nagy francia enciklopédiájában egyet jelentett: a művészet és mesterség egységére, a kézműves munka és munkaeszköz művészi elemeire. Addig megy el a kiállítás, amíg a művészet még mesterség volt, s a mesterség művészet. A helyszűke elkerülhetetlenné tette a bemutatkozás zsúfoltságát; de kárpótlásul adta felbecsülhetetlen értékeinek garmadáját. K. A. Alkotótábor ’85 Kiállítás Szolnokon A KISZ megyei; bizottsága 1983 őszén szervezett először középiskolások számára kép- zőművézeti alkotótábort, amelynek aktualitását az adta, hogy az előző esztendőben alakult meg a megye fiatal művészeit tömörítő alkotóklub, a FÁK. Az idei táborban részt vevő ifjú amatőr képzőművészek és szekcióvezetőik munkáiból holnap délután négy órakor kiállítás nyílik Szolnokon, a Helyőrségi Művelődési Házban. A tárlat október 8-ig naponta, a művelődési _ ház nyitvatartási idejében tekinthető meg. Kisegítő Iskolák tablókon Tegnap Szombathelyen, a művelődési és sportházban megnyitották a kisegítő iskolák országos vándorkiállítását. Ezen az ország valamennyi megyéje egy-egy tablóval ^szerepel, számot adva a kisegítő iskolák szabadidős tevékenységéről. Készülő tévé-dokumentumfilmek Asztali éra talpazattal, Meissen 1900 kSrfil
