Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

1985. SZEPTEMBER fi. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnoki tapasztalatok A körzeti pártmunka rangja A Jász-árokszállási Kossuth Tsz húsüzemében előállított áruból a községen kívül jut a kör­nyező települések üzleteibe is. Képünk a zsírsütésről készült Linda a telefonközpontban Megfelelő munkát kapott egy világtalan kislány Volán-forgalom Több utas, kevesebb áru Póta Melinda harmadik alkalommal szerepel ebben az évben lapunkban, pedig nem mondhatni róla. hogy különösképpen vágyna a közszereplésre. Tulajdonkép­pen csak az első két alka' lommal kérte megszólaltatá­sát, ez a harmadik cikk már nem is róla, hanem arról a közösségről szól, amelyik be­fogadta. Ez év januárjában írtuk meg Póta Melinda történetét, aki akkor meglehetősen szo­morú helyzetén kesergett; vi_ lágtalan lévén — iskolái el­végzése után — sehogy sem tudott megfelelő munkahe­lyet találni, pedig szülei minden lehetőséget végig­próbáltak. Először levelezési rovatunkban adtuk közre a felhívást; munkahelyet kere­sünk a kislánynak, majd, mivel válasz nem érkezett, felkerestük Melindát, és bő­vebb terjedelemben adtuk közre kívánságát. Ritka öröme a mindenna­pok krónikásának, amikor munkája gyorsan, kézzelfog­ható eredményhez vezet és a nyilvános megszólaltatás se­gíti egy valóban segítségre szoruló kislány gondjának orvoslását. Linda esetében ez történt. Február elején már mun­kába is állt a Vasipari Vál­lalatnál, telefonközpontos­ként. — Nagyon könnyű, egysze­rű a munka, kedvesek, ren­desek a kollégáim, természe­tesen szeretnék itt maradni. Elégedett vagyok a fizetés­sel is, kétezerrel vettek - föl, most már kétezerötszáz fo­rintot keresek. Fél héttől 14.50-ig dolgozom. Reggel né­ha apu hoz motorral, néha anyuval jövök. Délután min­Napról napra növekszik az exportra kerülő alma meny- nyisége. A meleg idő hatá­sára a fejlődésben a korábbi lemaradást fokozatosan be­hozza a gyümölcs, nagyobb tömegben érik: be, így fel­gyorsulhatott a szedés. A Hungarofruct mintegy 1500 tonnányi termést indít na­ponta útnak, elsősorban a Szovjetunióba, s szeptember 10. körül már négyezer ton­nányi pirosló gyümölccsel gördülnek ki a tuzséri pálya­udvarról a vagonok Moszk­va, Kijev és más városok ke­reskedelmi központjaiba. A Hungarofruct termék­skáláján a legrangosabb té­dig anyu jön értem, gyalog szoktunk hazajnenni. Zsíros Árpádné az igazga­tási csoport vezetője, Linda „főnöke”: — Olvastuk a cikket, és -azonnal jelentkeztünk, mert az akkori teílefonközponto- sunk elment. Szintén világ­talan fiú volt. Fölvettük Lin­dát, két hét alatt elsajátítot­ta a telefonközpont kezelé­sét. Nagyon elégedettek va­gyunk vele, hiszen udvarias, rendes, tiszteliettudó kislány. Megnyerő a modora, min­denkihez kedves és barátsá­gos, őszintén mondom, egy iátó embertől sem kaptuk volna meg ezt. Ha valami problémája van, tanácsot kér. Bízom abban, hogy szer­ződése leteltével véglegesít­jük a munkakörében. Engedje meg, hogy meg­említsem két kolléganőm, Bárány Gyuláné és Berényi Jánosné nevét, akik lelkiis­meretesen támogatják Lin­dát, ebédet visznek nekg se­gítik. Miért említette Zsíros Ár­pádné, hogy bízik Linda vég­leges alkalmazásában? Azért, mert a kislányt jelenleg szer­ződéssel alkalmazzák, és ez a szerződés szeptember 18- án lejár. Meg kell mondani, Linda is nagyon várja a dá­tumot, a döntést, amely sze­rinte az üzemorvoson múlik. Felhívtam hát telefonon dr. Czinege Mátyást, a vál­lalat üzemorvosát, aki meg­nyugtatott, és válasza felte­hetően másokat is megnyug­tat: a szokásos, kötelező or­vosi vizsgálatról van szó, amennyiben mindent rend­ben talál, természetesen hozzájárul Melinda végleges alkalmazásához. Egri Sándor tel az alma, évi 330 ezer ton­na a leszállítandó mennyiség, zömében szovjet, illetve cseh­szlovák és NDK-beli meg­rendelésre. A nagy tétel zök­kenőmentes kiszállítása rendkívül gondos, körülte- k:ntő szervezést, előkészítést igényel. Tájértekezleteken jó előre egyeztették a szedés menetét a termelő partne­rekkel — állami gazdaságok­kal, tsz-ekkei — hogy a tor­lódásokat elkerüljék. A MÁV-nál megállapodtak a vagonok biztosításában, a tu­zséri „almapályaudvar” tech­nikai berendezései pedig fel­újított állapotban kezdték a szezont. A Volán Vállalatok Köz­pontjának összesítése szerint a Volán vállalatoknál az el­ső félévben a személyszállí­tás a tavalyinál kedvezőbben alakult: a vállalatok buszai összesen 932 millió utast szállítottak, 4 százalékkal többet, mint az előző év fe­lében. Ezen belül különösen a helyi járatok igénybevétele emelkedett, annak ellenére, hogy a viteldíj magasabb lett. Figyelemre méltó, hogy a tarifaemelés hatására ,1e' lentősen csökkent a teljes áru jeggyel utazók, s megug­rott a bérletesek aránya. Ta­nuló- és nyugdíjasbérletet például egynegyedével töb­ben váltottak mint tavaly ilyenkor. A távolsági és a helyközi járatokon nem vál­tozott számottevően az utas­szám, ám a helyi járatokon 7 százalékos növekedés fi­gyelhető meg. A növekvő igények kielégítésére gyakran sűrítették a járatokat, ennek ellenére előfordult — főként csúcsforgalmi időszakban —, hogy zsúfoltak voltak az au­tóbuszok. A fuvarozási igények csök­kentése következtében az árusz|álh£ási! teljesí'tmqnyek hat százalékkal alacsonyab­bak voltak, mint tavaly ilyenkor. A vállalatok 16 és félezer tehergépkocsija ösz- szesen 80 millió tonnányi árut szállított; ez a mennyi­ség az összes közúton fuvaro­zott áru mintegy egyharma- dát teszi ki. Visszaesés az el­ső negyedévben volt, a má­sodik negyedévben már a ta­valyihoz hasonlóan alakultak a teljesítmények. Kimondva, kimondatlanul hosszú időn át tartotta magát az a nézet, hogy a körzeti pártszervezetek „nem sok vi­zet zavarnak”. Tagjaik kifi­zetik a tagsági díjat, időn­ként eszmét cserélnek a vi­lág dolgairól, és ezzel meg is felelnek szerepüknek. Mon­dani se kell, hogy ez így nem igaz. Még akkor sem lehetett általános jelenségként elfo­gadni, amikor néhány alap­szervezetben valóban nem sokkal több történt ennél. Manapság viszont megnőtt a szerepük. És nemcsak azért, mert a pártszervek figyelme jobban rájuk irányult, ha­nem mert az élet követelmé­nyei is új helyzetek elé ál­lítják őket. Megyénkben különösen Szolnokon figyelhető ez meg. Mivel a körzeti pártszerveze­tek tagsága főleg nyugdíja­sokból tevődik össze, érde­mes létszámuk alakulását is figyelembe venni. 1981-ben a megyeszékhelyen és vonzás- körzetében tizenkétezer nyugdíjas korú ember élt, tavaly pedig már — részben a közigazgatási körzetek át­szervezése miatt — huszon­egyezer. A körzeti pártszer­vezetek taglétszáma így az utóbbi öt év alatt 1423-ról 2351-re nőtt. A lakóterületi politikai munkával szemben azonban nemcsak emiatt nö­vekedtek a követelmények. A szocialista demokrácia fej­lődése, a növekvő szabad idő, a lakosság érdeklődése környezetének gyarapodása iránt, a csökkenő fejlesztési források, a kommunális ellá­tás hiányosságai mellett egyéb tényezők — például az időskorúakkal való fokozot­tabb törődés — a korábbinál hangsúlyozottabbá teszi a körzeti pártszervezetek sze­repét. A területi munka Nem véletlen tehát, hogy a városi pártbizottság fokozott figyelmet fordít rájuk. A testületi munka szerves ré­szét képezik azok a napiren­dek, melyek közvetlenül kap­csolatosak a körzeti pártszer­vezetek munkájával. Csupán példaként említve: áttekin­tették a veteránok és a lakó­telepeken illetve a peremke­rületeken élők életkörülmé­nyeit, valamint a lakóhelyi közéleti szervek (népfrontak­tivisták, utca- és lakóbizott­ságok, tanácstagok) szerepét. A pártépítési munkabizottság pedig megvizsgálta a körzeti pártszervezetek és a körze­tükben működő üzemek, in­tézmények kapcsolatát. A pártbizottság kikéri a körze­ti pártszervezetek vélemí- nyét éves feladatainak össze­állításánál, a politikai mun­ka különböző területeinek vizsgálatánál és a várospoli­tikai döntések kialakításá­nál. A városi pártbizottság jól képzett aktívacsoportot is létrehozott a körzeti párt- alapszervezetek segítésére. A lakótelepi pártmunka rang­ját több módon is elismerik. Az aktivisták közül sokan megkapták már a Társadalmi munkáért és az Érdemes tár­sadalmi munkás kitüntetést., illetve évente ketten-hárman a Lakótelepi politikai mun­káért emlékplakettet. Szakmai csoportok Ha a körzeti pártalapszer- vezetek szerepe kerül szóba, önkéntelenül is felvetődik a kérdés; hogy — tekintettel a tagság életkorára — képe­sek-e feladataik ellátására? Erre — legalábbis a szolnoki helyzetet tekintve — egyér­telmű igen a válasz. Az utób­bi időben nyugdíjba kerültell politikai és általános művelt­sége, mozgalmi tapasztalata számottevően növelte a kör­zeti pártalapszervezetek po­litikai erejét. Igaz viszont az is, hogy nö­vekedett. az átlagéletkor, és emiatt, valamint betegség miatt ezekben a pártalap- szervezetekben felmentet­ték a tagság 18—23 százalé­kát a rendszeres pártmunka alól. Az aktív csoport vi­szont a politikai munka min­den területén hasznosan te­vékenykedik. Szükség is van erre. hiszen egy-egy körzeti pártaíapszer- vezet voltaképpen olyan pq- litikai centrum, amely kör­zetének első számú gazdája­ként kíséri figyelemmel terü­lete életének minden fonto­sabb mozzanatát. Megállapí­tásainak érdemi voltát erősí­ti a szakmai csoportok létre­hozása, melyekben olyan nyugdíjas párttagok tevé­kenykednek, akik szakterüle­tük avatott ismerői. Észrevé­teleik, javaslataik tehát meg­alapozottak. Nincs még min­den körzetben ilyen szakmai csoport, és az sem mondható még el, hogy javaslataik megvalósítása azonnal és maradéktalanul megtörténik, a kezdeményezés hasznossá­ga azonban vitathatatlan. A körzeti pártalapszerve­zetek és a területükön lévő üzemek, intézmények kap­csolata sem újkeletű, az utóbbi időben azonban új vonásokkal gyarapodott. Ko­rábban ez a kapcsolat jósze­rével kimerült abban, hogy a körzetiek valamilyen se­gítséget kértek az üzemiek­től, mostanában viszont az együttműködés politikai tar­talma is erősödik. Kölcsönö­sen részt vesznek például egymás politikai rendezvé­nyein, előadásokat tartanak és így tovább. Az üzemekben dolgozó kommunisták segítő­készsége is egyre jobban megfigyelhető, különösen a Víz- és Csatornamű Válla­lat, a TRVVV, a Titász párt- vezetőségénél, a Kötivizig üzemi pártbizottságánál. Ez az együttműködés ter­mészetesen nem gond nélküli. Elég azt megemlíteni, hogy a két „partner” nem mindig ugyanazon a területen dolgo­zik. A Tiszamenti Vegyimű­vek üzemi pártbizottsága például a város másik szé­lén, a Vörös Csillag úton lé­vő körzeti pártalapszervezet- tel épített ki szorosabb kap­csolatot. A városi pártbizott­ság a jobb együttműködés kialakítása érdekében szaba­dabb teret adott az üzemi pártszerveknek. Közismert, hogy a nyugdíj­ba kerülés mennyi feszültsé­get kelt az emberekben. Ezt olykor fokozza a körzeti pártalapszervezetekbe való átjelentkezési kötelezettség. A feszültségek enyhítését is szolgálja a szóban forgó kapcsolat. A nyugdíjazás előtt állók egy részét például körzeti pártmunkával bízzák meg. Ezáltal előre jó isme­rősöket szereznek ott, nem kerülnek idegen környezetbe. Ma azonban ez még nem ál­talános gyakorlat, inkább csak kedvező lehetőség. Ki­aknázását a városi pártbi­zottság a másik oldalról is szorgalmazza, öt évre előre számba veszik, ki honnan megy majd nyugdíjba, és várhatóan melyik körzetbe kerül. Arra ösztönzik a kör­zeti pártalapszervezeteket, hogy előre vegyék fel velük a kapcsolatot. A körzeti pártalapszerve­zetek működési területén vannak olyan üzemek is, amelyekben nincs pártszer­vezet, így az ott dolgozók, a helyi népfrontaktivisták, az utca- és lakóbizottsági ta­gok köréből történő párttag­felvétel is a körzetiek dolga. Ebben is elmozdultak a holtpontról, az utóbbi négy évben hat párttagot vettek fel. Ez a munka a kis lét­számú üzemekben és intéz­ményekben elősegítheti a pártalapszervezet megalakí­tását, ezért is hasznos. Kedvező visszhang Részben az említettek, részben egyéb tények — például az egyedül élő, idős párttagokk.a.1 foglalkozó cso­portjaik — révén mind ked­vezőbb a körzeti pártalap­szervezetek munkájának visszhangja. A körzetekben tevékenykedő kommunisták munkáját nélkülözhetetlen­nek tartja a városi pártbi­zottság és fontosnak ítéli, hogy jogos észrevételeikre érdemijén reagáljanak az il­letékesek. Keresi a további lehetőségeket a lakóterületi politikai munka erősítésére. Gondot jelent azonban a technikai feltételek biztosítá­sa. Űj sízékházak építésére nincs lehetőség. Egy-egy kör­zeti pártszervezet létszá­ma viszont meghaladja a százat, így olykor a taggyű­lés megrendezése is nehézsé­gekbe ütközik. A decentrali­zálás mellett az a gyakorlat bizonyult helyesnek, melyet például a Ganzvill pártveze­tősége követ: az üzemben ad helyet a körzetiek pártren­dezvényeinek. A közigazgatási határok átrendezésével több község is a városi pártbizottság ha­táskörébe került. Azokban is vannak körzeti pártalap­szervezetek. Életük jobb megismerése és segítése ér­dekében kibővítik a körzeti aktívacsoportot. Helyes lé­pés ez is, hiszen a politikai munkában egyáltalán nem mellékes a lakóterületek sorsa. A nyugdíjba vonulás­sal nem seűnik meg az em­berek közéleti aktivitása, nem válnak közömbössé sem a környezet, sem az ország sorsa iránt. Erre kell építeni a helyi közélet fejlesztésé­ben. Simon Béla A közelmúltban keizdte meg a termelést az üjszászi Szabadság Tsz új takarmánykeverő üzeme. A szövetkezet szükségletén kívül a község háztáji gazdaságait is ellátja tápokkal Gyorsul az almaszüret

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents