Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-23 / 223. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 23. Szívélyes légkörben Közlemény Suharto elnök magyarországi látogatásáréi Losonczi Pál jak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének és feleségének meghívására Suharto, az In­donéz Köztársaság elnöke és felesége szeptember 19. és 21. között hivatalos látogatást tett hazánkban. A látogatásról kiadott köz­lemény hangsúlyozza: Lo­sonczi Pál szívélyes légkörű megbeszéléseket folytatott Suharto elnökkel, aki elis­meréssel szólt a magyar népgazdaság, különösen a tnezőgazdaság fejlődéséről, méltatta a magyar kultúra és művészet nemzetközileg is elismert eredményeit. Lo­sonczi Pál nagyra értékelte Indonézia erőfeszítéseit ipa­ra, mezőgazdasága fejleszté­sére, a gyorsan növekvő la­kosság életszínvonalának emelésére. A két államfő a nemzet­közi helyzet áttekintése so­rán különös figyelmet fordí­tott az európai és az ázsiai biztonság, a leszerelés, a népek közötti békés együtt­működés kérdéseire. Aggo­dalmukat fejezték ki a nem­zetközi feszültség növekedé­se, a fegyverkezési verseny fokozódása és a világűrre való kiterjesztése miatt. Egyetértettek abban, hogy a békés egymás mellett ölési­nek nincs reális alternatívá­ja. Üdvözölték a novemberi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozót és kifejezték remé­nyüket, hogy az hozzájárul a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a két veze­tő nagyhatalom viszonyának javulásához. Magyarország és Indoné­zia kapcsolatairól a két el­nök egybehangzóan megál­lapította, hogy a politikai, a gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés to­vábbfejlesztésére megvan­nak az intézményes kere­tek. A két ország közötti hagyományos barátság, a meglévő kölcsönös érdekelt­ség a nagy földrajzi távol­ság ellenére is lehetségessé teszi az együttműködés el­mélyítését. A két államfő annak a meggyőződésének adott han­got, hogy az Indonéz Köz­társaság elnökének ma­gyarországi látogatása, a tárgyalások baráti légköre új lendületet ad a Magyar Népköztársaság és az Indo­néz Köztársaság közötti kapcsolatok) elmélyítésének és hozzájárul a békés egy­más mellett élés elveinek gyakorlati megvalósításához. Suharto elnök hivatalos indonéziai látogatásra hívta meg Losonczi Pált és felesé­gét, akik a meghívást kö­szönettel elfogadták. Irak—Irán Kölcsönös fenyegetések fl háború kitörésének ötödik évfordulóján Az iraki—iráni háború ki­robbanásának ötödik évfor­dulója a szemben álló felek kölcsönös fenyegetőzéseinek jegyében telt el. Szaddam Húszéin iraki el­nök tegnap kilátásba he­lyezte, hogy az iraki hadse­reg megsemmisíti a legfon­tosabb iráni gazdasági és tu­dományos létesítményeket, ha csak így tudja kikénysze­ríteni a békekötést. Az ál­lamfő abból az alkalomból beszélt, hogy kitüntették a pilótákat, akik részt vettek a Harg szigeten levő iráni olaj- kikötő ellen végrehajottt lé­gitámadásokban. Teheránban, ahol katonai díszszemlével emlékeztek meg a háború kitörésének évfordulójáról, Ali Hamenei iráni államfő vasárnap kije­lentette, hogy - Irán lezárja a Hormuzi szorost, ha Irak lehetetlenné teszi olajexport­jának folytatását. Egyben szintén kilátásba nelyezte, hogy az iráni erők csapáso­kat mérnek a szomszédos ország gazdasági létesítmé­nyeire. Közben Bagdadban beje­lentették, hogy két iráni pi­lóta vasárnap helikopterével együtt Irakba szökött. Újabb földmozgások Kommentár Négy nap Nipponban Hosszú repülőút után, csak szombat este érkezett haza Japánból Lázár György mi­niszterelnök és az általa ve­zetett magyar küldöttség. Hatalmas a távolság, amely elválasztja egymástól hazán­kat és Nippont, ahogy a ja­pánok országukat hívják. A sok ezer kilométer sem aka­dályozhatja azonban a két állam kapcsolatainak fej­lődését. Ez a négynapos hi- Vataillbs látogatás fő tanul­sága. A világ második tőkés ha­talmának számító Japán és hazánk politikai kapcsolatai kiegyensúlyozottak voltak már a látogatás előtt is. Mégis ez volt az első alka­lom. hogy a Magyar Népköz- társaság miniszterelnöke a szigetországiba utazott. Nem túlzás azt állítani, hogy mi­nőségi ugrást jelent ez az esemény a magyar—japán lka,p csőlátók történetében, s ez ma kölcsönösen érdeke mindkét félnek. Válságokkal terhes világunkban mindig jó hímnek számít, ha két, ellenkező társadalmi és gaz­dasági berendezkedésű állam maga® szinten nyilvánítja ki együttműködési szándékát, igy Lázár György mostani tárgyalásai túlmutatnak a két ország közötti viszony kér­désein, világpolitikai jelen­tőséggel is bírnak. Miniszterelnökünk és a kí­séretében lévő külügyi, kér íresikedelmí és tájiékoztatás- politiikai vezetők tárgyalása­ik során számos konkrét kérdésben értek el megálla­podást japán partnereikikel. Ezek eredményeit talán már a nem túl távoli jövőben ér­zékelhetjük majd, hiszen egyebeik közt sikerült az amúgy rendkívül szigorú ja­kján vámrendelkezéseket enyhíteni, ami — számos más egyezmény mellett — lehetővé teszi maid a ma­gyar export bővülését a szi- astországba. s a harmadik piacok an való együttműkö­dés feltételeit is javítja. Modern világunkban a tá- ‘vfal’iság szerepe mindinkább csökken. Űgv helyénvaló, ha az államok közötti kancsó la­tokban is mind nagyobb le­lhető,'»svakét kölcsönösen, gyümölcsözőén használjuk ki. Lázár György látogatása jól' szolgálta ezt az ügyet. (Folytatás az 1. oldalról.) zalékát sikerült azonosítani. A kormány és a város veze­tői számára jelenleg a leg­nagyobb gondot a járvány­veszély okozza. Ezrek töltöt­ték az éjszakát a tereken, ut­cákon az újabb földmozgá­soktól való félelmükben. A mexikói és külföldi men­tőalakulatok hatalmas erőfe­szítései ellenére is ritka az olyan csodával határos eset, mint a szülészeti klinikánál, ahol szombat este a romok alatt sértetlenül találtak meg 58 kisbabát. A földrengés nagy pusztí­tást vitt végbe Mexikó vidé­ki településein is, ahonnan most kezdenek érkezni az el­ső hírek. A televízió közlése szerint Ciudad Guzman, Me­xikó negyedik legnagyobb városa romokban hever. A Jalisco állambelli városban, amelynek 4,5 millió lakosa volt, rendkívüli állapotot hirdettek. Az áldozatok szá­ma nem ismeretes. Az újabb mexikói földren­gést követően a mexikóvárosi magyar kolónia minden tag­ja egészséges — közölte a mexikói magyar nagykövet­ség az MTI havannai irodá­jával. Nagyszabású nemzetközi segélyakció bontakozik ki a mexikói földrengéskárosul­tak megsegítésére. Több mint húsz országból közel hetven, a mentési munkálatokban jár­tas szakembereket, élelmi­szert, gyógyszert és felszere­lési tárgyakat szállító repülő­gép landolt eddig Mexikóvá­ros repülőterén. Franciaországból a segély- szállítmányokon túl vasárnap 30 fős orvoscsoport indult útnak Mexikóvárosba. A tö­rök vöröskereszt közölte, hogy első lépésként országa 10 000 dolláros segélyt nyújt Mexikónak. » * » Földrengés rázta meg szombaton délelőtt Görögor­szág középső részét. A löké­sek intenzitása a kilencfo- kú Richter-skálán mérve ötös nagyságrendű volt. Az athéni megfigyelő állomás szerint az epicentrum a fővá­rostól 190 kilométerre észak­nyugatra, Lamia környékére esett. Eddigi jelentések sze­rint a földmozgás nem köve­telt emberi áldozatokat, és az anyagi károk sem jelentő­sek. * * * Földrengés volt Tajvan ke­leti partjainál is. A földren­gés a Richter-skála alapján mért 6,1 erősségű volt. A je­lentések szerint áldozatok és károk nincsenek. * * * Chilében is földrengés volt szombaton Vina del Mar és Valparaiso városok térségé­ben, a fővárostól Santiagótól mintegy 130 kilométerre. A 12 másodpercig tartó rengés, amelynek erőssége a 12 fokozatú Mercalli-skála szerint 3—4-es erősségű volt nagy pánikot okozott a lakos­ság körében, emberéletben azonban — a közlések sze­rint nem esett kár. Egyelőre még felbecsülhetetlen károkat okoztak Mexikó­ban az ismétlődő földrengések. A képen: a romhalmaz mö­gött túlélők után kutatnak ENSZ 0 világ tükörképe „Mi, az Egyesült Nemze­tek népei, elhatározván azt, hogy meg,mentjük a jövő nemzedékeket a háború bor­zalmaitok amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre; hogy újból hitet ítészünk az alapvető emberi jogok, az emberi sze­mélyiség méltósága ési érté­ke, a férfiak és nő, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett... hogy előmozdítjuk a szociális ha­ladást és a nagyobb szabad­ság mellett az életfeltételek javítását, ...megállapodtunk abban, hogy e célok megva­lósítására erőfeszítéseinket egyesítjük. Ennek folytán klormálnyaink... nemzetközi, szervezetet létesítenek, amelynek Egyesült Nemzetek lesz a neve”. Eltérő vélemények Ezekkel a sokszor idézett mondáitokká! kezdődik a vi­lágszervezet máig is érvé­nyes alapokmánya, amelyet az alapító tagok — szám sze­rint ötvenegy ország képvi­selői — azon a sokat, ígérő tavaszon, 1945-ben írtak alá, és amely annak az esztendő­nek október 24. napján lé­pett életbe. Könyvtárnyi iro­dalma van, ma már a meg­alakulás körülményeinek, és természetesen az ENSZ négy évtizedes történetének is. És megannyi „prófétája” a két szélsőséges nézetnek, misze­rint „a világszervezet úgy, ahogy van: felesleges!”, avagy: „mindaz a pozitívum, ami az eternit negyven év­ben felmutatható: az ENSZ érdeme”. Természetesen így, .ilyen, kategorikusan egyik álláspont sem állja meg a helyét, hiszen mindkettő az ENSZ lehetőségeinek le-, il­letve túlbecsüléséből fakad. Tény. hogy ez a negyven esztendő századunk leghosz- szabb világháború-mentes szakasza, hiszen a helyi há­borúk, sajnost korunk állan­dó kísérői. És az is kétségte­len,, hogy ebiben, — a nagy­hatalmak önmérséklete mel­lett, — valóban jelentős sze­repe van az ENSZ-nefc. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy bár ez ko­runk egyetlen globális kor­mányközi politikai szerveze­te. mégsem világkorrnány. Magyarán: nem kormányok feletti intézmény, ennél fog­va az egyes országoknak csak ajánlhat, javasolhat, de helyettük, fölöttük nem dönthet. Tények — pro és kontra Akikor voltaiképpen még­is mi az ENSZ? Nos,, józan és realisztikus vélemények Bzterint valamiféle tükörké­NEW YORK A szovjet—iraki kétoldalú kapcsolatokról, valamint a '(nemzetközi/ helyzetről tár­gyalt New Yorkban, az IENSZ székhelyén Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügymi­niszter és Tarik Aziz iraki min isztenelnök-helyettes, külügyminiszter. JERUZSÁLEM Margaret Thatcher brit kormányfő pénteken az éj­szakai órákban visszaérke­zett Londonba. Thatcher Egyiptomban és Jordániá­ban tett ötnapos látogatást. MOSZKVA Sikeresen, a terveknek megfelelően folytatja a ku­tatási program végrehajtá­sát a Szaljut—7 űrállomás fedélzetén dolgozó öt szov­jet űrhajós. Csillagászati, biotechnológiai és különbö­ző műszaki kísérleteket hajtottak végre, filmfelvéte­Az üvegpalota (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat) pe a világinak, a környezet­nek amelyben működik. Ez érvényes egész, négy évtize­des történetére éppen úgy, mint napjainkra. Csak néhány tény, emlé­keztetőül. A Hitier-ellenes koalíció tagjait az ENSZ vi­lágraj öttét megelőző évék előkészítő munkáiban ért­hető módon az a szándék ve­zette, hogy a béke és a biz­tonság fenntartására „sző. vetkezzenek”. Volt-e. lehe­tett-e ennél időszerűbb fel­adat az idő tájt? Különböző társadalmi rendszerű orszá­gokról lévén szó, amelyeket a győzelemig a fasizmus el­leni közös harc hozott egy nevezőre, szükséges előrelá­tás volt ragaszkodni az egy­hangúság elvéhez, ahhoz, hogy az öt nagyhatalom, a Biztonsági Tanács állandó tagjai, vétójoggal rendelkez­nek;, így az ott tárgyalt ja­vaslatok csak valamennyiük jóváhagyásával emelkednek határozattá. Az akkori erőviszonyok tükörképe volt az ENSZ az ötvenes éveikben is. amikor a világ megismerte a „sza­vazógépezet” kifejezést (az akkoriban az Egyesült Álla­mok: „vonzásában” lévő or­szágok automatikus, hala­dásellenes fellépését, áliás- foglalását nevezték így), vagy amikor a világszerveze­tet eredeti céljaival ellenté­tes, dicstelen szerepre is leket készítettek a _ közös munkáról és jutott idő tele­víziós kapcsolat létesítésére a földi irányítóközponttal i.s. A MANAGUA A magyar békemozgalom delegációja — amely szep­tember 15—21. között tar­tózkodott Managuában — befejezte nicaraguai prog­ramját. A delegáció Sebes­tyén Nándomé, az OBT el­nöke és a BVT alelnöke ve­zetésével, a magyar béke- mozgalom és a BVT képvi­seletében tett látogatást Nicaraguában. A delegáció találkozott Daniel Ortega Saavedra köztársasági el­nökkel, aki elismerését fe­jezte ki a nemzetközi béke­mozgalom szolidaritási tevé­kenységéért. ROMA Több mint kétszázezer dollárt ajánlottak a nyugat­német titkosszolgálatok Ab­dullah Catlinak és Oral Ce- liknek a — két törököt je­lenleg tanúként hallgatják ki Agcap erében —, hogy erősítsék meg a pápa elleni merénylet kapcsán Bulgária ellen felhozott vádakat. felhasználhatták, például a koreai háborúban. Nem is szólva az úgynevezett „ma­gyar kérdés” napirendre ferőlte bégéről hosszú éveken ót. Am változott a világ, vál­tozott a tükre is. A gyarma­ti rendszer felszámolásával, az enyhülés előiretörésével, független országok tucatjaik, nak lébrejö/ttével alapjában módosultak az erőviszonyok a New Yorkéi üvegpalotában is. Ma, amikor megközelítő­leg háromszor annyi, a tagál­lam, mint az alapításkor, egyre inkább a békés kez­deményezések. a szinte kor­látlan lehetőségű együttmű­ködés fórumává vált az ENSZ, ahol még az egymás­sá! Ihábtotrúban álló orszá­gok politikusai is eszmét cse­rélhetnék, ahol — nem rit­kán zárt ajtók mögött, vagy az éttérmi fehér asztal mel­lett — keresik-kutatják a diplomaták a. lehetséges kompromisszumokat. Még­se higgye senki, hogy az ENSZ nem, más, mint vitafó­rum! Ámbár, ha valóban, csak az lenne a szerepe, ez sem lenne lebecsülhető. De ennél jóval több. Aligha ismeri az ENSZ tevékenységét az, aki csak a gyufaskatulya-küllemű épü­lettel, az ott zajló vitákkal tudja azonosítani. Hiszen, szakosított szervei, amelyek­ben tevékeny szerepet vál­lalnak hazánk képviselői is, úgyszólván behálózzák a vi­lágot. és szinte valamemnyi- ölnk életét befolyásolják. Ki­halt volna-e például a föt- dünkről a fekete himlő a WHO, az Egészségügyi Vi­lágszervezet nélkül? Milli­ókkal több gyermek halna ma éhen az UNICEF, az ENSZ gyiermékaiapja nélkül! A FAO, a mezőgazdasági, éa élelmezési szervezet igen so­kat tett kenyerünkért, az UNESCO az analfabétizmus visszaszorít ás áért Időszerű feladatok Átlépve a „negyedik X-et”, elmondható, hogy az ENSZ megalapítása annak idején, mérföldkő volt a nemzetközi kapcsolatokban éís a nemzetközi szervezetek történetében. Céljaik ma is időszerűek, bizonyság erre kórunk megoldatlan problé­máinak sora, amelyek napi­renden vannak a közgyűlés mostani jubileumi üléssza­kán. Sok még a tennivaló ahhoz, hogy az államok, kö­zötti békés kapcsolatok eL érjék a négy évtizede meg­álmodott szintet, hogy az ENSZ igazán az legyen, ami­nek szánták, egy hatékony vi,légfórum. Vértes Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents