Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-20 / 221. szám
1985. SZEPTEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok megyébe látogatott Somogyi László építésügyi- városfejlesztési miniszter és Szlamenloky István, a Szövosz elnöke A házépítők boltja megnyitásának ünnepi percei. Balról jobbra: Móricz Béla, a mezőtúri városi pártbizottság első titkára, Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára, Somogyi László miniszter, Szlame- nirky István, a Szövosz elnöke, Szabó Tivadar Eptek-igaz- gató, Papp János, a városi tanács elnöke és Balog Jenő Áfész elnök (TKL) Tegnap a kora délelőtti óráikban Szolnokra érkezett Somogyi László építésügyi- ,városfejlesztési miniszter és Szlamenicky István, a ßzövosz elnöke. A megyei pártbizottság székházában Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára fogadta a minisztert és a Szövosz elnökét. A megbeszélés témája az építőanyag-ellátás 's a lakásépítés volt. A találkozón jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára. A miniszter, valamint c Szövosz elnöke és a kíséretükben lévő szakemberek ezután Majoros Károlyn i.c, a megyei pártbizottság e' ú titkárának, Mohácsi Ottó nak, a megyei tanács elnökének és Simon Józsefnek, a (megyei pártbizottság titká. rának társaságában Mezőtúrra utaztak. A városi tanács székházában találkoztak Móricz Bélával. a városi pártbizottság első titkárával és Papp János tanácselnökkel. majd 11 órakor a Dózsa György úton részt vettek • a Házépítők boltjának avatásán. A boltot a Mezőtúri Afész és az Éptek Vállalat létesítette, a közeli gazdák boltja és a bútoráruház szomszédságában rendezték be a 'korábbi háztartási bolt rekonstrukciójával, minimális építésifejlesztéssel. Zárt eladótere 260 négyzetméter, van fedett raktára és szabadtéri telepe a városon kívül, ahol az úgynevezett nagydarabos építési anyagok szerezhetők be. Nyitó árukészlete mintegy 15 millió forint értékű, S». nem véletlenül volt sok várakozó a nyitás órájában: víz-, gáz- és villany vezetéshez szükséges szerelvények, kazánok, radiátorok, csőáruk, ajtók, ablakok, elek tromos kábelek, fürdőszobaberendezések és szerszámok, egyéb építési anyagok várták a vásárlókat. A bolt különben az országban a 24., a rftegyében pedig Szolnok után a második az Éptek Vállalat közös üzemeltetésében. Az avatáson megjelentekét Balog Jenő áfész-elnök köszöntötte, majd Papp János tanácselnök mondott rövid beszédet. —y örülünk, hogy Mezőtúr városában a magánerős lakásépítési program és az építő kisiparosok ellátásához az Éptek Vállalat és a Mezőtúr és Vidéke Áfész kiala-, kította a házépítők boltját. Mezőtúron valósult meg a megyéiben először, hogy a városközpontban, egymáshoz közeli üzletekben vásárolhatók meg a háztáji gazdaságokhoz, a lakásépítéshez és a lakásberendezéshez szükséges áruk. Papp János ezután megnyitotta a boltot, amelyet elsők között tekintett meg Majoros Károly, Somogyi László, Mohácsi Ottó és Szlamenicky István. Délután a vendégek a város vezetőinek társaságában először a Fazekasok Népművészeti és Háziipari Szövetkezetébe érkeztek, ahol F. Kiss Gábor elnök bemutatta az üzemet, s elismeréssel hallgatták, hogy a túriak szövetkezete szép termékei mellett két Népművészet Mestere és öt Népi Iparművész munkatárssal dicsekedhet. A látogatás a mezőtúri téglagyárban fejeződött be, ahol Holckneeht Gyula, az Alföldi Téglaipari Vállalat igazgatója és Mészáros Balázs gyárvezető kalauzolta a vendégeket. Somogyi László elmondta, hogy ez a gyár és terméke is világszínvonalú- - s erre joggal büszkék lehetnek a mezőtúriak. — s.i — Köszöntés Tegnap a megyei pártbizottságon 75. születésnapja alkalmából köszöntötték a Mezőtúron élő Boros Zsig- mondot, a munkásmozgalom régi harcosát, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét. A megyei pártbizottság köszöntőlevelét és ajándékát Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára adta' át. Lengyel vendégek Jászberényben Tegnap Jászberénybe látogattak a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ képviselői. A vendégeket, Woj- ciech Salapskit a Lengyel Népköztársaság Nagykövetségének első titkárát, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ helyettes igazgatóját, Zdzislaw Lucinski nagykövetségi tanácsost és Andrzej Adam Kalinowski újságírót a Trybuna Ludu munkatársát Pádárné Kiss Éva, a HNF városi bizottságának titkára fogadta. Tájékoztatta a vendégeket a Jászság lakóinak életéről, a párt-, a társadalmi és a gazdasági munkában elért eredményeiből, a népfrontválasztások előkészületeiről. Ezután rövid városnézés közben megtekintették a Jász Múzeumot. Ebéd után a Műszeripari Szövetkezetbe látogattak a vendégek, jpajd 3 órakor a Helyőrségi Művelődési Otthonban barátsági gyűlésén vettek részt, ahol Zdzislaw Lucinski a lengyel—magyar kapcsolatokról és hazája jelenlegi helyzetéről tájékoztatta a jelenlevőket. A barátsági gyűlés után Woj- ciech Salapski megnyitotta a Lengyel szecesszió című kiállítást. Hamarosan tanácskoznak a szakemberek Országos rövidfilmszemle Szolnokon Váltócipőt váltunk? (Folytatás az 1. oldalról.) bér 23-tól. Tiszaigaron, az Általános Művelődési Központban a Karcagi fazekasság című kiállítást, illetve Gazdagné Molnár Erzsébet fazekas kamaratárlatát láthatja a közönség a képzőművészeti világhét idején. Tö- rökszentmiklóson, a Művelődési Központ Galériájában Bartha István keramikus munkáiból rendeznek kiállítást ez idő alatt. A városlakói a tulajdonukban levó képzőművészeti alkotásokat mutatják be Túrkevén, a Művelődési Házban szeptember 20. és 29. között. Karcagon, a Déryné Művelődési Központban Bráda Tibor festőművész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők a világhét alkalmából, a kun- hegyesi művelődési központban pedig a kisújszállási képzőművészeti stúdió alkotói mutatkoznak be- Hadnagy Csaba festőművész munkáiból Kisújszálláson, a József Attila Művelődési Házban nyílik kiállítás szeptember 23-án. Kunszentmártonban, a tanács nagytermében Papi Lajos szobrászművész kiállítása várja az érdeklődőket szeptemberben. Gy. Riba János volt jászberényi festőművész gyűjteményes kiállításával — szeptember 24- én, a Déryné Művelődési Központban — kezdődik a képzőművészeti világhét jászsági rendezvénysorozata. A kiállítások mellett azonban nem csupán a Jászságban, de a megye csaknem valameny- nyi településén tartanak képzőművészeti ismeretterjesztő előadásokat, könyvki- állításokat. rendhagyó órákat, művész-közönség találkozókat, filmvetítéseket és különböző foglalkozásokat. „Szükséges lenne elfogadható árú váltócipőt forgalomba hozni. Sajnos a boltokban nincs választék”. „Jó lenne, ha mindig választhatnánk olyat, ami a gyermek lábának a legegészségesebb”. „Az üzletekben nem lehet váltócipőt kapni, ha a szandál tönkremegy, télen egyszerűen lehetetlen pótolni. Marad a papucs vagy a tornacipő”. — íme néhány válasz azok közül, amelyet a szülők egy kérdőív iskolai váltócipővel kapcsolatos kérdésére adtak. A kérdőívet Losonczi Zoltánná pedagógus, a megyei Köjál gyermek- és ifjúságegészségügyi osztályának munkatársa készítette, és juttatta el — kollégái segítségével — ezerkétszáz általános iskolás gyermek szüleinek. A kérdések több téma köré csoportosulnak (például étkezés az iskolában, otthon; a gyerek szabadidejének eltöltése, különórák, stb.), amelyek mind a tanulók egészségével, helyes életmódjával kapcsolatosak. A kérdőív egyik része — hat kérdés — foglalkozik a váltócipő problémájával. Köztudomású, hogy az általános iskolák többségében, amikor a gyerek reggel belép az épületbe, leveszi utcai cipőjét, váltócipőt húz a lábára, s többnyire azt hordja egész nap. De hogyan is találkozott Losoncziné a váltócipő gondjával? Előadást. tartott (más témáról) pedagógusoknak, és utána az egyik tanárnő fölállt, elmondta a tapasztalatait, és azt, hogy jó lenne, ha valaki(k) foglalkozná(nak) e problémával. így került a kérdőívbe a váltócipő, témája. Mint a fent idézett szülői válaszokból (és a boltokban a keresgélésből) kiderült, nincs kifejezetten e célra gyártott lábbeli. Ha valaki megnézi, mit viselnek iskolásaink váltócipő gyanánt, igen siralmas kép tárul elé. Legtöbb gyerek a nyáron hordott, elhasznált, kitaposott szandál- jábán jár, mások tornacipőben, ami gumitalpa és zártsága miatt egészségtelen. S hogy mennyire fontos a jó váltócipő, azt a szülők válaszai bizonyítják. Az „ön szerint tanítási napokon körülbelül hány órán, át viseli a váltócipőt gyermeke?” kérdésre a legtöbben 5—6, 7—8 órát írtak. Azt már tudjuk ( a gyakorlatból), hogy milyen a rossz váltócipő, de vajon milyen a jó? Mivel az utóbbiból egyelőre nem tudunk példányt fölmutatni, íme néhány az elvekből: Megfelelő méretű legyen, álló helyzetben a lábujjak ne érintkezzenek a cipő végével, a talpa puha, hajlékony, a láb elülső része megfelelően ívelt legyen. Ügyeljünk a kellő gyakoriságú cipőcserére, és ne adjuk a gyerekre, ha már elkopott, deformálódott. Ezeket a szempontokat egyébként az országos hírű kecskeméti szakemberek (ortopéd szakorvosok, gyógytornászok, óvónők, stb.) állították össze. A szomszéd megyebeliek évek óta lelkesen, fáradhatatlanul dolgoznak, szűréseket, kísérleteket végeznek, gondozzák a rászoruló gyerekeket, hogy megelőzzék a lábstatikai rendellenességeket, ia gerincdeformitásokat. Adataik szerint Ami a legegészségesebb Válaszok egy kérdőívre Bemutató a BNY-n a lúdtalp már az óvodás korúaknái is 40—50 százalékos arányban fordul elő, a hanyag testtartás pedig az általános iskolás korú gyermekek 30—40 százalékánál észlelhető. Hogy e kezdeti stádiumban levő elváltozások ne fejlődjenek tovább, a betegségek megelőzéséért kell tenni. Ezt a munkát az egészségügyi szakemberek képtelenek elvégezni, már csak azért is, mert gyakorlatilag minden gyerek veszélyeztetett. A szülőkön, a pedagógusokon múlik, egészséges életmódot biztosítanak-e a gyermekek számára. A láb- és gerincdeformitások kifejlődésében fontos szerepe lehet a nem megfelelő lábbelinek, különösen a sokat igénybevett váltócipőnek. A váltócipővel kapcsolatos óhajokat az egyik édesanya így fogalmazta meg: „Jó lenne, h^ a számozásitól függően egységes típus lenne forgalomban, hasonlóan az iskolaköpenyekhez”. Ez az álom úgy tűnik, valóra válhat. A martfűi Tisza Cipőgyár a BNV-n bemutatja az egységes (de különböző színű, díszítésű) váltócipőt. Hamarosan a Vöröskereszt megyei vezetősége kezdeményezésére tanácskozást rendeznek Szolnokon a lábstatikai rendellenességekről és a gerincdeformitásokról. A -tanácskozáson. amelyre, pedagógusokat, óvónőket, iskola-' védőnőket, gyógytornászokat, iskolaorvosokat, szülői munkaközösségek vezetőit hívtak meg. részt vesznek a Tisza Cipőgyár szakemberei és a híres kecskeméti csoport tagjai is. P. E. Változások a munkaeröfronton Válogató vállalatok Az 1985-ös esztendőt új, módosult szabályozó rend^ szerrel kezdte meg gazdaságunk. A változások hatása jól lemérhető — többek között — a vállalatok munkaerő-gazdálkodásában. Megszűnt a bérszínvonal korábbi igen erős korlátozó hatása, és a gazdálkodó szervezetek, kilendülve a bérszínvonal-gazdálkodás által meghatározott kényszerpályáról, ésszerűbben gondolkodhatnak létszámkérdés" ben is. Ábel Józseffel, a Szolnok Megyei Tanács VB. munkaügyi osztályának vezetőjével, a megye képzeletbeli, munkaerőtérképét próbáltuk megrajzolni beszélgetésünkben. — Milyen ma Szolnok megye munkaerőhelyzete? — A megye teljes népessége, a legfrissebb adatok szerint, 438 ezer 300. s ebből munkaképes korú hozzávetőleg 245 ezer. Csökken a népességünk. A munkaképes korban lévők közül 196 ezren állnak munkaviszony-, ban. A férfiaknak 87,9, a nőknek 66,6 százaléka. A (férfiak aránya közel meg-t egyezik az országos adattal, míg a nőiké alacsonyabb annál. Általában elmondhatjuk. hogy megyei szinten biztosított a foglalkoztatás, területenként viszont , ettől eltérhet a helyzet. Néhány részén a megyének munkaerőfelesleg van. Ez most még nggy részt szezonális jellegű. Két helyet említenék eb eősorban. Tiszafüred környékét, valamint a Tiszazug térségét. E munkaerő-túlkínálat lekötése gondot jelent. Egyébként tíz-tizenöt évvel ezelőtt megyei szinten is Sokkal hosszabb volt a helyzet Azóta azonban az ipartelepítések, a termelő- szövetkezetek fellendülői melléküzemágai, a megélénkülő kisipari tevékenység, s más munkahelyteremtő folyamatok pozitívan hatottak foglalkoztatási helyzetünkre Szakembereket keresnek — Az új jövedelemszabályozási rendszer milyen konkrét folyamatokat indított el, milyen változásokat hozott a munkaerővel való gazdálkodásiban? Észlelhe- tők-e már a hatásai? — Nemcsak az év elejétől, hanem már az élhnúlt év őszétől megfigyeltük, hogy a vállalatok sokkal megfontoltabb, alaposabb létszámgazdálkodásra váltottak át. Ezt mi úgy észleltük először, hogy csökkent a jelzett létszámigény, sokkal kevesebb munkaerő közvetítését kérték. A gazdálkodó szervezetek többsége felmérte saját létszámhelyzetét, és elvégezte a szükséges módosításokat. Ez pedig a belső átcsoportosítások mellett azt jelentette, hogy a megye több vállalatánál létszám szabadult fel. Ezen kívül még egy nagyon fontos folyamat is megfigyelhető; Egyre inkább a szakképzett, hosszú távon is számításba Támogatás az — Az elmúlt időszakban született néhány olyan, kor-, mányzati szintű intézkedés, amely a viszonylagos egyensúly megőrzését szolgálja: ,1983-ban például létrehozták a munkaerőszolgálati irodákat. Ezek, így a szolnoki iroda is, szolgáltató jelleggel próbálják „összehozni” a munkaerőt kereső cégeket, és az elhelyezkedésre váró munkavállalókat. Tevékenységükre az új helyzetben! fokozott szükség van. A má-l sik fontos intézkedés az átképzési támogatás intézményesítése volt. Ennek a lényege az, hogy ha ?gy területen munkaerő szabadul fel, s azt akár vállalaton belül, akár más vállalathoz úgy csoportosítják át. hogy az új munka betanulása a dolgozóknak jövedelem-kieséssel jár, akkor a különbözet a dolgozónak kifizethető, s azt a vállalat, a mi állás- foglalásunk alapján, visszakaphatja. Ez a kedvezmény, amely egyébként az átképzés időtartamára folyósítható, azt a célt szolgálja, hogy az új munkakörbe kerülő dol-| gozót ne érje anyagi hát-' rány, s a munkaerő átrendeződése zökkenőmentes legyen. Végül természetesen; ennek az eszközrendszernek a része, a megyénkben ki-' sérleti jelleggel bevezetésre' kerülő közmunka is. Ennek részletei, éppen kísérleti jellege miatt, még pontosan nem tisztázottak. Egy azonban máris biztos: a közmunkán való foglalkoztatás nem jelenthet végleges és megnyugtató megoldást, csupán kisegítő eszköz lehet. vehető dolgozókat keresik, illetve tartják meg a gazdálkodó szervezetek, s mind nehezebb elhelyezkedniük a szakképzettséggel nem rendelkezőknek, illetve a különböző negatív kategóriák-, ba tartozó munkavállalóknak: a „vándormadaraknak”, a kilépett bejegyzéssel távozóknak. Igényeseb-, bek lettek, s mondhatni, válogatnak a vállalatok. Sajnálatos. hogy nehezebb lett a megváltozott munkaképességűek, és az általánős iskolát be nem fejezett fiata; lók munkavállalása is. Jelenleg számszerűen még nem nőtt jelentősen az elhelyezkedésre várók száma, viszont erre reálisan számítanunk lehet... — Milyen módon segíthetik azt, hogy a mostani állapot ne romoljon tovább jelentősen, s a munkaerő átáramlása biztosítva legyei azokra a helyekre, ahol hatékonyan foglalkoztathatók? átképzéshez — A rendelkezésre állói adatok és inf^mációk alapi ján, kérem, készítsen munkaerő-prognózist az előttünk álló időszak főbb megyei1 tendenciáiról! — Várható, hogy a hetedik ötéves terv időszakában ugyanezen a szinten marad a foglalkoztatottak száma. Ezen belül azonban a termelő ágazatok munkaerő létszáma tovább csökken, míg a nem termelő ágazatokban, valamint az infrastrukturális jellegű tevékenységi körökben,. mújnt például a közlekedés, a víz. gazdálkodás, útépítés, bizonyos növekedés várható, részben már meglévő, részben később kialakuló igények miatt. A cél továbbra is a teljes és hatékony foglalkoztatás, s ahhoz, hogy e kettős követelmény együtt valósulhasson meg, felgyor sül a munkaerő átcsoportosulása. A vállalatok még takarékosabb létszámgazdálkodásra kényszerülnek. Szeretnénk azonban elérni, hogy ez ne automatikusain létszámcsökkentéssel való-i süljön meg, hanem ahol le-! hetőség nyílik, ott termelés-! bővítéssel, a profil szélesítésével. A- kisebb települések helyzete továbbra is sajátos! lesz. Dolgozó lakosságuk jelentős része, a mostanihoz hasonlóan, ingázásra kény-i szerül. Községeink döntő többségében biztosítható lesz g foglalkoztatás, ahol viszont nem, ott a jövőben isi a más településen — lehetőleg elfogadható távolságon ibeilül — való munkába állás a megoldás. L Murányi László Házépítők boltja nyílt Mezőtúron
