Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

1985. SZEPTEMBER 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok megyébe látogatott Somogyi László építésügyi- városfejlesztési miniszter és Szlamenloky István, a Szövosz elnöke A házépítők boltja megnyitásának ünnepi percei. Balról jobbra: Móricz Béla, a mezőtúri városi pártbizottság első titkára, Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizott­ságának első titkára, Somogyi László miniszter, Szlame- nirky István, a Szövosz elnöke, Szabó Tivadar Eptek-igaz- gató, Papp János, a városi tanács elnöke és Balog Jenő Áfész elnök (TKL) Tegnap a kora délelőtti óráikban Szolnokra érkezett Somogyi László építésügyi- ,városfejlesztési miniszter és Szlamenicky István, a ßzövosz elnöke. A megyei pártbizottság székházában Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságá­nak első titkára fogadta a minisztert és a Szövosz el­nökét. A megbeszélés témá­ja az építőanyag-ellátás 's a lakásépítés volt. A találko­zón jelen volt Simon Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára. A miniszter, valamint c Szövosz elnöke és a kísére­tükben lévő szakemberek ezután Majoros Károlyn i.c, a megyei pártbizottság e' ú titkárának, Mohácsi Ottó nak, a megyei tanács elnö­kének és Simon Józsefnek, a (megyei pártbizottság titká. rának társaságában Mező­túrra utaztak. A városi ta­nács székházában találkoz­tak Móricz Bélával. a városi pártbizottság első tit­kárával és Papp János ta­nácselnökkel. majd 11 óra­kor a Dózsa György úton részt vettek • a Házépítők boltjának avatásán. A boltot a Mezőtúri Afész és az Éptek Vállalat létesítette, a közeli gazdák boltja és a bútoráruház szomszédságá­ban rendezték be a 'korábbi háztartási bolt rekonstruk­ciójával, minimális építési­fejlesztéssel. Zárt eladótere 260 négyzetméter, van fe­dett raktára és szabadtéri telepe a városon kívül, ahol az úgynevezett nagydarabos építési anyagok szerezhetők be. Nyitó árukészlete mint­egy 15 millió forint értékű, S». nem véletlenül volt sok várakozó a nyitás órájában: víz-, gáz- és villany vezetés­hez szükséges szerelvények, kazánok, radiátorok, cső­áruk, ajtók, ablakok, elek tromos kábelek, fürdőszoba­berendezések és szerszámok, egyéb építési anyagok vár­ták a vásárlókat. A bolt kü­lönben az országban a 24., a rftegyében pedig Szolnok után a második az Éptek Vállalat közös üzemeltetésé­ben. Az avatáson megjelente­két Balog Jenő áfész-elnök köszöntötte, majd Papp Já­nos tanácselnök mondott rövid beszédet. —y örülünk, hogy Mezőtúr városában a magánerős la­kásépítési program és az építő kisiparosok ellátásához az Éptek Vállalat és a Me­zőtúr és Vidéke Áfész kiala-, kította a házépítők boltját. Mezőtúron valósult meg a megyéiben először, hogy a városközpontban, egymáshoz közeli üzletekben vásárol­hatók meg a háztáji gazda­ságokhoz, a lakásépítéshez és a lakásberendezéshez szükséges áruk. Papp János ezután meg­nyitotta a boltot, amelyet el­sők között tekintett meg Majoros Károly, Somogyi László, Mohácsi Ottó és Szlamenicky István. Délután a vendégek a vá­ros vezetőinek társaságában először a Fazekasok Népmű­vészeti és Háziipari Szövet­kezetébe érkeztek, ahol F. Kiss Gábor elnök bemutatta az üzemet, s elismeréssel hallgatták, hogy a túriak szövetkezete szép termékei mellett két Népművészet Mestere és öt Népi Iparmű­vész munkatárssal dicseked­het. A látogatás a mezőtúri téglagyárban fejeződött be, ahol Holckneeht Gyula, az Alföldi Téglaipari Vállalat igazgatója és Mészáros Ba­lázs gyárvezető kalauzolta a vendégeket. Somogyi László elmondta, hogy ez a gyár és terméke is világszínvonalú- - s erre joggal büszkék lehet­nek a mezőtúriak. — s.i — Köszöntés Tegnap a megyei pártbi­zottságon 75. születésnapja alkalmából köszöntötték a Mezőtúron élő Boros Zsig- mondot, a munkásmozgalom régi harcosát, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitünte­tettjét. A megyei pártbizott­ság köszöntőlevelét és aján­dékát Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára adta' át. Lengyel vendégek Jászberényben Tegnap Jászberénybe láto­gattak a Lengyel Kulturális és Tájékoztató Központ kép­viselői. A vendégeket, Woj- ciech Salapskit a Lengyel Népköztársaság Nagykövetsé­gének első titkárát, a Len­gyel Tájékoztató és Kulturá­lis Központ helyettes igaz­gatóját, Zdzislaw Lucinski nagykövetségi tanácsost és Andrzej Adam Kalinowski újságírót a Trybuna Ludu munkatársát Pádárné Kiss Éva, a HNF városi bizottsá­gának titkára fogadta. Tájékoztatta a vendégeket a Jászság lakóinak életéről, a párt-, a társadalmi és a gaz­dasági munkában elért ered­ményeiből, a népfrontvá­lasztások előkészületeiről. Ez­után rövid városnézés közben megtekintették a Jász Mú­zeumot. Ebéd után a Műszer­ipari Szövetkezetbe látogat­tak a vendégek, jpajd 3 óra­kor a Helyőrségi Művelődési Otthonban barátsági gyűlé­sén vettek részt, ahol Zdzis­law Lucinski a lengyel—ma­gyar kapcsolatokról és hazája jelenlegi helyzetéről tájé­koztatta a jelenlevőket. A barátsági gyűlés után Woj- ciech Salapski megnyitotta a Lengyel szecesszió című ki­állítást. Hamarosan tanácskoznak a szakemberek Országos rövidfilmszemle Szolnokon Váltócipőt váltunk? (Folytatás az 1. oldalról.) bér 23-tól. Tiszaigaron, az Általános Művelődési Köz­pontban a Karcagi fazekas­ság című kiállítást, illetve Gazdagné Molnár Erzsébet fazekas kamaratárlatát lát­hatja a közönség a képzőmű­vészeti világhét idején. Tö- rökszentmiklóson, a Művelő­dési Központ Galériájában Bartha István keramikus munkáiból rendeznek kiállí­tást ez idő alatt. A városla­kói a tulajdonukban levó képzőművészeti alkotásokat mutatják be Túrkevén, a Művelődési Házban szeptem­ber 20. és 29. között. Karca­gon, a Déryné Művelődési Központban Bráda Tibor festőművész munkáit tekint­hetik meg az érdeklődők a világhét alkalmából, a kun- hegyesi művelődési központ­ban pedig a kisújszállási kép­zőművészeti stúdió alkotói mutatkoznak be- Hadnagy Csaba festőművész munkái­ból Kisújszálláson, a József Attila Művelődési Házban nyílik kiállítás szeptember 23-án. Kunszentmártonban, a tanács nagytermében Papi Lajos szobrászművész kiállí­tása várja az érdeklődőket szeptemberben. Gy. Riba Já­nos volt jászberényi festő­művész gyűjteményes kiál­lításával — szeptember 24- én, a Déryné Művelődési Központban — kezdődik a képzőművészeti világhét jász­sági rendezvénysorozata. A kiállítások mellett azonban nem csupán a Jászságban, de a megye csaknem valameny- nyi településén tartanak képzőművészeti ismeretter­jesztő előadásokat, könyvki- állításokat. rendhagyó órá­kat, művész-közönség talál­kozókat, filmvetítéseket és különböző foglalkozásokat. „Szükséges lenne elfogad­ható árú váltócipőt forga­lomba hozni. Sajnos a bol­tokban nincs választék”. „Jó lenne, ha mindig vá­laszthatnánk olyat, ami a gyermek lábának a legegész­ségesebb”. „Az üzletekben nem lehet váltócipőt kapni, ha a szan­dál tönkremegy, télen egy­szerűen lehetetlen pótolni. Marad a papucs vagy a tor­nacipő”. — íme néhány vá­lasz azok közül, amelyet a szülők egy kérdőív iskolai váltócipővel kapcsolatos kér­désére adtak. A kérdőívet Losonczi Zol­tánná pedagógus, a megyei Köjál gyermek- és ifjúság­egészségügyi osztályának munkatársa készítette, és jut­tatta el — kollégái segítsé­gével — ezerkétszáz általá­nos iskolás gyermek szülei­nek. A kérdések több téma köré csoportosulnak (például ét­kezés az iskolában, otthon; a gyerek szabadidejének eltöl­tése, különórák, stb.), ame­lyek mind a tanulók egész­ségével, helyes életmódjával kapcsolatosak. A kérdőív egyik része — hat kérdés — foglalkozik a váltócipő prob­lémájával. Köztudomású, hogy az ál­talános iskolák többségében, amikor a gyerek reggel be­lép az épületbe, leveszi utcai cipőjét, váltócipőt húz a lá­bára, s többnyire azt hordja egész nap. De hogyan is találkozott Losoncziné a váltócipő gond­jával? Előadást. tartott (más témáról) pedagógusoknak, és utána az egyik tanárnő föl­állt, elmondta a tapasztala­tait, és azt, hogy jó lenne, ha valaki(k) foglalkozná(nak) e problémával. így került a kérdőívbe a váltócipő, témá­ja. Mint a fent idézett szülői válaszokból (és a boltokban a keresgélésből) kiderült, nincs kifejezetten e célra gyártott lábbeli. Ha valaki megnézi, mit viselnek iskolásaink vál­tócipő gyanánt, igen siral­mas kép tárul elé. Legtöbb gyerek a nyáron hordott, el­használt, kitaposott szandál- jábán jár, mások tornacipő­ben, ami gumitalpa és zárt­sága miatt egészségtelen. S hogy mennyire fontos a jó váltócipő, azt a szülők vála­szai bizonyítják. Az „ön sze­rint tanítási napokon körül­belül hány órán, át viseli a váltócipőt gyermeke?” kér­désre a legtöbben 5—6, 7—8 órát írtak. Azt már tudjuk ( a gya­korlatból), hogy milyen a rossz váltócipő, de vajon mi­lyen a jó? Mivel az utóbbi­ból egyelőre nem tudunk pél­dányt fölmutatni, íme né­hány az elvekből: Megfelelő méretű legyen, álló helyzet­ben a lábujjak ne érintkez­zenek a cipő végével, a talpa puha, hajlékony, a láb elülső része megfelelően ívelt le­gyen. Ügyeljünk a kellő gya­koriságú cipőcserére, és ne adjuk a gyerekre, ha már el­kopott, deformálódott. Ezeket a szempontokat egyébként az országos hírű kecskeméti szakemberek (or­topéd szakorvosok, gyógytor­nászok, óvónők, stb.) állítot­ták össze. A szomszéd me­gyebeliek évek óta lelkesen, fáradhatatlanul dolgoznak, szűréseket, kísérleteket vé­geznek, gondozzák a rászoru­ló gyerekeket, hogy megelőz­zék a lábstatikai rendelle­nességeket, ia gerincdefor­mitásokat. Adataik szerint Ami a legegészségesebb Válaszok egy kérdőívre Bemutató a BNY-n a lúdtalp már az óvodás ko­rúaknái is 40—50 százalékos arányban fordul elő, a ha­nyag testtartás pedig az ál­talános iskolás korú gyerme­kek 30—40 százalékánál ész­lelhető. Hogy e kezdeti stádiumban levő elváltozások ne fejlőd­jenek tovább, a betegségek megelőzéséért kell tenni. Ezt a munkát az egészségügyi szakemberek képtelenek el­végezni, már csak azért is, mert gyakorlatilag minden gyerek veszélyeztetett. A szü­lőkön, a pedagógusokon mú­lik, egészséges életmódot biz­tosítanak-e a gyermekek szá­mára. A láb- és gerincdeformitá­sok kifejlődésében fontos sze­repe lehet a nem megfelelő lábbelinek, különösen a so­kat igénybevett váltócipőnek. A váltócipővel kapcsolatos óhajokat az egyik édesanya így fogalmazta meg: „Jó lenne, h^ a számozás­itól függően egységes típus lenne forgalomban, hason­lóan az iskolaköpenyekhez”. Ez az álom úgy tűnik, va­lóra válhat. A martfűi Tisza Cipőgyár a BNV-n bemutat­ja az egységes (de különböző színű, díszítésű) váltócipőt. Hamarosan a Vöröskereszt megyei vezetősége kezdemé­nyezésére tanácskozást ren­deznek Szolnokon a lábstati­kai rendellenességekről és a gerincdeformitásokról. A -ta­nácskozáson. amelyre, peda­gógusokat, óvónőket, iskola-' védőnőket, gyógytornászokat, iskolaorvosokat, szülői mun­kaközösségek vezetőit hívtak meg. részt vesznek a Tisza Cipőgyár szakemberei és a híres kecskeméti csoport tag­jai is. P. E. Változások a munkaeröfronton Válogató vállalatok Az 1985-ös esztendőt új, módosult szabályozó rend^ szerrel kezdte meg gazdasá­gunk. A változások hatása jól lemérhető — többek kö­zött — a vállalatok munka­erő-gazdálkodásában. Meg­szűnt a bérszínvonal koráb­bi igen erős korlátozó hatá­sa, és a gazdálkodó szerve­zetek, kilendülve a bérszín­vonal-gazdálkodás által meghatározott kényszerpá­lyáról, ésszerűbben gon­dolkodhatnak létszámkérdés" ben is. Ábel Józseffel, a Szolnok Megyei Tanács VB. munkaügyi osztályának ve­zetőjével, a megye képze­letbeli, munkaerőtérképét próbáltuk megrajzolni be­szélgetésünkben. — Milyen ma Szolnok me­gye munkaerőhelyzete? — A megye teljes népes­sége, a legfrissebb adatok szerint, 438 ezer 300. s eb­ből munkaképes korú hoz­závetőleg 245 ezer. Csökken a népességünk. A munkaké­pes korban lévők közül 196 ezren állnak munkaviszony-, ban. A férfiaknak 87,9, a nőknek 66,6 százaléka. A (férfiak aránya közel meg-t egyezik az országos adattal, míg a nőiké alacsonyabb an­nál. Általában elmondhat­juk. hogy megyei szinten biztosított a foglalkoztatás, területenként viszont , ettől eltérhet a helyzet. Néhány részén a megyének munka­erőfelesleg van. Ez most még nggy részt szezonális jelle­gű. Két helyet említenék eb eősorban. Tiszafüred kör­nyékét, valamint a Tiszazug térségét. E munkaerő-túlkí­nálat lekötése gondot je­lent. Egyébként tíz-tizenöt évvel ezelőtt megyei szinten is Sokkal hosszabb volt a helyzet Azóta azonban az ipartelepítések, a termelő- szövetkezetek fellendülői melléküzemágai, a megélén­külő kisipari tevékenység, s más munkahelyteremtő fo­lyamatok pozitívan hatottak foglalkoztatási helyzetünkre Szakembereket keresnek — Az új jövedelemszabá­lyozási rendszer milyen konkrét folyamatokat indí­tott el, milyen változásokat hozott a munkaerővel való gazdálkodásiban? Észlelhe- tők-e már a hatásai? — Nemcsak az év elejétől, hanem már az élhnúlt év őszétől megfigyeltük, hogy a vállalatok sokkal megfontol­tabb, alaposabb létszámgaz­dálkodásra váltottak át. Ezt mi úgy észleltük először, hogy csökkent a jelzett lét­számigény, sokkal kevesebb munkaerő közvetítését kér­ték. A gazdálkodó szerveze­tek többsége felmérte saját létszámhelyzetét, és elvé­gezte a szükséges módosítá­sokat. Ez pedig a belső át­csoportosítások mellett azt jelentette, hogy a megye több vállalatánál létszám szabadult fel. Ezen kívül még egy nagyon fontos fo­lyamat is megfigyelhető; Egyre inkább a szakképzett, hosszú távon is számításba Támogatás az — Az elmúlt időszakban született néhány olyan, kor-, mányzati szintű intézkedés, amely a viszonylagos egyen­súly megőrzését szolgálja: ,1983-ban például létrehozták a munkaerőszolgálati irodá­kat. Ezek, így a szolnoki iroda is, szolgáltató jelleggel próbálják „összehozni” a munkaerőt kereső cégeket, és az elhelyezkedésre váró munkavállalókat. Tevékeny­ségükre az új helyzetben! fokozott szükség van. A má-l sik fontos intézkedés az át­képzési támogatás intézmé­nyesítése volt. Ennek a lé­nyege az, hogy ha ?gy terü­leten munkaerő szabadul fel, s azt akár vállalaton belül, akár más vállalathoz úgy csoportosítják át. hogy az új munka betanulása a dolgozóknak jövedelem-kie­séssel jár, akkor a különbö­zet a dolgozónak kifizethető, s azt a vállalat, a mi állás- foglalásunk alapján, vissza­kaphatja. Ez a kedvezmény, amely egyébként az átképzés időtartamára folyósítható, azt a célt szolgálja, hogy az új munkakörbe kerülő dol-| gozót ne érje anyagi hát-' rány, s a munkaerő átrende­ződése zökkenőmentes le­gyen. Végül természetesen; ennek az eszközrendszernek a része, a megyénkben ki-' sérleti jelleggel bevezetésre' kerülő közmunka is. Ennek részletei, éppen kísérleti jel­lege miatt, még pontosan nem tisztázottak. Egy azon­ban máris biztos: a közmun­kán való foglalkoztatás nem jelenthet végleges és meg­nyugtató megoldást, csupán kisegítő eszköz lehet. vehető dolgozókat keresik, illetve tartják meg a gazdál­kodó szervezetek, s mind nehezebb elhelyezkedniük a szakképzettséggel nem ren­delkezőknek, illetve a kü­lönböző negatív kategóriák-, ba tartozó munkavállalók­nak: a „vándormadarak­nak”, a kilépett bejegyzés­sel távozóknak. Igényeseb-, bek lettek, s mondhatni, vá­logatnak a vállalatok. Saj­nálatos. hogy nehezebb lett a megváltozott munkaképes­ségűek, és az általánős is­kolát be nem fejezett fiata; lók munkavállalása is. Je­lenleg számszerűen még nem nőtt jelentősen az el­helyezkedésre várók szá­ma, viszont erre reálisan számítanunk lehet... — Milyen módon segíthe­tik azt, hogy a mostani ál­lapot ne romoljon tovább jelentősen, s a munkaerő átáramlása biztosítva legyei azokra a helyekre, ahol ha­tékonyan foglalkoztathatók? átképzéshez — A rendelkezésre állói adatok és inf^mációk alapi ján, kérem, készítsen mun­kaerő-prognózist az előttünk álló időszak főbb megyei1 tendenciáiról! — Várható, hogy a hete­dik ötéves terv időszakában ugyanezen a szinten marad a foglalkoztatottak száma. Ezen belül azonban a ter­melő ágazatok munkaerő létszáma tovább csökken, míg a nem termelő ágaza­tokban, valamint az infra­strukturális jellegű tevé­kenységi körökben,. mújnt például a közlekedés, a víz. gazdálkodás, útépítés, bizo­nyos növekedés várható, részben már meglévő, rész­ben később kialakuló igé­nyek miatt. A cél továbbra is a teljes és hatékony fog­lalkoztatás, s ahhoz, hogy e kettős követelmény együtt valósulhasson meg, felgyor sül a munkaerő átcsoporto­sulása. A vállalatok még ta­karékosabb létszámgazdál­kodásra kényszerülnek. Sze­retnénk azonban elérni, hogy ez ne automatikusain létszámcsökkentéssel való-i süljön meg, hanem ahol le-! hetőség nyílik, ott termelés-! bővítéssel, a profil szélesíté­sével. A- kisebb települések helyzete továbbra is sajátos! lesz. Dolgozó lakosságuk je­lentős része, a mostanihoz hasonlóan, ingázásra kény-i szerül. Községeink döntő többségében biztosítható lesz g foglalkoztatás, ahol vi­szont nem, ott a jövőben isi a más településen — lehető­leg elfogadható távolságon ibeilül — való munkába állás a megoldás. L Murányi László Házépítők boltja nyílt Mezőtúron

Next

/
Thumbnails
Contents