Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-03 / 206. szám
1985. SZEPTEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszíni ivóvíztartályok is készülnek a kunhegyesi Vízgépészeti Vállalatnál. A tartályokat a nyírségi falvakba telepítik Melléküzemágak a jászságI tsz-ekben Az a bizonyos harmadik láb Velük gyarapodik a gazdaság, a település, a tagság Két évtizede még rosszallóan nézték azt a téeszt, amelyik melléküzemágat lé* tesített. Gazdálkodjon csak a földeken és hizlalja a disznókat, marhákat. Ha jól akarja csinálni van munkája bőven, és hagyja az ipart másokra. A jászsági mezőgazdasági nagyüzemekben is voltak kezdeményezések a „tilalmas” időben, de a többség a „zöld jelzés” után is lassan indult el a járható úton. Eltelt néhány év, mire észbe A körülmények és a gazdasági számítások az elmúlt években parancsolóan meghatározták a teendőket. Ilyen volt a szakképzetlen női munkaerő foglalkoztatása. Ez ugyan tanácsi feladat, de a falu legnagyobb, vagy éppen egyedüli gazdasági egysége nem vonhatta ki magát alóla. A gépesítés növelése következetek fejlesztési forrásai, ben is szabadult fel munkaerő, az itt dolgozóknak továbbra is kenyeret kellett adni. A melléküzemágak létesítésével csökkent az ingázók száma, növekedtek a szövetkezet fejlesztési forrásai, több jutott a tagoknak, többet kapott a falu is. Közvetlenül is hasznot húzott a község a tsz gyarapodásából, mert üzletek nyíltak, javult az ellátás, a szolgáltatás, megkezdődött az iparosítás. A Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz az elsók között bővítette a tevékenységét. Építési részleget szervezett, majd 1973-tól a Martfűi Tisza Cipőgyárral alakított ki — Be kell vallani, hogy csupán az alaptevékenységből nem élnénk meg — mondja Mészáros Ferenc elnök. — Hat évvel ezelőtt a hiteltörlesztés és más okok miatt válságos helyzetbe kerültünk. A létszám csökkent százhetvenre, nem volt, aki a 3600 hektárt megművelje. Az alaptevékenységünk nem húzott volna ki a bajból, fii üzem indításához pedig hiányzott a pénzünk. Előtör fejlesztettük a lakatosüzemet, majd az építőipari részleget, ötmillió forint befektetéssel tornáztuk fel magunkat szinte a nulláról a 90 millióra. — Ezek után mi maradt a tsz-ből? — Elsőrendű feladatunk továbbra is a föld megművelése. Betakarításkor, ha kell. átcsoportosítjuk a dolgozókat is. Kényszerből vettünk ilyen nagy terhet a vállunkra. és bár jól jövedelmez, szívesen visszaadnánk, ha a mezőgazdaságunk megkaptak az illetékesek, de azután egyre-másra alakultak — a növénytermesztés, az állattenyésztés mellett biztos jövedelmet adó — melléküzemágak, a lendület azóta sem állt meg. Az össztevé- kenységhez viszonyított alap- tevékenységen kívüli termelés öt évvel ezelőtt a Jászság 16 téeszében és az állami gazdaságban 26,4 százalék volt, tavaly ez az arány már 38,7 százalék. Igaz, még ez sem éri el a 42 százalékos megyei átlagot. együttműködést. Az ötszázhetven dolgozót foglalkoztató cipőüzemben ma már 3 millió pár cipő készül, a szabástól a csomagolásig — Magyarország teljes torna-, tenisz- és kjsmamacipő-igé- nye. Ilyen nagy tételnél érdemes tovább lépni, a következő években a dobozok gyártását és a cipők országos terítését is szeretnék megoldani, pedig az éves árbevétel több, mint a felét már így sem a mezőgazdaságban állítják elő. A Jászberényi Lenin Tsz* ben 61,8 százalék az alaptevékenységen kívüli árbevétel. (Legtöbb a Jászságban.) A mezőgazdaságból származó bevételeket a 90 millió forint termelési értéket előállító építőipar is meghaladja, amit még kiegészít az ipari, a kereskedelmi és egyéb bevétel. A 3 ágazatból álló építőipari részleg azonban nemhogy elnyomná, hanem inkább felkarolja a növénytermesztő és állattenyésztő ágazatot. állna a saját lábán. Az építőipar nélkül azonban erre nem képes, még akkor sem. ha most már megközelítőleg azonos a nyereségszint a két területen. A hasonló nagyságú Jász- iákóhalmi Béke Tsz-ben nem így gondolkodnak. Az összes termelésüknek csak az egyötödét állítják elő az ala£* tevékenységen kívül (a legkisebb a Jászságban), öt évvel ezelőtt is a rangsor legvégén álltak. Székely Zoltán főkönyvelő így indokol: — Jászberény elszívó hatása miatt nem volt foglalkoztatási gond a faluban, ezen kívül két ipari szövetkezet működik Jákóhalmán és sok a kisiparos is. Nem indokolta semmi, hogy magunkra erőszakoljunk egy kétes vállalkozást. Így is a négyszeresére nőtt a mellék- tevékenységünk 4 év alatt. A kertészetben felszabadult asszonyok foglalkoztatására alakítottunk egy kesztyűüzemet ’83-ban, ahol tizenöten dolgoznak. Van egy központifűtés-szerelő, egy építőipari részlegünk, és üzemi konyhánk. Jelentős bővítést nem tervezünk a későbbiekben sem. ök tudják. És biztosan igazuk van, ha arra gondolunk, hogy nem csábították el a jó képességű szakmunkásokat a Hűtgépgyárból, ahol 1 millió forintot termel egy dolgozó évenként, míg a tsz-ben mindössze néhány 100 ezret. Rossz előkészítés, vagy a piaci helyzet változása miatt nem zárnak kaput, nem sértenek bizonylati rendet, jogszabályt, nem házalnak kivitelezői munkáért sem a környékben a beruházási stop idején, mint mások. Érdemes azonban figyelembe venni azt is, hogy Jákóhalmán az elmúlt aszályos évben a nyereség az árbevétel 6 százaléka volt, míg az alaptevékenységen kívüli ágazatoknál 14. Legjelentősebb a kereskedelem A jászberényi városi párt- bizottság gazdasági és szövetkezetpolitikai munkabizottságának az elmúlt hetekben készült felmérése szerint a 17 nagyüzem a múlt évben 1,5 milliárd forint árbevételt ért el eredeti feladata mellett — kétszer annyit, mint 1980-ban. Emellett természetesen egy talpalatnyi föld se maradt parlagon, a terméseredmények, a tej- és húshozamok pedig növekedtek. A mezőgazdaságban foglalkoztatott 9 ezer dolgozó 3,9 milliárd árbevételével szemben kedvezőbb a kétezerkétszáz alaptevékenységen kívüli dolgozó termelése. Legjelentősebb a téeszek, nél a kereskedelem (825 millió) ide sorolják a saját termelésű és feldolgozású tét-, mékek forgalmazása mellett a háztáji gazdaságokból felvásárolt jószágok, termények értékesítését is. Évek során több vállalattal építettek ki gyümölcsöző együttműködést (Tisza Cipő, Mezőgép, Cipőipari Vállalat, Vörös Október Férfiruhagyár, Kőbányai Sör_ gyár, Autóker), saját erőből is üzemeltetnek nyereséges ágazatokat (kalapüzem, téglagyár, építőipari részlegek, húsüzemek). Melléküzemágra tehát mindaddig szükség lesz, amíg ott elegendő jövedelem keletkezik, segíti, de legalábbis nem akadályozza a megváltozott paraszti munkát. A gyakorlat szerint kiegészítik egymást, előbbre viszik az iparszerű termelés meghonosítását a mezőgazdaságban, és kedvezően alakítják a falu életét. Lukácsi Pál Hárommillió pár cipő Segít az építőipar Magtárban a kenyérnek való Mennyi gabonánk lesz? Ha esik az eső, az a baj, ha elkerüli a határt, azért méltatlankodik az agronó- mus. Sokan így foglalják össze a mezőgazdasági szakemberek és az időjárás kapcsolatát. Tagadhatatlan, némi igazságuk van az ekképpen. vélekedőknek is. mert az agronómusok előszeretettel érvelnek az időjárás kedvezőtlen hatásával, kiváltképpen akkor, ha a gyengébb eredményekről kell elszámolni uk. De meg kell védeni a szakembereket is: az időjárás valóban számottevő tényezője a mezőgazdasági termelésnek. Maradjunk csak a mostani példánál. Az elmúlt őszön kedvezett az időjárás a búza vetésének, hamar kibújtak a földből a növények, s a tél kezdetére megerősödtek A januári kemény hideget már nélkülözték volna, szerencsére a hó betakarta a vetéseket. így nagyobb károsodás nélkül kitedeltek. Tavasszal elégedetten szemlélték a határt a szakemberek, s még a későbbi hűvös idő is kedvezett a kalászosoknak. Sokan mondták: minden eddiginél nagyobb termés várható az idén. Az időjárás előbb tehát reményeket ébresztett, majd váratlanul szertefoszlatta a bizakodást. A júniusi esők után 30 ezer hektár 'kalászos víz alá került, s kipusztult, a lábon állókban terjedtek a gombabetegségek, megjelentek a kártevők, megteltek ugyan a kalászok, de mint aratáskor kiderült, keveset nyomnak a szemek a mázsán. A betakarítást követő elszámolás végeredménye ugyan csak szeptember végén válik közismertté, de a gazdaságok jelzései szerint már most megbecsülhető a termés. Eszerint a rekordról le kellett mondaniuk a szakembereknek, s országos átlagban csak a tervezett — 4,9 tonna hektáronként — termésre számíthatnák. A kukoricatermesztésben még cifrább a helyzet. Ott nemcsak az időjárással ingadozik a termés, hanem a közgazdasági szabályozást követő termelői kedvvel is. Az már a májusi statisztikából nyilvánvalóvá vált, hogy a tervezettnél 90 ezer hektárral (kisebb területen vetették el a kukoricát a gazdaságok- A vártnál nagyobb termés ugyan pótolhatná a területcsökkenésiből származó kiesést, de ehhez elsősorban az időjárás segíthetné a termelőket. Ilyenkor még kockázatos dolog becslésekbe bocsátkozni, hiszen a kukorica nagyabb része két hónapot tölt a szabadiban, ennyi idő alatt pedig sok minden érheti a termést. Kutatók és gyakorló szakemberek szorgalmának következménye, hogy évről évre nagyobb a gabonatermés. 1961—65 között évi átlagban 6,6 millió tonna gabona termett az országban, tavaly pedig már 15,7 millió tonna. Látványos a fejlődés, ugyanakkor Magyarország időjárása alig változott ily mértékben. Megváltoztak viszont a termelés feltételei, amelyek lehetővé tették, hogy gazdagabb termést adjon a föld. Mindenekelőtt a talaj termőképessége javult a gazdálkodó ember keze nyomán. A hatvanas években kevesebb, mint ötven kilogramm műtrágya-hatóanyagot szórtak a gabonaföldekre, kizsarolván a talajt. Napjainkban 300—400 kilogramm hatóanyag ..haitja” a növényeket. A termelés növelésiének másik, nélkülözhetetlen feltétele volt, hogy a köztermesztésben lévő fajták és hibridek termőképessége javult. Jelenleg 23 búzafajta és 40 kukoricahibrid között választhatnak a szakemberek vetés előtt A búza genetikai termőképessége meghaladja a 7 tonnát hektáronként a kukoricáé a 10 tonnát. A termőképesség javításában élen jártak a hazai nemesitők is. Ezt jelzi, hogy másfél évtizede a búza termőterületének csak néhány százalékán termeltek magyar fajtákat, jelenleg pedig már 54 százalék ez az arány. Folytatható a sor a gépesítés változásaival, amelyekből az is következik, hogy két hét alatt betakarítható a kalászos gabona egy-egy gazdaságban, így kisebb a veszteség. A termelési feltételek javulása az intenzív gabonatermelési programhoz is kapcsolódott. Hitelekkel segítették a gazdaságokat, hogy saját erejükön felül is legyen pénzük a fejlesztésre. Eddig e programot 679 ezer hektáron teljesítették, s a gahonatenmésitöbblet meghaladja az 1,6 millió tonnát ezen a területen. Mindenkinek érdeke a gabonatermelés fejlesztése. Az országnak azért, merit a közvetlen külpiaci értékesítés valamint az állattenyésztés révén elérhető export növeli a devizabevételeket, s a kiegyensúlyozott hús- és gabonatermelés biztonságosabbá teszi a hazai ellátásit. A gazdaságok is érdekeltek, hiszen a gabonafélék az átlagosnál jövedelmezőbben termelhetők, az úgynevezett pénzes növények közé tartoznak. Biztonságosan gyarapítják a gazdaságok bevételeit, s ezáltal a dolgozók jövedelmét. Elsőrendű növénye tehát a nagyüzemeknek a gabona, ezért is oly érzékenyek a szakemberek az időjárás változásaira. V. ÍF. J. Mintabolt a nagyközségben 1 Szatmár Bútorgyár és a Tiszaföldvári Éffész nyitotta A tiszaföldvári bútormintabolt első vásárlói a megnyitás perceiben (D. G.) Hétfőn délelőtt a tiszaföldvári főutcán általában nincs különösebb forgalom. Tegnap mégis volt. A korábbi áfész ruházati áruház előtt sokan várták a nyitást. Igaz, a cégér új volta felújított üzlet fölött: bútormintabolt várta első vásárlóit. Az érdeklődés hatására a fogyasztási szövetkezet kevés befektetéssel, okos szervezéssel ezentúl helyben szolgálja ki azoknak az igényeit, akik új konyha- vagy szobabútort, kisebb kiegészítő darabokat, gyermekszobabútort szőnyeget, csillárt akarnak vásárolni. Korábban az áfész már kezdeményezett, szívesen látta vendégül falusi vásárain a Szatmár Bútorgyárat. Érthető, hogy most, a boltnyitási szándék megvalósításakor megtalálta a közös érdeket a gyártó és a kereskedő. A bútorgyár már a százezer forintnyi átalakításhoz is betársult, s tegnap, a nyitás napján sók — s elsősorban olcsó — árut hozott Tisza- földvárra. Mindez nem jelenti azt, hogy a földvári bútormintabolt csupán a Szatmár Bútorgyár termékeire specializálódik. A nyitáskor is kiderült: a szolnoki gyárban készült berendezéseknek is helye van ott. A korszerű konyhabútorairól ismert Tisza Bútoripari Vállalat bútorcsaládja. de egyéb konyhaberendezései is várták a vásárlókat. Csakúgy, mint a különböző nagykereskedelmi vállalatoktól kapott szőnyegek, csillárok, s mint a Baranya Bútorgyár míves szekrénysorai. A boltnyitás különben nem volt ünnepélyes, semmi különös nem történt. Jánoki Lászlóné a nyitott boltajtóba állt, köszöntötte a százfőnyi érdeklődőt, s a gyár képviseletében megjelenteket Azt ígérte — s minden vásárló meggyőződhet róla a későbbiekben —. hogy a mintabolt több, keresett árucikket árusít majd, mint nyitáskor, amire különben kétmillió forint értékű áruval készültek. Az áfész elnökének pármondatos köszöntője után a vásárlók megnézték az új üzlet kínálatát. Egy bizonyos: méregdrága különlegességeket nem raktak az eladótérbe, csak praktikus bútorokat, kiegészítőket. Remélhetőleg ezután is így lesz. — flj —
