Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

1985. AUGUSZTUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intézményeink A Hazafias Népfront Az országgyűlési és ta­nácsválasztások időszaká­ban gyakran és több ősz- bzefüggésben találkozhat­tunk a Hazafias Népfront tevékenységével. A nép­frontnak ugyanis a válasz­tási törvény értelmében jelentős közjogi feliadato­kat kellett megoldania. Az országos választási listára a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa delegálta a képviselőjelölteket, s ugyancsak a népfront szer­vei tettek javaslatot a je- lölőgyűlésekén is a képvi­selő- és tanác&tagjelöltek szentélyére. A választáso­kon csak az indulhatott, aki elfogadta a Hazafias Népfront programját. A jelölések időszakában; a népfrontra több egyéb tar­talmi és szervezeti teendő is hárult, a gyűlések szer­vezésétől a jelöltek név­sorának benyújtásáig. Ám a népfrontmozga­lom tevékenysége nem kor­látozódik az ötévenkénti alkotmányos aktus lebo­nyolítására, hanem folya­matosan tevékenykedő po­litikai tömörülés, amelyik sokrétű közéleti működést fejt ki. Szervezi a társa­dalmi vitára bocsátott törvénytervezetek megvita­tását, ismerteti és magya­rázza jogszabályainkat. Ve­zető testületéi folyamato­san részt vesznek az alap­vető társadalompolitikai és gazdasági koncepciók, dön­tések kialakításában. Ki­emelkedő szerepet tölt be a mozgalom a település-és ttierültetflejlesztési feladatok meghatározásában és va­lóra váltásában, a környe­zetvédelmi teendők ellá­tásában, Jelentős számú társadalmi munkaakciót szervezett és kezdeménye­zett, hozzájárulva a váro­sok és falvak szépítéséhez és csinosításához. A nép­front nagy részt vállal ma­gára a honismereti, hely- történeti tevékenységből, különféle művelődési moz­galmakat szervez és patro­nál, segíti az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítését. Az utóbbi idő­ben olyan területek kerül­tek előtérbe a népfront mozgalmi munkájában, mint a fogyasztók érdek- védelme vagy a családvé­delem. A nópfrontmozgalom olyan politikai tömörülés amelyben az MSZMP ve­zetésével éli tevékeny rész­vételével együtt munkál­kodnak a különféle társa­dalmi mozgalmak, szerve­zetek és szervek. Egyéni tagjai, alapszerveaetei a népfrontnak nincsenek. Or­szágos, területi és helyi szinten működnek testüle­téi, amelyeket a lakosság képviselői vállaseltianak meg közvetlenül vagy köz­vetve. A mozgalom ezenkí­vül különféle munkabi­zottságokat, munkaközös- ségekeltl tanácsokat, klubo­kat, szakköröket működ­tet. A mozgalmi élet ezek összSjövetetein, tanácsikb- zásain, valamint a külön­féle testületek által szer­vezett akciók, fórumok, rendezvények, gyűlések keretében folyik. Helyi bizottságai és elnökségei működnek a népfrontnak a városokban és a községekben. Na­gyobb helységekben, illet­ve a tanyai és pusztai tele­püléseken körzeti népfront bizottságok is tevékeny­kednek. A helyi szervek működését segítik a nép­front megyei bizottságai és elnökségei, melyek ön­álló kezdeményezésekkel mozdítják elő a mozgalom céljainak valóra váltását. Országos szinten a mozga­lom legfőbb szerve a kong­resszus. Itt választják meg 5 éves időtartamra a Haza­fias Népfront Országé» Tanácsát, amely saját so­raiból megválasztja az el­nökség és a titkárság tag­jait, valamint a mozgalom vezető tisztségviselőit (el­nök, alelnökök, főtitkár, tit­károk). Érdemes megje­gyezni, hogy a népfront­ban — lévén mozgalom — nem érvényesül olymó­don a helyi, területi és or­szágos szervek viszonyában az alá- és fölérendeltség, mint a demokratikus cent- ralizjrrms elvei alapján felépülő társadalmi szer­vezetekben. Az országos és me­gyei elnökségiek mellett munkabizottságok és taná­csok működnek, melyék foglalkozhak a különböző szakterületeik helyzetevei, szervezik és koordinálják az ezlekkel kapcsolatos mozgiallimi tevékenységet. A népfront országos elnök­sége mellett működő mun­kabizottságok és tanácsok olyan témákkal foglalkoz­nak, mint például a gazda­ságpolitika, a település politika, a szövetkezeti és agrárpolitika, a nő- ésré- Iteglpalitifca. az időskorúak helyzete, a fogyasztói ér­dekvédelem, a családvéde­lem, a cigányok sorsa, a kertbarátok és kistenyész- tők tevékenysége, az Ol- vtasó népért miozgalom. Ezek a bizottságok javasla­tokat és ajánlásokat tesz­nek. Mindezek a munkafor­mák jelentős számú, a köz­élet iránt érdeklődő em­bert aktivizálnak. A nép­front bizottságok száma meghaladja az ötezret, tag­jaiké padiig megközlelfeti a Százezret A bizottsági ta­gok mintegy kétharmada pártomkívüli. A Hazafias Népfront ke­retei között fejti ki tevé­kenységét az Országos Bé­ketanács, a magyar béke- mozgalom irányító fóruma. A különféle társadalmi szervezetekkel és mozgal­makkal, valamint a hazai egyházakkal karöltve kü­lönböző akciókat és ren­dezvényeket szervez, mint amilyen az évente tartott béke és barátsági hónap, a leszerelési hét, békemene­tek, konferenciák és fesz­tiválok. A Béketanács rendszeres időközönként országos békekonferenciát hív egybe. Széleskörű nem­zetközi tevékenységet fejt ki, ennek keretében 130 ország mintegy 250 szerve­zetével tart kapcsolatot. Ugyancsak a népfront- mozgalom keretében mű­ködik a Magyar Szolidari­tási Bizottság. A testület összehangolja a társadal­mi szervezetek és mozgal­maik szójidaritlási akcióit, és önállóan is kezdemé­nyez ilyeneket. Kapcsola­tot tart fenn más orszá­gok szolidaritási bizottsá­gaival és a nemzetközi szo­lidaritási szervezetekkel. Szoros egységben a nép­fronttal ténykedik a Ma­gyarok Világszövetsége, melynek hazai elnökségi tagjait a népfront kéri fel tisztségük betöltésére. A szövetség célja és rendelte­tése annak előmozdítása, hogy a külföldön élő ma­gyarok megőrizzék és ápol­ják anyanyelvűket, kultú­rájukat. E célból mintegy 160 nyugat-európai és tengerentúli magyar egye­sülettel és csoportosulás­sal működik együtt. A szö­vetség szervezi az anya­nyelvi mozgalmat, támo­gatást aö a külföldi ma­gyar iskoláknak, tanfolya­moknak, szervezi a külföl­dön élő magyarok hazai látogatásait. Gyenes László Következik: Társadalmi szervezetek é^mozgalmak Rekonstrukció és beruházás Karcagon Megtartani a partnereket Felszálló ágban a HAGE takarmány gyára Elhagyván a lakott területet jelző, „Karcag" jeliratú táblát, a Kunmadaras jelé vezető úton a taxis előre mutat: az ott a takarmánygyár! Modern, többszintes irodaépület, kissé távolabb tőle kukoricasilók és üzemcsarnokok. Már tá­volról is nyilvánvaló a látogatónak, hogy egy viszonylag^új létesítményhez közelít vele a kocsi. Nigériai megrendelés Malmot exportárak Rövidesen megkezdik a magyar berendezésekkel fel­szerelt első malom felépíté­sét a nigériai Bauchi állam­ban. A mintegy 25 millió dollár értékű exportüzletet a Komplex Külkereskedelmi Vállalat és ipari partnere a budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szolgáltató Vál­lalat Kötötte meg a nigériai megrendelővel. A malom naponta 300 ton­na terményt őröl majd meg. A malomegységeket, köztük a terménytárolót, a henggr- székeket, a szitákat és a ve­zérgépeket az Élgép buda­pesti és vidéki gyáraiban állítják elő. Az épületszerke­zeteket ugyancsak az Élgép néhány más alvállalkozójá­val együtt készíti el, míg az építkezésbe bevonnak néhány helyi, nigériai vállalatot. A malmot 1986 végén adják át, attól kezdve vegyes vállalati formában üzemel majd, még­pedig úgy. hogy a Komplex és az Élgép részesedése 20 százalékot tesz ki. A magyar vállalatok már újabb ajánlatokat is beadtak hasonló malmok exportjára, s a nigériai partnerek nem­csak a malmok iránt érdek­lődnek, hanem az Élgépnél a közelmúltban kifejlesztett konténeres kismalmok iránt is. Negyven éve alakult meg a MUOSZ Emléktáblaavatás Negyven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 12-én tartotta felszabadulás utáni első köz­gyűlését, s egyben alakuló ülését a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A ju­bileum alkalmából tegnap emléktáblát avattak fel az alapítás helyszínén, az Ügy­védi Kamara Szemere utcai dísztermében. Munkavédelmi enciklopédia A Munkaegészségügyi és munkavédelmi enciklopédiát — eredetileg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adta ki angol nyelven, két és félezer oldal terjedelemben. A magyar kiadás szócik­kei többek között az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem, a közlekedés, a háztar­tás területén, illetve a sza­badidőben előforduló balese­tek okaival, a sérülésekkel, a foglalkozási betegségekkel, egyes szakmák, foglalkozá­sok ártalmaival, és ezek megelőzésével foglalkoznak. Az enciklopédia korláto­zott példányszámban jelenik meg, ezért előfizetéses rend­szerben terjeszti az Orszá­gos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. A gyárvezető helyettese, Kovács István, már vár az irodájában, és megnyugtat, hogy „készült”. — Az építés 1976-ban kez­dődött. Éppíttetője és első gazdája a Phylaxia Oltó­anyag- és Tápszertermelő Vállalat volt. Premixek gyártására tervezték és épí­tették a komplexumot, (pre- mix: nagy koncentrátumú ta­karmány előkeverék, ame­lyet a felhasználás előtt hí­gítani kell). 1979-ben meg­történt a berendezések be­üzemelése, az első termelő év pedig 1980 volt. — Hogyan került aztán a Hajdúsági Agráripari Egye­sülés ‘— a HAGE — tulajdo­nába a gyár? Új gazda — A Phylaxia erejét, amint az utóbb kiderült, meghaladta megindított be­ruházásainak pénzzel fedezé­se. Hiába termelt már az el­ső évben a karcagi gyár je­lentős nyereséget, az erre és más beruházásokra felvett hitelek és a kamatok tör­lesztése már túl nagy fel­adatnak bizonyult. 1981-ben került sor a Phylaxia Válla­lat vagyonmegosztására. A HAGE tőkeerős vevőként je­lentkezett, és 1981. április el­sejével létre is jött az üzlet. — Mennyibe került az új gazdának a gyár? — 380 millió forint álló­eszközértékben vette át, ma­gyarán ennyi volt az ára. De ettől sokkal érdekesebb az, hogy az egyesülésnek miért volt fontos a karcagi gyár. Tudni kell azt, hogy a HAGE 1981-re már kiépítette teljes húsvertikumát, amiből ak­kor csak a takarmánygyár­tás hiányzott. Folyt az állat- tenyésztés, a növényi takar­mányok termesztése. aztán foglalkoztak feldolgozással és értékesítéssel, csupán a tenyésztésben ma már kulcs- fontosságú takarmánypre- mixet kellett megvásárolni. Megvették a gvárat, és ezzel már azt is saiát készítmény­ből tudták biztosítani. — Ügy tudom, az egyesü­lésnek nemcsak ennyibe ke­rült a gyár ... — Valóban, nagyon ha­mar jelentkeztek más kiadá­sok is. Már a Phylaxia ide­jében, sőt az építés utolsó fázisában is látszott, hogy a tervezett technológia módo­sítására van szükség, mert a beépített berendezések mű­szaki színvonala nem kielé­gítő. A fejlesztést az eredeti gazda már nem tudta elvé­gezni, így az egyesülésnek ezzel kellett kezdeni. Még valami indokolta egy nagy­arányú fejlesztés megindítá­sát. A HAGE kompletté sze­rette volna tenni a gyár ter­melését a premixek és a ta­karmánykiegészítők gyártá­sában. A beruházás és az üzemi rekonstrukció 1986 el­ső felére fejeződik be, s az értéke hozzávetőleg 200 mil­lió forint lesz. — lHa mindezzel elkészül­nek, milyen lesz a gyár tech­nológiái színvonala? Hová lehet elhelyezni a karcagi üzemet a hasonló termék- szerkezetű vetélytársak kö­zött? Az elsők között — Az országban minden­képpen az elsők közé he­lyezhető. Nemzetközileg...? Ügy gondolom, nemzetközi mércével is egy jó színvona­lat képvisel majd a gyárunk. S ez a technológia hosszú tá­von is biztosítja a verseny- képességünket a piacon. Erős Sándor, a gyár veze­tője, tud a látogatásomról, és időnként bejön, belehallgat a beszélgetésünkbe, aztán be is kapcsolódik. — A műszaki színvonal természetesen nem minden. Mi a dolgozóinkat arra sze­retnénk rávezetni, hogy a gyárat magukénak érezzék. Nevelni próbáljuk őket, fő­ként anyagi eszközökkel, de másokkal is. Bánjanak úgy a rájuk bízott értékekkel, mint a sajátjukkal! Nézze, én óri­ásinak tartom, ahogy például a japán vállalatok kinevelik saját dolgozói gárdájukat, s az alkalmazott komolyan vallja az „életük a vállalaté” elvet. Hát ilyet, vagy lega­lább hasonlót szeretnék én itt meghonosítani. Hosszan ecseteli ezzel kap­csolatos elképzeléseit, és sza­vai nyomán kirajzolódnak egy igazi profi gyárvezetés körvonalai. Aztán — újra Kovács Istvánnal — a közel­múlt és a jelen gazdasági eredményeire fordítjuk a szót. — Az elmúlt esztendőben — keresgél a különböző ki­mutatásokban a gyárvezető­helyettes — összesen 59 ezer tonnányi különböző készít­mény hagyta el a gyárat. Eb­ből 26 ezer tonna a premix, 25 ezer tonna a tápszer, a többi pedig takarmánykiegé­szítő. Ezek a mennyiségek abszolút értékben nem túl nagyok. De azt tudni kell, hogy gyártmányaink jellege olyan, hogy azoknak kis mennyisége is viszonylag ér­tékes, felhasználásukkor pe­dig jelentősen hígítják azo­kat. Igazi jellemzőjük tehát nem a tömegnagyságuk. Jel­lemzőbbek árbevételi és nye­reségadataink. 1985-ben 399 fős átlagos állományi lét­számmal 1,7 milliárd forint árbevételt értünk el, nyere­ségünk értéke pedig 103 mil­lió forint volt. Az 1985. első félévi eredmények időará­nyosan meghaladják az el­múlt évit. — Ha végeztek a beszél­getéssel — jön be újra a gyárvezető —, akkor javas­lom, nézzenek szét lenn a gyárban is. Érdemes! Bár odakinn zuhog az eső, átmegyünk a gyárba. Két do­log azonnal szembe tűnik. Az egyik a rendezettség és a tisztaság. A másik az, hogy milyen kevés dolgozó tartja működésben az üzemelő gé­peket. A technológiai megol­dásokon egyértelműen lát­szik a törekvés a kézi mun­kaerő kiküszöbölésére. Séta közben megtudom Kovács Istvántól, hogy a belföldi takarmánypiacon igen erős túlkínálat van pre- mixekből és kiegészítőkből. A becsléseik szerint a kíná­lat mintegy 80 százalékkal haladja meg a keresletet. Ilyen helyzetben a gyártók versengenek a vevőkért. A karcagi gyár, hogy biztosítsa vevői körét, 1981-ben HAGE- PREMIX GT néven gazda­sági társaságot hozott létre. Célja, hogy a taggazdaságok az állattenyésztésben betöl­tött termelői vagy integráto­ri feladataikat minél színvo­nalasabban teljesítsék. A gyár a gazdasági társaság tagjainak az általuk megvá­sárolt vagy forgalmazott ter­mékekből származó nyereség felét visszafizeti, ösztönözve ezzel a vásárlást. A gyár más eszközökkel is igyekszik megtartani — ha lehet, úgy növelni — a hazai premix- és takarmánykiegészítő pia­con a jelenlegi megközelítő­en 40 százalékos részesedé­sét. Szaktanácsadói és vevő- szolgálatot tartanak fenn a partnerkapcsolatok ápolása érdekében. Kapcsolat a külfölddel Útban vissza Szolnok felé, azt a kiadványt lapozgatom, amely a gyár külföldi kap­csolatait ismerteti. A magyar takarmánygyártó ipar ugyanis — így a HAGE kar­cagi takarmánygyára is — fejlesztési tevékenységében erősen a külföldi kutatási eredményekre támaszkodik (szakszóval: adaptív jellegű), s ebből adódóan fontos sze­repe van a külföldi licencek, tudományos eredmények al­kalmazásának. A karcagiak a világ élvonalában lévő cé­gekkel állnak igen gyümöl­csöző kapcsolatban. Közülük is a legnevesebbek a PURI­NA. a finn FARMOS vagy az amerikai ELANCO. Ezek a vállalatok igen korrekt partnerek. A tőlük vásárolt receptek alapján Karcagon készült termékek összetételét rendszeresen ellenőrzik, és azokon változtatni csak az ő engedélyük után lehet. 1986 első felétől tehát túl lesz a gyár a rekonstrukción és a profilbővítő beruházá­sokon. Ezzel olyan gyárat tudhat magáénak a Hajdúsá­gi Agráripari Egyesülés, amely nemcsak kiszolgálja a hústermelő vertikumát, ha­nem jelentős nyereséget is hoz. L Murányi László A szocialista verseny- mozgalomban kimagasló eredményt crt el a Ság­vári Endre nevét viselő katonai alakulat. A ka­tonai kiképzésben vég­zett folyamatos jó mun­kájuk elismeréseként tegnap ünnepélyes külső­ségek között vették át a Háromszoros Kiváló Zászlóalj címmel járó zászlót

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents