Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

10 1985. AUGUSZTUS 10. Kulturális kilátó Debreceni hívogató Kiállítások, virágkarnevál, folklór műsor Zenekarok országszerte A Pécsi Szimfonikus Zenekar Számos kiállításra, zenei rendezvényre, s az immár hagyományos viirágkiarmevál- ra várja augusztusiban Deb­recen a városba érkező tu­ristákat, kirándulókat. Augusztus 4-én na-gysiza- bású jugoszláv népművésze­ti táblát nyílt meg a Déri Múzeumban. A kiállításon több mint négyszáz alkotás látható. A válogatás ízelítőt ad Jugoszlávia hat nagyobb tájegysége — az alpesi, a pannon,, az adriai, a dimári, a morvái és a macedón te­rület — népművészetéből!.. A tárgyaik fából, agyaiból. kő­ből, textiiilibőL, bőrből és fémből készülteik. Szebbnél- szebb bútorok, edények, ru­hák, ékszerek dicsérik a szomszédos ország nép- és iparmű vészeinek munkáját. A kiállítást szeptemibeír végéig nézhetik meg az ér­deklődőik Debrecenben. Ezt követően Miskolcon, Salgó­tarjániban és Budapesten is bemutatják a tárlatot. Ezzel egyidejűleg Népművészet Magyarországon címmel ha­sonló tárgyakat tartalmazó kiállítás vándorol Jugoszlá­via négy városába: Ljublja­nába. Zágrábiba; FÜétoirádba és Üj vidékre. A két kiállítás anyagát az említett városok mfűzieu mainak szakemberei állították össze, s jól szer kesztett, szép katalógussal Sopronban, a belváros legszebb részén működik az ország .egyénien erdészeti, faipari és geodéziai gyűjte­ménye, amelynek fenntartó­ja a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem. A múze­um gyűjtőkörébe erdészeti, faipari és föttdméréstörtóne- ti tárgyi emlékek, iratanya­gok, fotók és könyvek tar­toznak. Erdészeti múzeum meg- allapíttásániak igondoLatiÉíJ már több mint száz éweL ezelőtt, 1883-ban az Orszá­gos Erdészeti Egyesület köz­gyűlésén felvetette Pisó Kornél, állami faraktárke­zelő tiszt. Az 1885-ös mező­gazdasági kiállításon az ott elhelyezett erdészeti anyag - ból egy bizottság — Bedő Albert, neves erdész-szak­ember vezetésével — kivá- logjatta a megalapítandó múzeumba szánt tárgyakat. Az értékes anyaggal bíró múzeum 1892-ben — pénz­ügyi nehézségek miatt — sajnos feloszlott. A soproni főiskolán az 1920—as évek második felé­ben létrehozták az úgyneve- tndüt .„feáiHődéstortiéneti gyűj­teményt”. Ez a gyűjtemény a bányász, a kohász és az er­dész szakmák anyagát is gazdagon képviselte. Ám a II. világiháború eseményei, majd az. azt követő évek sű­rű átszervezései szétzilálták ezt a gondosan őrzött és gyiarapított anyagot. A mú­zeum gondolata azonban a legutóbbi évekig eleven volt az egyetemen. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen a szakmai tanszék mellett fő­illeg a Központi Könyvtár gyűjtötte és őrizte a szak­matörténeti emlékeket, do­kumentumokat. E gyűjtő­munka és szakmatörténeti kutatómunka eredménye, ho,gy az egyetem 175 éves jubileumára megnyílhatott a múzeális gyűjteményi ki­állítás. (Azi egyetem könyv­tára 250 évesi, s mint szer­vezeti egység az egyetem jefJemleeii felépítésében a legrégebbi.) A múzeum erdészeti szo­bája a közös bányász-er­dész múlt emlékeit, botani­kai és zoológiái könyveket mutat be. Megemlékezik a hajdani főiskola (selmecbá • segítik a látogatókat abban, hogy jobban megismerhes­sék a két szomszédos or­szág népművészetét. Az augusztusi debreceni rendezvénysorozat kiemel­kedő eseménye a jugoszláv kiállítás mellett természete­sen a hagyományos virág- karnevál lesz, amelyre az idén immár tizenhatodik al - kálómmal kerül sor alkot­mányunk ünnepén. A virág- kocsik felvonulása után, aki még mindig nem telt volna el a látvánnyal, megnézheti az Aranybika Szálló Bartók termében a Környezetünk élő díszed című kiállítást, amelyen többek között vá­gott ék cserepes virágok, dísznövények, cserjék), dísz­állatok láthatók. Ugyancsak a v.irágkameválhoz kapcso­lódik a Medgyessy teremben augusztus 15-én megnyíló bemutató, amelyen virág­csendélet festményeket, ól ­lítanak ki. A képzőművésze­ti kiállítás augusztus 24-ig várja a látogatókat. Az alkotmáinynapá prog­ramban nemzetközi folklór gálaműsor is szerepel. A külföldi és hazai együttesek, néptánccsoportok. zenelka ­rolk, énekkarok, augusztus 20-án a Nagyerdei Szabad­téri Színpadon lépnek kö­zönség elé. nyal, itHkeibve soproni) színes, diákhagyományoktól gazdag életéről, és a régmúlt ma­gyar erdőgazdálkodásáról. A faipari szoba fűrészipa- rá, asztalos és kárpitos em­lékeket tár elénk. A bemu­tatott gattenmodéll az 1900 évi párizsi viMtgkfiá',l'(i.|já- son is szerepelt. A geodéziai szoba a régi földmérő eszközök és mű­szerek tára. Teodolit, .busz- szola, planiméter, pantográf található itt többek között. A gyűjemány becses darabja a Knippel Móric professzor általi szerkesztett szögfelira- kó. A kiállítás helyszíne a volt Esterházy palota -- je­lenleg a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság otthona. Ez a középkori eredetű ház (1612—1645 között birtokol- itjálk az Esterházy-jtsaliíd fraknói ágának leszármazot­tai) Sopron egyik legszebb műemléképülete. A mai ba­rokk képe a 18. század kö­zepén alakult ki. E házra vonatkozóan a legkorábbi adat 1561-ből való. _aimiikor- is I. Ferdinand király Oláh Miklósnak, a neves huma­nista érseknek adományozta Lánzsér 1 várát, és a hozzá tartozó uradalmat. (Ez ma­gában foglalta a szóban forgó soproni házat is.) Az érsek 1568-ban meghalt. Va­lószínűleg örökösödés révén 1591-feön Darssify Ferenc főpohárnok, sárosi alispán birtokolja a házat, aki 1604- ben 10 évre bérbe adja He­lyei Bálintnak- Dersisfy 1608-iban meghal, s az özve­gyen maradt Derssfy Orso­lya (aki a korabeli feljegy­zéseik szerint igen mutatós asszony volt) 1612 szeptem­ber 12-én megy feleségül Esterházy Milkltóishoz. Az Esterházy csallád 1945-ig nemzedékről' nemzedékre birtokolta a palotát. A palota első osztályú műemléknek számít, és tel­jes felújítás előtt áll. A fel- újíbás tervei készülőben vannak és a közeljövőben várhatóan egy megszépült épületiben fogadhatja a lá­togatókat az ország egyet­len erdészeti, faipari és geo­déziai szakgyűjteménye (borbély) Népművészeti fesztivál a Margitszigeten Külföldi magyar együttesik vendégszereplése Első alkalommal rendez­nek fesztivált itthon a hatá­rainkon túl élő magyar népművészeti csoportoknak. Az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége, a Magyarok Világszövetsége és a Nép­művelési Intézet meghívá­sára tizenegy ország — Ang­lia, USA. Ausztria, Belgium, ..Csehszlovákja,, Frandiáar- szág, Finnország. Kanada, Német Szövetségi Köztársa­ság, Jugoszlávia. Svájc — huszonhét néptánccsoport­ja, zenékara, kórusa érkezik P ud-a pestire, s augusztus 19- ón és 20-án gálaesten mu­tatják be műsoraikat a Mar- gitszigetii Szabadtéri Szín­padon.. Mindkét alkalbm- mal fellépnek hazai együtte­sek és szólisták is. A kétnapos fesztivál prog­ramjában népmű vészeti ki - rakodóvásár, színpompás felvonulás és találkozók is szerepelnek. A fesztivál rendezői Far­kas Zoltán és Zsuráfszki Zoltán. főrendezője pedig Csizmadia Tibor. Pályázat Táncház — népzene 1986 A Népművelési Intézet és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat „Táncház-népzene 1986” címmel' az idén is pá­lyázatot hindiét fiatal nép- zen őszeik — hangszeres együttesek, szólisták, éneke­sek — számára. Az együttesek legfeljebb 30 perces, az énekesek és a hangszeres szólisták 15 per­ces hangfelvétellel pályáz­hatnak. A népzenei mozga­lom .hagyományainak meg­felelően beküldhető eredeti, valamint a hagyományokat feldolgozó népzenei anyag. A pályázatokat 1985. októ­ber 31-ig a Népművelési Intézet tánc- és zenei osztá­lyára — Budiapast, I. Corvin tér 8. 1251. — keli bekülde­ni, s a pályaműveken fel kell tüntetni az együttes ne­vét,, címét, a műsorseámok címét és időtartamát Baranya megye központ­jában — feljegyzések sze­rint a — városi polgárság igen korán megteremtette a maiga . zenei életét, fő­ként az egykori betele­pítéseket az íeLnémete- sítő törekvéséket köve­tő években. 1811 -bői már is­merünk tudósítást, amely szerint Haydn-szimfóniák szólaltak meg Pécsett, ahol az első zenekar az özvegyek és árvák támogatására ala­kult meg. A múlt század de­rekán már 50—60 tagú együttes is verbuválódott a város polgáraiból alkalman­ként, amelynek szervező je a Pécsi Zenei Egylet volt. En­nek utódia a Pécsi Zeneked­velők Egyesülete lett, amely 1950-ig fennmaradt. 1860-lban alakult meg hi­vatalosan a Pécsi Városi Zenekar, amely később együttműködött a Pécsi Da­lárdával1. Ök már Verdi Requiemjét is megszólaltat­ták, valószínűleg elsőként Magyarországon, kizárólag pécsi szereposztással. Az előadás kapcsán Verdi és a pécsi dalárda között távirat- váltás jött létre. A háború előtti pécsi zenei élet élte­tője mindig is a jó értelem­ben vett amatőr lelkesedés volt, amely a felszabadulás utáni években is éreztette jótékony hatását. 1952-iben megalakult a Pécsi Szimfb- tndkus Zenekar, amelynek vezetője Antal György volt. Ennek élén már sok neves hazai és külföldi karmester is dirigált. Emlékezetes pé­csi bemutatója volt ennek az együttesnek 1953-ban, amikor Melles Károly ve­zényletével megszólaltatták Kodály Psalmus Hungairicu- sát, A zenekar nagyrészt pé­csi zenetanárokból és lelkes amatőrökből állt, kiegészül­ve alkalmanként katonaze- nészekikel és a színházi együttes muzsikusaival. Az Országos Filharmónia irá­nyításával azután 1956-ban megalálkuilit a város függet­lenített zenekara, a Pécsi Filharmonikus Zeneikar, amelynek karmestere Breit- ner Tamás lett, s amelyben már alkalmanként a város összes muzsikusa tömörült, A színházban ezalatt egyre növekedtek az igények a ze­nés darabok iránt. 1959-től már operaelőadások is el­hangzottak az épület íaüai között A színházi zenekar ekkor még csak huszonnégy tagú volt. 1973-ban határo­zat született a, színházi együttes továbbfejlesztésére, 'és ennek kövekezménveként 1977—78-ra ez a zenekar — amelv gvakoriatilag a leg­utóbbi időkig azonos volt a Pécsi Filharmonikus Zene­karral — eltérte a hatvanas létszámot. Ehhez 15—20 má­sodállást járult. 1983. január 1-én életbe lépett az újabb határozat, amely gazdaságilag függet­lenséget biztosít az együttes­nek. s amely ezúttal felvet­te a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar nevet Az új zenekar önálló testület; önálló költ­ségvetéssel, és szerződésben áll a Pécsi Nemzeti Színház­zal. Eddigi, megközelítően hetven körüli létszámét a közeljövőiben kii.lencvenhá- romra növelheti. Vezető karmestere — miiként a színház zeneigazgatója is — Bredtner Tamás, aki immár 15 éve áll az együttes ‘■lén. A ruásodikairimiestleri állás egyelőre betöltetlen. A Pécsi Szimfonikus Ze­nekar a preklasszikus szer­zőktől a körtére zenéig min­den műfajt szin.te állandóan repertoárján tart. Műsorpo- •litiikájukban a sokszínűség az elsődleges cél, hiszen ma már nemcsak Pécsett, de az egész megyében, sőt Tolna és Somogy megyében, a fő­városban, alkalmamként pe­dig külföldön is koncertez­nek vagy előadásokat tar­tanak a színházzal. Szdmfó- nilkus zene, opera, operett, musical egyaránt szerepel a repertoárban, néha pedig kortárs zeneszerző művének hazai bemutatójára is vál­lalkoznék. Jövőre, február­ban például Balassa Sándor Egy álmodozó naplója című kompozícióját mutatják be Magyarországon először. 1984. decemberében, az év utolsó három napján,. Stra­uss operettjét, A denevért szólaltatták meg Nyugat- Berlinben, az ötezer szemé­lyes kongresszusi palotában. Ez voll télén eddigi legje­lentősebb külföldi fellépé­sük. A zenekarnak immár saját sízékháza van, de kon­certjeinek nagy részét a Pécsi Orvostudományi Egye­tem Aulájában tartja. Bér­leti hangversenyed sorában az új évadban 20 felnőtt és 44 ifjúsági hangverseny sze­repel. Koncertjeik jelentős részét Pécs után Kapos­várott, Szekszárdon, Szom­bathelyen, Dunaújvárosban, Siklóson' mgismétlik. — Zenekarunknak különö­sen a hegedűs és fafúvós gárdája kiváló — mondotta Pneitner Tamás. — Mivel azonban az együttes tagjai között egyaránt megtalál­hatók a sok éves múlttal rendelkező idősebb muzsiku­sok. valamint a zenei tanul­mányait éppen befejező fia­talok, így az együttes szak­mai tudásban igen hetero­gén. A magunk érdekében, de a tágaibb értelemiben vett zenei ' nevelés érdekében is, fontos feladatunk a fiatalok segítése, muzsikusok képzé­se. és — az ifjúsági koncer­tek révén — a magas ízlésű, a zene jó befogadójának bi­zonyuló közönség biztosi - tása. Szomory György A hírős város Az ország legnagyobb megyéjének, Bács-Kiskunnak székhelye a több mint 600 éves Kecskemét. A százezer la-; kosú, szépen fejlődő város számtalan látnivalót kínál az erre járónak. Múzeumok, képtár, szép régi és új épületek, szobrok, camping, strand éa fedett uszoda várja a turistákat. A Város egyik legszebb épülete a Lechner Ödön tervezte 1895-ben épült Tanácsháza. Erkélyéről a nemrég elkészült harangjáték naponta háromszor szórakoztatja hallgatóit Az új városközpontban felsaabadnlásnnk 40. évfordulója ünnepén adták át az Illés Gyula készítette hősi emlék­művet 1902-ben épült a szecessziós Cifra-palota. Most itt kapott helyet a Kecskeméti Galéria. Fotó: Pásztor Az országban egyedülálló Erdészeti múzeum Sopronban

Next

/
Thumbnails
Contents