Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

1985. AUGUSZTUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai intézményeink A Magyar Szocialista Munkáspárt A szocialista országokban a politikai intézmény- rendszer lényegében három elemből tevődik össze. Ezek: a társadalom életét irányító marxista-leninista párt, az államszervezet, valamint a társadalmi szerkeze­tek és mozgalmak. Ez jellemzi a Magyar Népköztársa­ság politikai intézményrendszerét is. Demokratizmus a gyakorlatban Ha felborul a „papírforma”... A politikai rendszer irá­nyító ereje hazánkban a Magyar Szocialista Mun­káspárt. E szerepét alkot­mányunk is rögzíti. I. feje­zetének 3. paragrafusában kimondja, hogy: „A mun­kásosztály marxista-leninis­ta pártja a társadalom ve­zető ereje.” A párt azon­ban nem a törvény kötele­ző erejére építi vezető sze­repét. Irányvonalát a meg­győzés .eszközeivel Igyek­szik elfogadtatni és érvény­re juttatni a politikai rend­szer egészében, a társadal­mi élet mindennapjaiban. A párt a maga politikai törekvéseit határozatokban, állásfoglalásokban, irány­elvekben rögzíti, ezek azon­ban közvetlenül csak a párt tagjait kötelezik. Az álla­mi szervekben, a tömeg­szervezetekben és -mozgal­makban e határozatoknak a párt az ott tevékenyke­dő kommunisták politikai kötelezettsége, hogy meg­győző érvekkel elfogadtas­sák a párt céljait az adott helyen tevékenykedő pár- tonkívüliekkel. A párt te­hát nem utasítja sem az állami, sem a társadalmi szerveket, sem általában a párton kívüli dolgozókat, hanem eszmeileg és politi­kailag, az ennek megfelelő eszközökkel irányítja a a társadalmi élet különféle területein folyó munkát. A Magyar Szocialista Munkáspárt jelenleg mint­egy 870 ezer tagot számlál. Tagja lehet minden 18. évét betöltött (illetve a tagfel­vétel évében betöltő) ma­gyar állampolgár, aki el­fogadja programját, szer­vezeti szabályzatát, a mar- xizmus-leninizmus, eszméit, megfelel a párt politikai és erkölcsi elveinek, munkája, magatartása, társadalmi te­Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amely legalább kéthavonta össze­ül, s megvitatja a saját belső életével vagy műkö­dési területén folyó mun­kával kapcsolatos kérdése­ket. A taggyűlés ötéves időtartamra vezetőséget és titkárt választ. Jelenleg 115 ezer vezetőségi tag tevé­kenykedik az MSZMP alapi­szervezeteiben. Az MSZMP, miként a többi kommunista párt is, a demokratikus centraliz­mus elvei alapján épül fel és működik. Ez egyebek között azt jelenti, hogy az alapiszervezetek, az alsóbb szervek alá vannak rendel­ve a felsőbb irányító párt- szerveknek, s kötelesek azok határozatait végrehaj­tani.; E felsőbb szervek tag­jait az alapszervezetek, az alsóbb szervek küldöttei választják meg demokrati­kus úton, a többségi elv alapján, az e célból öt­évenként összehívott párt­értekezleteken, illetve a kongresszuson. A párt legfelsőbb szerve a kongresszus. A legutóbbi kongresszust, mely a párt életében immár a tizenhar­madik volt ez év márciu­sában tartották. A XIII. kongresszus teljesítette a párt szervezeti szabályzata által ráruházott feladato­kat: meghallgatta és elbí­rálta a Központi Bizottság és a Közpxmti Ellenőrző Bizottság beszámolóját, meghatározta a párt politi­kai irányvonalát és a leg­fontosabb teendőket a kö­vetkező öt évre, módosítot­ta a párt szervezeti sza­bályzatát, döntött az eléje terjesztett pártfegyelmi fel­lebbezések ügyében, és megválasztotta a párt ve­zető testületének tagjait. Két kongresszus között a Központi Bizottság irányít­ja a párt munkáját. A Köz­ponti Bizottságnak jelenleg Nemzetközi technológiai vásár Kőbányán Az OMÉK-kai egyidőben, augusztus 17-től nemzetközi technológiai vásárt is rendez Kőbányán, az F pavilonban a Hungexpo. A kiállításon 16 ország mutatja be a mező- gazdasággal, élelmiszeri por­ral kapcsolatos gyártási, technológiai rendszereit, kö­zöttük 23 magyar vállalat, amelyek további több száz partnercéget is képviselnek. A technológiai vásár első­sorban a fejlődő országok mezőgazdaságának műszaki fejlesztését szolgálja. Alkal­mat teremt olyan licencek, gyártási módok bemutatásá­ra, cseréjére, megvételére, amelyekkel az eddiginél gaz­daságosabban, nagyobb ha­tékonysággal termelhetnek. Ezek a gyakorlatban már bevált megoldások, szellemi .alkotások hozzájárulhatnak egy-egy országban az éhezés felszámolásához. A résztvevő afrikai orszá­gok között olyanok is jelent­keztek a kiállításra, ame­lyekkel eddig a hazai válla­latoknak nem volt kapcsola­tuk, így Libéria, Sierra Leone, Uganda és Ruanda. Egyes ENSZ-szervezetek is 'képviseltetik magjukat, pél­dául a WHO és az UNIDO. A vásár alatt tudományos konferenciákat rendez az UNIDO, a Világbank és a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Továbbá a Világ­gazdasági Kutató Intézet és a Szövosz. Már ebben az évben Úlomszegény benzin A közelmúltban befejező­dött technikai rekonstruk­ció során megteremtették az ólomszegény benzin előállí­tásának feltételeit is a Za­lai Kőolajipari Váll altatnál. A dél-zalai olajmezőkön — Bázakerettye és Lovászi ha­tárában — felszínre hozott kőolajból az újonnan felsze­relt desztillációs berendezé­sekkel olyan 86-os oktánsizá- mú, tehát normálbenzint ké­szítenek, amelynek az ólom­tartalma csak fele annyi, mint a korábbi normálben- ziné. Az újdonságnak első­sorban környezetvédelmi je­lentősége van, hiszen az ala­csony ólomtartalmú benzin lényegesen kevésbé szennyezi a levegőt. A zalai vállalat ebben az esztendőben már mintegy 65 000 tonna olóm- szegény benzint szállít az Áfornak. A Legfeüsűblb Bírásáig jog­erős ítéletet hozott 1985. május 31-én — immár per­újítási kérelem nyomán — a Mezőtúri Dózsa Terme­lőszövetkezet ügyében, amelynek előzményeit rövi­den felidézzük. Még 1983-ban a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ellenőrei — közérdekű beje­lentés nyomán — vizsgála­tot folytattak a szövetkezet­ben, és ennek során vissza­élésnek vélt tényeket, köny­velési műveleteket tártak fel. A téesz 1980-tól húsliba- nevelő akciót szervezett, s azt a maga eszközeivel tá­mogatta is. A libákat kihelyezték a gazdákhoz, és a tartáshoz szükséges takarmányt bizto­sították nekik. Megállapodást külön-külön kötöttek az érintettekkel, de azok saját elhatározásukból közösen nevelték a kihelyezett álla­tokat. A takarmányt is egy tételben vették át. A terme­lőszövetkezet aztán ezt át­utalta a talkarmányibdltjá- nak könyvelésén, és kisebb tételekben, a kiskereskedel­mi árat megközelítő érték­kel terhelte rá, külön-külön a kistermelőkre. A Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság irigyelték a tsz-elnö- köket: a nagyobb önállóságért, a széles és moz­gékony tevékenységi körö­kért, a kollektíva tulajdonosi felelősségérzetéért, a hatásos ösztönzési módszerekért. De egyvalamiért aligha: az öt évenkénti választásokért. Az idei évtől azonban az igazga­tókat is választják. Az első félévben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 205 vállalata tért át az új vezetési formára, s az igaz­gatók túlnyomó többsége fel- lélegezhetett, társadalmi sú­lya, tekintélye gyarapodott, miután elnyerte a dolgozók bizalmát. A választások nem szolgál­tak meglepetéssel. Néhány nyugdíjazástól eltekintve a volt igazgatókat újrajelölték, túlnyomó többségük megkap­ta a szükséges szavazatokat. Csupán öt volt igazgatót nem választottak újra. Ám vala- mennnyien, akiknek állásá­ról, sorsáról döntöttek, az eseményhez illően felfoko­zott feszültségben élték át a választást. Valljuk be: van valami bizonytalanság, ki­számíthatatlanság a titkos szavazásban. Nem tudni, hogy kiben mi lakik — szok­tuk mondani váratlan embe­ri megnyilatkozások, fordu­latok láttán. És mondhattuk abban a néhány esetben is, amikor a szavazások vég­eredménye meglepő volt, nem a „papírforma” szerint ala­kult. A demokratizmus fejlődé­sével úgy tűnik — átmeneti­leg legalábbis — nő az em­berek rejtett énjének szere­pe. Pontosabban korábbi is­mereteink kevésnek bizo­nyulnak, s természetes igénnyé, politikai leckévé vá­lik a választók jobb megér­tése, a választási motivációk megismerése. A titok csak addig titok, amíg nem is­merjük az esemény jellegét, indítékát, mozgató rugóit. A megismerés persze nem egy­szerű folyamat. Kialakulat­lan még nálunk a közvéle­ménykutatás, a kikérdezés némelykor bántó és tapintat­lan. így hát részben feltéte­lezésekre, mindenekelőtt a tények, a tapasztalatok elemzésére vagyunk utalva. Miért nem kapott bizal­mat az első félévben az öt igazgató? Ezek az elszigetelt esetek kiélezett jellegüknél fogva jól érzékeltetik, hogy a értelmezése szerint ez az elszámolás jogszabályba üt­köző, mivel egy MÉM-ren- delkezés szerint, ha az egy­időben kiadott takarmány mennyisége meghaladja a száz mázsát, a táp mennyi­ségié pedig a huszonötöt, akkor azt csak nagykereske­delmi áron — olcsóbban! — lehet számlázni. A vizsgálat eredménye szerint így az ár­különbözetből a termelőszö­vetkezetnek több mint 182 ezer forint többletbevétele lett. A népi ellenőrzési bi­zottság kezdeményezése alapján mindezek miatt a Dózsa Termelőszövetkezetet a megyei bíróság 250 ezer forint gazdasági bírság meg­fizetésére kötelezte. Ezt az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság is helyben hagyta. Ügy tűnt, ezzel az ügy le­zárult, hiszen az ítélet jog­erős volt. A termelőszövetke­zet azonban perújítási kérel­met nyújtott be. A perújí­tásról tudni kell, hogy alkal­mazására akkor kerülhet sor, ha okként olyan tényt jelöl­nek meg, amelyet az alapel­járásban a bíróság az ítélet meghozatalakor nem vett fi­gyelembe. A szövetkezet egy ilyen tényt meg tudott jelöl­ni. Már az alapeljárás során vezetőket nem azonos mó­don értékelik. Az alapvető tartalmak azonos megítélése, mindenekelőtt a jelölt ké­pességeinek, teljesítményé­nek elismerése önmagában kevés. A nézetkülönbségek — amennyiben vannak ilye­nek — rendszerint abból adódnak, hogy az eredmé­nyekhez vezető út, a mód­szer, a stilus, a magatartás közvetlen közelről nem csupán forma, eszköz, hanem vonzó, vagy éppen ta­szító személyiségjegyek meg­nyilvánulása. A gazdasági sikert a dol­gozó kollektívák csak akkor méltányolják igazán, ha azt jó szellemű vezetéssel, ked­vező munkahelyi légkörben érik el. Erre utal az állami gazdaságok újra nem vá­lasztott igazgatóinak példája. Egy részük ugyanis olyan egyszemélyi vezetést valósí­tott meg, amelyet minden eredményessége, önmagát sem kímélő igényessége elle­nére a kollektíva ellenszen­vesnek talál és elutasít. Az ofllvaisó itt közbeszólhat: magáira vessem az igazgató, ■alkiit saját cégiénél nem, vagy rosszul ismernek. Van ebiben igazság. De azért ar­ról nem szabad megfeled­kezni, hogy a demokratiz­musnak a magyar közélet­ben síneseinek mélyen gyö­kerező hagyományai. A gaz­dasági élet színpadán pedig szinte mindien. előzmény nél­kül nyílt szét a függöny. Az igazgató koraibban főleg a fenitn. a kiniti követelmé­nyeikhez igazodott. A dolgo­zók köréiben, kialakult róla bizonyos kép. dé az nem vottit mindig reális, és sze­mélyes tapasztalatokon nyugvó. A vezetői irányult­ság átalakításéhoz, a hiteles kép felrajzolásához olykor kevés fél — vagy egy év. Az új váMáflatvezetési formára való áttérés után többféle volt tapasztalható tájékoeat- iHamsátg, vagy a kellő ráhan­goltság hiánya. A centrali­zált váűllaűati modellel, az egyszemélyi vezetési I stílus kizárólagossá sávali Inelhéz szakitaná1 egycsapásra. És mennyi előítélet, (beidegző­dés, rutin nehezíti az átál­lást. Mindenesetre sokféle kö­rülmény, indíték, követel­mény létére), érvényesülésé­re utali, hogy a vállasztások során a kollektíva nem a leggyengébben gazdálkodó felmerült ugyanis, hogy nem saját termesztésű takarmányt és nem maguk gyártotta tá­pot adtak el a libatartóknak. A termelőszövetkezet is vá­sárolta ezeket, ebben az esetben azonban viszontel­adónak minősült. így pedig mér egy másik rendelke­zést kell alkalmazni, mely szerint jogszerűen számláz­ták a nagykereskedelmi ár­tól drágábban. Az ügy — fellebbezések után — újra a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely most már véglegesen pontot tett a két éve húzódó eljárás végére, kimondta: a termelő- szövetkezet érvelése helytál­ló, a kistermelők nem ká­rosodtak, s a szövetkezet nem jutott a husiiba-nevelő akció révén jogtalan ha­szonhoz. A felek tulajdon­képpen jól jártak. A terme­lőszövetkezet, mert úgy tu­dott a húsliba-neveléssel foglalkozni, hogy nem kellett férőhelyről és munkaerőről gondoskodnia, a kistermelők pedig azért, mert befektetés nélkül jutottak a libához és a takarmányhoz, ami jöve­delmet hozott számukra. L. M. L. válliallJatök digiazgiatái elten szavazott. A követkéz te tésék eltérőek lehetnék, felerősöd­het például a bizonytalanság érzése a választások 'kétesé­lyes jellege. De lehet olyan következtetésre ás jutni, hogy soikoldalúbban kéül hasznosítani a fUkiészütesi időit inforrmiállódiással, meg­győző- és felvilágosító mun­kával A legtöbb ipari, épí­tőipari, közlekedési, kereske­delmi vállalat még az új ve­zetési forma bevezetése előtt áll. s így Okulhat mások hibájából. Az áttérési fo­lyamat, mint ismeretes, 1986-ban fejeződik be. A felkészülés, a választás, a kezdet kedvező indulási fettételeket teremthet. A beosztottak, vaiamint a kü­lönbözői szintű vezetők, köz­tük az igazgatók, a napi munka, soréin közösen alia- kítják, tanulják az önkor­mányzat eredményes gya­korlását, a kollektív dön­tés, valamint az egyszemé­lyi vezetés összekapcsolásá­nak hatékony módjait. Lé­nyegi változásokra van szük­ség és lehetőség, ami nem szorítkozhat csupán az'igaz­gató és a kollektíva kapcso­lataira. Megengedhetetlen például a választott és a ki­nevezett vezetők között a munkamódszerbeli ellent­mondás, valamiféle szakoso­dás. a népszerű, illetve a szigorú intézkedésekre, lé­péseikre. A változások így, vagy úgy minden szinte va­lamennyi vezetői döntésre, magatartásra, gesztusra ki kéül, hogy hassanak. jutalmát, külföldi út­ját például a munkál­tatói! jogokat gyakorló váL- llalati tanács, illetve annak eliniöiké engedélyezi. A fcol- tefctíva joggal tart igényt beljeSkiörű elszámolásra és meggyőző indoklásra akkor is, amikor hasonló ügyekben az igazgató vagy más veze­tőtársa döntött. A nyitváno6- ság és az észrevételek, ja­vaslatok iránti nyitottság — a demokratizmus mindenna­pi gyakorlata — megóv a hibáktól, s választások, a titkos szavazások esetén megszünteti vagy erőtelje­sen csökkenti a meglepeté­sek, a „papírformától” éD- térő döntések számát. K. J. Újabb mozgóboltok az üdülőhelyeken Rövidesen újabb három mozgóboltot indít útjára a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat a kistelepülések, valamint az üdülőhelyek jobb ellátása érdekében. Jelenleg 10, autóbuszból átalakított mozgó üzlet jár­ja az országot, közülük 8 oííélmi szereket, háztartási vegyiárukat és egyéb napi cikkeket juttat el meghatá­rozott útvonalakon, és idő­pontokban a kistelepülések­re, egy, a FÉR Ruházati Ke­reskedelmi Vállalat minía- boltjaként mutatja be or­szágszerte a kollekciókat, egy pedig élelmiszer nagy­kereskedelmi funkciót tölt be. Az ország néhány terü­letének kivételével ilyen módon a legtöbb megyében sokat javult a lakosság el­látása, helyenként megoldó­dott a napicikk-kereskede­lem gondja is. Az autóbu­szokat a BSZV alakítja át üzletté, üzemelteti, a part­ner kereskedelmi vállalatok az áruról gondoskodnak. vékenysége alapján meg- becsülésit élvez környezeté­ben. Hogy a felvételre je­lentkező személy megfelel a követelményeknek, azt két párttagnak kell tanú­sítania. (KISZ-tag esetében az egyik ajánló a KISZ- alapszervezet taggyűlése is lehet.) A belépés szándé­kának jelzése nem elegen­dő; az illetékes pártalap- szervezet taggyűlése dönt arról, hogy a párt soraiba fogadja-e a felvételét ké­rőt, s ezt a döntést az erre felhatalmazott irá­nyító pártbizottságnak is meg kell erősítenie. Ha bármely párttag súlyosan vét a párt politikai vagy morális elvei ellen, illetve nem teljesíti kötelességeit, a párt megválik tőle: ki­zárja vagy törli soraiból. A párttag maga is kiléphet, önmaga vagy. pártszerveze­te kezdeményezésére. A párt szervezeti életé­nek alapvető egysége az alapszervezet. Minden ter­melési, intézményi vagy lakóterületi egységben, ahol legalább három párttag ta­lálható, alakítható alap­szervezet. Az MSZMP-nek jelenleg mintegy 25 400 alapszervezete van, melyek közül körülbelül 14 800 te­vékenykedik termelőegysé­gekben. Az alapszervezetek az elsődleges színterei a párttagok politikai tevé- Sqenységének: mindenek­előtt itt élnek jogaiakkal, és teljesítik kötelezettségei­ket, itt vesznek részt a párt politikájának kialakí­tásában és valóra váltá­sában. 103 tagja van. Rendszere­sen ülésezik: az előző kongresszuson választott testület például öt év alatt 24 ülésit tartott, ahol átte­kintette a párt belső életé­nek, a nemzetközi helyzet­nek, a gazdaság, a kultúra, a társadalom fejlődésének időszerű kérdéseit, és állást foglalt azokban. A politi­ka megvalósítására irá­nyuló folyamatos tevékeny­séget is a — jelenleg 13 tagú — Politikai Bizottság, valamint a párt főtitkárát, főtitkárhelyettesét és a Központi Bizottság titkárait soraiba foglaló — jelenleg 8 tagú — titkárság irányít­ja. E testületek tagjait a Központi Bizottság választ­ja meg, s ugyancsak ez a szerv nevezi ki a KB osz­tályainak, intézményeinek, a párt központi lapjának és két folyóiratának vezetőit. Az MSZMP a nemzetközi kommunista mozgalom szerves részének tekinti magát. Bár szervezeti kö­telékek ma nem kapcsol­ják egybe a világ kommu­nista pártjait, az MSZMP az internacionalista szoli­dárisáéi jegyében mintegy 90 testvérpárttal tart rend­szeres kapcsolatot, és foly­tat velük időről-időre esz­mecserét, vesz részt két- és többoldalú tanácskozáso­kon. Gyenes László Következik; A Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség A mezőtúri Dózsában Nem számláztak jogtalanul A Legfelsőbb Bíróság döntése Iz igazgatók sok mindenért Hz igazgató fizetését,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents