Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
1985. AUGUSZTUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Családi kör a tévében és otthon Baszó lg été s Kelemen Endrével Jelenet a Családi kör egyik adásából Kelemen Endre hivatalosan az Iskolatelevízió vezetője, náluk készül a tévés tanóra, a Pedagógusok fóruma, a BASIC-tanfolyam, de neve a Családi körrel fonódott össze. Be is vallja, hogy érdeklődése középpontjában a Családi kör áll. — Nem véletlenül lettem pedagógus. Keszthelyi diákkoromban Németh Dezső tanár úr oltotta belém a pedagógia, a pszichológia szépségét. Amennyire vissza tudok emlékezni, mindig volt bennem valamiféle elhivatottság, hogy változtassak az embereken. Televíziós pedagógus véletlenül lettem. Amikor végeztem, behívattak egy bizottsághoz, és megkérdezték: Kelemen elvtárs, akar a televíziónál dolgozni? Igen, de nem tudom, mi az — mondtam. Így is volt, akkor még csak kísérleti adások folytak. Azt mondták, hogy gyerekekkel és szülőkkel foglalkozó műsorokhoz keresnek szerkesztőt. örültem, hiszen találkozott a feladat és az elképze lésem: hatni, sok emberre hatni. — Ekkora múltja van a Családi körnek? — Nem éppen a Családi körnek, hanem a pedagógiai ismeretterjesztésnek. 1959— 60-ban kezdtük a szórakoztatva nevelést a Szülők nevelők egvmásközt című magazinnal. A Családi kör címet 1974 óta viseljük. A Tömegkommunikációs Kutató- központ szerint körülbelül ötmiiUió nézője van egy-egy műsorunknak, a tetszési index is magas. — ÍNyilván a (jyereknézők- kel együtt. Számolnak azzal, hogy a családok számára nehéz, sőt kínos helyzeteket teremtenek az őszinteséggel, az életszerűséggel? Tehát miinél jobban dolgoznak, annál több a nemtetszés ... — Szerencsére nem így van. Hirdetjük, és hiszem, hogy az t\ jó, ha a gyerek is elmondhatja véleményét a családban. Igaz, az elhallgatott, az életben rosszul megoldott helyzethez hasonlót látni a képernyőn, és szembesülni a jobb megoldással, kínos érzés. De végül is a család légkörétől függ, hogy a tévé zavart okoz-e. Fontosnak tartom, hogy a tévé Családi köre adjon ösztönzést a beszélgetésekhez. Sajnos, a következő műsor, az esti műsorfolyam elmossa, gyengíti hatásunkat. — Van néhány téma, amelyet kerül a szerkesztőség, pedig tanácsra, viselkedési mintára lenne szükségünk. Ilyen például a gyógyíthatatlan betegséggel élők problémája, a mozgássérült, a hallássérült, vagy szellemi fogyatékos gyerekek nevelése, a velük alakítható kapcsolat. — Éget bennünket a probléma. és nem találunk még megoldást. Ugyanis a magyar pedagógiai ismeretterjesztésben nincs múltja a fogyatékosokkal való nyilvános foglalkozásnak. Nálunk még csak a pécsi Sorstársak című műsor született meg, felnőtteknek. Attól tartok, a néző elfordulna, kikapcsolná a készülékét, ha a Családi körben fogyatékos gyerek lenne a főszereplő. Dakumentumfilmen jobban tűri ezt a problémát. Közben a családok, a rokonok, az ismerősök valóban segítségre szorulnak, viselkedési mintára várnak, különösen az olyan családokban, ahol egészséges és beteg gyermek él együtt. Egyelőre video- műsort tervezünk, iskoláknak, pedagógusoknak, inté ■ zeteknek kölcsönöznénk. Könnyebb a helyzet a süketnéma gyerekekkel, ők ránézésre nem különböznek az átlagtól, őket jobban tolerálja a néző. Előkészületben van egy képes lexikon, hallássérült gyerekeknek szánjuk. — Körülbelül, egy éve tévéjátékszerű a Családi kör. A stílus és módszerváltás egyébként is gyakori. Volt Mérei Ferenc korszak. Abo- dy, majd Ranschburg időszak, ma inkább Vekerdi Tamás ,oz eligazító. JVIi indokolja? A pedagógiai divatok változása? — Nem követjük a divatot. Igyekszünk a modernnek tartott, de magyar viszonyok között ki nem próbált elméleteiktől távol maradni. Szakértőink egyénisége természetesen rányomja a bélyegét műsorainkra. Most csaknem igazi tévéjátékot aduink. A korábbi Családi kör azért kapott bírálatot, mert gyakran megszakítottuk a jeleneteket, és túl didaktikusak voltunk. A Családi kört a tolerainoia szolgálatába állítottuk. A tolerancia olyan bonyolult lélektani összetevőkből álló magatartás, amit csak árnyaltan, folyamatában, változásaiban lehet ábrázolni. Ez is a filmszerű megjelenítés mellett szólt, az is, hogy a Családi kör este nyolckor kerül adásba, s a néző szórakozni is akar. Következő adásainkban a serdülők gondjairól szeretnénk elgondolkodtatni a nézőket, egy kamaszlány, az édesanya és a nevelőapa konfliktusairól „szól játékunk. Az ősszel kétrészes műsorban a serdülők szexuális életéről beszélünk, szakértőnek dr. Czeizel Endrét nyertük meg. — Saját családjában mennyire segíti a pedagógia? Vannak-e rossz reagálásai? — Vannak persze. Azt hiszem, az az előnyöm a pedagógiában kevésbé jártas szülőkkel szemben, hogy tudom, mikor hibáztam, nem tartok ki konokul a döntésem mellett, valóban meg tudom tenni, hogy másnap elismerem a gyerek igazát. Hiszem, hogy az évek alatt jól alakított, nyílt szülő—gyerek kapcsolatban van olyan tartós érték, ami mindkettőjüket átsegíti ezeken a kisiklásokon. Gyermekeim nagyok, fiam érettségiző, lányom egyetemista, de a nevelés, a szülői felelősség nem lett könnyebb. Ez is az évek tapasztalata, meg az is, hogy a legnehezebb: önmagunkat nevelni, önismeret nélkül, lehetőségeink felmérése nélkül a családi élet újra és újra zátonyra futhat. — Ha a régi keszthelyi diákra gondol, aki változtatni akart az embereken, elégedett önmagával, pályájával? — Divat ma sírni, hogy mi lehettem volna, ha ... Én nem panaszkodhatom. Szeretem a munkámat, nem muszájból vagyok az Iskolate- levízjilómál. Talán nem szerénytelenség, ha azt állí - tóm, hogy hangot tudok találni a családokkal. Nem vágyom nás műsorokba. Például nem vállalnék vitavezetést a Tudásklub pedagógiai kerékasztalnál. Nekem a gyereket nevelő átlagemberekhez van közöm, akik szeretnék jobban nevelni gyermekeiket, és akik nagyjából úgy bukdácsolnak a nevelésben, mint ón otthon. Mert mi tagadás, az ember nem próféta saját családjában, de legalább szeretne az lenni. Kelemen Endrét az idei pedagógusnapon Apáczai Csere János díjjal tüntették ki. Budai Rózsa Magyar táncok az azúrkék ég alatt A tiszafürediek Törökországban Július elején autóbuszra ülhetett a Szövetkezetek Tiszafüredi Néptáncegyüttese, hogy a magyar folklórból ízelítőt adjon a törökországi Kartal és Isztambul városában. A tiszafürediek mint a magyar néptánc jeles képviselői utazhattak a Szövosz, a Mészöv és a helyi szövetkezetek ajándékaként. A mintegy kéthetes vendégszereplés során az együttes részt vett az isztambuli nemzetközi néptáncfesztivá- ton, amelyen Dél-Burópa reprezentáns tánckarainak társaságában lépett fel. A kulturális találkozó érdekessége volt egyébként, hogy az idén rendezték meg első alkalommal a népi táncművészet török barátai a hagyományteremtés nem titkolt szándékával. A balkáni város üde színfoltjaként jelentkező fesztivált, — amelyet mellesleg a tengerben kialakított stégszínpadon tartottak, a csónakokból, gondolákból és kisebb hajókból szemlélődő nézők nagy örömére — háromévenként rendezik majd meg a tervek szerint. A több mint negyven tagot számláló tiszafüredi néptáncegyüttes sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy a következő nemzetközi néptáncfesztiválra, tehát 1988- ban ismét várják őket a mediterrán klímájú. mesésen szép Isztambulba, Augusztus 21-töl Tankönyvszezon A tankönyvterjesztéssel is foglalkozó vidéki könyvesboltok alig három hét múlva, augusztus 21-től megkezdik idei legfontosabb tennivalójukat: minden iskolába eljuttatják a tankönyveket. A tanévre megjelenő kiadványok e naptól vehetik át a nemzetiségi iskolák is. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat budaörsi raktárát — a tervek szerint augusztus 25-ig — mind a háromezer féle tankönyv elhagyja. A tankönyvek szeptember 6-ig csak az iskolákban vehetők át, a boltok nem foglalkoznak árusítással. Azok a könyvek, amelyek a tanévkezdést követően nem kelnek el, az évközi árusításra kijelölt megyei boltokban kaphatók. Egy hónap a városért Benépesült a mezőtúri alkotótelep Kuba/ és mongol művész a vendégek között Tegnap, immár a harmadik alkalommal kezdődött meg a munka a mezőtúri képzőművészeti alkotótelepen. A Holt-Körös festői partján egy hónapon át nyolc képzőművész (szobrászok és festők) dolgozhat a váro.s és környéke gazdasági szervei által fenntartott s ebben az évben jelentősen kibővített mű vésztelepen. Ennyi az esemény „rövidhír igényű” összefoglalása, ám ami az alkotótelep működését, célját, feladatát illeti, arról érdemes bővebben is szólni. A tegnapi, fehér asztal megnyitón a meghívott művészek mellett ott voltak Mezőtúr város- párt- és állami vezetői, az alkotótelep létrehozásáért áldozatot vállaló gazdasági szervek képviselői. Részt vett az eseményen Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára és Rutkai Ferenc, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége ügyvezető titkára. Dr. Füstös Jenő, a városi tanács elnökhelyettese megnyitójában hangsúlyozta, hogy az eredeti célok változatlanok, megfelelő lehetőségek, jó körülmények biztosításával alkotó légkört teremteni a meghívott képzőművészek számára. Mindez dióhéjban a következőket jelenti: a meghívott művészek az itt töltött egy hónapra 3 ezer forint ösztöndíjat kapnak, s természetesen teljes, komfortos ellátást, továbbá a munkájukhoz szükséges összes anyag a rendelkezésükre áll) egyebek között mód nyílik bronzöntésre is.) Az itt dolgozó képzőművészek egy vagy több alkotással járulnak hozzá a leendő mezőtúri képzőművészeti galéria létrehozásához. A „leendő” talán nem is a távoli jövőt jelenti, hiszen a korábbi években rendezett alkotótelepi „kurzusok” jóvoltából számos alkotás, került a város birtokába, s ebben az évben a tanács tulajdona lett a galéria otthonául kiszemelt műemlékjellegű épület is. A tábor vezetője Györfi Sándor — a bemutatkozó beszélgetés alkalmával — utalt arra, hogy Mezőtúr művészet pártoló közössége valóban önzetlen módon vállalkozott a legjobb értelemben vett mecénási szerepre, a korábbi években is ennek a mű- vószetszeretetnek volt köszönhető, hogy igazi műhelymunka bontakozott ki. A Nyíregyházáról érkezett Balogh Géza festőművész (aki egy korábbi mezütúri tartózkodása alkalmával szeretett bele a formázásba) a környék nyugalmát, szépségét ecsetelte — mint meghatározó Alföld-élményét. Pillanatkép a megnyitóról Barsbold Denzen a moszkvai és leningrádi tanulmányok után Mezőtúron A baglyok formázója; Evelio Lecour Kubából Fotó: T. Z. Az idén először külföldről is. érkeztek vendégek a mezőtúri alkotótelepre. A mongol Barsbold Denzen moszkvai és leningrádi képzőművészeti tanulmányait folytatja hazánkban, a kubai Evelio Lecour pedig harmadik alkalommal tartózkodik Magyarországon, ezúttal érkezett először hosszabb időre. A fiatal kubai szobrász Ligeti Erika, Szentendrén élő s/.obíjászművész tolmácsolása segítségével mutatkozott be: Havannában él, 5 évvel ezelőtt az egyik lettországi művésztelepen dolgozott együtt először Ligeti Erikával, majd 1981-ben részt vett a „Manyana” (Holnap) csoport szentendrei kiállításán is. — Ahogy hallottuk, ön a baglyok szobrásza. Van ennek valami eredete? *— Így igaz: szívesen és szeretettel formázom ezt a madarat. A története pedig a következő: a főiskola után két évig tanítottam Havannától távol, a lakásom egy sarokszoba volt, s az ablakomhoz közel egy fán bagolycsalád tanyázott. Tudom, hogy a magyar néphitben a legváltozatosabb események kötődnek a bagoly megjelenéséhez; az én látomásaimban azonban a bagoly a jó és a szép szimbólumává fejlődött, Remélem, hogy a mezőtúri alkotótelepen olyan módszereket és technikákat is megismerek — elsősorban a bronzöntésre gondolok, — amelyeket érdemes lesz otthon, Kubában is meghonosítanom. — vágner — Lemezfigyelő Dalok a szerelemről, „csiki-damul” A könnyűzene hullámzó világában az utóbbi évek talán legsikeresebb zeneszerző jeként tartják számon Szi- kora Róbertét. A tehetséges ötletember nem is olyan rég még a másik „ügyeletes” gagman, Fenyő Miklós által vezetett Hungária együttes oszlopos tagjaként ragyogta be a popmuzsika olykor sötét felhőktől terhes egét. De gyümöl- mölcsöző együttműködésükön csakhamar beteljesült a mondás, mert amióta a világ világ, két dudás, soha nem fért el egy csárdában. Miért legyen a mostani eset kivétel? Nőst Szikora kiválása után megalapította a magyarosan „Eredj Robidnak nevezhető zenekarát, amely szinte hónapok alatt vált a tinédzserek kedvencévé. Zeneszerzői képességét új együttesében bontakoztatta ki igazán; a korábban megjelent két nagylemezük anyagát teljességgel ő „követtel el”, s a változatosság kedvéért az újonnan megjelent, Szeretlek is -j- nem is című albumuk valamennyi dala ugyancsak Szikora fejéből pattant ki. A legfrissebb LP-szerzeményei egytől egyig igényesen hangszereltek, sajátos hangulatot árasztanak. „A számok csiki-dam stílusban íródtak” — hirdeti a lemtz borítója. Hogy ez mit jelent? Egyszerűen azt, hogy tulajdonképpen azt, hogy semelyik stílusirányzatba nem sorolható az R—GO zenéje. Saját útjukon járnak, amelyet csiki-dam-nak hívnak, de éppenséggel lehetne ,,makadám”-nak is nevezni .. , Miről szólnak a dalok? Természetesen a szerelemről, hiszen a tinédzsereket mi mással lehetne „megfogni”? Akikhez szól a lemez, mindenbizonnyal sikert arat körükben. De a címadó dal egészen biztosan slágerj elölt lesz, legalábbis ezen a nyáron. — j —
