Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-06 / 183. szám
xxxvi. évf. 183. sz, 1985. augusztus 6., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Miért nincs elég szén? Politikai intézményeink Szolnok megyeiek Moszkvában Benépesült a mezőtéri alkotételep kevesebb Több termék, kevesebb energiával. Ez a cél lebeg manapság minden népgaz dasági ágazat vezetőinek szeme előtt. A szkeptikus szakemberek szerint ezt már-már lehetetlen megvalósítani, a 1 .mezőgazdaság példája viszont cáfolja a kategorikus megállapítást. Ebben az ágazatban ugyanis tavaly kevesebb energiát használtak fel, mint 1979- ben. S mindezt — természetesen — nem a termelés visszafogásával érték el. A tavalyi produkció — összességében — jóval meghaladta a korábbi évi teljesítményeket. Miként lehetséges mindez? Az agrárágazat hamar kapcsolt, idejekorán észlelte a változást, s mégis négy év kellett ahhoz, hogy az energiafék működésbe lépjen. Pedig egy 1974-es ágazati tanácskozáson már pontos diagnózist készítettek. Mindenekelőtt arra figyelmeztették az üzemeket, hogy a gépek nagy része nem optimális hatásfóikkal üzemel. A motorok: fogyasztásának megfelelő beállítása — a korábbi évek gyakorlata miatt — csak hébe -botba történt meg. A traktorosok gyakorta reggel beindították a járműveket, s jobbára csak este, a munka befejeztével állították le. A hetvenes években nagymértékű műszaki-biológiai fejlesztések valósultak meg, a mezőgazdaságban mind szélesebb körűvé vált az intenzív termelés. Az új berendezések és gépek —érthetően — egyre több energiát igényeltek. Ez a folyamat 1976-ban érte el a tetőpontját : a mezőgazdasági termelésben összesen 1 millió 850 ezer tonna olajértékű energiát használtak fel. Azóta viszont egyre csökken az olaj fogyaszt ás. A VI. ötéves terviben az energiatakarékosságot célzó kormány- program 1 százalékos termelésbővüléshez 0,8 százalékos energianövekedést tartott elfogadhatónak. Késeibb, 1984-ben, a körülmények további romlása 'miatt, a 0,8 százalékot is mérsékelték, mégpedig a felére. Abban már a kezdet 'kezdetén egyetértettek a szakemberek, hogy a növénytermesztés területén rengeteg lehetőség kínálkozik az energiafelhasználás csökkentésére. Napjainkban már 800 ezer hektáron készítik elő a talajt energiatakarékosán, forgatás nélkül. Máról holnapra sikerült mérsékelni a rendkívül energiaigényes lucerna- és fűszárítmányok előállítását, aminek köszönhetően mintegy 50 ezer tonna fűtőolaj megtakarítása vált lehetővé. A gabonafélék, elsősorban a kukorica betakarításánál mind jobban elterjedt a szárítás nélküli technológia, ami — egyes üzemekben — tetemes megtakarításhoz vezetett. Sok jó kezdeményezés történt az állattenyésztésben is. az „energiafaló” épületek helyett mind több gazdaságban építettek olcsó, energiatakarékos istállókat. Biztató kísérletek folynak a napenergia és a biogáz felhasználására is. Bár az utóbbiak csak kiegészítői energiaforrásként jöhetnek számításba, szerepük mégis nagyon fontos abban, hogy 1 százalékos termelésbővüléshez valóiban csak a tervezett 0,4 százaléknyi energiatöbble - tét használjon fel az agrárágazat, a magyar gazdaság. CX J. A Szovjetunió kész bármikor megkezdeni a nukleáris leszerelést Mihail Gorbacsov üzenete Japánba Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megarő sítette a Szovjetunió nukleáris leszerelés melletti elkötelezettségét. Ezt arra a levélre válaszolva fejtette ki, amelyet az atomtámadások áldozatainak japán szerkezete intézett hozzá. Az SZKp KB főtitkára tegnap Moszkvában nyilvánosságra hozott üzenetében együttérzését fejezte ki a hires imái és nagaszaki atomtámadások áldozataival, s kifejezésre juttatja azt a kívánságát, hogy a két japán város tragédiája soha ne ismétlődjék meg. iMihail Gorbacsov emlékeztet rá, hogy a Szovjetunió már a nukleáris fegyver megjelenésekor az ilyen fegyver megsemmisítéséért lépett fel, s most is erre törekszik. Szembetalálja magát azonban a Nyugat ellenállásával. Ilyen körűimé nyék között a Szovjetunió arra kényszerül, hogy közbülső megoldásokat keresve és javasolva igyekezzék elérni ezt a fontos célt. A Szovjetunió, ha sikerül megállapodásra jutnia más nukleáris hatalmakkal, kész bármely pillanatban rrueg(Folytatás la 2. oldalon.) II honvédelmi nevelés és a hadtudomány Megnyílt a TIT nyárI egyeteme Szolnokon Tegnap délelőtt nyitották meg Szolnokon a KISZ tisza- ligeti politikai képzési központjában a TIT egyhetes Tisza Nyári Egyetemét, amelyre az egész országból érkeztek honvédelmi felelős általános és középiskolai tanárok, • egyetemi, főiskolai oktatók, MHSZ-aktivisták, valamint a fegyveres testületek képviselői, összesen hetvenötén. A nyári egyetem témája a honvédelmi nevelés és a hadtudomány. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Kovács Géza, a TIT Országos Szervezetének titkára és Pethő György, a KISZ KB honvédelmi osztályvezetője is. A házigazdák nevében Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke köszöntötte a hallgatókat. Elmondta, hogy a nyári egyetem szervezőit dicséri a honvédelmi nevelés fontosságának felismerése, valamint az is, hogy lehetővé teszik e téma felelőseinek színvonalas továbbképzését. Szolnok megye örömmel fogadta, hogy az egyetemnek helyet adhat, már- csak azért is, mert a résztvevők itt-tartózkodásuk alatt megismerhetik szűkebb pátriánkat. Ezután röviden bemutatta Szolnok megyét, a tájegység történelmi szere- oét. Elmondta, hogy a megye története összefonódott a haladó hagyományok létrejöttével, az itt élek mindig érzékenyen reagáltak az előbbrevivő változásokra és tevékeny részesei voltak a fejlődésnek. Mohácsi Ottó szólt arról is, hogy az utóbbi négy évtizedben sokat fejlődött Szolnok megye ipara, amelyet a seregnyi új létesítmény is bizonyít. Minderről és a kulturális életben elért eredményeinkről az egyetem hallgatói személyesen is meggyőződhetnek majd. Dr, Nagy Gábor nyugalmazott vezérőrnagy, a TIT Hadtudományi Választmányának elnöke megnyitójában elmondta, hogy Szolnok méltán kapta meg a nyári egyetem rendezési jogát, hiszen köztudomású, hogy a város a történelem során több jelentős katonai esemény színhelye volt. „A hadtudomány — hangsúlyozta — az egész magyar társadalom tudománya, amellyel mindannyiunknak foglalkozni kell. A szocialista tábor bármelyik országában élők számára nélkülözhetelen tudnivaló, mit tesznek a honvédelem vezetői a béke megvédéséért, A szolnoki nyári egyetem előadásai olyan problémákkal foglalkoznak, amelyek érdemesek a továbbgondolásra, a megismerésre. A hadtudomány legjobb ismerői tartják az előadásokat, hogy a hallgatók minél alaposabb tájékoztatást kapjanak munkájukhoz.” Az első előadást dr. Szabó Egon vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium agitá- ciós és propaganda osztályának vezetője tartotta Társadalom, hadsereg, nemzettudat címmel. Utána dr. Szentesi György mérnök-alezredes a hadászati erőviszonyokról és az űrhadviselésről dr. Zágoni Ernő, a történelemtudományok kandidátusa a magyar néphadsereg fejlődéséről és mai helyzetéről beszélt. Délután öt órakor Lugosi József őrnagy, az Országos Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettese a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban megnyitotta a múzeum gyűjteményéből összeállított Elődeink zászlói, fegyverei című tárlatot. A nyári egyetem programja ma előadásokkal folytatódik. A szombatig tartó rendezvénysorozaton az előadásokat követően szervezett szakmai és kulturális programokon, művészeti bemutatókon, kirándulásokon vesznek részt a vendégek. Sor kerül többek között repülő- és ejtőernyős bemutatóra, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola meglátogatására. egésznapos hajókirándulásra, múzeumlátogatásra, filmvetítésre. Fiatalok és többgyermekesek támogatása Esély a lakásra Ezerötszáz igénylő tiz településen A7. elmúlt években egymás után láttak napvilágot azok a központi intézkedések, jogszabályok, amelyek lehetővé tették a fiatal házasok, a két és többgyermekes családok lakáshoz jutásának támogatását, meggyorsítását. Közismert tény, hogy az intenzív lakásépítés ellenére ebben a körben javultak legkevésbé a lakáshoz jutási esélyek, különösen ebben az ötéves tervidőszakban, amikor erőteljesen eltolódtak az arányok a magánerős lakásépítés javára, és számottevően csökkent az állami cél- csoportos lakásberuházás. Magyarán; kevesebb tanácsi bérlakás építésének volt meg a fedezete, mint a korábbi években. Ezért születtek azok a központi intézkedések, amelyek megteremtették a törvényes feltételeit, annak, hogy a leginkább rászorulók megkülönböztetett segítséget kapjanak a nagyobb településeken (városokban és nagyközségekben), ahol a legdrágábbak a lakások es az igénylők száma sokszorosa az elosztható, kiutalható lakásoknak. Minden ilyen településen, Szolnok megye nyolc városában, valamint Kunszent- mártonban és Martfűn a tanács feladata lett a lakásra váró fiatal házasok és több- gyermekesek számbavétele, a támogatottak kiválasztása, s a segítség módjának eldöntése. Mindehhez nemcsak lehetőséget, hanem pénzt is kaptak a tanácsok, és nem is keveset. Három évre (1984— 86) szóló programot dolgoztak ki. A tíz tanács évekre elosztva tervezte meg, hogy milyen ütemben képes a •program megvalósítására. EUsősorban azok a fiatalok, két- és többgyermekesek jöhettek számításiba, akiknek 1983. december 31-én érvényes lakásigénylésük volt. A program Szolnok megye 6 (Folytatás (a 3. oldalon.) Az OMÉK-on is bemutatják Kutatók és tervezők közös sikere Pályizat a juhászat gazdaságos fejlesztésére Jóllehet hazánk a juíhtar- tásban nagy hagyományokkal rendelkezik, az utóbbi évtizedekben végbement műszaki-technikai fejlődés ébben az ágazatban nem érvényesült kellőképpen. A szakmai közvélemény szerint a julhá&zatban megvalósított 'beruházásoknál — kü - Ionosén az építési jellegűek - nél — nem sikerült olyan, a tényleges igényekhez igazodó feltételrendszert kialakí • tani, amely kedvezően hatva az ágazat jövedelmezőségére, megteremtette volna a juhászat, fejlesztésének ön finanszírozásának lehetőségét. Napjaink jövedelmezőségi és hatékonysági köve telményeinek megfelelő új műszaki és agrotechnikai ötletek, javaslatok „felszínre hozására” jó lehetőséget látott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a TOT, az állami gazdaságok akkor még funkcionáló országos központja és az ágazat fejlesztésében érdekelt tizenhárom vállalat, intézmény és termelési rendszer egy tervpályázat meghirdetésével, a juhtartó telepek rekonstrukciójára és bővítésére. Az idén februárban meghirdetett pályázaton résztvevőknek átlagon felüli feladatokat kellett megoldaniuk, hiszen Magyarország sajátos földrajzi és éghajlati viszonyaira, vál amint a nagyüzemi juhásza tóik kereteinek megfelelő, a gyakorlatban bevált és jól adaptálható modell sehol a világon nem található. Ezen kívül az eddigi hazai gyakorlat sem megfelelő, miután a nagyüzemek többségében régi és korszerűtlen, vagy dir ága és rosszul üzemeltethető létesítményekben tartják a juhokat. A tervpályázaton résztvevőknek úgy kellett egymás mellé helyezniük a legújabb, illetve a gyakorlatban már bevált kísérleti eredményeket, hogy azok a szakmai és a jövedelmezőségi követelményeknek egyaránt megfeleljenek. Együtt vállalkozott erre a feladatra az Agrober szolnoki irodája és a DATE Karcagi Kutató Intézete. A tervezők és a kutatók együttműködése nem új keletű, hiszen közös munkálkodásuk nyomán számottevő eredmények születtek már a megyében megvalósított meliorációs beruházásoknál. Az olcsó es köny- nyen üzemeltethető technológiáknak legjobban megfelelő, lehetőség szerint kis költséggel kivitelezhető juh- tartó épül etek tervezésénél az Agrober szakemberei úgy gondolták, nem nélkülözhetik a karcagi kutatók gyepre és tömegtakarmányra alapozott juhihústerimeiéssel kapcsolatos kutatásainak évtizedes tapasztalatait,. Az együttműködés eredménye: a közelmúltban megtartott értékeléskor a bíráló bizottság a hagyományos telepek rekonstrukciójának és bővítésének kategóriájában első díjjal jutalmazta a karcagiak és a szolnokiak közös tervpályázatát, amelyet a két hét múlva kezdődő OMÉK -on is bemutatnak. Nehéz helyzetben az amerikai kormányzat Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon. A nyári egyetem résztvevői dr. Nagy Gábor megnyitóját hallgatják