Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-05 / 182. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. AUGUSZTUS 5. |A szerkesztőség postájából""""! Serdülő tűzoltók a válogatottban ,1Jászszentandráson sok i—— éves hagyománya van az úttörő tüzoltómozgalomnak — irta Donkó László, az általános iskola igazgatóhelyettesei — Iskolánk serdülő tűzoltócsapata már eddig is sok szép sikert könyvelhet el magának. Sok járási, megyei versenyt megnyert. A legsikeresebb év az 1983-as volt, amikor országos bajnokságot nyert Zánkán. A gyerekek értékes serlegeket hoztak haza, azonkívül tárgy- és pénzjutalmat. Most még nagyobb a sikerük. öt lány és két fiú került a magyar serdülő tűzoltóválogatottba. Háromhetes komáromi edzőtáborozás után a pajtások Magyarország színeiben az NDK-ban, Berlin mellett versenyeznek a szocialista országok hasonló korú tűzoltóival. Július 29-én utaztak el az NDK-ba, a kétnapos versenyre. Reméljük, megállják a helyüket a nagy nemzetközi tűzoltóvetélkedőn, és szép sikerrel térnek haza. A gyerekek egyébként két hetet töltenek a baráti országban, ahol egy sor szórakoztató program, látnivaló várja őket...” A levélben megtaláltuk Pásztor Béla tanár nevét, aki „civilben” községi tűzoltóparancsnok. ö készítette fel a diákokat a vetélkedőre. Munkabér Egy karcagi olvasónk kétségbe ejtenek tartja helyzetét. Annyi a levonása, hogy fizetésnapokon már alig visz haza valamit. Azt szeretné tudni, a munkabér hány százaléka tiltható le? — Mielőtt válaszolnánk, egy megjegyzés: az a megnyugtató, ha nem költekezünk, vásárolunk anyagi erőnkön fölül... A munkabérből általános szabályként legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A levonás akkor terjedhet a munkabér 50 százalékáig, ha több letiltás érkezett a munkáltatóhoz, vagy ha a végrehajtás az alábbi követelések kielégítése érdekében folyik: tartásdíj, állami gondozási díj és intézet-elhelyezési költségekhez való hozzáj árués letiltás lás, az adóssal szemben fennálló munkabérkövetelés társadalmi tulajdonban okozott kár és leltárhiány, továbbá a szerződéses (bérleti) üzemeltetés során keletkezett tartozás megtérítése, jogalap nélkül felvett munkabér és Uápsadalombiztosítási ellátás, a természetbeni juttatás térítési díja, a lakbér és a vele egy tekintet alá eső követelés (pl. központi vagy távfűtés, melegvíz-ellátás díja), valamint a lakáshasználati díj. A munkabérből minden korlátozás nélkül csak a kötelezően igénybe vett üzemi étkezés és a kötelezően kiszolgáltatott természetbeni juttatás térítési díja vonható le. ABC saját erőből A saját jogú baleseti nyugellátás illeti meg. A saját jogú baleseti nyugellátások: a baleseti járadék és a baleseti rokkantsági nyugdíj. (A baleseti rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékot is kaphat.) A hozzátartozói baleseti nyugellátások: a baleseti özvegyi nyugdíj, a végkieiegí- tés, a baleseti árvaellátás és a baleseti szülői nyugdíj Marha>szerencse? Alighogy beköltöztek otthonukba a szolnoki Széchenyi lakótelep E cseki úti négyemeletes házainak lakói, nekiláttak környezetük szépítéséhez. A házak előtti részt beültették virággal, apró cserjékkel, füvesítettek. A növények az ápolást, gondozást meghálálták, hamarosan szemet gyönyörködtetően virítottak. Üde színfolt a panelrengetegben. Most mégis elkeseredetten fordult sZerkesztőségünkhü■» az egyik lakó. A kis virágos- kerteket — amelyeket egyébként saját pénzükön alakítottak ki — ugyanis előszeretettel látogatják a közelben levő tanyák tehenei. Az állatok legelés közben egészen a panelházakig merészkednek, letapossák a virágot, megeszik a füvet. A lakók mit sem tehetnek ellenük, mert amikor munka után hazaérnek, már csak az árulkodó nyomokat találják a kertben. Még ha „tettenér- nék” is a tehenet — nem vonható felelősségre. Erre mondhatnánk azt, hogy marha szerencséje van ... Az állatoknak is, meg a gazdájának is. Aki azért néha ránézhetne a szabadon bóklászó tehenekre. Napköziben — nyáron Örökzöld, évente visszatérő téma, hogy mit csináljon a gyerek a nyári szünidőben Az egy percig se vitás, hogy szüksége van a kikapcsolódásra, a változatosságra. A szerencsésebbek a nagyszülőknél, rokonoknál töltenek rövidebb-hosszabb időt. Élménydús heteket kínál együtt nyaralni a szülőkkel, hegyekben, vízparton — akárhol! Magannyi programot találnak a diákok az úttörőtáborokban. Sokuknak azonban marad a napközi, ha nem is az egész szünidőben. Bugyik Szilvia és Eperjesi Judit ne- gvedik osztályos Kisújszálláson. ök szívesen járnak napközibe — írták, — mert olyan az élet, mint az úttörőtáborban. Megszervezték a rajokat, az őrsöket. Színes programot állítottak össze nekik. Voltak üzemlátogatáson, ahol anyagot kaptak ajándékba. A téglagyárból agyagot vihettek a napközibe, amelyet „megformáltak”. A legszebbéket kiégették. Több filmet láttak már a művelődési házban. Jó időben strandra mennek, ahol úsznak, labdáznak, se vége. se hossza a játéknak. Egyszóval : kellemesen telnek napjaik. Válaszok, intézkedések Tűzifa, szén A Jászapáti és Vidéke Afész vezetősége régi tervét valósította meg azzal, hogy Jászladányon a Petőfi úton levő, már nem működő ipari üzemet kereskedelmi egységgé alakította. A kivitelezésre saját házilagos építőbrigádja vállalkozott. A munka négy hónapba se telt: július 31-én birtokba vehették a kis ABC-t a vásárlók, akik ezután a hűtőpultokban mirelitárut, mélyhűtött termékeket, baromfiféléket is megtalálhatnak. A hűtőpultokra, mák-, kávé- és dióőrlőkre kevés híján egymillió forintot költött az áfész. Régen igénylik ugyanis Jászladányon, hogy darálhassanak mákot, diót, kávét a perifériás üzletekben is. Csupán erre ennyi pénzt nehéz volt „kiszorítani” az áfész pénztárcájából. Jelentős társadalmi munkát végeztek az áfész dolgozi is, hogy csökkentsék a költségeket. A kis ABC-ről Lázár Lé- nárd fotóját küldte be Kiss Jánosné kereskedelmi osztályvezető. Nem tud tüzelőt vásárolni egy öcsödi, egy tiszaszölösi olvasónk. (Es még sokan mások ...) Akció, utalvány... címmel július 29-én jelen tettük meg felvetéseiket. A fKunszervtmár'f.on és Vidéke Afész áruforgalmi osztályáról kaptuk az értesítést: Öcsödön a tüzéptelepet a szövetkezet üzemelteti. Az árut — éves szállítási szerződés alapján — a Keletmagyarországi Tüzép Vállalattól igyekszenek biztosítani. Megrendeléseiket azonban — főleg szénből — árualaphiányra hivatkozva teljes egészében nem teljesíti a Tüzép. Öcsödre egyébként az első félévben 505 tonna szenet, 1994 tonna brikettet és 597 jtonna tűzifát szállítottak. Ez 20 százalékkal több, mint amennyi az előző év hasonló időszakában érkezett. A tüzelőt szinte azonnal elviszik, készlet a telepen nem képződik. Gondoljuk, ennek oka az elmúlt, szokatlanul kemény tél. Most mindenki igyekszik mielőbb megtölteni fáskamráját, pincéjét, tárolóját. Tüzelőutalványok. Azokat valóban szeptember 30-ig lehet „levásárolni”. A beváltása — a Kunszentmárton cs Vidéke Afész területén, és nyilván másutt is — a telepre érkező mennyiségtől függően a jelentkezés sorrendjében történik. Emlékeztetünk itt egy információnkra, amely „Gyorsan elfogynak a készletek — Importszállítmányok várhatók” címmel június 19-én jelent meg. Így zárult: Az eddigi tapasztalatok szerint a lakosság az idén előrelátóbb a beszerzésben, a jelenlegi készlet azonban mind meny- nyiségben, mind választékban kívánnivalót hagy maga után. A teljességhez hozzátartozik, hogy az értékesíthető tüzelőanyag a bányák termelésének függvényei... Baleseti ellátás Egy szolnoki olvasónk „Sürgős,, fontos” jeligére kér választ baleseti ellátásról. E helyen csak röviden — és jóllehet, nem is érdemben tudunk válaszolni. Ám ha nevét, címét is megtudhatnánk, valamint a baleset körülményeit ... Egyébkén[ ha hozzájut a Házi Joglanács- adó 1984. októberi számához, abban részletes tájékoztatást olvashat a téma minden .^ágáról”. Baleseti ellátásként a sérültet és a foglalkozási betegségben szenvedőt baleseti táppénz, saját jogú baleseti nyugellátás, halála esetén el- temettetőjét temetési segély, hozzátartozói baleseti nyugellátás illeti meg. Szerkesztői üzenetek Besenyszögről hozzászólás érkezett a július 16-án közölt Ez már kegyeletsértés című cikküknkhöz. Foglalkozunk a felvetéssel, ha a levélírója névvel, címmel jelentkezik! K. M. Törökszentmiklós: Sajnáljuk, de két hétnél előbb nem tudunk választ adni kérdésére. L. K. Szolnok: Jól gondolja, segítséget attól a szervtől várthat, amelyet levelében említett. Ne késlekedjen! OsszeillUotta: Farkas Ferencné IÁ tárgyalóteremből | Munka elől a pálinkához menekült Amikor letelt a büntetése — a közveszélyes munkakerülésért kapott 40 nap elzárás, — és hazaérkezve üresen találta a lakást. arra gondolt, hogy így nem érdemes tovább élni. Ráébredt, hogy nem szabad vállalni a keserves sorsot, amely arra az emberre vár, akit a kenyeret kereső asszony elhagyott, akit megfosztottak a semmittevésen alapuló gondtalan élettől. Ráébredt, hogy nehéz helyzetéből csak úgy tud kilábalni, ha dolgozik. Erre azonban még gondolni sem akart, inkább véget vet életének. Elhatározna. hogy szép halált választ magának, alkoholtól mámorsan búcsúzik el ettől az árnyékvilágtól. Az 55 esztendős Molnár József, Jászfelsőszentgyörgy, I. körzet tanya 64 szám alatti lakost a munka iránt érzett undora késztette iiyen elhatározásra. Nem szeretett dolgozni, annál inkább kedvelte a szórakozást, a mértéktelen italozást. Különböző bűncselekmények miatt már többször elítélték. Legutóbb 1 év börtönbüntetést kapott, súlyos testi sértés miatt. Büntetése 1984. június 20-án telt le, szabadulása után még alkalmi munkát se vállalt. Élettársával tarttatta el magát, és amikor az asszony kérte, hogy dolgozzon már valahol; veréssel fenyegette. Ez év tavaszán a jászberényi rendőrkapitányság Molnárt köz- veszélyes munkakerülésért 40 nap elzárással büntette. Amíg büntetését Jól tötte, élettársa, — ak megunta, hogy asszon; létére ő tartson el eg: életerős embert — elköltő zott. Amikor Molnár szaba dulása után rájött, mi itör tént, hogy ezután csak mun kával keresheti meg kényé rét, elhatározta, öngyilko lesz. Kényelmes ember lévén gondolt arra is, hogy köny nyű halála legyen. Április 14-én hajnalba] kopogtatott szomszédja ajta ján, a pálinkaíőzdének hasz nált melléképület ajtaján Mivel hajnali 3 órakor sen ki se volt ott, hogy ajtó nyisson, leverte a lakatot é: hívatlanul lépett be a helyiségbe. Kiválasztott egy 35 li teres üvegballont, és több szőri kóstolgatás után megállapítottat hogy abbai j< ízű, vegyespálinka van Ízlett az ital, annyira hogy az üvegballonnal „megrakodva” tért vissza lakására. Egy marék altatót szedet1 be, de mielőtt elálmosodoti volna, még ivott 6 korsc (nem pohárka, korsó!) pálinkát. A rendőr az. udvaron talált rá. kórházba vitette, aho] alapos gyomormosást kapott A Jászberényi Városi Bíróság Majomé, Dr. Pala Etelka tanácsa tárgyalta a büntetett előéletű Molnár József ügyét. Lopás bűntette és közveszélyes munkakerülés vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt 2 év 8 hónap fegyházbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. Törvényességi óvás Ki oltsa be a malacokat? Mint arról egy évvel ezelőtt hírt adtunk, közérdekű bejelentés nyomán kezdtek vizsgálatot a Szolnok megyei népi ellenőrök két állatorvos tevékenységéről. Kiderült, hogy dr. Bucsai Kálmán kumnadarasi és dr. Bújdosó István tiszaszölösi hatósági állatorvosok a háztáji gazdaságokban végzett, isedtésorbánc ölteni védőoltásoknál különböző szabálytalanságokat követtek el. Az ügy bíróság elé került, majd a felmentő ítéletet követően, az idén júliusban a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. Az állatorvosok 1982-től a sertések vakcinás védőoltását nem maguk végezték, hanem két ismerősüket bízták meg ezzel. A vádlottak megbízása alapján Gacsal Sándor állategészségügyi szaktechnikus, valamint Bártfay István biológus-testnevelő tanár oltotta az állatokat. Sertésenként 25 forintot ők maguk vették fel a tulajdonosoktól, két-két forintot megtartottak, a többivel pedig elszámoltak a vádlottaknak. Az állatorvosok fedezték az anyagköltséget, befizették a biztosítási díjat. Tiszta bevételként sertésenként 3,50 forint oltási díj maradt náluk. (Oltási díj: 25 Ft, ebből oltóanyag 10 Ft, biztosítási díj: 7 Ft, értesítés 50 fillér, a . fogók” munkadíja 2—2 forint.) Bucsai Kálmán több mint tízezer sertés oltására adott megbízást, a haszna 32 ezer forint volt. Bújdosó István pedig több, mint ötezer oltás után 18 ezer forinthoz jutott. Az elsőfokú bíróság azért mentette fel őket az üzérkedés vádja alól, mert a vádlottak cselekménye hasonló ugyan a vállalkozáshoz, de „a szolgáltatás egészségügyi jellege” folytán az üzérkedés bűntettét nem valósítja m(ß. A városi bíróság szerint az oltás megtörtént, az állattartókat nem érte kár. A megyei bíróság, helybenhagyta az ítéletet, ám a legfőbb ügyész mind a karcagi városi, mind a Szolnok megyei .bíróság döntését törvénysértőnek tartja. Álláspontjuk szerint a vádlottak elkövették az üzérkedés bűntettét. Az állatorvosok nem maguk végezték az oltást, azt csak szervezték. Magát az oltást másokra bízták, és munkavégzés nélkül megtartották az oltási díjat. A legfőbb ügyész szerint az állattenyésztés szorosan vett mezőgazdasági, az áltatok feldolgozása — legalábbis részben — ipari tevékenység. A betegség folytán elhullt állat pénzben kifejezhető gazdasági veszteség. Az állategészségügy ennek folytán az állatok egészségének fenntartásával azoknak értékét védelmezi. Az ehhez kapcsolódó összes tevékenység egyszersmind egyben gazdasági jellegű. Márpedig a vádlottak ezt a gazdasági jellegű szolgáltatást nagyrészt idegen munkaerővel végeztették, céljuk a haszon- szerzés, a mások munkájának ellenértékéből való részesedés volt. Az üzérkedést elkövették, mégpedig rendszeres haszonszerzésre való törekvés céljával. Mindezek alapján a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt a karcagi városi, valamint a Szolnok megyei bíróság végzése ellen az állatorvosok terhére. Indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a kifogásolt határozatokat helyezze hatályon kívül, állapítsa meg a vádlottak bűnösségét az üzletszerűen elkövetett üzérkedés bűntettében, és szabjon ki velük szemben — végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztést, mellékbüntetésként pénz- büntetést, és kötelezze őket az elkobzás alá eső érték megfizetésére. (á. gy.)
