Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-30 / 203. szám

1985. AUGUSZTUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkavédelmi őrjáraton Hol maradt a bőrkötény? Aki megszegi a szabályt csekken fizet Munkavédelmi őrjárat részese volt lapunk munka­társa kedden és szerdán. A Szolnok Megyei Munkavédel­mi Felügyelőség nyolc felügyelője ellenőrizte a két nap alatt 60 gazdálkodó szervnél (vállalatnál, szövetkezetnél, költségvetési üzemnél és intézménynél) a munkavédelmi szabályok betartását, a korábban meghozott határozatok végrehajtását. Tóth János munkavédelmi felügyelővel negyed nyolc előtt, alig valamivel a mun­kakezdés után érkeztünk meg a Szolnoki Patyolat Vál­lalathoz. A január 25-i mun­kavédelmi ellenőrzésen szü­letett határozat végrehajtá­sáról Varga József, a vállalat A megbeszélés után hely­színi szemlére indultunk, az első állomás éppen a vegy­tisztító üzem volt. A meny- nyezet közelében itt-ott va­lóban málik még a festék, Tóth János azonban ennek ellenére mégis elégedett a határozat végrehajtása érde­kében itt végrehajtott intéz­kedésekkel. Később, az ellen­őrzés eredményét összefog­lalva mondta el, miért? — A falak festése valóban nem fejeződött be időre, de csak azért nem, mert a Pa­tyolat az általunk megköve- teltnél, — önként! — na­gyobb, a munkavégzésre tar­tósan kedvező körülménye­ket biztosító munkára vál­lalkozott. Nemcsak újrafes­tette az üzemet, hanem ki is csempézte — ez pedig lénye­gesen több időbe és pénzbe kerül, mint a legegyszerűb­ben túllenni a hatóság szabta kötelezettségen. Az eset kapcsán, a mun­kát a Patyolatnál befejezve, a gépkocsiban arról beszél­gettünk, hogy mennyire kö­rültekintően kell eljárni egy-egy ellenőrzés során. Mert formális kifogást senki sem emelhetett volna, ha a festésre szabott határidő be nem tartása miatt az ellenőr nem fogadja el végrehajtott- nak a határozatot. Az érté­kelés során azonban a vár­ható végeredményt kellett mérlegelni: ha hosszabb munkával is készül el, a csempe tartósan ellenáll vegyszereknek és gőzöknek, mint bármelyik időben szé­pen festett fal. — De nemcsak ezért nehéz a mi munkánk — folytatta Tóth János. — Látta, a hatá­rozat intézkedési pontjainak többsége, olyan hibák meg­szüntetését szabta feladatul, amiért az ember szinte szé­gyell szólni. Mert biztos, hogy nemcsak a ^hatóság­nak” jut eszébe, hogy a for­ró gőzt vivő vezetékeket fel­A helyszíni bírságolásra tavaly óta van lehetősége a munkavédelmi felügyelők­nek. Korábban egy-egy hiá­nyosság felfedése utáni in­tézkedés sokkal hosszadal­masabb volt; a felügyelő írásban értesítette az érintett gazdálkodó egység vezetőjét és ő saját hatáskörében in­tézkedett a felelősségre vo­nás mértékéről. „Ügy ta­pasztalom, hogy a vétség el­követése után azonnal meg­kapható csekknek nagyobb visszatartó ereje van” — vé­lekedett Tóth János. A munkavédelem új szer­vezete, a felügyelőségek or­szágos hálózatának megala­kulása óta több változás is történt ebben a dolgozók ér­dekeit védő intézményi rendszerben. Június óta pél­dául az ellenőrzések után készült határozatokat nem feltétlenül a vállalat, a szö­vetkezet vezetőjének címezi ki a felügyelőség, a végre­hajtást sem tőle kéri szá­mon. — Én nagyon örülök az el­járási rend ilyen korszerűsí­tésének — mondta el az el­lenőrzés újabb állomásán Petrik Sándor, a BVM gzol­munkavédelmi vezetője elő­ször az irodában számolt be. Elmondta, hogy a 12 pontos „listán” felsorolt hiányossá­gok többségét teljesen meg­szüntették, a vegytisztító üzemben azonban még nem sikerült befejezni a festést, bár az előírt határidő márci­us 31. volt. tűnő módon meg kell jelöl­ni és szigetelni kell. hogy ne égethesse meg azt, aki véle - lenül hozzáér . .. Amikor a jegyzőkönyvben hasonló dol­gokat szóvá teszek, az illeté­kesek mindig elismerik, iga­zam van, sőt mondják: ők is ugyanúgy tudják ezt. Köz­ben lehet azt hiszik, a spa­nyolviasz feltalálójának tar­tom magam és fontoskodom. De, hogy miért csak az írás­beli határozat készteti őket intézkedésre? . . . A Patyolat Vállalatnál pontosan végrehajtották az előző ellenőrzés alapján szü­letett határozatot, hasonló tapasztalatokat szereztünk a Szolnok Városi Tanács Kom­munális Üzemében is. Fábi­án Dezső, műszaki vezetővel és Gerhart Antal munkavé­delmi vezetővel végigjárva a korábbi hiányosságok szín­helyeit, mindent rendben ta­láltunk: a példásan rende­zett műszaki raktárban he­lyükre kerültek a polcok te­herbírását jelző cédulák is., az öltözőben sem lógott már a villanykapcsoló (bizony ilyen apróságokat is igen gyakran az ellenőrzőknek kell szóvá tenni. Csak. mert útba esik (ko­rábban itt hibát nem talál­tak) tértünk be a gépjármű- javító műhelybe, és sajnos nem „eredménytelenül”. Az egyik hegesztőkészüléket nem is nagyon kellett vizs- gálgatni, hogy az ellenőr észre vegye a „testkábel” és a pozitív sarok csatlakozójá­nak szigetelése sérült. Lát­szik, egyik hiba sem most keletkezett, a géppel eddig mégis dolgoztak. Pedig az üzemi munkavédelmi sza­bályzat szerint a berendezést naponta felül kellene vizs­gálni. Tóth János'a hibák megszüntetéséig a gépen megtiltotta a munkavégzést, a műhely csoportvezetőjét pedig 300 forint helyszíni bírsággal sújtotta. noki gyárának igazgatója. — Mert mi történt régen? Én kaptam a határozatot arról, hogy milyen hiányosságokat kell megszüntetni a gyárban. Utasítottam az érintett mun­katerületek vezetőit, majd számonkértem a végrehaj­tást. Mióta a felügyelőség a hibák megszüntetéséért legközvetlenebbül felelős munkahelyi vezetőnek küldi a határozatot és tőle is kéri számon, nekem ilyen kérdé­sekkel kevesebbet kell fog­lalkoznom. Ez azonban nem­csak azért jó, mert egy gond­tól megszabadultam — sok­kal fontosabbnak tartom, hogy az új rendszerben az üzemek, a műhelyek vezetői jobban érzik: a munkavédel­mi előírások betartására, a megfelelő feltételek megte­remtésére mindennap oda kel! figyelniük. Nemcsak ak­kor jut eszükbe ezekkel tö­rődni, amikor az igazgató külön utasítja őket. Én úgy­sem járhatom nap mint nap az üzemeket hibát keresni. De mintha erre odafigyelni a közvetlen termelésirányí­tóknak sem mindig lenne ideje. A határozatban meg­jelölt feladatok megoldását ellenőrizve a BVM-gyár tmk-üzemében az egyik dol­gozó bőrkötény, kesztyű és lábszárvédő nélkül hegesz­tett. A felügyelőt meglátva, azonnal elismerte, hogy vét­kezett, és máris indult szek­rényéhez elővenni a gondo­san összehajtogatott, szinte „szűz” védőeszközöket. Most kezdett hegeszteni, azért nem vette fel. művezetője sem figyelmeztethette, hi­szen nem is látta, hogy sza­bálytalanságot követ el — magyarázta. A később elő­kerülő művezetőnek is meg­volt a maga magyarázata: Magyarázatok szabálytalan­ságokra — Nem láttam a szabály­talanságot, de különben, nemigen lehet felelősségre vonni az embereket. Örül­tünk, hogy a kunszentmárto­ni Uniszövtől néhány mun­kás eljött hozzánk dolgozni bérmunkában. Ha örökké fe­gyelmezzük őket, többet fe­lénk se néznek. Pedig a gyár érdeke a munkájuk. És még meg is büntetnek... — mél­tatlankodott indulatosan. A „vendégmunkást” 200 forintos, a művezetőjét 300 forintos, tizenöt napon belül lerovandó helyszíni bírsággal súlytotta Tóth János. A ma­gyarázatokat ugyanis éppen a dolgozók érdekében nem szabad elfogadni, még akkor sem ha valami igazuk van. Sok dolog szül szabályta­lanságot, az egyik például a meggondolatlanság. A tmk üzemvezetői irodájában egy rumos üvegben (miért épp abban?) hidraulikaolaj állt az ablakban. (Mi történik, ha valaki meghúzza?) Csak a felügyelő figyelmeztetésé­re dugták el, elnézések kö­zepette az asztal alá. Persze, vannak a tökéletes munkavédelmi feltételek ki­alakítását nehezítő „objek­tív” nehézségek is. Az előző ellenőrzésen a BVM egyik üzemében lévő hepe-hupás betonút kijavítására kötelez­ték a gyárat. A határozatot végre is hajtották, de — ez már most látszik — nem is hosszú idő múlva újabb ja­vításra lesz szükség. Az iga­zi megoldás ugyanis egy tel­jesen új út építése lett volna. Az ehhez szükséges 250 ezer forintja, a mostanában amúgy is értékesítési nehéz­ségekkel küszködő gyárnak nincs meg. — Az ilyen esetekben — fűzte hozzá a látottakhoz a munkavédelmi felügyelő — el kell fogadnunk az átme­netileg elfogadható feltétele­ket teremtő megoldásokat. Bosszankodni nem is ilyen­kor, hanem akkor szoktunk, amikor a dolgozó védelme egyáltalán nem pénz, vagy másfajta áldozat kérdése. A kedden és szerdán megtartott vizsgálatok során a Szolnok Megyei Munkavédelmi Felügyelőség munkatár­sai 70, korábban született határozat 435 intézkedésének ' végrehajtását ellenőrizték. Tapasztalataik szerint a gaz­dálkodó szervezetekben gondosan ügyelnek a határoza­tokban foglaltak teljesítésére, hiszen csupán 23 intézke­dést nem hajtottak végre határidőre. A kép tehát ebből a szempontból vizsgálva kedvező, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a megszünte­tett hiányosságokra a hatóságnak kellett felhívni a gaz­dálkodók figyelmét. V. Szász József Többet tettek az előírtnál Figyelemre serkentő birság Megtárgyalta a Minisztertanács Összehangol! irányítás, szervezeti továbbfejlesztés a környezetvédelemben Kitüntetés Az Elnöki Tanács Virágh Ivánnak, a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat igazgató­jának nyugdíjba vonulása al­kalmából, több évtizedes eredményes tevékenysége el­ismeréseként a Munka Ér­demrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést tegnap Szolnokon, a pártszékházban Fábián Péter, a megyei párt- bizottság titkára adta át. A kitüntetés átadásán részt vett Till Imre, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója. Tárolhatóság hosszú ideig, biztonságosan Új halfeldolgozási eljárás A konzerviparban és a ta­karmányozásban hasznosít­ható új halpépesítési eljá­rást dolgozott ki a Szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz fiatal szakembere, Kerezsi Attila. A halból úgy készít­hető halászlé alapanyag vagy takarmány, hogy az úgyne­vezett pépesítés során a hús értékes fehérjetartalma tel­jesen megőrizhető, s a ter­mék hosszabb ideig is jól tárolható. A konzerv halászléalap­anyag — új eljárás szerinti — receptoréja: a megtisztí­tott halat péppé aprítják, hozzáadják a fűszereket, majd azonnal sterilizáló dob­ba töltik. A berendezés palástját 400—500 fokra he­vítik fel, ezután keverik a masszát, amelynek, minden része éri a dobpalástot, hő­mérséklete azonban nem ha­ladja meg a 60—70 fokot. Az így elkészített áru hosszú ideig biztonságosan tárol­ható. Rossz üzletek, elfekvő árukészletek Felszámolják a pécsi Univerzumot A pécsi központtal műkő­id ő Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalatot felszámol­ják, mivel megrendült pénz­ügyi helyzete, állandósultak fizetési gondjai, hiányoztak a további eredményes gaz­dálkodáshoz szükséges tár­gyi és személyi feltételek. A korábbiakban hosszú ideig jól dolgozó, önálló külkeres­kedelmi joggal rendelkező vállalat az utóbbi években egy sor rossz üzletet kötött és nagy elfekvő árukészletet halmozott fel, az idei első felevet pedig már 11 millió férintős veszteséggel zárta. A közös vállalat minden ko­rábbi hasznos és értékes te­vékenységét átveszi és foly­tatja a Konzum Szövetkeze­ti Közös Vállfát. A természeti környezet ál­lapota napjaink egyik legje­lentősebb kérdésévé vált. Minősége a gazdaságpoliti­kai, a szociális célok eléré­sét éppúgy befolyásolja, mint a lakosság egészségi állapo­tát. Természetes, hogy a környezet- és természetvédel­mi feladatok megoldása a szocialista tervgazdálkodás szerves részévé vált. örven­detes, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas földte­rület csökkenését sikerült mérsékelni. Kedvezőtlen je­lenség ugyanakkor, hogy a talajjavítás jelenlegi üteme nem ellenstoyozza a föld termőképességének romlását, a természeti erők kártétele­it. Az is nyilvánvaló, hogy jelentős javulásra van szük­ség a műtrágyák, az úgy­nevezett mezőgazdasági ke­mikáliák környezetkímélő kezelésében és alkalmazá­sában. Felszíni vízkészletünk mi­nőségének romlását sok eset­ben sikerült megállítani vagy lassítani. Megteremtettük a Balaton vízminőség-védel­mének alapjait, s a kor­mányzati intézkedések kö­vetkezetes megvalósítása to­vábbi érzékelhető javulást hozhat. Sok a teendő a ter­mészetes védettséggel nem rendelkező fe1szín alatti víz­készleteink minőségének megóvása, a vízellátás és csatornázottság fejlesztése, valamint a szennyvíztisztító kapacitás növelése terén. A levegő szennyezettségé­nek mértéke az intézkedések eredményeként csökkent; 25 százalékkal, 130 ezer tonná­val kevesebb szilárd szeny- nyező anyag kerül a levegő­be, s figyelemre méltó, hogy a javulást elsősorban az or­szág legszennyezettebb tér­ségeiben sikerült elérni. A szakemberek és az illetéke­sek azonban jól tudják, hogy — elsősorban a szénfűtés terjedése, a gépjárműpark el­Szeptember l-től megkez­dik az országos számítógépes közúti jármű alapnyilvántar­tás kialakítását. A Belügy­minisztérium, a Közlekedési Minisztérium és a Pénzügy­minisztérium összefogásával, a Központi Statisztikai Hiva­tallal, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivata­lával és a fővárosi, va­lamint a megyei tanácsokkal együttműködve készítik el a gépjárművek és tulajdo­öregedése folytán — egyes térségekben a levegő idősza­kosan szennyezett. A megóvásukra hozott ha­tékony intézkedések nyomán bővült a természetvédelem alatt álló növények és álla­tok köre. Fokozatosan nő az erdősített területek aránya, s ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Aggasztó ugyanakkor az egyes fafaj­ták körében — főleg a feny­vesekben és nyárasokban — tapasztalható megbetegedé­sek gyakorisága. Nem ki­elégítő a különböző hulla­dékok kezelése, tárolása, több településen zaj- és rez­géstartalmak is észlelhetők. Az elmúlt évben erősö­dött a környezetvédelem tu­dományos bázisa, szerveze­te, javult az ellenőrzés szín­vonala, s előrelépésről lehet számot adni a terület állami irányításáról és jogi szabá­lyozásáról szólva is. Helytál­lóak és rrta is érvényesek a hosszú távú környezetvédel­mi koncepcióban rögzített cé­lok. Nem kielégítő viszont a törvény és más környezetvé­delmi jogszabályok megtar­tása, s hatékonyabbá kell tenni a környezetkárosító je­lenségek feltárását, ellenőr­zését. Javítani szükséges az egyes minisztériumok és or­szágos hatáskörű szervek együttműködését. A Minisztertanács most el­fogadott határozata a kör­nyezetvédelem irányításának összehangolását, szervezeti továbbfejlesztését célozza. Növeli a tanácsok környezet- védelmi szerepét, erősíti az Országos Környezelr és Ter­mészetvédelmi Hivatal ha­táskörét. A kormány intéz­kedése figyelembe vette, hogy az újjáalakult Ország­gyűlés Területfejlesztési és Környezetnéd dlírni Bizottsá­got hozott létre, amely a jö­vőben magasabb szinten lát­ja el az eddigi Országos Környezet- és Természetvé­delmi Tanács feladatkörét. nosaik adatait tartalmazó számitógépes nyilvántartást. Ezzel megteremtik a gép­járműügyintézés új rend­szerét, amely így egyszerű­södik és gyorsabb lesz. Az adatgyűjtést a Közlekedési Minisztérium — a Belügymi­nisztériummal egyetértésben — szeptember l-től rendelte el, végrehajtására az egész országban új gépjárművek átvételekor, illetve a műsza­ki vizsgáztatáskor kerül sor. Szeptember 1-töl Gépjármüvek adatai számítógépen „Elvándorolt” az úgynevezett sodorvonal a Tiszán, ezért nagy összegű ráfordítással part- biztosítási munkára vám szükség a folyó Kákóczifalva melletti szakaszán. Képünkön a Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói a paribbdosítás helyén önjáró uszályról terítik a követ

Next

/
Thumbnails
Contents