Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-28 / 201. szám

1985. AUGUSZTUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Volt már Hét-ünk, most lett Hétvégénk is a képer­nyőn. Mindenekelőtt tehát arról, amire a televízióban eddig csak sátorosünnepek alkalmával került sor, (ak­kor is legfeljebb egy napig tartott) az új nagyszabású vállalkozásról, a kétnapos Hétvégéről. Ablak két napig Hasonlít ez a műsorforma a Jónapot Magyarországhoz, kétségtelen, de több szem­pontból is alapvetően más, egyrészt erősen szolgáltató jellege miatt, szinte óráról órára értesülhettünk általa út- és időjárás-viszonyaink­ról, a műsor szinte a közle­kedés ütőerén tartotta a ke­zét, másrészt azzal, hogy há­ziasszonyaként Endrei Judit, házigazdájaként pedig Hor- vát János szorgoskodott, akik személyes jelenlétükkel, mondhatnám azt is vará­zsukkal, az egyes progra­mokhoz kötődő megjegyzé­seikkel, ildomos közbekérde- zéseikkel izgalmasan csalá­diassá avatták a kellemes, oldott hangulafu két napot. Mondom, barátias és finom humorral átszőtt két nap volt ez, bár feltételezem, hogy sokan csak bele-bele néztek. így azután van egy furcsta tulajdonsága, vagy ha úgy tetszik következménye is a kétségtelen monstre vál­lalkozásnak: csak az tudja értékelni e hallatlan és eredményes erőfeszítést iga­zán, aki elfogadta a televí­ziós házigazdák meghívását, s együtt is töltötte velük vé­gig a két napot. Csakhogy ez képtelenség! így azután, tel­jes áttekintés híján a vál­lalkozás méreteit sem érté­kelhetjük igazán. Magyarán: a nézői elismerés egyáltalán nem állhat arányiban a be­fektetett energiával. Igaz, egy-egy részlet is vonzó lehetett a nézőnek — az egész áttekintése nélkül is. E jegyzet írójának külö­nösen tetszett a harcias piaci körkép, a körültekintő kör­nyezetvédelmi őrjárat, a szőlőkultúráról adott elmé­lyült beszélgetések, a déli étvágygerjesztő ételajánlat, a jövőbe tekintő idegenfor­galmi mérleg. Elevenbe vágó problémák sorát vonultatta fel a Hétvége, jóízű, ..hétvé­gi” felhangokkal szólván a legkomolyabb témákról is. Éltek a helyszínek, éltek és mozogtak, képletesen szinte bejárhattuk az országot az­zal az illúzióval, mintha csak vágyainktól függene (és a műsorszerkesztőktől), hogy mikor és hol üssük fel ta­nyánkat a Dunántúl vagy Tokaj hegy ód ja, a Dél-Alföld vagy épp a főváros vala­mely táján. S ami örvende­tes: a helyszínen dolgozó ri­porterek ezúttal bátran mer­ték vállalni önmagukat is. egyéniségük színei is megje­lentek a mondhatni két nap­ra kitágított Ablak palettá­ján. Különös szívósságra vall a stúdióbeli háziak, a már említett Endrei Judit és Morvát János munkabírása, akik váltott ruhákban, de hősiesen állták mindvégig a rendkívüli meleget, fáradt­ságnak alig-alig árulván el jeleit. Néhány kisebb baki. ilyen körülmények között bocsánatos bűn. Most már csak az a kér­dés: állandósul-e ez a nézők­kel fokozott kapcsolatokra törekvő, élő, friss falatokat kínáló műsorforma hétvége­ken a képernyőn, vagy pedig egy lelkes csapat bravúros vállalkozásaként vonul be a magyar televíziózás történe­tébe. Zsákutca? Megszületett a képernyőn a mi kórház-filmünk is, a nagy sikerű csehszlovák so­rozat mini változata. Azaz egyetlen filmbe sűrítve lé­nyegében azokat a problé­mákat. melyeket a Kórház a város szélén maga is feszege­tett A témabeli feltűnő ha­sonlóság ellenére azonban egy szembeötlő különbség is van közöttük. Míg a sorozat természetéiből adódóan az élet teljességének bemutatá­sára törekedett meggyőzően, addig Málnay Levente film­je sűrítve, kiemelve, sarkít­va kívánta bemutatni a kór­házi élet egy-egy jellegzetesi konfliktusát. Ettől azután óhatatlanul az ellentétek kissé leegyszerűsítve jelen­nek meg, főképp az alapvető ellentét a tehetségtelen osz­tályvezető főorvos és tehetsé­ges beosztottja közötti ellen­séges viszony ábrázolása. Azzal ugyanis, hogy a főorvos alakját egyértelműen csak aljasnak, tehetségtelennek, számítónak, mindenféle em­beri gyengeségek letétemé­nyesének nevezi ki, ezáltal a kérdéses ellentét bemuta­tása a jók és a gonoszak köz­ismerten sematikus formáját ölti. Elveszti élet-ízét, és ami a fő. leegyszerűsítésével gyengíti a mondandó igaz­ságerejét. Sárosi István — az ő novellájából készült a film — jószemmel figyelt fel bizonyos negatív jelensé­gekre, amelyek nemcsak egy kórházban de más intéz­ményben is, sőt más közös­ségben is előfordulhatnak. Ám, amikor a film készítői művészi eszközökkel kíván­nak általánosítani a konkrét tapasztalatokra épülő elbe­szélés megfilmesítésében, ak­kor nem sikerül egy társa­dalmilag is érvényes igazsá­got meggyőzően, hiteles mó­don ábrázolniok. Ennek nem­csak a már előbb említett jellemábrázolásbeli gyenge­ség. egyoldalúság az oka, de világos jele a befejezés is a maga esetlenségében, ©ál doktor és Lajtai doktor el­hódított feleségének várat­lan autóbalesete, melyben semmiféle művészi logikának nem találjuk nyomát, telje­sen a dramaturgiai véletlen műve. És mit sugall ez a kis­sé csattanósra kihegyezett „oktalan” befejezés? Röviden és tömören: a feltárt helyzet megváltoztathat atl an ságát. azaz a reménytelenséget. Ez a bökkenő. És itt szeretnék visszatérni a témában rokon csehszlo­vák sorozathoz, melyben épp úgy szerepeltek a bűnök, gyarlóságok, személyesek és társadalmiak, melyekkel a Zsákutcában találkozhattunk. Csakhogy ott, a Kórház a vá­ros szélén-ben állandóan érezhettük a világ dolgainak jobb elrendezésébe vetett bi­zalmat; annak reményét, hogy a világ majdcsak ki­forrja magát, kissé általáno­san fogalmazva, ha teljesen nem is szűnnek meg a fe­szültségek, az élet ugyanis újra termeli őket, másokat, legfeljebb más formában és más minőségben. Ott, a foly­tatásosban a gonoszság is emberibb formát és emberi mértéket öltött, itt viszont, a magyar kórház-filmben már-már embertelen ször­nyeteggé növesztették az osiztálya fölött korlátlan ha­talommal uralkodó főorvos alakját. (Ebben Sinkovits Imre kissé egysíkúan eltúl­zott játéka is ludas). Sőt, a film azzal, hogy homályosan utal a főorvos bizonyos ma­gasabb kapcsolataira, kissé még misztifikálja is a figu­rát. ami a művészi világos­ság rovására megy. Végül is, ha van is sok részigazság abban, amit a „Zsákutca” mond, s ha fel­tett kérdéseivel hasznos vi­tára is ad módot, ugyanis ki-ki tapasztalatai és indu­latai alapján ítéli meg bizo­nyára Gál doktor esetét (Lu­kács Sándor korrekt alakítá­sa), a főorvossal no meg a csinos doktornővel, akit ven­dégként az említett folytatá­sos Inkája, Andrea Ounder- liková formált meg — való­jában a reménytelenség zsákutcájába akarja vinni a nézőt, szándékkal vagy szándék nélkül, egyre megy. Kár. V. M. Légpárnás asztal és számítógép Új fizikai szemléltetüeszküz középiskoláinkban Fizikatanárok az új eszközkészlet bűvöletében Iskolatelevízió Üj tanóv, új sorozatok A hagyományos; közvetle­nül a tanítási órákon fel­használható iskolatelevíziós műsorok mellett változato­sabb, több korosztálynak egyaránt szóló programot, a tananyagot kiegészítő, az általános műveltség bővíté­sére is alkalmas ismeretter­jesztő összeállítást és soroza­tot sugároz az iskolateleví­zió az új tanéviben. Az im­már 21. esztendejébe lépő iskolatévé — amely évente mintegy 20 ezer percben su­gároz műsort a különböző is­kolás osztályok számára — adásaival nemcsak a délelőt­ti műsoridőben, hanem a délutáni órákban is többször találkozhatnak majd a né­zők. Október 18-án indul a szer­kesztőség új sorozata, a Mes­terségek története. Az ötré­szes adás a legfőbb anya­gok, így a fa. az agyag, a fém megmunkálásáról, a textil és a papír készítésé­ről, a különböző anyagok mestereiről, . a kihalófélben levő mesterségek műhely­titkairól szól. November 26-án délután kerül képernyőre az iskola­televízió másik új sorozata, a Képek a világgazdaságból. A műsor — amelynek vezető­je Ghrudinák Alajos, közre­működő szakértője pedig Kalmár György lesz — a földrajzi ismeretek mellett geológiai, gazdaságpolitikai és történelmi szempontból vizsgál majd meg egy-egy te­rületet. illetve kérdéskört. Nemcsak az iskolások, ha­nem a felnőtt nézők érdek­lődésére is számot tarthat majd az ITV-nek a Szovjet­unióban forgatott két film- történeti műsora. Az Eizen- stein vágója című alkotás a nagy filmrendező ma is élő munkatársával készült, s a portrét kiegészítik majd Ma­gyarországon még nem lá­tott egykori filmbetétek is. A Geras zimov és Tolsztoj című film a híres rendező­ről és színészről szól, és a Tolsztoj életét felevenítő filmjének forgatása közben készült Az új tanévben' sugározzák a Még megmenthető című 11 részes környezetvédelmi sorozatot, a különböző mú­zeumok történetét és gyűj­teményét bemutató Élő mú­zeum ciklust is, és folytató­dik a baráti országok kisis­kolásainak életét és minden­napjait szemléltető sorozat, az Egy osztályba járunk is. Az Iskolatévé népszerű számítástechnikai sorozata, a Tv-BASIC ismétlése és a Mi és a számítógép című ma­gazinműsor folytatása mel­lett újabb számítástechnikai műsorral bővül az ITV prog­ramija: A számítástechnikai alkalmazások jcírroű sorozat azt mutatja be, hogy külön­böző témakörökben hogyan lehet felhasználni az új technikát Szeptembertől új oktatás- technikai eszközzel gyara­podnak megyénk középisko­lái. A Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem és a Jászberé­nyi Erősáramú Szakközépis­kola közös „gyármányával”, az új mechanikai eszköz- készlettel, hétfőtől ismerke­dik harmincöt fizikaszakos pedagógus. A háromnapos továbbképzésen a nevelők el­méleti és gyakorlati foglal­kozásokon sajátítják el az eszközkészlet összeállítását, alkalmazási módját, s el­végzik a mechanika tan­anyaghoz kapcsolódó kísérle­teket is. Az eszköz egy légpárnás asztalból, elektronikai be­rendezésből áll, s mindez számítógéppel van összeköt­ve. Az elektronikát Isza Sándor, a gimnáziumi má­sodik osztályos tankönyv egyik szerzője tervezte, a légpárnás asztalt pedig az Erősáramú Szakközépiskola pedagógusai, diákjai készí­tették. — Hogy jött létre ez a kapcsolat? — Debrecenben láttuk elő­ször az eszközkészletet — mondja Bakki Árpád, a szakközépiskola matematika­fizika szakos tanára, munka­közösségvezető, s egyben az egyik „gyártásvezető” is. — Ott egyeztünk meg Isza Sán­dorral, hogy elvállaljuk a légpárnás asztal elkészítését. Mindez alig másfél éve tör­tént. S jelenleg már tizen­hat eszközkészleten gyako­rolhatnak a továbbképzés résztvevői. A tanév indulásá­ig még elkészül további két darab, így szeptembertől a megye 18 középiskolájában tanítanak az új eszköz se­gítségével. — Hogy ,van megeléged­ve a) társgyártók munkájával Isza Sándor? — Tökéletesen megfelel az elképzeléseimnek, s a cé­loknak. Lehetne természete­sen szebb, formásabb — ha mondjuk a Tanért gyárta­ná, de úgy vajon mikor len­ne belőle kész taneszköz? Éppen ezért nagyon örültem a jászberényiek ajánlatának, az együttműködés létrejötté­nek. Valóban gyorsan „legyár­tották” az asztalokat, ami csak első látásra tűnik egy­szerűnek. Korántsem vplt könnyű az anyag beszerzé­se, s ki hinné, de az egy négyzetméternyi asztalon mintegy 3000 1 milliméteres furat található. — A gyorsaság fontos szempont volt — mondja Horváth Tibor, a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese. — Az új tankönyvek tananyagát, kí­sérleteit ugyanis már nem­igen lehet tanítani a hagyo­mányos eszközökkel. S hogy mit „tud" az új készlet? A kérdést a legille­tékesebbeknek, a pedagógu­soknak tettük fel, köztük Bo­ros Dezső szakfelügyelőnek, Németh Gyulának, a tisza- földvári, és Simon László­nak, a túrkevei gimnázium tanárának, akik szintén ké­szítettek már nem is egy oktatástechnikai eszközt. — Ha röviden kell vála­szolni, csak annyit mondok, nagyszerű — dicséri az alko­tókat Németh Gyula. — S hoev mire jó? Föltétlenül többre, mint amit még most el tudunk végezni vele. — A továbbképzésen a mechanika kísérleteit vé­gezzük el — kapcsolódik a beszélgetésbe Boros Dezső. — Az új eszközzel kiküszö­bölődik a súrlódás, nemfé­keződik a mozgás, s nincs szükség külön stopperórára az idő mérésére, azt a szá­mítógép azonnal jelzi. Az összes mechanikai kísérlet elvégezhető az úi eszköz- készlettel igen rövid idő alatt. — S talán éppen ez a legfőbb erénye — veszi át a szót Simon László. — A ha­gyományos eszközökkel leg­feljebb egy kísérletre fu­totta az időből az órán, ab­ból kellett általánosítani, törvényszerűségeket levonni. Az új eszköz segítségével igen rövid idő alatt több kí­sérlet is elvégezhető. — IS mi az a több, amire még alkalmazható az eszköz? — Egyelőre természetesen csak a körvonalait látjuk, de úgy tűnik, a középiskolai fi­zikaoktatás alapeszköze le­het. Szinte minden területen, a mechanikától a gázokig az elektromosságig lehet használni kisebb-nagyobb változtatásokkal — véleke­dik Németh Gyula. Megerősíti mindezt Isza Sándor is, és hozzáteszi: — Az új eszközzel lehető­vé válik a számítógép igazi alkalmazása az iskolában. Eddig ugyanis jobbára csak játszottak vele a diákok. Most tulajdonképpen arra használjuk a fizikában a számítógépet, amire való, a programok betáplálása után a képernyőn azonnal jelzi a kísérleti eredményeket. Tu­domásom szerint eddig még sehol a világon nem alkal­mazzák ilyen célra az okta­tásban a számítógépet. Ugyanis vélekedik a to­vábbképzésen jelen levő Vígh István, a Művelődési Minisztérium főelőadója is, majd dicséri Szolnok megye fizikatanárainak eredményes munkáját, alkotótevékenysé­gét, az új iránti fogékonysá­gát, amelynek újabb bizo­nyítéka az eszközkészlet lét­rejöttében való közreműkö­dés. — Ogy gondolom, — mondja, — Szolnok megye példa lehet a többi megye előtt, azzal, ahogyan meg­valósítanak a gyakorlatban és az oktatásban egy új kor­szerű eszközt. Csak dicséret illeti a megyei tanácsot a koordinálásért. — Több megyéből is el­jöttek Jászberénybe, az Erősáramú Szakközépiskolá­ba a továbbképzésre. Ér­deklődnek az Új eszköz iránt. Ezek szerint az ország többi középiskolájába is eljut az eszközkészlet? — Természetesen jó lenne, ha eljuthatna. A központi keretből viszont nem futja a gyártás támogatása. Talán a Szolnok megyei példa nyo­mán más megyék is vállal­ják majd a költségeket. Tál Gizella Gyakorlat a Balaton partján Terítés felügyelet mellett Balatonszéplakon a Hotel Interpressz (Nemzetközi Új­ságíró Üdülő) három éve fo­gadja nyári szakmai gyakor­latra a szolnoki vendéglátó szakközépiskola és a főiskola diákjait. A tanulók igazi szakmai gyakorlatra tesznek szert, Konyhai gyakorlaton Fotó: — nzs — méghozzá a munka „sűrűjé­ben”. Két műszakiban dol­goznak reggel 6—tói este 8- íg, a 60 fokos konyhában és az étteremben csokomyak- kendőben, felszolgál ókaibát- ban fogadják a nyolcszáz vendéget. Kétszer terítenek az étteremben, reggel-délben -este, s bizony kétszer 40 perc alatt kell kiszolgálni a négyszáz-négyszáz vendéget. Közben megismerik a más iskolákból érkező tanulókat, nyelvet gyakorolhatnak, él­ményszámiba menő „neves” vendégeket szolgálhatnak ld. A vendéglátásból egy nagyüzemet ismerhetnek meg, annak szervezési, veze­tési, üzemeltetési gondjaiba nyernek betekintést.

Next

/
Thumbnails
Contents