Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-21 / 195. szám
XXXVI. évf. 195. SS., 1985. augusztus 21., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ukotmánvát ünnepelte az ország — Színes programok Nagygyűlések — Tisztavatás — Vízi és légi parádé Az alkotmány napján országszerte gyűléseket, találkozókat, különböző programokat tartottak. Augusztus 20. központi eseményeként nagygyűlésre került sor Nyíregyházán, amelyen Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese mondott ünnepi beszédet. A Pest megyei ünnepségen, Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban megtartott megemlékezésen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke volt a szónok. Az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban lezajlott munkás-paraszt találkozón Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TÓT elnöke mondott ünnepi beszédet. Békéscsabán az ifjúsági házban tartott nagygyűlésen Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, míg Siklóson a kenyérszegő ünnepségen Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter volt a szónok. Ünnepi nagygyűlésre került sor szombaton Debrecenben a sportcsarnokban is, ahol Pozsgay Imre a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emlékezett meg a jeles eseményről. A fővárosban tisztavatóval, vízi és légi parádéval, zenés őrségváltással, tűzijátékkal ünnepelték meg alkotmányunk évfordulóját, több helyen létesítményeket adtak át, Békéscsabán új megyei könyvtárat avattak, művelődési házat Hercegkúton, szobrot Ózdon, Debrecenben színpompás virágkarneválban gyönyörködhettek az ünneplők. Megyénkben is számos helyen tartottak színes programokat, melyekről beszámolunk olvasóinknak. Németh Károly beszéde Nyíregyházán A jövőben is a szocialista nemzeti egység útját járjuk Nyíregyházán az alkotmánynapi nagygyűlésen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese mondott ünnepi beszédet (Telefotó — KS) Nyíregyházán a sóstói ifjúsági pahk fedett csarnokában tegnap délelőtt alkotmánynapi nagygyűlést rendezett a Hazafias Népfront Szabolcs-Szatmár megyei és városi bizottsága. Több mint háromezren vettek részt az ünnepi eseményen. Nyíregyháziak mellett jelen voltak a megye városainak képviselői, számos megyei munkáskollektíva tagjai, s a betakarítást most befejező termelőszövetkezetek küldöttei is. A nagygyűlés elnökségében volt Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese, Be- recz János, a Központi Bizottság titkára; a megye országgyűlési képviselője, s ott voltak a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői.. Elhangzott a Himnusz, majd Horváth István, a Móricz Zsigmond Színház művésze szavalta el Garai Gábor Hazám című versét. Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Megnyitója után Németh Károly mondott ünnepi beszédet. Elöljáróiban átadta a megye minden dolgozójának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét, jókívánságait; s köszönetét mondott a szabolcsi embereknek a párt politikájának támogatásáért, a munkában és a nehézségek leküzdésében tanúsítóit helytállásukért. — Augusztus 20-a a magyar nép hatalmát, államalkotó, országszépítő erejét, a szocialista hazánk függetlenségét megtestesítő alkotmánynak és az új kenyérnek az ünnepe. Ezen a napon tisztelettel emlékezünk meg a nagy államszervezőről, István királyról, aki korának európai jelentőségű, haladó politikusa volt. Szembefordulva az elavult, régi renddel, a maga idején korszerű kormányzást vezetett be, a magyarságot beillesztette az európai népek közösségébe. Méltán övezi népünk tisztelete azoknak az emlékét, akiknek a nevéhez történelmi tettek fűződnek, az önálló magyar államot megteremtő István királyét és mindazon ősökét, akik a nagy sosrfordulók megvalósítói voltak. Mai ünnepünkön tisztelettel adózunk a nemzeti lét őrzőinek és megújítóinak, országunk függetlensége védelmezőinek, az A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az évezredes magyar állam és társadalom történelmi folyamatosságát, forradalmi változásait, megtestesíti a magyar nép hatalmát. Rögzíti, hogy kizsákmányolástól mentes szabad társadalmat teremtettünk, és programként tartalmazza a szocializmus felépítését. Tükrözi, hogy a felszabadulással kezdődött új honfoglaláiseredményeként létrejött a szocializmus és a magyar államiság egysége. Ma népünknek a haza és a jog fogalma egyet jelent. Alaptörvényünk szentesítette azt a történelmi jelentőségű változást, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amely a hatalmat a termeelőttünk járó nemzedékek, forradalmárainak, mártírjainak, a haladás sok elkötelezett neves és névtelen hívének, a hazáját szerető, oltalmazó és gyarapító magyar népnek. Hazánkat minden időben a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. löszovetkezeti parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Az alkotmány a szocialista nemzeti összefogásra épül. Gyakorlati érvényesülésének legfontosabb garanciája, hogy nemzeti közakartot fejez ki; minden fontos megállapítása és irányadó rendelkezése a magyar társadalmi valóságból nyeri értelmét, életképességét. Alkotmányunk napja — hagyományosan — az új kenyér ünnepe is. A kenyéré, amelyet még ma is sokfelé életnek neveznek, s az élet egyet jelent a munkával. Alkotmányunk ünnepe így válik teljessé, a hatalom, a jog és a munka szoros egységének kifejezőjévé. Az ország közvéleménye a nagy munkának kijáró figyelemmel és megbecsüléssel követte nyomon az aratást. A 'termés — amely nemcsak hazai szükségleteinket fedezi, de a terveinkben szereplő exportra isi lehetőséget nyújt — biztonságban van. Joggal illeti tisztelet és megbecsülés a mezőgazdaság dolgozóit, mindenkit aki az ország kenyerét biztosító munkában tudása legjavát adta, becsülettel helytállt. Sajnos itt, a megyében a rendkívüli időjárás, az érés a belvíz, a pusztító jégverés megtizedelte a gabona-, a kukorica- és a gyümölcstermést. Ez nem kevés gondot okoz, de az új kenyérből jut elegendő az itt élő és dolgozó emberek asztalára is. A károkat szenvedett mezőgazdasági nagyüzemek pedig nem maradnak magukra, számottevő állami támogatással és saját erőforrásaikat is mozgósítva túljutnak a nehézségeken. Az alkotmány törvénybe iktatása óta eltelt időszakra visszatekintve hangoztatta: — Népünk önfeláldozó munkájának és erőfeszítéseinek köszönhetően nagyobb változások zajlottak le hazánkban, mint korábban évszázadok alatt. A megtett úton sok nehézséggel, olykor saját hibáinkkal is meg kellett küzdenünk. Hibáinkból, tévedéseinkből okultunk, a nehézségeken közös akarattal úrrá lettünk. Népünk a párt vezetésével mind az ország, mind az egyéni sorsok alakulásán mérve nagy történelmi vívmányok birtokába jutott: szocialista hazát, emberhez méltó körülményeket teremtett, országunkat a társadalmi haladás élvonalába emelte. Reális, megvalósítható program SeabolcSa-Szjatmár megye az országgal együtt történelmi elmaradottságból emelkedett fel. Egy régi mondás úgy szólt, hogy Szabolcsban terem ugyan a legpirosabb alma, de itt a legsápadtab- bak a gyerekek. A Nyírség szülötte, Váci Mihály szerint nem is olyan régen ebben a megyében minden rosszat csak felsőfokon lehetett emlegetni. De a költő még életében örülhetett a biztató változásoknak. A megye fejlődése a központi és a helyi erőfeszítések nyomán különösen a hatvanas évektől gyorsult fel, korábbi önmagához mérten dinamikussá vált. A történelmi hátrányok végleges felszámolásában azonban még bőven van teendője mind a kormányzatnak, mind a helyi lakosságnak és intézményeknek. Ennek felismerése jut kifejezésre abban, hogy ez év áprilisában a Minisztertanács csaknem másfél milliárd forint központi hozzájárulást szavazott meg a további felzárkózás, az ellátás javítása érdekében. A szabolcsi emberek ma is jelentős anyagi áldozatot vállalnak megyéjükért. A társadalmi munka értéke, amivel a következő ötéves tervTörténelmi folyamatosság (Folytatás a 2. oldalon.) Pillanatképek a szolnoki vízi karneválról
