Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-18 / 194. szám
XXXVI. évi. 194.8Z., 1985. augusztus 18., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Kitüntetettjeink Borítók mindenkinek!? Istvánháza...? Az hol van? Munka, jellem, magatartás Házunk tája Falusi változások Jogunk és kötelességünk n nppelünk, augusztus 20-a hagyományos nemzeti ünnepünk. Olyan időben kerül sor az alkotmány megszületését is felidéző megemlékezésre, amikor túlvagyunk az aratáson. Az idén azonban nemcsak arra tekintünk vissza, ami az elmúlt esztendőben történt, a közeli aratásra, arra is emlékezünk, ami negyven esztendő vetéséből született, amit a szocializmus építésének négy évtizedében eddig arattunk. Ünnepelhetjük, hogy alapjában élni tudtunk, ha nem is használtuk ki mindig teljesen lehetőségeinkkel, alkotmány biztosította jogainkkal, átérez- vén kötelességeinket, felelősségünket. Olyan esztendőben ünnepeljük alkotmányunk újabb születésnapját, amelyben jelentős, népünk, az ország életére kiható belpolitikai események történtek; pártunk kongresszusát tartotta, s kijelölte újabb öt évre tennivalóink irányait, és lezajlott sikerrel az első olyan választási is, amelyen az állampolgárok több jelölt közül választhatták meg képviselőjüket az ország legfontosabb fórumába, az ország- gyűlésbe. Mindkét esemény a párt iránti bizalom és a közügyek iránti fokozott érdeklődés jegyében zajlott, s újabb lendületet adott feladataink végzésére. Ünnepelünk — nagygyűléseken nyilvánítjuk ki építő szándékainkat, munkásparaszt találkozókon cserélik ki a tapasztalatokat, játék hangjától derűsek a kellemes ligetek — falun, városon egyaránt. Ünnepelünk, mert van mit és van miért. A jókívánságok, a bort-búzát-békességet fűzik egy láncra, s nem csengenek üresen ezek a szavak. Felsorolni is nehéz volna, hogy hétköznapok során itt. megyénkben is, akár két alkotmánynapi ünnep közötti időben is mi mindent teremtett az állampolgárok szorgalma. A gyarapodás megannyi jelével találkozhatunk, ha fejlődésünk ütemével nem is vagyunk minden területen elégedettek. És eredményeink elérése közben feltétlenül megtanulhattunk egy valamit, s ez a tanulság épp a vállalati, gazdálkodási önállóság fokozott növekedésének korszakában, településeink erőteljes önállósodásának idején különös hangsúlyt kap: megtanulhattuk és újra és újra tapasztalhatjuk, hogy mi magunk vagyunk elsősorban saját sorsunk, felemelkedésünk kovácsai. Nem gondolkodik senki más helyettünk sem az üzemben, sem a vállalatnál, sem a tanácson, sem a hivatalban, sem a különböző intézményekben, seholsem. Ennek tudata nemcsak kinek- kinek a felelősségét növelheti nagyban, de egyúttal ösztönözhet a sajátos feladatok legötletesebb, legeredményesebb megoldására is. Ünnepelünk, de nem a gondtalanok fel- hőtlenségével, hanem a jól végzett munka tudatával és felismert hiányaink miatti nyugtalansággal. Hisz nem mindegy, hogy kitűzött céljainkat akár erre az esztendőre is, de távlatainkat tekintve is mennyire, mennyi idő alatt és mekkora erőfeszítéssel érjük el. Jó hegymászó módjára, aki felfelé igyekezvén, sohasem lefelé tekint, hanem mindig az előtte magasodó csúcsra, nekünk is minden figyelmünket, akaratunkat, energiánkat jelen tennivalóink maradéktalan elvégzésére keli összpontosítani, az előttünk tornyosuló feladatok megoldására, terveink teljesítésére a gazdaságban és az életkörülmények fejlesztésére településeinken. Főleg falvainkban, hogy közelebb kerülhessen egymáshoz falu és város. És ebben az ország- és jövőépítő munkában részt vehet mindenki, ugyanis Nép- köztársaságunk törvényben garantálja állampolgárainak a munkához való jogot. Olyan vívmánya, erénye ez szocialista rendszerünknek — még ha nem is jelenti a mindenkinek igénye szerinti munkahelyet, ahogy talán egyesek tévesen értelmezik ezt az alkotmányos jogot —, melyet méltán irigyelhet a munkanélküliségtől fenyegetett, kapitalizmusban élő munkás, vállalati alkalmazott. Az alkotmányban biztosított jog gyakorlásában egyre mobilizálódó gazdasági életünkben a nagyobb közjó elérése a vezérlő elv. Tudomásul kell tehát vennünk, meg kell barátkoznunk vele, hogy az alkotmány nem csupán az egyéni érdekekre tekint, amikor kimondja a munkához való jog alapelvét. Alkotmányos jogaival élve a települések fejlesztésében egyre szélesedő körökben vesz részt falvaink és városaink, megyénk lakossága. Kezdve a közös gondolkodással, bezárva az elképzelések gyakorlati megvalósításával. Igazolván, ha értelmes cél érdekében mozgósítják őket, megmozdulnak. S nem marad el a közösségnek kért, illetve nyújtott segítség. Csak ebben az esztendőben is már hány falusi óvoda, öregek napközi otthona, tanterem, utak, járdák, parkok, vízvezetékek beszélhetnének arról a segítségről, amit szorgos szocialista brigádok, áldozatkész közösségek, a köz érdekét szem előtt tartó egyének adtak — ötletben, munkában, akár kétkeziben, és forintokban is. Vajon ez az áldozat, nem tükrözi-e vonzóan azt a tényt, hogy az állampolgárok valóban saját hazájuknak érzik azt a települést, ahol élnek. S vajon nem olyan tőke-e ez, szocialista tőke, amely évről évre szépen kamatozik már megyénkben, s amelynek további „kamatjaira” az elkövetkezendő években mégin- kább szükség lesz a jövőt képező fejlesztési elképzelések megvalósításában. Alkotmányunk is kimondja egyébként, hogy minden állampolgárnak joga van arra, hogy részt vegyen a közügyek intézésében. Lehet-e fontosabb közügy egy település életében, hogy miként alakul jövője, az ott élő lakók életmódja. A megadott joggal természetesen élni kell, s erre biztosít egyre nagyobb életteret az állampolgárok növekvő aktivitásával párosulva a demokrácia kiszélesedését szolgáló néhány új, az utóbbi időben született intézkedés is. így az országgyűlési választások is. Csakis a köz ügyeiben való tevékeny részvétel biztosíthatja azt a fajta közmegegyezést, amely szocialista demokráciánk izmosodásának is további feltétele. Ünnepelünk, ünnepi alkalom augusztus 20-a arra isi, hogy emlékezzünk államalapító királyunkra, önálló államiságunk történelmére. Ezekben a napokban azonban mégis a történelmi múlt idézésénél fontosabbnak érezzük a jövőnket szolgáló jelen történelmi súlyú feladatainak elvégzését. Hogy méltó legyen a folytatás, akár szocialista életünk négy évtizedéhez, akár évszázadok haladó hagyományaihoz vetjük magunkat, munkánkat, eredményeinket. Ezért bizonyára nem lesz véletlen, hogy a két történelmi osztály, a munkásság és a parasztság képviselői ha találkoznak szokás szerint az ünnep alkalmából, fehér asztal mellett, baráti hangulatban is a korszerű gazdálkodás további módszereiről beszélnek, a vállalati vezetés és gazdálkodás új formáinak tapasztalatait hányják-vetik meg, és megerősítik egymást abban a meggyőződésben, hogy ha talán nagyobb erőfeszítésekkel is, a szokásosnál több invencióval, de terveink teljesíthetőek. Ugyanis csak ilyen áron, megyei és országos elképzeléseink legteljesebb megvalósítása árán szerezhetjük meg a jogot magunknak, hogy jövő év augusztusában is nyugodt lélekkel ünnepelhessünk. ékében, derűvel ünnepelünk. A szolnoki Tisza-parton bizonyára tízezrek gyönyörködnek majd a vízi karnevál es az azt követő tűzi parádé pompájában az ünnepnap előestjén. S a Nagykunság városaiban is vidám délutánokra kerül majd sor, s az ünneplés közepette talán nem isi gondolunk rá, hogy mindez a béke „ajándéka” is. A békéé, amelyet féltve őrzünk a szocialista tábor országaival, élen a mindig újabb és újabb kezdeményezésekkel előálló, leszerelést szorgalmazó Szovjetunióval, s a világ békét óhajtó erőivel együtt abban a reményben, hogyha nem is könnyű, de lehet közös nyelvet találni a megértésre és lehet hidat verni áthidalhatatlannak tűnő, egymástól távol eső álláspontok között is. Mert alkotmány biztosította jogainkkal is csak akkor tudunk élni, ha a tűzfegyverek ropogása helyett, a fenyegető atombomba rémségei helyett az alkotmánynapi tűzijáték fénysziporkái tündöklenek. Alkotmányunk Ünnepe alkalmából Felavatták az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárat Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. A miniszterelnök-helyettest a pártbizottság székházában fogadta Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára, megbeszélést folytattak időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Majd együtt utaztak Martfűre, az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár avatóünnepségére, melyet az alkotmány napja tiszteletére rendeztek. A martfűi üzembe helyezési ünnepségen részt vett Szla- meniczky István, a Szövosz elnöke, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, Eleki János, a TOT főtitkára, Andrikó Miklós, belkereskedelmi államtitkár, Gábor András ipari miniszterhelyettes, Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, Mohácsi Ottó, a Szolnok Megyei Tanács elnöke és Simon József, a megyei párt- bizottság titkára. Pálffy Dezső, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet elnöke, az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gazdasági Társaság és a gesztor termelőszövetkezet párt- és gazdasági vezetése nevében köszöntötte a résztvevőket. Ezután az ünnepi beszédet tartó (Folytatás a 3. oldalon) A Minisztertanács elnökhelyettese avatóbeszédében az élelmiszeripar fejlesztésének fontosságáról is szólott Alkotmányunk ünnepén gazdag, változatos programok közül válogathat a megye lakossága. A megemlékezések, az évfordulót köszöntő ünnepi ülések mellett számos kulturális, szórakoztató rendezvény is várja az érdeklődőket. Szolnokon az ünnepi programok „csúcspontja” minden bizonnyal a vízi karnevál lesz, amelyet tíz év után ismét megrendeznek a városban. Augusztus 19-én — a karnevált megelőző bemutatókat — a Híd Amatőr Színház, valamint a break-tán- cosok és az MRS együttes műsorát — délután öt órától a Táncsics utcában, a Szigligeti Színházzal szemben felállított színpadon tartják meg. A vízi karnevált háromnegyed hatkor az MHSZ- modellezők bemutatója nyitja meg. A folyón úsekáló apró vízdjárművek közé kicsiny repülőgépek és helikopterek ereszkednek le, majd hat órától vitorlázórepülőket vontatnak végig a sétány közönsége előtt. Bemutatkoznak a sárkányrepülők, valamint a Killián György Repülő Műszaki Főiskola ejtőernyősei is, akik különböző „produkciókkal” szórakoztatják a közönséget. A vízi parádé megannyi látványosságot kínál még az est során. Egyebek mellett a város üzemei, vállalatai vonultatják fel nagyméretű úszó dekorációikat, amelyeket a közönség bevonásával díjaznak is a rendezők. A „hivatalos zsűri” a díjakat este fél tíz körül adja át — a nézők szavazatait másnap számolják össze — ám előtte tűzijátékban is gyönyörködhet a remélhetőleg szép számmal összegyűlt közönség. Az új kenyér ünnepnap* ján, augusztus 20-án, este fél 9-től a szabadtéri színpadon az Állami Népi Együttes mutatja be Vallomások a néptáncról című műsorát a szolnokiaknak. A megye más városaiban, községeiben is változatos programokkal köszöntik az ünnepet. Több helyen rendeznek munkás-paraszt találkozókat, tartanak a társadalmi és tömegszervezetek, a tanácsok, a népfrontbizottságok ünnepi megemlékezéseket.' Jászberény főterén a hagyományokhoz híven augusztus 19-én népművészeti kirakodóvásár, a Lehel sporttelepén tömegsport rendezvények, este a szabadtéri színpadon pedig a Jászsági Népi Együttes műsora várja az érdeklődőket. Mezőtúron, a kiállítócsarnokban tegnap nyitották meg a városból elszármazott keramikus művész, Kun Éva kiállítását. Túrkevén augusztus 20-án a városi fürdő, illetve a szabadtéri színpad környéke lesz a rendezvények helyszíne. Munkás-paraszt találkozót, lövész- és úszóversenyt, folklórbemutatót tartalmaz egyebek mellett a program. Karcagon a városi parkban 20-án tíz órakor ünnepi nagygyűlés kezdődik, majd hivatásos művészek fellépésével szórakoztató műsor várja a közönséget. A délután gazdag sporteseményeket kínál a karcagiaknak. Kisújszállás lakói augusztus 20-án a ligetben találkozhatnak, ahol reggeltől esitig tartanak a kulturális- és sportprogramok. Többek között a BM Duna Művészegyüttesének zenekara és szólistái is bemutatkoznak. Tiszafüreden az ünnepi szokásoknak megfelelően a Holt-Tisza-part, a közelmúltban felavatott szabadstrand lesz a szórakoztató, kulturális és sportrendezvények színhelye augusztus 20-án. Törökszentmiklóson a Tiszatáj Tsz és a Mezőgép Vállalat dolgozói munkás- paraszt találkozó keretében ünnepelnek, de pergőnek ígérkező kulturális és sport- programokról is gondoskodott a város. Fatuvógi Lajos mondott tőszódat Martfűn Augusztus 20 tiszte/otóra Vízi karnevál—Ünnepi megemlékezések Változatos programok megyeszerte
