Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-17 / 193. szám
1985. AUGUSZTUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mezőtúron, mától szeptember 8-ig Kun Éva keramikusművész alkotásai láthatók a kiállítási csarnokban. A különleges szépségű használati tárgyak és kerámiaszobrocskák végleg Mezőtúron maradnak, mert a művész szülővárosa tervezett galériájának ajándékozta valamennyit Utaznak az óvodások Válaszok a fellebbezésekre Egy ünnep tartalmának változásai egykor és ma Szolnok megyében ii földmunkássáig képvisel óMinden jelentkezőt fogadtak az idén Szolnok óvodái, igaz, csak meglehetősen nagy zsúfoltsággal: városi átlagban minden száz helyre száztizennyolc gyereket kellett felvenni. Koltai Istvánná, a városi tanács művelődési osztályának óvodai vezető felügyelője elmondta, hogy a tavalyihoz képest így is 3 százalékkal csökkent a megyeszékhely óvodáinak „túltelítettsége”. Sokat rontott a helyzeten, hogy a Jókai úti óvoda három termét életveszélyessé nyilvánították, a Rákóczi útit pedig az iskolának adták át. Különösen nehéz lesz ez az év a Széchenyi lakótelepen, ott ugyanis minden száz helyre százharminchét apróság került, s még így sem sikerűit megoldani, hogy mindenkit a lakóhelyéhez közel eső inétzménybe vegyenek fel. Háromszáz gyereket a szülők hordanak majd a munkahelyükhöz közeli óvodába, kétszázötvenen pedig a Volán különjárataival utaznak a Vosztok útra, a Klauber körútra, a Dobó István útra, a Csallóközi útra, és a Vörös Hadsereg útra. Ezeknek az óvodáknak nagy előnyük, Az ünnepi héten — augusztus 20-a hetében — több olyan tévéjáték, film kerül a képernyőre, amely idősíkok, hagyományos és jelenkori megközelítési módok vagy éppen műfajok ötvöződésével, „több szólamúságá- val” kíván figyelmet. Holland tévéfilm az Ami elmúlt, elmúlt. Hollandia 35 évvel a háború után. Csipketerítők, tisztaság, hajnali kocogások és jólétben élő emberek. De ugyanez az ország volt az, amelyben a német megszállás idején a királynő is mellére fűzte a sárga csillagot ... Mi él ebből a múltból a jelenben? Ab — a főhős, aki az amszterdami polgárok életét éli ma, felvillanj lát egy német turistabusz ablakában egy ismerős arcot. Nem tévedhet: ez volt az a német tiszt, aki megalázó, vérszomjas őrületében megölte társukat, Arit. Mindennapjaink békés képei közé bekúsznak azok a hajdani pillanatok, amikor bosszút fogadtak ellene. S íme most itt ül egy turistabusz félhomályában, felesége gyöngéden terít sálat a vállára. Ab hajdani társainak felkutatásába kezd, miközben egyre élesebben jönnek elő emlékezetében a hajdani képsorok. Sajnálni kell az öregemhogy még a Széchenyin negyven gyerek is jár egy csoportba, itt huszonöt körül lesz a létszám, ami azt jelenti, hogy több idő és figyelem jut a kicsikre. A buszok szeptember 2-től minden reggel 7-kor indulnak a lakótelepről, s délután 5-kor érkeznek vissza. A bérletet az óvoda biztosítja, s gondoskodik az utazók felügyeletéről is. Akik egy évig buszoznak, azokat „előjog” illeti meg a jövő évi jelentkezésnél: őket veszik fel először a Széchenyi lakótelep óvodáiba. Kivételek ez alól a gyesen levő anyukák csemetéi, hiszen náluk nem zavarja a munkakezdés rendjét a busz indulási ideje. A szülők körében nem talált különösebb tetszésre ez a megoldás, hiszen százötvenen fellebbeztek az utaztatás ellen. A fellebbezési bizottság a kérelmek elbírálásakor a család szociális körülményeit vette figyelembe, s bár valójában minden kérés jogos volt, csak tizenöt gyereket tudott utólag elhelyezni. A lakótelepen csak egy újabb óvoda építése oldaná meg a helyzetet. bért? Bele kell nyugodni, hisz ami elmúlt, elmúlt? Vagy be kell teljesíteni a megfogadott bosszút? A holland tévéfilm 19-én a második műsorban lesz látható. Különleges keleti világot mutat be a Vihar a hegyen című, 1979-ben készült hongkongi film. Aki látott már kínai palotát vagy kolostorrendszert felülnézetben vagy alaprajzon — esetleg a valóságban — tudja, hogy jól szervezett labirintus ez. Falakon, kapukon, lépcsőkön és előtereken át közelíthető meg az épületegyüttes szíve. Ilyen kolostorba érkezik Ven úr is, az egyik kolostor jótevője, feleségével és egy teherhordóval. Ám a feleségről és a teherhordóról kiderül, hogy jól képzett tolvajok, akik egy értékes kézirat elrablását készítették elő. És kezdetét veszi egy kínaiba oltott amerikai história: távol-keleti krimi. A megvalósítás pedig valósággal megkoreogra- fált táncköltemény! Ä rablók mozgása, félelmetes ügyessége, akrobatikus ugrásai új felfedezésekkel örvendeztetik meg az amerikai krimik mackósainak, földönjáró tolvajainak ismerőit. A filmet augusztus 21-én, szerdán este láthatják. T. A. Kémia szakos levelezők tanárképzés Veszprémben Általános iskolai kémiatanárokat is képeznek szeptembertől a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Az e célt szolgáló kiegészítő képzést a Szombathelyi Tanárképző Főiskolával egytüttműködés- ben szervezték meg. Az érdeklődők hároméves levelező tagozaton szerzik meg képesítésüket. A kiegészítő oktatás programja és tanterve szerint a középiskolai tanárok kémiaoktatásra történő felkészítésének számos új vonása is lesz. A Veszprémben képzett kémiatanárok magas színvonalon járatosak lesznek például' a radiokémiában, amely napjainkban, a nukleáris energia korában egyre fontosabbá válik a középiskolai oktatásban is« A korábbinál többet foglalkoznak a környezetkémiával, az ember és P természet kapcsolatának kémiai vonatkozásaival, az elemek körforgásától egészen a kemikáliák mindennapos felhasználásáig. Augusztus 20, A forradalmak évfordulóikkal új ünnepeket és új hagyományokat teremtenek, de új tartalommal töltik mega régi, hagyományos ünnepeket ia Ki hitte volna még a század elején, hogy november 7-ét majdan világszerte megünnepelik. Ki hitte volna, egy évszázaddal ezelőtt, hogy május 1. a vitáig dolgozói szolidaritásának és a munkának az ünnepe lesz. Nagy múltú ünnepünk augusztus 20. is igazi arculatát csak a félszalbadlulós után a népi demokratikus forradalom folyamatában nyerte el. Szent látván Augusztus 20-án a kapitalista Magyarország az államot és nemzeti egyházat alapító István királyra emlékezett Mlhasználva az ön- liepet saját politikai céljai érdekében. István király, a pogány magyanok megtórf- tője, az ország első koronás uralkodója mindig nagy tiszteletnek örvendett Kultusza a nemzeti hagyományokban és a r. k. egyház hagyományaiban rendkívül szerteágazó és gazdag volt. Ez az erőteljes hivatalos kultusz ítélte pusztulásra a személyéhez fűződő néphagy ományt. „A magyar katolicizmus — írta 1930. augusztus 21-á szár máiban a Szolnok és Vidéke — Szent i István, napjának megünneplésével lett igazán nemzetivé, mert első királya az Egyház legnagyobb szentje is egyúttal”. Az uralkodó osztályok politikájának eredményeképpen azonban — erről nem Üntak — ^ . Jveszni dmdlult István öröksége”. A szolnoki cikkírói, ebben nem állt egyedül, a nacionalista, soviniszta uszítással képzelte el István országának M- vürágoztatását, a következőképpen: „Ezeréves szent hazánk szentistváni testén idegen hadak csináltak szállást Krisztus ellenségednek. Száműzték onnan a nagy igazságot, száműzték onnan a hitet és most visszaveszi őket Szent István jobb keze. István király ott van a régi határokon, a Kárpátokon, az Aldunán és ahol valamikor járt, ott jár most is, hogy ébresszen, hagy lelkesítsen, bogy lángra gyújtson... Ne Ikfeseregjünk tehát. Szálljon meg bennünket a győzniaka- rás szent hite és egigyé forrva Szent István árva koronája alatt vigyük diadalra az ö országát”. Szent István ünnepe a hazafi? Aki dolgozik és nem kalimas volt. De ki is a hazafi? Aki dolgozik és nem sztrájkol. Aki elégedett a Horthy-fasizmus teremtette renddél. Aki a burzsoá „tiszta” erkölcs híve. És aki mindezért még áldozatot is kíván hozni, mert „Szent István államában osztály- gyűlöletnek helye nincs”. Nem értettek ezzel egyet a mezőtúri dolgozók, akik 1943. augusztus 21-én a városháza előtt tüntették, megzavarva ezzel az ünnepet. A tüntetésről a mezőtúri rendőrkapitány a következőket jelentette: ...... a városháza előtt kb. 5 00 főnyi, nagyobb részt asszonyokból álló csoport verődött össze azért. hogy elmaradt zsárjárandóságu- fcat követelitjék mivel számosán több heti zsírfejadagjukat nem kapták mag. A tömegét az illetékesek megnyugtató ígéretei után. sikerült minden, zavaró incidens nélkül távozásra bírni. Az esetről a vármegye főispánjának részletes jelentést tettem, kérve a lakosság zsár- eUátásának biztosítását, annál is inkább, mert hasonló esetekben az amúgy is baloldali érzéllmű munkásság újabb megmozdulásától kell tartani. Értesülésem szerint a lakosság részére egyelőre 40 q zsír ki is lett utalva. Figyelemmel azonban a nagyszámú ellátatlanra. a fenti kiutalás csak ideiglenes megoldás lehet”. István király ünnepe, a középpontjában I. István alakja és tevékenysége a felszabadulás I után került méltó helyére. Ma is érvényesek a Tiszavidék 1946. augusztus 18—i vezércikkének megállapításai: István király „társadalmi újító voilit, a földművelés felé irányította népét és ezért erős hatalmi szervezetet épített. ... a letelepült magyarság... átvette a kereszténység által közvetített magasabb műveltséget és Magyarország bekapcsolódott az európai népek közösségébe. A kor társadalmi formaként keresztény királyságot akart, ez valósult meg Szent István személyében. Szent István állama megfelelt a társadalmi fejlődésinek, erős vollt és időszerű, megbirkózott ezer év válságaival és ma tovább épül Szent István országa”. Az üi kény ár ünnepe Szent István országát a idíoJigjozó osztályok építették tovább. .1944. decemberében az Ideiglenes Nemzetgyűlésen „a régi urak helyett, foltos ruhájú és szakadt bakancsé munkások és parasztok jelentek meg, a nép igazi képviselőd.” ök a forra- dlaílmlí változásokért való összefogásuk — a munkás— paraszt szövetség — ünnepévé tették augusztus 20-át Számukra ez következett István szelleméből. Szolnokon 1946. augusztus 20-án a színháziban tartottak ünnepséget, de ünnepeltek megyeszerte. A szolnoki iipará munkásság részéről Szép János művészi kidolgozású. kaszából font koszorút nyújtott át ... Derne Józsefnek a szandaszőlősbejénék, aki hasonló ünnepélyes külsőségek közt egy új kenyeret nyújtott át az ipart munkásság képvfaeljójéu nek”. Megható és lélekemelő látvány volt — írta a Tisza vidék — a népi Magyarország e két dolgozó rétegének: a munkásság és parasztság egymásra találásait, egybe- farrásót jelképező kézfogás. A megye munkásmozgalmának jeles képviselője, Ragó Anitái 1946-ban így gondolkodott: „A magyar kenyér ünnepe a dolgozó munkássága parasztság és értelmiség összefogásának kifejezésre juttatása a magyar demokrácia épftomunká járnak újalbb erőfeszítései ellőtt.” Az alkotmány napja A régebb és újabb hagyományok ismeretében teljességgel érthető, hogy a szocialista Magyarország alaptörvényének, az Alkotmánynak az életbeléptetésére és megünneplésére augusztus 20. látszott a legalkalmasabbnak. A Tiszavidék 1949. augusztus 20-i számában így írt: „azok a milliók, akik a Magyar Népközitársaság alkotmányának tervezetét -----olv asták, nyomban felismerték, hogy ... ebben az alkotmányiban a dolgozó nép a saját maga számára írt alkotmányt és úgy fogalmazta meg annak mondatait, hogy aíbbóli ennek az államnak jellegét, tartalmát és célkitűzéseit .mindenkinek félreérthetetlenül és világosan meg keli értenie. A dolgozó nép megértette, hogy ez az alkotmány az ő jogait emeli törvényerőre, az ő hatalmát bástyázza körül, az ő további felemelkedésének biztosítéka és záloga- És az ellenség felé is világosan beszél ez a törvény. Lerögzíti a munkásosztály vezetésével vívott kemény és szívós harcokban elért eredményeit. Megmutatja a harc további irányát” Az ünnep alkalom arra, hogy annak gondolati tartalmát. lényegét, jelentőségét felidézzük. Hogy újra és újra tudatosítsuk magunkban az abból adódó tanulságokat. Ezért idézzük fel újra az 1957. augusztus 20-i ünnepségen elhangzottakat. Az ünnep különös jelentőségét az adta, hogy az ellenforradalom utáni első alkotmánynapi megemflekezes volt s minket Szolnok megyeieket nem kis melegséggel tölt éli hogy azt Kisúj- ispSáMscln nendleziték meg, A hatalmas méretű munkás—paraszt találkozónak Kádár János volt az ünnepi szónoka, akii többek között a következőket mondotta: „A mi állami rendünk alapja a munkás—paraszt szövetség, s mi úgy gondoljuk, hogy a becsületes és tisztességes érzésű értelmiségi dolgozó a néppel tart. Ha a munkások és parasztok millióinak nincs jó sora, nincs emberi élete nincs szabadsága, nincs hatalma, akkor az értelmiségi sorsa is a cseléd és a rabszolga sorsa. A mi alkotmányunk kimondja: Magyarország — népköztársaság, a Magyar Népköztársaság a munkások és a parasztok állama, s a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Ez a dolog lényege. Amiig ez az alkotmány érvényben van, addig a népnek van jelene és jövője. Ha ez az alkotmány veszélybe kerül, veszélybe kerül a nép élete és jövője is.” dr. Selmeczi László Nóta szó a szélmalomnál. A nevezetes műemlék szélmalom tövében. Szeged Kiskundorozsmán az idén már nyolcadik alkalommal rendezték meg a dorozsmai népzenei találkozót, ahol jó nevű népdalkörők és citeraegyüttesek — most még külföldről jött meghívottak is — adtak egésznapos műsort. A rendezvényhez a népművészek kirakodóvására csatlakozott P—t Ab áa Ven tőrtánet a Tévéjátékok több szélamban
