Szolnok Megyei Néplap, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-15 / 191. szám
1985. AUGUSZTUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fi város felett tűnt el a repüld Modellezők között Karcagon Egyetlen cserép tartotta a gerendát... Beszélgetés a magánlakás-építkezések hibáiról Kétségtelen, hogy a lakások java ma már magánerőből épül városon és falun is. A magánlakás-építésnek több előnye is van, hiszen a tulajdonos a saját képére formál ja_ a házat, s maga döntheti el, hogy hány szoba legyen... Ési persze olcsóbb is, ha a dolgok javát magára vállalja. Ugyanakkor gyakran hátrányos helyzetet is el kell viselni. Olykor néhány építőanyag hiányzik. És amiről talán kevesebbet tudunk: a lakások szakértelem híján számtalanszor rossz minőségben készülnek el, sőt a boldog tulajdonos előbb-utóbb rádöbben, hogy veszélyes fedél van a feje fölött. Az Építésügyi Minőségellenőrzési Intézet rendszeresen ellenőrzi a magánlakás-építéseket, s a tapasztalatok bizony nem túl szív- derítőek. A nagykun város MHSZ- Uubjában, az egyik föld- izinti szobában az augusz- ,usi uborkaszezon ellenére ó néhányan szorgoskodnak, 'íem modelleket készítenek, íanem a klubszobát csinosítják, takarítják, hozzák •endbe. Iparkodni kell, elégre maholnap kopogtat az 5sz. jelezve: ismét elkezdődlek á szakköri foglalkozások. A falakon körben mo- lellek, féligkész társaik az asztalkákon várják a hoz- :áértő kezeket. A klubnak :íz éve Török István a titkára. — Most is hatvanan járlak hozzánk: akad a tagok cözött tízéves, meg negyvenöt is. Ki repülőmodelle- cet. ki hajókat készít. A zöm •épülőkkel foglalkozik. — Miért? — Egyszerűbb a készíté- lük, mint a hajóké. Először lapírból hajtogatják, majd ílőregyártott elemekből. Csak ezután lehet belekós- olni a komolyabb masinák készítésébe. Tessék, kérdez- :e meg őket: kit, mi köt de, miért jár a foglalkozá- okra! Takács József 22 éves. A lapokban fejezi be a sorka- onai szolgálatát: civilben a fitász egyik gépkocsiveze- ője. — Még úttörő koromban .fertőzött meg” a modelle- és, vagy nyolc, kilenc éve, cfellezéshez. Azóta három gépet csináltam, sőt hamarosan újabb kettővel bővül az állományom. Komoly műszaki érzék, technikai ismeret kell ahhoz, hogy ezek az apró szerkentyűk jól szolgálják az embert. — A felesége? — Nem állítom, hogy kezdetben repesett az örömtől, de azután beletörődött. A gépek zömét otthon csinálom, jobban férek több a hely. Az embert az sarkallja, hogy mindig korszerűbb, gyorsabb fordulékonyabb repülő kerüljön ki a keze alól. Ősszel — ha lehet — már szeretnék versenyen is indulni, felmérni hol is tartok. — A Igyerekek? — Az egyik fiam 9 éves, a másik kettővel kevesebb. Bütykölgetéseim közepette sokszor sündörögnek körülöttem: segítenek is olykor. Mégsem erőltetem rájuk ezt a csodálatos hobbit: mert ha majd maguktól megszeretik, hat lóval sem lehet őket el vontatni a klubból. Nem bizony: hiszen most is jár vagy huszonöt gyerek, és ez a földszinti klubszoba szeptemberre szerdánként meg csütörtökönként, hetente kétszer várja a csivitelő lurkókat. Akikre szükség is van, mivel ennek a C-típusú városi klubnak évente százharminc modellezőt alapfokon, és ötvenet középfokon kell kiképezni. Arról sem illik elfeledkezni. hogy bizony olykor a modellezés könnyekkel is jár. No. nem a verseny- eredmények miatt, mivel más oka akad az egerek itatásának. Hogyne akadna, amikor legutóbb is például Török Krisztina repülője szőrén-szálán eltűnt Kisújszállás légterében. Egy darabig árkon-bokron, toronyiránt rohantak utána a mezőn, sőt a kíváncsi kóbort •még a varos utcáin is követték Ám őkelme ráérősen egyre lejjebb ereszkedett a kertek felett, míg szem elől veszítették. Mi lehetett vele? Minden bizonnyal a környékbeli tyúkok nem kis riadalmára valamelyik baromfiudvaron, vagy kertben, esetleg gyümölcsfán landolhatott — és azóta nyoma veszett. Gazdája ma is sokat emlegeti a szökevényt. Sőt, titkon még abban is bízik, talán egyszer valaki bekopog hozzá: kezében a karcsú, hófehér szárnyú csavargóval, amelyik hűtlenkedése ellenére annyira a kis készítője szívéhez nőt.. . D. Szabó Miklós — A családi házakat évszázadok óta kalákában építik, ám a korszerű szerkezetek nem olyan türelmesek, mint a hagyományos építőanyagok — mondja Grof- csik Gusztáv, az ÉMI műszaki igazgatója. — A bajok java innen származik. A kalákában manapság is családtagok. rokonok és ismerősök építkeznek, ám ők többnyire nem hozzáértő emberek. Ugyan bejelentenek felelős műszaki szakembert, de az gyakran az építkezés felé se néz. És olykor még a legalapvetőbb szabályt sem tartják be. Azt hihetnénk, hogy a gyerek is tudja: esőben nem lehet szigetelni. Ám tucat- nyiszor tapasztaltuk, hogy mégis megtörténik. — Az országban mindenütt egyformán rosszul építkeznek? — Nem, lényeges különbségeket tapasztaltunk. A nagyvárosokban és főleg Budapesten a lakások többsége megfelelő műszaki ellenőrzéssel épül, s ez a kerületi tanácsok igényesebb munkáját bizonyítja. Az ország más területén viszont az általunk ellenőrzött lakások 40 százalékánál be sem jelentették a műszaki vezetőt, holott ezt rendelet írja elő. Az alföldi megyékben a lakások zöme úgy épül fel, hogy szakember nem is látta. Megmagyarázhatatlan felelőtlenség, -hiszen az építkezők többsége bizonyára nem kíván a közeli években új házat felhúzni, és mégis úgy építi be a drága anyagokat, hogy az nem sokat ér. — Az építkezők hány százalékánál tapasztaltak nagyobb hibákat? — Az ellenőrzött épületek harmadánál találtunk súlyos mulasztásokat. A szilárdsági és a tartóssági szabályokkal nem sokat törődve építették be a drága anyagokat. A gerendákat több háznál lapjával fektették, márpedig akkor nincs tartása. Máskor meg egyetlen cserép tartotta a gerendát. Ha meg elfogyott a beton vagy fagerenda, akkor régi, korhadt gerendát is beépítettek. És amiről már beszélgetésünk elején is szóltam — a korszerű anyagok helytelen használata. A kisméretű hagyományos téglát bárhogy betehették a falba, a lyukacsos téglát viszont úgy kell beépíteni, hogy az szigeteljen is. — Néha a hiánycikkek is arra késztetik az építkezőket, hogy az eredetileg tervezett anyag helyett |más< használjanak. — Valóban, az anyagellátási nehézségek is nyomon követhetők Az építkezők többnyire íüreflmetlenek, s gyakran a körülmények is siettetik őket, ezért nem érnek rá kivárni, míg az a bizonyos építőanyag megérkezik. A szükségmegoldások viszont általában nem a legszerencsésebbek, hiszen szakértelem híján nehéz a megfelelő helyettesítő szerkezetet kiválasztani. Gyakran a tüzépesek is rossz megoldást javasolnak. Tavaly többször hiányzott az FF-gerendához való béléstest. Ilyenkor a G-gerendához való béléstestet ajánlották, ám az jóval hosszabb. A szilárdság máris negyven százalékkal csökkent, s ha nem értenek hozzá, életveszélyes is lehet. — Tavalyi ellenőrzésük során önök azt is megállapították, hogy a kivitelező kisiparosok 30 százalékának nem volt iparjogosítványa a szerkezetépítéshez, tehát nemcsak a kaláka dolgozik kontár módon. — Sajnos az utóbbi esztendőkben éppen a nagy kereslet miatt felhígult a szakma. Nem mindenki végez megbízható munkát, és persze olyan feladatra is vállalkoznak, amihez képesítésük sincs. A kényszerhelyzet miatt viszont nem járnak el velük szemben kellő szigorral. Márpedig nagy luxus drága anyagot rosszul beépíteni. Az is gondot okoz, hogy az állam a tanácson keresztül az építtetővel áll kapcsolatban és nem az építővel. Kis Jánost büntetik. pedig a hibát X kisiparos: követte el. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a tanács elrendelte az épület lebontását és az iparos drága pénzért lebontotta, majd újra felépítette. Mi egyébként általában úgy dolgozunk, hogy az építkezőket figyelmeztetjük a hibákra és megmondjuk, hogy kell kijavítani. Ám ha a kivitelező iparos, akkor észrevételeinket továbbítjuk a hatóságoknak. — Miért nem lépnek fel szigorúbban a tanácsok? — Az egyik okot már említettem: sok a ház és kevés az iparos. És magam is kénytelen vagyok elismerni, hogy a tanácsoknak sok a dolga. A műszaki osztályoknak gyakran nem jut idejük, hogy minden építkezésre odafigyeljenek. Mi egyébként többször javasoltuk, hogy erősítsék meg az osztályokat. Nem a bürokráciát gazdagítanák, hiszen lépten- nyomon építkeznek az emberek- s ha ezt rosszul teszik, nemcsak saját maguknak, hanem az országnak is kárt okoznak. A régi építési rendelet még a háború előtt, 1937-ben készült, s abban az időben az építő addig nem takarhatta el a tartószerkezetet míg a tanácsi mérnök nem ellenőrizte. Manapság viszont az is megtörténhet, hogy a tanácsi szakember egyáltalán nem látja az épületet. — A tanácsok sem egyformák. .. — Így van, s ha már a budapestieket dicsértem, akkor meg kell említenem, hogy néhány megyében ugyancsak jól dolgoznak. Ott az ellenőrző hatóság képviselőjével együtt járunk az építkezésekre. Az egyik házépítést például a napokban ideiglenesen leállítottuk, mert a födém életveszélyes volt. A helyi tanács kötelezte az építkezőt a hiba kijavítására, a megyei tanács pedig figyelmeztette a tervezőt. hogy a következő esetnél megvonják a tervezői engedélyét. A tervező ugyanis köteles figyelemmel kísérni, hogy az építésnél pontosan követik-e a terveit. A gyors határozott intézkedés lényege: a családoknak több örömük telik a lakásokban, s egyetlen forinttal sem kell többet költeniük, mint ami okvetlenül szükséges. D. L. is már akkor is Török Pis- a vezette a foglalkozásokat. Cltelt néhány hónap, de még :sak papírgépeket hajtogatunk, eszkábáltunk. Aki ezt i türelmi időt kibírta, abból nodellező lett. Emlékszem íz első, magam készítette íajóra: ez egy kis sárga 2,5 :öbcentis rádióirányítású nasina volt: több mint száz iráig bütyköltem. Meg is ett az eredménye, mert ez- el a fürge kis jószággal az fi korosztályban országos larmadik helyezett lettem. Vzután újabb, másféle hajó- :at készítettem. Több, melyei bajnoki cím, keletJma- yarországi helyezés után avaly országos másodikként égeztem. — Már csak az országos tajnokság hiányzik. — Ha leszerelek, megoá- yázom. Igaz. ahhoz még óbb, gyorsabb hajót kell zerkesztenem, de rajtam íem múlik, megpróbálom. A 33 éves Ugrai János nűszerész: már nős, csalá- k>6 ember, de mégis a klub elkes tagja. — Iskolásként ismerkedem meg ezzel a szép sport- tggal. Kezdetben repülőket lészítettem, azután rádiós ettem, de tavaly ismét visz- zahúzott a szívem a moIrány a íSaérl vár! Vizet is lehet zacskóból inni, nemcsak a tejet Vakáció hátizsákkal Sok éves múltja van a jászberényi Kókai László Űttörőházhan a gyalogos természetjárásnak. A tavaszi és őszi időszakban lebonyolított egy-kétnapos túrák után a nagy vándorlás ideje a nyári vakáció. Üttörők, ifik és felnőtt úttörővezetők veszik hátukra a zsákot, hogy az országos kék jelzés mentén egy, vagy több tájegységet bebarangoljanak, ismerkedjenek annak természeti képével műemlékeivel, s az ott élő emberekkel. Ezen a nyáron nem kevesebbre vállalkozott a huszonhárom tagú csoport, mint arra. hogy Aggtelekről indulva, s a Karszton, majd a Cserháton, s végül a Zempléni-hegységen végig gyalogolva a csehszlovák határ közvetlen közelében magasodó Nagy Milicen fejezze be a 12 napos, s csaknem 200 kilométeres vándorlást. Képeink a túra egy-egy pillanatát örökítették meg. Az Országos Kéktúra több mint 1000 km-es útján mindössze egy helyen, Hernádcéce határában viszi át komp a gyalogos turistákat Az egy szál fa, némi átalakítással hiddá lépett elő a megáradt Árka patakon A helyi költségvetési üzem kivitelezésében bő ■ vítik a kunszentmártoni nagyközségi tanács H épületét. A munkálatokkal a tervek szerint a ffl »jövő év márciusában végeznek
