Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-09 / 159. szám

1985. JÚLIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tanév végén a szakmunkásképzésről Ösztönző-e az ösztöndíj? Új szakmák, tanulmányi versenyek A most befejeződött tanév szám szerint nem sok új­donságot hozott a szakmunkásképzésben, de egy fontosat bizonyosan: az ösztöndíj-rendszer megváltoztatását. Dénesné Zvoleszky Margittal, a szolnoki 633-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatójával egyebek között az új ösztöndíjakról beszélgettünk. — Ösztönző-e az ösztöndíj? — Mint pedagógus és mint a megye egyik legnagyobb szakmunkásképző intézetének igzagatója is örültem az ösz­töndíj-rendszer megváltoz­tatásának, és bár mindössze fél év telt el a bevezetése óta, máris megmutatkoznak az előnyei. Mindenképpen megfelel a várakozásnak, hi­szen a tanulókat a minél jobb tanulmányi eredmény eléré­sére sarkallja. Jellemző, hogy a bukottak, akik ötven forint ösztöndíjat kapnak, szégyellnek bemenni érte a pénztárba. — Az ösztöndíjak a tanul­mányi előmeneteltől függe­nek, de „tól-ig” határokon belül. Kik döntik el, hogy milyen összeget kapjon a di­ák? — Iskolánkban évek óta működik a tanulók szakszer­vezete, az ő tisztük megálla­pítani, ki mennyi ösztöndíjat érdemel. Rendkívül figyelem­reméltó, hogy a tizenéves fiatalok milyen nagy felelős­ségérzettel döntenek. Bátran állíthatjuk, hogy a tanulói szakszervezet a demokrácia alapiskolája. Öröm hallgatni őket, amikor szemtől szembe megmondják társaiknak, mi a véleményük róluk. Azt hi­szem, a felnőttek is példát vehetnének a diákok nyíltsá­gáról. Bizonyára életkori sa­játosság is a szókimondás, de mert pénzről van szó, ez eset­ben nagyon hasznos. Megta­nulnak a gyerekek differen­ciálni, megtanulják, hogy tel­jesítmény és teljesítmény kö­zött különbség van, hiszen aki jeles képességekkel éri el a közepes eredményt, minden bizonnyal gyengébben dolgo­zik, mint az, aki középes ké­pességekkel éri el ugyanazt. Vagyis úgy vélem, az új ösz­töndíj-rendszer valóban ösz­tönző. — A 633-as híres arról, hogy a tanulói ott voltak a tanulmányi versenyek orszá­gos döntőjében. Az elmúlt tanévre is ez a jellemző? — Nem is titkolom, büsz­kék vagyunk rá, hogy egy ács-állványozó és egy bútor- asztalos tanulónk a szakma kiváló tanulója verseny or­szágos döntőjében a második helyen végzett. Mellettük egy húsipari tanulónk is bejutott a döntőbe és hatodik lett. Ök hárman már áprilisban meg­kapták a szakmunkásbizo­nyítványukat. A jó eredmé­nyek egyértelműen a kitűnő felkészültségű tanári és szak­oktatói gárdánknak köszön­hető. — Nagy vonzerő lehet a diákok számára, hogy a tár­saiknál korábban megkap­hatják a bizonyítványt... — Nem ennyire egyértel­mű. Tapasztalataim szerint ma már nem törekszenek a tanulók a mielőbbi munkába állásra, az az igazság, hogy szeretnek iskolába járni. És a szülők se biztatják a gyere­keiket, hogy mihamarabb pénzt keressenek, a verseny­nek inkább abban látom a létjogosultságát, hogy a ki­emelkedő képességű szak­munkásjelöltek módot kap­nak tudásuk bebizonyítására. A dicsőség a vonzerő, hiszen a jó helyezést elért gyerekek nevét többször bemondjuk az iskolarádióban, a fényképük felkerül a faliújságra, az egész intézmény megismeri őket. — Milyen újdonságot ho­zott az 1984—85-ös tanév a 633-as életében? — Egy eddig nem tanított szakmát. A Május 1. Ruha­gyár támogatásával tavaly megkezdtük a bőrruhakészítő szakma oktatását, amely ki­fejezetten a lányok pályavá­lasztását könnyíti. Évente harminc első osztályost tu­dunk felvenni erre a szakmá­ra. Jóllehet, nem túlságosan ismert még, hogy bőrruhaké­szítést is tanulhatnak nálunk a fiatalok, mégis sikerült be- töltenünk a létszámot. Álta­lában nincs gondunk a ke­retszámmal, sőt, a legtöbb szakmában túljelentkezés van. Akad persze hiányszak­ma is, nevezetesen a vasbe­tonkészítő. Erre az idén egyetlen jelentkezőnk se volt. — Pedig az úgynevezett hi­ányszakmákra jelentkezők a tanulmányi eredményüktől függetlenül kétszáz forint alapösztöndíjat kapnak. — És ezt a magam részé­ről helytelenítem. Nincs ben­ne ösztönzőerő. Bizonyság er­re, hogy tavaly a BVM inten­zív reklámhadjáratának kö­szönhetően tizennégy vasbe­tonkészítőt sikerült beisko­láznunk. Közülük heten meg­buktak. Egyszerűen népsze­rűtlen szakma, annak ellené­re, hogy a munkafolyamatok teljesen gépesítettek és jól is lehet keresni vele. — Hogyan lehetne össze­foglalni a mögöttünk hagyott tanév tapasztalatait? — Soha rosszabb ne legyen! — bendó — L emezfigyelő Budapesti rakendroll Már megint egy nosztaüigialemez. amely korántsem azt tartalmazza, mint amit a borítója hirdet, bár hellyel-közzel jó csengé­sű nevek szerepelnek rajta. Vagy talán a rakendroll á la Budapest merőiben új irány­zat a popzene kusza dzsun­gel j ében? Az album felvéte­leit hallgatva nem ez tűnik fel, inkább a mágnes erővo­nalaihoz hasonlóan rajzolód­nak ki a hagyományos rock and roll kozmetikázott trend­jei. Komár László ezúttal egy megfáradt, konzervatív rock- énekes benyomását kelti, azonban felettébb ügyes hú­zásnak bizonyult a 70. évé­ben járó Alfonzó mégénekel- teté&e — így talán eladható­vá válik a szám, A Mambó Combo csoportosulás a Hun­gária együttes nyomdokain halad. Ars poeticájuk a re­produkció reprodukciója, amely mint tudjuk, majdnem analóg a Madáoh-i ,,álom az álomban” gondolattal — azaz egyre távolabb a valóságtól. Két rádiófelvétel után a ha­zai neo rock and roll király­nőjének (sic!) kikiáltott Kristály Krisztának a hang­lemezre rögzített megnyilvá­nulása pedig a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető vórbő rook ’n rollnak. Az album viszonylag szín­vonalasnak talált mezőnyét a Dolly Roll képviselte: ró­zsaszínhabos, olaszos nótá­ikat legalább gondosan, öt­letesen hangszerelték — to­pább szélesítve az általuk, teremtett „makaróni rol‘1” műfajt. Nagy Feró finom iróniával adja elő a szomorú bárzongoristáról szóló szer­zeményét: Faragó Judy pe­dig a tőle megszokott jó for­mában gitározik. Zorán Asz- faltraiz című dala — sajátos hangvétele miatt — nem túl­zottan illik a lemez koncep­ciójába. Ezenkívül hallhat­juk még a Mr. Vibrátót, Zsu- zsdt(?) és a Rió Triót. (A kö­zös erővel született finálé mélyreható elemzésétől merő felebaráti szerétéiből meg­kímélem az olvasót). összességében: a Budapes­ti rakendroll című nagyle­mez inkább csak „rákent- roll” LP lett. — j i— l*MMßO í Az Iparművészeti Múzeum új tárlatai Immár egy esztendeje, hogy megnyitotta kapuit a felújított Iparművészeti Mú­zeum: ez idő alatt mintegy 200 ezren keresték fel ki­állításait. A hazai és a kül­földi iparművészet és kéz­művesség legkülönbözőbb ágazatait felvonultató tárla­tai között egyik legsike­resebb időszaki bemutatója az időméréstörténeti tárlat volt. A Műszaki Múzeum­mal közösen rendezett ki­állítást nemcsak a szép tár­gyak kedvelői, hanem az óragyűjtők és a technikatör­ténet iránt érdeklődők is szép számmal tekintették meg. Ugyancsak nagy érdeklő­dés kíséri a múzeum már­ciusban megnyílt első állan­dó kiállítását: a Művészet és mesterség című bemutató az iskolások számára is hasznos információkat nyújt a különböző művészi kéz­művességek eljárásairól, technikáiról. Az emberiség legalapvetőbb környezetala­kító nyersanyagait és azok megformálásának, 'díszítésé­nek technikáit felvonultató állandó tárlat folytatásaként az elképzelésiek szerint 1987- ben nyílik az a bemutató, amely a használat oldaláról, a művészettörténet korsza­kai szerint idézi fel a kéz­művesség történetét. A tervek szerint idén ősz­szel ismét új tárlatokkal bővül a múzeum. Október 25-én nyílik az Ara Decot- nak — egy, a szecessziót követő sajátos stílusának — a magyarországi művészet­ben fellelhető eredményeit bemutató válogatás. Kiegé­szítéseként hetente egyszer, az 1920-asi és 1940_es évekből származó filmeket is vetíte­nek majd. 9zolnoki Nyári Színház ’85 Senki sem az, aki... Vízkereszt, vagy amit akartok Senki sem az, akinek mu­tatja magát! — Talán ezzel a közhelyszerű megállapítással lehetne legjobban jellemezni minden idők legnagyobb színházi mesterének, William Shakespeare-nek ezt az 1600- ban íródott vígjátékát. A mesés Illyriában játszó­dó darab története ismert „hősökből” és fordulatokból építkezik: egymáshoz a meg­szólalásig hasonlító fiú-lány ikerpár; nyűglődően szerel­mes herceg; amazontermé­szetű szép grófnő; lumpintri- kus nagybácsi; ütődött, de gazdag lovag; cserfes-ravasz- di komorna; szókimondó bo­lond, aki egyébként a legnor- málisabb az egész társaság­ból; lóvátett udvarmester stb. Olyan jellemek ezek, akiknek már a puszta léte is tálcán kínálja a mulatságos félreértések sorozatát. A szerzővel, a szándékkal és a szereplőkkel tehát nincs gond. Olyan tréfás kétértel­műségekre épülő vígjáték a Vízkereszt, amit szinte lehe­tetlenség elrontani, hagyni kell, hogy éljen a színpadon, és a siker holtbiztos lesz. Az üde nyári szórakozást ígérő szolnoki előadás sem vállalt sokkal többet ennél. A szerencsés rövidítések ellené­re is kissé hosszúnak tűnő bemutató elsősorban a re­mek színészi pillanatoknak köszönhetően marad emléke­zetes. Ugyanez sajnos már nem mondható el ilyen egy­értelműen a rendezői koncep­cióról, amit az is jelez, hogy olykor érthetetlenül lelassul az előadás. Pedig a rendező, Éry-Kovács András érezhető­en igyekezett megtenni min­dent, még a játéktér megter­vezésére és a dalok szerzésé­re is vállalkozott. Jó ízléssel és ötletességgel alakította ki — a Damjanich múzeum pa­tinás udvarában — a szinte csak egy erkélyből és két forgó ajtóból álló, mégis ki­fejező és hangulatos játékte­ret; de úgy tűnik: ötleteinek legjavát el is használta eh­hez, így a cselekmény per­gőbbé tételére már kevesebb jutottfeAz általa írt dalokhoz pedig talán még ennél is ke­vesebb, így aztán olykor az volt az érzésünk, hogy a dal­szövegek egy részére igen ta­lálóan érvényesek Fábiánnak, az Oliviát szolgáló nemesnek a szavai: „Rendkívül tömör és amellett páratlanul értel­metlen.” (Ha viszont mindez tudatos rendezői szándék szüleménye, elismerés jár ér­te.) A színészek többsége azon­ban ragyogóan játszott. Bal- kai1 Géza (Orsino) iskolát adott az elmélyült tudatos­sággal felépített, álpátoszos szerelmi nyavalygásból, oly­kor azonban erőtlennek tűnf. Egri Kati (Viola) remek ka­rakterrel formálta meg a sze­relméért mindent, még a fiú­szerepet is vállaló, sóvárgó lányt. Az ikertestvért alakító főiskolás Kőszegi Ákos (Se­bastian) ígéretes tehetségű romantikus alkat, s külön erénye a szép kiejtés és a tiszta szövegmondás. Olivia szerepében Egri Márta emlé­kezetes alakja az előadásnak Kiérlelt tehetsége új színt hozott a nyári játékba. Kátay Endre (Böffen Tó­biás) igazi komikus alkat, re­mek színekkel formálta meg a kisstílű, íőiszákos-főintri- kus, a gazdag húgon élőskö­dő. Áradó humorú játékában méltó partnere volt Méhes László (Keszeg András), aki mogástechnikai bravúrokat is produkált az ütődött lovag szerepében. 'Az előadás leg­emlékezetesebb alakítása azonban kétségtelenül Zala Márké, Malvolio szerepében. A hiúságában rászedett, meg­alázott, törtető kisember alakját ízléses visszafogott­sággal, fájdalmas, szatirikus rezdülésekkel formálta meg. Nagy Sándor Tamás (Feste, a bolond) is emlékezetes pilla­natokkal ajándékozta meg a nézőket. Fizikai teljesítmé­nye sem akármilyen, féllábon játssza végig az előadást. Kultúrált énekével és furu­lyajátékával pedig tulajdon­képpen ő tette „zenéssé” a vígjátékot. Szoboszlai Éva igazi tűzrőlpattant, minden hájjal megkent komornát alakított, harsány elevenség­gel. Végül is egy kellemes, könnyed nyári „üdítő” szüle­tett az immár negyedik alka­lommal néhány hétre szín­házzá alakuló szolnoki mú­zeumudvarban; s a fogyaté­kosságai ellenére is jó szóra­kozást nyújtó előadást, érde­mes megnézni. László Gyula N egyed százados a honismereti mozgalom Országos konferencia kezdődött Sopronban A IV. Országos Honisme­reti Konferencia tegnap kez­dődött meg Sopronban, a honismereti mozgalomban tevékeny intézmények, tudo­mányos egyesületek mintegy 250 képviselőjének részvéte­lével. A tanácskozást Ga- ramvölgyi József, a Haza- fiasi Népfront Országos Ta­nácsának titkára nyitotta meg, majd kitüntetéseket adott át a mozgalomban élenjáróknak, öten Szocia­lista Kultúráért kitüntetési­ben részesültek, 20_am a Népfront Munkáért kitüntető jelvényt, 25_en pedig azOr- tutay Gyula emlékplakettet kapták. A tanácskozás első nap­jában egyebek között el­hangzott: jelentős mérföld­kőhöz érkezett a honismereti mozgalom, ugyanis ebben az évben ünnepli szerve^ zetté válásának 25. évfordu­lóját. A - negyedszázados múlt azt is jelzi, hogy ké­pes volt a fennmaradásra és az időnként szükséges meg­újulásra. Köszönhető mindez elsősorban annak a társa­dalmi aktívahálózatnak, amely öntevékenyen szol­gálja a honismeret ügyét. A mozgalom — mint rámutat­tak — időközben beilleszke­dett az egységes magyar köz- művelődésbe, működési te­rülete kibővült: a helytör­téneti és néprajzi gyűjtés, kutatás mellé fokozatosan felzárkózott a krónikaírás, a munkásmozgalom és az ellenállási mozgalom kutatá­sa, az üzem- és a tsz-törté- net, a műemlékvédelem, az országjárás a természet-, a környezetvédelem, és a nem­zetiségi honismeret. Kiemelték: a légutóbbi konferencia óta a mozgalom terebélyesedett, megőrizi',e önkéntességlét, ugyanakkor az egyének és kisközösségek kezdeményező készsége hoz­zájárult ahhoz, hogy a hon­ismereti tevékenység mind­inkább közhasznúvá váljék, erősödjék tudományt és köz­művelődésit segítő szerepe. A tudományok és a mozga­lom együttes vállalkozásá­nak eddigi legnagyobb tel­jesítménye az országos mé­retű földrajzinév-gyűjtés. Zala, Somogy, Tolna, Vas és Baranya megye földrajzi nevei már nyomtatásban is megjelentek, se megkezdődött ugyanez a munka Pest, Győr. Sopron és Nógrád megyében. A technikai fejlődés, ter­melési szerkezetváltás az ipari emlékvédelmi munkát is előtérbe helyezte. A régi technikai eszközök, beren­dezések felkutatását és men­tését már valamennyi fő ipari ágazatban társadalmi aktívahálózat segíti. Ha­zánkban ma már csaknem 30 műszaki-ipartörténeti jellegű szakmúzeum létezik, ame­lyek a magyar ipari múlt és technika fejlődéstörténeté­nek forrásértékű gyűjtemé­nyei. a nemzeti műkincsállo­mány felbecsülhetetlen érté­kei. Jelentős számú lelkes lokálpatrióta. szocialista brigád vett részt a mű­emléki jelentőségű, illetve értékű épületek felmérésé­ben és az ipari műemléki kataszter elkészítésében. Böffen Tóbiás (Kátay Endre) és Keszeg András (Méhes László) egyik sziporkázó jelenete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents