Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
1985. JÚLIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jászárokszálláson a Bubiv jászberényi gyáregységének telepén évente mintegy 50 millió forint termelési értékben gyártanak Marika kárpitos ülőgarnitúrát; a gyáregység részére pedig 15 millió forint értékben bútor alkatrészeket Mezőgazdasági aktíva Intenzív fejlesztéssel magasabb színvonal (Folytatás az 1. oldalról.j Tolhatnak gépeket. Kedvező, hogy szervezési és egyéb intézkedésekkel a mezőgazda- sági nagyüzemeink élen járnak az energiaracionalizálási program megvalósításában is — mondotta. . Ezt követően a megyei tanács általános elnökhelyettese a növénytermesztés, s ezen belül a búza, a kukorica, az ipari és olajos növények, a szálastakarmány- és gyeptermesztés helyzetének, a kertészeti, az állattenyésztési és élelmiszeripari ágazatok tevékenységének értékelésével fejezte be előadását. Ezután Zelenyánszki András, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője beszélt a jelenlegi legnagyobb mező- gazdasági munkáról, az aratásról. Hangsúlyozta, hogy a megyében 175 ezer hektáron kell betakarítani a termést, melyből 159 ezer hektár a kalászos. Idáig 42 üzem kezdte meg az őszi árpa betakarítását. Felhívta a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek figyelmét, hogy a kampánnyal eigy időiben a kapás- növények ápolását, a szálastakarmányok betakarítását s Árvíznél a mentésben résztvevők nemcsak a természet erőivel küzdenek, hanem az idővel is versenyt futnak. A gátfalak megerősítéséhez, magasításához, a buzgárok megfogásához homokzsákok százait keli megmozgatni, miközben az előretörő víz egyre rombolja a partfalat, mind nagyobb terület kerül víz alá. A napokig tartó mentési munkálatok helyett néhány óra is elegendő a védekezéshez a Taurus Gumiipari Vállalat és a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei által közösen kifejlesztett' új gátrendszerrel, amely egy nagy méretű gumitömlőhöz hasonlít. A szövetbetéttel megerősített gumileme- zekbői tömlőket formálnak, amelyeket a helyszínen vízzel töltenek fel, s mivel az egész szerkezet rugalmas, minden hézagot betölt, tökéletesen elzárja a víz útját. Hasonló módon alkalmazható a gumigát mederszabá- lyozásá, mederépítési munkálatoknál is, amikor a víz elterelésére van szükség. Az az öntözési feladatokat se hanyagolják el. Ezután többen kértek szót, s a megfelelő érdekeltségi rendszerről, a nyereséges gazdálkodás feltételeiről beszéltek. Majd Váncsa Jenő emelkedett szólásra: — Örömmel jöttem önökhöz — mondotta a miniszter —, hiszen Szolnok megye agrár- termelése jelentős az ország számára, akár a növénytermesztést,- akár a hústermelést vizsgáljuk. A VII. ötéves tervben másfél-két százalékos termelési és dinamikusabb exportnövekedést irányoztunk elő. Ez is bizonyítja, hogy az országnak szüksége van az önök, s ezan keresztül az agrárágazat munkájára. Mivel a minőség a fő követelmény — mert ez jövedelmezőséget, prosperálást jelent — ezért az ösztönzési rendszer is elsősorban erre irányul. Csak az intenzív fejlesztés eredményezhet magas színvonalú termelést. Jelenleg ez a legfontosabb 'örekvésünk, mivel csak így lehet megfelelően megalapozni a VII. ötéves tervet — fejezte be felszólalását a miniszter. Az aktívaértekezlet Simon József zárszavával ért véget. újfajta gátrendszer kifejlesztéséhez éppen ilyen feladat adta az ötletet. Magyar vállalkozók a KözeL-Keleten építettek folyómedret, s az volt a megrendelő kívánalma, hogy amint az építők haladnak előre, úgy árasszák el folyamatosan a folyó már elkészült ágyát. A meder ideiglenes lezárása, majd megnyitása azonban hosszadalmas lett volna, ha mindig földből vagy betonból emelnek gátat. Gyorsnak és megfelelőnek bizonyult viszont a gumiból kialakított torlasz, amely megóvta a munkaterületet és az ott dolgozókat a hátuk mögött hömpölygő víztől, s ahogy elkészültek az újabb szakasszal, egyszerűen áthelyezték a gátat. Az újszerű megoldást azóta is használják a magyar szakemberek, ha a közel-ke- ieti országokban vállalkoznak folyó- vagy csatornaépítési, -szabályozási munkálatokra. s az itthoni vízügyi szervektől is érkezett megrendelési a Taurus új termékére. Magyar autóbuszok Kínában A MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat éa ipari partnerei 60 millió svájci frank értékű szerződést kötöttek pénteken kínai partnerükkel, a China National Machinary Import and Export Co. céggel. A megállapodás alapján még ebben az évben ezer autóbuszalvázat és fenékvázat szállít a MOGÜRT Kínába, és hosszú idő után először autóbuszokat is exportál: kettőszáz Ikarus 256 típusú luxus itávolslági, légkondicionált járművet. A két ország közötti gazdasági kapcsolatokban egyre nagyobb jelentőségűek a járműipari együttműködések. A Kínai Népköztársaságban már régóta népszerűek a magyar járművek, 1952 és 1980 között a mapyar ipar 14 ezjer íjátrmüvet exportált a távoli országba, elsősorban tehergépkocsikat és dömpereket. Néhány évi szünet után most ismét fellendülőben van a járműipari együttműködés. Ezt a korábbi jó minőségű szállítások alapozták meg. s az együttműködés bővítését szolgálták az elmúlt években a magas szintű ipari delegációk kölcsönös látogatásai is. A múlt évben hosszú távú megálló'*- podást kötöttek, eszerint magyar alvázakra a kínai járműipar autóbusz-karosszériákat épít. Az év elején kötött újabb szerződés alapján a kínai partnerek Csepel és Rába tehergépkocsikat vásároltak. A most létrejött megállapodással együtt a magyar járműipar ebben az évben összesen 120 millió svájci frankért szállít Kínába járműipari termékeket. Duna’85 Befejeződött a hadműveleti- harcászati gyakorlat Pénteken befejeződött a Magyar Néphadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai Duna—85 elnevezésű közös hadműveleti-harcászati gyakorlata. A hazánk területén június 30. és július 5. között végrehajtott gyakorlat hozzájárult a parancsnokok és törzsek munkájának, a csapatok együttes tevékenységének további tökéletesítéséhez, a testvéri hadseregek közötti fegyverbarátság elmélyítéséhez. Gyártja a Taurus Gátrendszer gumiból Kareaetsxabáiyoxás A döntések háttere lehetséges keresetszabályozási formák köziül fci, milyen variációt választott és miért? Ez ügyben vizsgálódtak nemrégiben a Gazdlasáígkutató \ Intézet munkatársad, összesen 33 ipari vállalatnál és szövetkezetnél. Tájékoztatásul hadd emlékeztessünk arra. hogy 1985. januárjától kezdve három, a változatokat tekintve 4 keresetszabályozási forma között választhatnak a vállalatok. Ezek egyike a hagyományos, jól ismert központi kereset- szabályozás, ahol — amiként eddig — a központi intézmények határozzák meg az évi' béremelés lehetséges mértékét. Ebbe a körbe tartoznak a szénbányák, a kommunális és szolgál tató vállalatok, vagyis azok, amelyeknél csak korlátozottan érvényesülhet a n vereségérdekeltség. A sokat emlegetett másik két forrna a keresetszint-, illetve a keresetnövekmény szabályozás. Az elsőben — ahogy az elnevezés is érzékelteti — a kereset szintje után adóznak a vállalótok, a másikban, pedig az évi keresetnövekmény alapján. Mindkét változat — különösen a keresetszdnt-szabályo- zás — lényegjesen bővíti a vállalatok bérpolitikái mozgásterét, de tetemes gazdasági elkötelezettségek árán. Ezért azok a vállalatok, amelyek úgy érezték, hogy nem tudják vállalni e kötelezettségeket, a szigorított központi keresetszabályozást is választhatták. Zsebre menő dologról lévén szó, mindezek elég jól ismertek a vállalatok dolgozói körében. Visszatérve a Gazdaságkutató Intézet által vizsgált 33 vállalatra: a keresetnövekmény. a többi pedig a szigorított központi keresetszabályozás mellett döntött. A vizsgálat végkövetkeztetésednek lényege: az iparvállalatok és a szövetkezetek többnyire kényszerhelyzetben, választották azt a szabályozási formát, amit végül is választottak. Hiteltörlesztési kötelezettségeik, gazdasági bajaik, gondjaik eleve meghatározták a választási lehetőségeiket. Illusztrációként: a szintszabályozás helyett növekményszabályozásd formát választó vállalatok érdekeltségi alapjait 38 százalékban, a szigorítottat választók érdekeltségi alapjait pedig 86 százalékban!!) terheli le a hiteltörlesztési kötelezettség. Sőt: a szigorított formát választó vállalatok egynegyedénél az érdekeltségi alap még a hiteltörlesztésekhez sem nyújt kellő fedezetet. I Vagyis a vállalati választások indítékai nem az ösztönzési rendszer lehetséges korszerűsítésére, hanem a gazdálkodási körülményekből adódó kényszerűségre vezethetők vissza. A vállalati számítások vezérelve: a lehető legkisebb adó mellett a lehető legnagyobb átlagkeresetnövelés. és persze: az ennek megfelelő szabályozási forma megválasztása. E megfontolásból kiindulva keresetszint helyett a növekmény-szabályozás mellett döntöttek a viszonylag kedvező piaci pozícióban lévő, termelésük és nyereségük növelését illetően nagy reményeket tápláló — ám súlyos hiteltörlesztési és vagyonadód aetési kötelezettségekkel bajlódó, s mindemi- att alaphiiánnyal, illetve adófizetési gondokkal küszködő — vállalatok is. A viszonylag messzebbre látók pedig azért döntöttek a növékménysza- bályozás mellett, mert jó előre fölmérték, hogy a szintszabályozással együttjáró teljesí tménykövetei menyeket aligha stabilizálhatnák három évig, márpedig az esetleges visszaesés gyakorlatilag végveszélybe sodorná őket. A szigorított mellett döntő vállalatok piaci érvényesülésüket már az idén sem ítélik megnyugtatónak. Kalkulálták — és felelősen — például azzal, hogy a szünet nélküli anyagáremnelések miatt a nyereségük alig-alig növekedhet. És persze óvatoskodtak is, mondván, hogy átmenetileg — a szabályok értelmében egy évig — inkább ezt a formát választják. 1 A vizsgálódások — és a hivatalok érdeklődésének — középpontjában az eredeti döntésektől eltérő vállalati választások indítékainak elemzése áll. Ám arra is figyelni kell, hogy a kereset- szint-szabályozást választók jó része is sokat kockáztat Feltételezhető, hogy a következő években- közülük többen is nehéz helyzetbe kerülnek. Gazdaságkutató Intézet munkatársai végül is így összegezik vizsgálódásaik eredményeit: az új szabályozási rendszer nem csak láthatóvá tette, de ki is élezte a vállalati gazdálkodás problémáit, hiányosságait. A kedvezőtlen gazdasági, illetve pénzügyi helyzetiben lévő vállalatok nem vállalták, mert nem vállalhatták a haladó szintszaibályozási formát és az ezzel együttjáró 'kockázatot; annak ellenére, hogy ez — ösztönzési szempontból — jócskán bővítené a mozgásterüket. És a végkövetkeztetés: e vállalatok problémája „....tehát nem keresetszabályozási, hanem gazdálkodási kérdés, ezért helyzetük rendezése csak a hatékonysági és az egyensúlyi követelményeket kikényszerítő irányítási, szabályozási rendszer egész eszköztárának komplex és következetes alkalmazásával lehetséges”. V- Cs. Megnyílt a tizedik Pécsi Ipari Vásár Kilenc város találkozója Tegnap délután Berettyóújfaluban, a főtéren megtartott gyűléssel kezdődött meg az 1979 óta városi rangot kapott kilenc település küldötteinek háromnapos találkozója. Barcs, Celldömölk, Érd, Lenti, Paks, Vásáro&namény Fehérgyarmat, Körmend, és a házigazda város vezetői és a KISZ-szervezetek fiataljai a városfejlesztési munkáról, eredményekről és tervekről cseréltek tapasztalatot. A vendégek a háromnapos találkozó során ellátogatnak a berettyóújfalui üzemekbe^ vállalatokhoz, kulturális programokban vesznek részt. Tegnap Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megnyitotta a Pécsi Ipari Vásárt. A kétévenként megrendezett pécsi ipari vásár idei programja keretében száz- hatvannál több hazai, hetven jugoszláv, félszáz szovjet. nyolc NSZK-foeli és két osztrák kiállító mutatja be újdonságait. A magyar résztvevők egyharmada a fővárosból, egy harmad a az ország távolabbi vidékeiről érkezett, a többi pedig Baranya megyei illetve pécsi. Az idei vásáron a gép- és műszeripar, a könnyű- és élelmiszeripar, valamint az építő- és építőanyag-ipar vonul-; tatja fel a legtöbb terméket. Az utóbbi ágazat kiállításán szinte minden korszerű alapanyag és építési eljárás látható. A TRVVV tiszavárkonyl géptelepének ipari üzemében a Mezőgép részére bérmunkában különböző alkatrészeket gyártanak. Képünkön Fejes Tóth Ernő és Varró István dobtengelyt hegeszt i
