Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-29 / 176. szám

1985. JÚLIUS 29. SZOLNOK MECYEI NÉPLAP 5 A Verseghytől a szalonzenekarig Beszélgetés Bergendy Istvánnal Irodalomban, képzőművé­szetben, filmben egyre na­gyobb helyet foglal el a sdience fiction. Méghozzá nem is újkeletűen, hisz a világirodalom s az egyete­mes képzőművészet számos példát mutat rá. Bár nagy részük — ezt el kell ismerni — inkább fantasztikus, mint tudományos. Nem ezekkel akarok most foglalkozni, in­kább az utóbbi évék film­művészetében — filmgyártá­sában — sűrűn felbukkanó sci-fikkel. Nem megyek visz- s&a Wells A láthatatlan em­beréig, Az idő ablakait is csak azért említem, mert magyar példa. 1969-ben ren­dezte Kuczka Péter írásából Fejér Tamás, nemzetközi sze­reposztással Gábor Miklós és Darvas Ivan mellett a bolgár Ivan Andonov, a len­gyel Krystjyna Mikolajewska és az NDK-beli Heidemarie Wenzel (a tévében bemuta­tott A halál archívuma című sorozat egyik szereplője) ját­szották. Majmok bolygólya, Fahren­heit 451, Harmadik típusú ta­lálkozások, Csillagok háborúja, E. T., A nyolcadik utas a Roy Schneider a 2010-ben Könyvről könyvre Lömmel Annamária—Nagy Ilona: Parasztbiblia Aki népünk szellemi örök­ség© iránt — bármilyen szin­ten — érdeklődést tianúsít, bizonyára nem fog csalatkoz­ni Lammel Annamária és Nagy Ilona, a Gondolat Ki­adó gondozásában megjelent Parasztbiblia című kötetében. Csalódni legföljebb az csaló­dik, aki valamelyest is sza­bályok bibliai történeteket, legendaváltozatokat vár a könyvtől. A könyvet jegyző két folk­lórista hatalmas anyagot dolgozott föl, a paraszti kö­zösségek szájhagyományán alapuló bibliai történeteket rendezték kitűnően követhető gyűjteménnyé, meghagyva az eredeti szövegek csodála­tos derűjét, a beszélt nyelv hordaléktól mentes, Zavar­talan folyását Mesék, legen­dák, példázatok képezik a könyv anyagát: jó és rossz tulajdonságokkal fölruházott emberi figurák népesítik be a lapokat — igazi epikai él­ményt nyújtva az olvasónak. Épp csak „mutatványként” néhány sor a Noé-legenda- kör egyik közismert epizód­jából. ,.A bot kihajtó, termett rajta bogyó. Noé, hogy meg­látta a bogyókat, nézi. Meg­fogja, megkóstolja, édes ne­ki Egy edénybe kitekerte a levit. Elhagyta, megfeledke- ze róla, egy hét múlva meg­kóstold, ivott belüle. Hát mi lett vele? Hát egy keve­rék. Noé meg részeg lett... A kötetet gazdag bibliog­ráfia és jegyzetapparátus (több Szolnok megyei vonat­kozású utalással) teszi teljes­sé; küllemét Somogyi Győző finom illusztrációi teszik széppé. halál, a Solaris, a Sztalker, Robotokkal a Saturnus körül — néhány cím a nálunk is ismert nyugati és keleti pro­dukciókból. A siker újabb és újabb scá-fik készítésére ösztönzi a producereket, hiszen busás profittal kecsegtetnek. Lu­cas, Spielberg milliomos lett. Gyakran az első alko­tás vitatott színvonalát sem érik el a folytatások, de úgy látszik, ez sem veszi el a vállalkozókedvet. A Csilla­gok háborúját követte A bi­rodalom visszavág, a Super- mant a Supermanek és a Su- pergirl, legutóbb a 2001 — űrodüsszeia folytatása készült elő 2010 — az év, amelyben felvettük a kapcsolatot cím­mel. Nem siókkal korábban jelent meg nálunk a 2010 könyv alakban. Ebből készült a filmváltozat, Arthur C. Clarke nagy sikerű regényé­ből írta, rendezte és fényké­pezte Peter Hyams, aki a főszerepet az Oscar-díjas Roy Schneiderre bízta. A szép Supergirl Tegnap Tokajban elbúcsúz­tak a hegyaljai településtől a 33. tokaji nyári művészte- lep lakói. A több mint egy hónapig tartó idei program első félében az ország min­den tájáról érkezett körveze­tők továbbképzésére került sor, majd amatőr képzőmű­vészek — grafikusok, festők, keramikusok, szobrászok, fa­faragók — mintegy 140 tagú népes csoportja látott mun­kához, neves művészek szak­avatott irányításával. Vasárnap a helyi művelő­dési házban nyitották meg Hyams szerényen így nyilat­kozott: „Kubriek filmje, a 2001 és az én 2010-em között majdnem 20 év telt el. Vál­toztak az idők, változott a mozi, és az én filmem lé­nyegesen különbözik az első résztől. Kubriek zseni, cél­talan lett volna őt utánozni”. És a külföldi lapok beszá­molói azt is bizonyítják, hogy a sci-fi áradta tovább höm­pölyög. Elkészült a Super­man és a Csillagok háború­ja negyedik része, a 2029- ben játszódó Terminator, a Starfight és a Buckaroo. Miről szólóak általában ezek a művek? Van-e értel­mes élet földünkön kívül? Ha igen, hogyan történik ve­lük a találkozás? Hogyan pusztítja el magát az embe­riség, hacsak... ? Földön túli rcssz és jó erők harcáról ér­tünk vagy ellenünk. Hová vezethet a tudomány fejlő­dése? St'b., stb. És hogyan szólnak? Filo­zofikusan vagy meseszerűen, színvonalasan vagy gyatrán. Uszítva vagy a békés egy­más mellett élést sugallva. Például a 2010-ben amerikai és szovjet asztronauták in­dulnak közös akcióra. Azt olvastam valahol, hogy a sci-fi a legoptimistább műfaj, hisz abban, hogy az emberiség nem pusztítja el önmagát, lesz jövő évezred is. És a műfaj kedvelői? Azt hiszem, kíváncsi emberek vagyunk. Ha már az élet vé­ges, legalább a végtelen fan­tázia termékeiben próbáljuk megsejteni, mi lesz, amikor mi már nem leszünk. Erdős Márta azt a kiállítást, mely az amatőr képzőművészek 80 munkáját, — akvarelljeiket, olajfestményeiket, kisplasz­tikáikat stb — mutatja be. A telep lakói szabad ide­jükben a tokaji második ke­rületi általános iskola udva­rára építettek, faragtak ötle­tes, szellemes játszóeszközö­ket, libikókákat, mászóká- kat. körhintát, fából készült különleges játékokat. A to­kaji gyerekek a tábor lakói­nak jelenlétében rendezett avatóünnepségen köszönték meg a művésztelepiek aján­dékát. Jóllehet, nem tartozik iga­zán az olvasóra, de akadnak a toliforgatók életében nehéz helyzetek. Elsősorban olyan-* kor, ha interjúalanya jósze­rivel már mindent elmon­dott a nyilvánosság előtt, ami a közönségre tartozik. A népszerű és közismert embe­rek bármilyen területen is szereznek ismeretséget, gya­kori szereplői lesznek a saj­tónak. Szinte elkerülhetetle­nek azok a kérdések, amelye­ket mások és máshol is feltettek már a beszélgető- társnak. Ilyen meglehetősen nehéz helyzetbe került e sorok író­ja, amikor arra vállalkozott, hogy megpróbál Bergendy Istvánnal interjút készíteni. A — bátran mondhatjuk — Európa-szerte ismert Ber­gendy fivérek idősebbike a ma egy hete, a szolnoki Tisza Szálló kerhelyiségében tar­tott forró hangulatú koriéért alkalmából vállalta, hogy interjút ad. A koncert nem csupán a fülnek, de a szem­nek is kellemes volt; a Ber­gendy Szalonzenekar nagyon érti a módját, hogyan kell már a műsor elején lebilin­cselni a közönséget. Az első kérdés tehát magá­tól adódott: — A zenekar, és ezzel nem akarom feltalálni a spanyol- viaszt, olyan kitűnő muzsi­kusokból áll, hogy láthatatla­nul is élvezetes a produkció­ja. Miért van szükség a fe­kete frakkokra, zsakettekre, „csinnadrattára”, rezesbandás bevonulásra? — Az utóbbi években az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy ne csupán a’ fülük, ha­nem a szemük is hatás alá kerüljön. Mindezt elsősorban a televíziónak, az egyre ter­jedő videózásnak tudhatjuk be. A közönség szereti a „jó bulit”, ezért — természetesen gondosan végigpróbált és ko- reografált — show nélkül nem lehet igazi sikert aratni. — A Bergendy név Szol­nokon egyébként is, hogy nagy szavakat használjak, szívet melengető. Bár, ha nem akarja, nem muszáj a szolnoki indulásról beszélni, hiszen annyiszor írtak már róla... Virágkarnevál Az idén is megrendezik a debreceni virágkarnevált: augusztus 20-án tizenhat gépkocsin gördülő virág- kompozíció, s kíséretében 8 külföldi, hat hazai művésze­ti együttes és nyolc középis­kolás csoport vonul majd a nagyállomástól a nagyerdei stadionig, ahol neves zsűri dönt a helyezésekről. Exkluzív Interjú — Dehogynem muszáj! Kü­lönösen abban az újságban, amely a szolnokiak szűkebb pátriájában jelenik meg. Kü­lönben sincs semmi titok ab­ban, hogy Szolnokon szület­tünk, tizennyolc éves korun­kig itt éltünk, ide fűződnek az első sikereink. A Verseghy Gimnázium zenekaraként ke­rültünk be a köztudatba, és nagyon szívesen emlékezünk az első mestereinkre, mint például a legendás Tisza- ze­nekarra, abból is Bedő Kar­csira, akitől sokat tanultunk. Sem az öcsém, sem én nem tartozunk azok közé, akik a sikereik csúcsán elfeledkez­nek arról, honnan indultak, kik segítették az első lépé­seiket. — Ismereteim szerint 1957- ben érettségizett... — Pontos. — Szolnok után követke­zett a főváros. — Igen, a Műszaki Egye­tem. A zene azonban mindig velem volt. Egyetemista ko­romban klarinétoztam Tóth Zoltán big-band-jében, ját­szottam Tabányi Mihály har­monikaművész együttesében és Holéczy Ákos zenekará­ban. Saját bandát 1962-ben alakítottam, és öt éven át mi voltunk a nemrégiben be­Payor Géza, a Keilet-ázsiai Múzeum osztályvezetője. A Budapesti Műszaki Egyete­men filozófiát és marxiz­must tanít. A Kína Múzeum­ban beszélgettünk, ahol ép­pen egy tudományos mun­kán dolgozik. A kínai írásje­lekről kérdezem. — Írásjegy! — mondja ha­tározottan. — Más a jel és más a jegy. — Igen, de van villamos- és buszjegy is. Az a sok ákombákom mitől jegy? — Ákombákom? Maga té­ved. — Ez a laikus joga. De mit mond a szakember? — Eredetileg a képírásból fejlődött ki. Csaknem 3000 évvel ezelőtt ebből jött leír? a fogalomjelölő írás is. A legrégebbi leleteket állati eredetű jóslócsontokon ta­lálták meg. Milyen lesz a termés? Hová megy a ki­rály? Persze ma már nem ezeket a jegyeket használ­ják, de ez a fejlődés termé­szetes velejárója. Az eredeti képformájú je­gyieket az akkori Kínában *obb Száz módon használ­ták. Kang Mszi császár a XVII. század végén elrendel­te az egységes kínai írásjel­szótár elkészítését. A mai na­pig ez a legfontosabb alap­mű. Eleinte jobbról balra ír­tak. meg felülről lefelé — a tekercsek miatt így volt egy­szerűbb. Ma balról írnak. Meg jobbról balra, és néha felülről lefelé. De ez még egyszerű. Íme a gondokra néhány adat. — Én sajnos csak 5—6000 írásjegyet ismerek. Ezért sok zárt Budai Ifjúsági Park ál­landó zenekara. — És 1967-ben eltűnt a Bergendy-együttes... — Két esztendőt külföldön játszottunk, a szerződéseink Svájcba, az NSZK-ba és Dá­niába szóltak. 1969-ben ha­zajöttünk és tapasztaltuk, hogy csaknem elfelejtettek bennünket. Körülbelül két évig kerestük a lehetőséget, hogy ismét bekerüljünk a köztudatba, aztán 1971-ben hozzánk jött Demjén Ferenó, akit — a mindenféle híresz­telésekkel szemben — kitű­nő zenésznek tartok. — Valahol olvastam, hogy soha többé nem vállalkozik sztárok „kinevelésével”. Ez Demjénre vonatkozott? — Fenntartom. Szóval 1977-ben megvált az együtte­sünktől Demjén „Rózsi”, né­hány év újra útkereséssel telt. Abban biztosak voltunk, hogy stílust kell váltanunk, az Iskolatáska korszaka le­zárult. 1981-ben felvettük Balogh Ferit, a jelenlegi szó­lóénekesünket és megalakí­tottuk a szalonzenekart. — A húszas-harmincas évek slágereit játssza a ze­nekar, a saját szerzeményeik is azt a kort idézik. Vagyis meglovagolták a nosztalgia- hullámot. — Nem volt nehéz rájön­nünk, hogy az emberek igénylik a dallamos zenét, a nyolcvanas évek legelején divatbajöttek a régi nóták. Kibővítettük az együttest és immáron négy éve a jelen­legi stílusban zenélünk. — Kétségtelenül nagy si­kerrel, legalábbis az idősebb korosztály előtt. — Nagy tévedés. Gyakran fellépünk ifjúsági építőtábo­rokban is, és azt tapasztal­juk, hogy a tinédzserek szí­vesen fogadnak bennünket. — A legközelebbi jövő? — Részt veszünk a Szegedi Szabadtéri Játékok János, a vitéz című produkciójában. Jómagam a Kukorica Jancsi gazdájának szerepében, Ba­logh Feri pedig Bagóként. — bendó — szakirodalmat el sem tudok olvasni. Hat évig éltem Kí­nában, ennyit sikerült meg- ' tan ülnöm.; Az gllapművelt- séghez elég 2—3000 írásjegy ismerete. A 15 éve- meghalt világhírű kínai polihisztor, Kuo Mo-zso állítólag hetven­ezernél is többet tudott. — Egyáltalán hány írás­jegy van? — Fogalmam sincs. De, ha megmondja, hány szó, foga­lom létezik, akkor majd tu­dok válaszolni. Az írásjegy nem olyan; itt a könyv, ben­ne van minden, tanuld meg. A pekingi azt mondja: zsen. A sanghaji: nyin. Mindket­tő embert jelent. Az írás­jegy azonban azonos, hiszen a fogalom adja az írásjegy tartalmát. Ráadásul, ez nem ábécé. Például: ta — nagy, hszda — kicsi. Együtt: nagy­ság. Az iskolában azonban már tanítják az ábécét, az európai neveket már így ír­ják. Persze nagyon sok idő kell, hogy sikerüljön az át­térés. — Hogyan ejtik a latin betűket? — Itt az újság — mutatja a Zsemín Zsipaot. Olvasom a latin betűkkel írt újságcíme­ket: Renmin Ritoao. — Ezt hogy találták ki ? — Így döntöttek Maga a ,,zs”-re zsét mond. Ök is mondják, de r-nek írják. Vé­gül is nem mindegy? — Ha valaki kedvet érez a kínai írásjegyek megta­nulásához, mit tanácsol? — Vigyázzon az egészségé­re, mert erre sok idő kell. V. L. Az idén már tizenegyedik alkalommal hívják meg Kecskemétre a reprezentatív művészeti ág legjobb művelőit a zománcművészeti alkotótelepre: magyar, szovjet, NDK-beli, svéd, dán, csehszlovák és lengyel alkotókat, akik hat héten át vendégei a művészetpártoló vá­rosnak. Itt-tartózkodásuk záróeseménye — mint mindig — az a kollektív kiállítás, amely augusztus 4-én nyílik, az előző évben készült művekből, az Erdei Ferenc Megyei Művelő­dési Központban Bezárta kapuit a 33. tokaji nyári művésztelep v. j. A jövő ablakai Sci-fi filmek divatja Ez nem ábécé Ta és hszia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents