Szolnok Megyei Néplap, 1985. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-22 / 170. szám

. J 1985. JÚLIUS 22. SZOLNOK ME6YEI NÉPLAP 5 Még agy lohatőaég... Pótjelentkezés tanárképző főiskolákra Nem sikerült minden helyet betölteni A Magyar vándor és a vándor Magyar összesítették a Művelő­dési Minisztériumban az idei felvételi vizsigák ered­ményeit, a felsőoktatás ez­zel kapcsolatos adatait. Eszerint az egyetemek, fő­iskolák nappali tagozatán ősztől 16 500-an kezdehetik meg tanulmányaikat, a_ je­lentkezők száma 39 300 volt. Ezen belül 5900-an pályáz­tak a tanárképző főiskolák 2500 helyére. Az összege­zésből az is kitűnt, hogy a tanárképző főiskolák bizo­nyos szakpárjain a felvételi keretszámnál kevesebb je­lölt felelt meg a vizsgán. Annak érdekében, hogy a pedagógus-utánpótlás kép­zése tervszerű, zavartalan legyen, a minisztérium il- letekései úgy döntöttek, hogy a fennmaradó helye­ket pótlólag betöltik. Ezért augusztus 1-ig a következő szakpárokra felvételüket kérhetik azok, akik az idén tettek a jelzett szakoknak megfelelő irányú felvételi vizsgát hazai vagy külföldi felsőoktatási intézménybe és legalább 80 pontot elértek: Maitemaiüka-flizúkáira je­lentkezhetnek jazok, akik matematika és fizika tan­tárgyakból vizsgáztak; ma­tematika-technika szakpár­ra azok. aikik matematika és fizika, vagy matematika es kémia tárgyakból vizsgáz­ták; matematika-kémü szak párra a matematika és kémia, illetve matematika és fizika- tantárgyakból vizsgát tettek; fizika-tech­nika szakpárra jelentkez­hetnek azok, akik matema­tika és fizika, fizika és ké­mia vagy biológia és fizika tantárgyakból felvételiztek, magyar-orosz szakra azon, akik magyar es orosz, vagy orosz ég történelem, illetve orosz és más idegen nyelv tantárgyakból tettek felvé­teli vizsgáit. (Az ELTE álta­lános iskolai tanárképző kar magyar-opDsz. szakára a budapesti és a Pest megyei lakosok jelentkezését vár­ják.) A jelentkezők a követke­ző intézményekbe és szak- párokra adhatják be átirá­nyítási kérelmüket: Besse- nyi György Tanárképző Fő­iskola (4401 Nyíregyháza, Sóstói út 31.) matematika- fizika; Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem általános is­kolai tanárképző főiskolai kar (1075 Budapest, Kazin­czy u. 23—27.) magyar­orosz; Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola (3301 Eger, Szabadság tér 2.) matema- Itika-fizika, i matematika- technika. fii zi ka-technika; Janus Pannonius Tudo­mányegyetem (7601 Pécs, Rákóczi út 80. Pf. 9.) mate­matika-fizika, fiziika-tech- ni|ka, matematika-kémia; Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (6701 Szeged, Áp­rilis 4. u. 6.) matematika- fiizika, ;matematika_techni- ka. fizika-technika. Az átirányítási kérelmet abba az intézménybe kell küldeni, ahová a pályázó az átirányítását kéri, függetle­nül attól, hdgy melyik in­tézményben tett felvételi vizsgát. A kérelemnek tar­talmaznia kell a pályázó ál­landó lakcímét, személyi számát, és mellékelni kell hozzá a felvételi vizsga eredményéről szóló értesí­tést, A döntésről a pályázók augusztus 23-ig kapnak ér­tesítést. Befejeződött a Bartök- szeminárium Gálahangversennyel zárult szombaton Szombathelyen a tizenkilencedik nemzetközi Bartók-szeminárium. A júli­us 7-től 20-ig tartó mester- kurzuson huszonegy ország­ból több mint százötven mu­zsikus, zenepedagógus vett részt. A szemináriumot ezút­tal a nyolcadik alkalommal rendezték meg Szombathe­lyen — ahol 1940-iben az utolsó vidéki hangversenyét tartotta Bartók Béla —, ti­zenegyszer a fővárosban tar­tották a Bartók-szemináliu- mot. Az idei képzést karmeste­reknek, zongoristáknak, vo­nósnégyeseknek, hegedű- duóknak és zongoraduóknak hirdették, meg. A rendezvény ezúttal fesz­tivál jellegű volt, a résztve­vők több nyilvános koncer­ten léptek föl. ' Magyar Zoltán olimpia- és világbajnok tornász bátran lehetne Szolnok tiszteletbeli polgára, hiszen szinte az ős­lakosok gyakoriságával tű­nik fel a megyeszékhely ut­cáin. Erről és néhány más aktualitásról kérdeztem egy borongós délutánon a Dam­janich uszobában. — Honnan ran a Szolnok­hoz kötődésed? — Egy barátság szála men­tén kerültem ide: Olyan emberrel hozott össze az élet. aki meghatározó volt a szá­momra, szakmailag és em­berileg egyaránt. Ez a bará­tom azóta vadászbaleset ál­dozata lett, ám én már nem tágítok a Tisza és a Körö­seik partjáról, Itt vettek fel Szolnokon a vadásztársaság­ba is. Aztán olyan emberek közé kerültem, akiknek a közelsége felüdülés a szá­momra. Meg hát Szolnok me­gye úgy 100 kilométerről nézve vonzó romantikus tá­ja hazánknak. Az itt Lakók talán nem is érzik ezt am.y- nydra. — Azóta a Bakonyban va­dászol, feleséged a Győri Ba­lett tagja, így gyakran léped át a Dunát is. A rólad elne­vezett Magyar vándorból úgy fúnik a „vándor” is igaz. — A moszkvai olimpia után hagytam abba a versenyzést. Érdekes módon az életem so­rán megtett 250—300 külföl­di út — amelybe szinte az egész világ belefért — nem hagyott bennem túlzottan kellemes emléket. Idegeske­dés, rohanás, verseny, hot- dogként bekapott látnivalók — no, nem. Menni utazni vi­szont szeretek, hát akkor megismerem Magyarországot. Most jutottam el odáig, hogy kezdek külföldi utak iránt is érdeklődni. — Gondolom a moszkvai V1T, ahol a magyar csapat zászlóvivője leszel — nem kifejezetten turistaútnak szá­mít. — Megtisztelő felkérésem van: az egyik szekcióban ki­fejtem a véleményemet né­hány olyan, sporttal kapcso­latos dologról, amely szinte az egész világot foglalkoztat­ja. A világversenyek gigan- tizmusáról, a profisiport kér­déseiről, a doppingok szere­péről, a szegény országok olimpiai részvételéről beszé­lek majd. Természetesen kö­rültekintő és nagy felelősség­gel folytatott felkészülés után_ bátorkodom ilyen hord- erejű témákról véleményt nyilvánítani. — A pályafutásoddal kap­csolatban egyetlen dolog ré­gen foglalkoztat: Az ,.isteni szikra ’ a Magyar vándor tör­ténelmet csinált a lólengés­ben. Miként alakult volna a sorsod a szerek világában, ha nincs ez a korszakalkotó elem a gyakorlatodban? Rögtön, tisztázzunk egy félreértést: engem nem egy sikeres mozzanat juttatott fel a csúcsra. Amikor kor­ban ott tartottam, IBV-t nyertem Magyar vándor nél­kül — többek között a több­szörös világbajnok Adrianov előtt. Egyébként sem dönt ma már el egyetlen jó po­én a sportvilágban semmit. A világon számtalan szuper- tehetség található. Ugyan­csak szép számban vannak olyan zseniális edzők, mint az én mesterem, Vígh László. Ha ezek a rendkívüli adott­ságú fiatalok és a bizonyíta­ni akaró, pompásan felké­szült trénerek egymásra ta­lálnak, ehhez adva van egy inspiráló családi háttér a gyereknél, meg még néhány szerencsés momentum, akkor jöhet — még mindig csak feltételes módban! — a vi­lágsiker. Én például már Münchenben igen erős gya­korlattal léptem színre, be Akartam tömi a legjobbak közé, aztán rontottam, és vártam a bizonyításra to­vább. — Ma Magyarországon van olyan műhely, ahol ilyen igényesen folyik a munka? — Vígh László újból nagy dologra készül. Remek tanít­ványai vannak, akik azon­ban még serdülök. De meny­nyi energiával jár az amit csinál! Vásárolt magának egy autóbuszt: ahhoz, hogy naponta háromszor tudjon edzeni a gyermekeivel fél ötkor kel, elviszi a srácokat az iskolába, tanítás után ér­tük megy, közös ebéd, pihe­nés; majd a segítői korrepe­tálják a versenyzőket, ismét edzés. — azt hiszem ez a program érzékeltet valamit a mai sport lényegéből. — És mi a sikerre a ga­rancia? — A valószínűsége így a leg­nagyobb, de még erre a munkára sem „adna kölcsönt az OTP”. Én úgy látom, hogy egy edző a pályafutása során két hullámhegyet ké­pes produkálni. Víghnek ott voltam én, amikor fiatalon es szinte dühödten vágyta a sikert. Később lehigigadt, összegzi a tapasztalatait, és így felvértezve belekezd mégegyszer, ha futja az energiájából. — Annak idején a sajtó szívesen „csemegézett” ket­tőtök viszonyán. Különösen az elcsattant pofonokat em­legették szívesen. Ha most találkoznál a mesterrel ho­gyan üdvözönétek egymást? — Kitörő örömmel. Ami­kor együtt dolgoztam vele, nem szerettem, és ebből nem is csináltam titkot. De azt sem hallgattam el soha. hogy szükségünk volt egymásra. Ma már lehiggadtan úgy ér­zem, szeretni is tudom. — Hogy alakult a magán­életed a versenyzés befeje­zése után? — Rövidesen állatorvos leszek, és jön a munka. Imá­dom az állatokat. — Mégis, melyik a ked­venced? — A kutya — no meg a ló... Palágyi péla Szegeden a városkép kialakításánál nagy gondot fordítanak az esztétikai összhang megteremtése mellett arra is, hogy a dolgozó ember minél kellemesebben pihenjen. Ezért a legtöbb téren szökőkutakat is építettek, illetve építenek a jövőben is, hogy a városi ember a kőrengetegben is közelebb kerüljön a természethez. Képünkön: Széchenyi tér városi tanács előtti szökőkút Dolgozom a nyári szünetben (Naplórészlet) Hétfő. A fmúlt héten apá­val megbeszéltük, hogy la va­kációból égy hónapot dolgo­zom, jól jöhet iaz a kis pénz. Reggel ij/elentkeztem annál a néninél, aki mellé beosztot­tak. Nagyon kedvesen foga­dott, (mondta, hogy .értelmes­nek látszom, ürítsem iki , a szemétkosarat. Utána elma­gyarázta, hogy )mi lesz la fel­adatom, majd lementünk az üzemi étkezdébe ebédelni. Délután az egyik íróasztalon kellett rendet raknom, ké­sőbb átvittem két aktaköte- get‘.a szomszéd irodába. Fél ötig megtudtam a nénitől, hogy milyen piszok a főnöke és hogy itt mindenki csak lóg egész nap. Hazamentem. Kedd. Reggel visszahoztam azt )a két fiktaköteget, \majd meghallgattam Marika né­nit ►— most már a nevét vs tudom — laki elmagyarázta, hogy a főnökhelyettese is egy /aljas )és hogy jót ott nyír­ja, ahol éri. Ebédre zöldbab- főzelék volt pörkölttel. Utá­lom, de léhes tvoltam, meget­tem. iMarika néninek )a férje egy csavargó. Átjött a szom­széd irodából iegy másik né­ni, gz ő férje is csavargó, valószínűleg elválnak. Ha­zamentem. Szerda. jAnnyit tváltozott a helyzet, hogy most már két másik néni jött át. ,Érdekes, hogy mennyi ;csavargó férj van a világon. JMondták, hogy bizonyára jén is az le­szek, a szemem Ve áll jól. A gondnoktól kértem gemkap­csot és összetűzögettem az 1968-ban lejárt aktákat. Ebédre lekváros ibuktát kap­tunk. Délután Marika néni­ék megkínáltak pálinkával, mondták, Ihogy á főnök egészsége ellen igyunk. Apa haragudott, amikor megérez­te la pálinkaszagot. . Csütörtök. iNagyon fájt a fejem. Péntek. \Hát, ágy felt el az első Ihét. Valószínűleg hétfő­től másik ' iirodába kerülök, mert \Marika 'néni panaszko­dott rám, hogy napközben iszom, nem lehet velem dol­gozni. Nem baj, van még sok iroda, és szeptemberben már másodikos leszek. — dó Kiállítás, gyűjtés, restaurálás Könyvről könyvre Báthory Erzsébet nyomában Diákok ismerkednek a honismereti munkával A Kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium kollé­giumában tegnap megnyitot­ták a második Szolnok me­gyei honismereti tábort, amelyet Turóczy Istvánná dr„ megyei műzeumigazgató- hélyettes vezet. A táborlakó diákok a délutáni megnyitót •követően Kisújszállással is­merkedtek, városnézésen vettek részt majd1 megtekin­tették Lavo.tha Géza faszob­rász kiállítását és a helytör­téneti gyűjteményt. Este Vi­rág mondja virágnak címmel Kóka Rozália és a Mente együttes adott műsort. Mától már előadásokat is hallgat­hatnak a résztvevők; délelőtt Kisújszállás múltjáról és je- lenéről valamint a megyében folyó néprajzi és történeti kutatásokról. Délután a ku­tatócsoportok külön program szerint dolgoznak, este pedig a kun hímzés titkaiba avat­ják be a fiatalokat. Holnap délelőtt gyűjtésen vesznek részt; a táborozok, délután népművészeti foglalkozás és restaurálás lesz a helytörté­neti gyűjteményiben. Az es­ti műsorról a Délibáb együt­tes gondoskodik. A tábor au­gusztus 3-án zárul. A közelmúltban (indult LabiritnttuSk-sorozat kétsége kívül a Helikon kiadó egyik legsikeresebb vállal­kozása : a magyar történe­lemnek a közvélemény előtt nem eléggé ismert, ténysze­rűen kevésbé tisztázott, kö­vetkezésképp rejtélyesnek tűnő eseményeit kívánja megismertetni az olvasók­kal. Népszerű, mondhatni • olvasmányos formában, de felhasználva a legújabb tu- dományosi kutatások ered­ményeit. Az új történelmi sorozat egyik első köteteként vehet­te a kezébe az olvasó Pé­ter Katalin. A csejtei vár­Szabad idejét szívesen tölti fafaragással a tisza­füredi Horváth Ferenc. Kedvtelésből díszdobo­zokat. ékszertartókat ké­szít úrnő: Báthory Erzsébet cí­mű könyvét: A kötet mon­danivalója tiszta: nem akar a szerzői sem. szenzációval szolgálni ,sem leleplezni, de rehabilitálni sem óhajt. Ismert, kevésbé ismert és új (tehát még ismeretlen) forrásokra támaszkodva ír­ja meg A csejtei várúmő, Báthory Erzsébet élettörté­netét; azét az asszonyét, aki öt gyermeket hozott a vi­lágra, sí akinek életét szán­dékoltan erotikus, szadiszti- kUa, illetve horrorfilmek áltál ismerhette meg az ér­deklődő nagyközönség. Pé­ter Katalin könyve elősza­vában a következőket írja: „A róla szállongó története­ket aztán annyira felkapták, hogy külön terjedelmes 'könyvet lehetne írni a Bá­thory Erzsébetről szóló tör­ténelmi híresztelések törté­netéről. Múltunknak talán egyetlen alakja sémi keltet­te fel annyira — mind itt­hon mind külföldön; — a Sízakmán kívüliek érdeklő­dését, mint éppen ő.” Péter Katalin könyvének nagy érdeme, hogy bevezeti az olvasót az anyaggyűjtés, a feltárás, Voltaképpen, a történelmi oknyomozás fo­lyamatába is. A kötet végén utal a fölhasznált levéltári anyagokra, kéziratokra, s ajánlja az olvasónak a Bá­thory Erzsébet életéiül szó­ló, korábban megjelent munkákat. — vágner — Exkluzív interjú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents