Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-12 / 136. szám
2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1985. JÚNIUS 12. Kisebb ráfordítással több eredményt Kommend tárunk I Kérdőjeles győzelem ásódig akadályát is simán vette azolasJ: kormány. A május* községtanácsi választásokon ugyan az ötpárti koalíció lényegesen nagyobb többségre tett szert, de a múlt vasárnapi—hétfői népszavazáson is lényegében sikert aratott. Pedig a tét miatt még Bettino Craxi miniszterelnöknek is komolyan főtt a feje. Hogyisne, amikor a választókat azért szólították az urnákhoz: döntsék el: helyeslik vagy sem az úgynevezett mozgó'bérskála megnyirbálását. Az 54,3 százalékos „nem”- szavazat — bármilyen furcsán hangzik is — a dekrétum érvényben maradása melletti többséget testesíti meg, velük szemben 45,7 százalékot kapott az „igen”, ami persze csaknem 15,5 millió voksot jelent. A bérből és fizetésből élők hosszú évek óta automatikus keresetkiegészítésben részesültek Olaszországban. A Craxi ka- binet — hivatkozással az infláció megfékezésében óhatatlanul fontos és elengedhetetlen tényezőként számításba vett korlátozásra — keményen védelmezte álláspontját. Sőt, a népszavazás előestéjén a kormányfő bejelentette: ha az „igen” szavazatok kerülnek többségbe, vagyis a dekrétum eltörlése diadalmaskodik, a kabinet lemond. Ilyen drámai légkörben került sör az „igazság óráira’’, amelyek a túldramatizált helyzetben már-már egy újabb kormányválság fenyegető rémét helyezték kilátásba. A népszavazást kezdeményező Olasz Kommunista Párt hasztalan hangoztatta, hogy nincs szándékában a referendum révén kormányzati válságot előidézni; a kereszténydemokraták és a szocialisták, de a másik három kis polgári párt is lényegében a kabinet sorsát’ tette kockára. Craxi végül ismét győzött, de diadala ezúttal korántsem egyértelmű. A voksok arányából ugyanis: az derül ki, hogy a választók jelentős hányadia nem ért egyet a kormány gazdaságpolitikájával. Kétségtelen, hogy Itáliában a pénzromlás mértéke az utóbbi hónapokban valamivel tíz százalék alá esett vissza, de a terheket egyre inkább a dolgozók viselik. Az inflációval lépést tartó bérkiegészítés, a mozgóbér- skjála megnyirbálását szentesítő népszavazás végeredményét pedig még ki sem hirdették, amikor a Confin- dustria, az Olasz Gyáriparosok Szövetsége bejelentette: felmondja a szakszervezetekkel kötött mozgóbérskála- szerződést. Aligha kétséges, hogy ez a lépési rendkívüli elkeseredettséget szül Olaszországban. A népszavazás ugyanis csak a bérkiegészítés egy bizonyos hányada ügyében volt hivatott dönteni. A Confindustria viszont a teljes mozgóbért kihúzta a dolgozók zsebéből. Kínos helyzetibe került a kormány is: a szakszervezetek és: a munkáltatók közti konfrontáció most könnyen sztrájkhoz vezethet, s tovább gyengítheti az olasz ipar pozícióit. 0 enki nem vitatja Itáliában, hogy a válságból kivezető módszerek bizonyos hátrányos intézkedéseket is megkövetelnek. Am a teljes bérkiegészítés eltörlése csakis a munkáltatóknak ked-i vez: költségeiket csökkenti, s szabad utat enged a profit emelkedésének. Más szóval: a válság minden terhét a bérből és fizetésből élőkre hárítja. Valószínű, hogy ezt a megoldást még azok a szavazók is elvetették volna, akik egyébként vasárnap és hétfőn „nem”-mel támogatták Craxi kormányának gazdaságpolitikáját Gy. D. (Folytatás az 1. oldalról.) hangsúlyozta, hogy a hetvenes évek elejétől észrevehetővé váltak bizonyos nehézségek a gazdasági fejlődésben. A szónok a lassan megtérülő beruházások sorában megemlítette a kraszno- jarszki határterületen megvalósuló szajano—susenszko- jei vízierőművet- amely fele olyan gyorsan épült, mint annak idején a bratszki erőmű— Az állam a jövőben sem sajnálja az eszközöket Szibéria fejlesztésére, de joggal követeljük, hogy a befektetések térüljenek meg, és ne jelentsenek holt tőkét — mutatott rá. Kisebb ráfordítással több eredményt kell elérnünk; ez a gazdasági, sőt, ha úgy tetszik, a politikai feladat. Mihail Gorbacsov a továbbiakban részletesen beszélt a beruházási politika és a gazdasági szerkezet átalakításának kérdéseiről. Kifejtette, hogy a fő hangsúlyt vállalatok műszaki korszerűsítésére, az anyagtakarékosság javítására kell helyezni; habozás nélkül szakítani kell azzal a régebbi gazdálkodási beidegződéssel, amely a termelésbővítés fő módszerét új létesítmények építésében látta, s hosszú évekig megfeledkezett sok meglevő üzem műszaki korszerűsítéséről. A haladás katalizátora a mikroelektronika, a számítástechnika. a műszergyártás, az egész informatikai ipar; ezek gyorsított fejlesztést követelnek — húzta alá. Természetesen nemcsak a számítógépgyártás növelése fontos, hanem azoknak a népgazdaságban történő ésszerű felhasználása is. Ezzel kapcsolatban jelentős határozatok születtek, végrehajtásukat szigorúan ellenőrizni kell. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása szempontjából kell értékelni a nagyberuházások helyzetét is, a technológiai fejlesztési terveket. Mihail Gorbacsov elmondta, hogy ezeknek nem kis részét évről évre átdolgozzák, folytatódik a tőkébefektetések szétforgácsolása, hihetetlenül elhúzódnak az építési határidők. Ezért még a legjobb tervek is reménytelenül elöregednek. Űj szemlélet érvényesítését sürgette a külgazdasági tevékenységgel kapcsolatban is. Megállapította, hogy az ország külkereskedelmi forgalma 140 milliárd rubelt ért el, de növekedési ütemét lehet és kell is növelni. A gépek és berendezések exportja az elmúlt években lassan növekedett, mert a kivitel nagy része nem versenyképes, és az iparvállalatok nem eléggé érdekeltek abban, hogy exportra termeljenek. Az importpolitikában is hatékonyabban kell kihasználni a kölcsönösen előnyös nemzetközi mukamegosztásban rejlő lehetőségeket, ami természetesen elsősorban a KGST országaival való kapcsolatokat érinti. Minden vállalati egyesülés, minden vállalat és minden kisebb termelési egység esetében meg kell állapítanunk, melyek azok a termelési láncszemek, amelyek a legkisebb költség mellett vagy éppen költségek nélkül a legjobb eredményt hozzák — jelölte meg Gorbacsov a továbblépés útját, majd sürgette a minőségi követelmények teljesítését. — Továbbra is termékeink minősége, műszáki-gazdasági színvonala gazdaságunk egyik legsebezhetőbb pontja, számos nehézségünk, problémánk forrása. Mindez súlyos társadalmi-gazdasági, erkölcsi-politikai károkat okoz. Megengedhetetlen, hogy az új technika már a műszaki tervezés szakaszában erkölcsileg elavult legyen, hogy elmaradjon a legjobb mutatóktól a megbízhatóság, a gazdaságosság és a munkaerőforrások kihasználtsága terén. Ezután Mihail Gorbacsov kitért az irányítás kérdéseire. A gazdaságirányítás átszervezésének elvi lényege — mondotta —, hogy az irányításban és a tervezésben fokozni kell a központi irányítás hatékonyságát, bővíteni kell a vállalati önállóságot és felelősséget, aktívabban ki kell aknázni a vezetés, a gazdasági önelszámolás és az áru-pénz viszonyok rugalmasabb formáit és módszereit, széleskörűen fejleszteni kel) a tömegek kezdeményezésé*. A szónok végül rámutatott, hogy a szovjet dolgozók előtt az idei terv és az egész ötéves terv sikeres befejezésének felelősségteljes feladata áll. Fontos, hogy a pártszervezetek gondot fordítsanak az üzemanyag és más nyersanyagok termelésének növelésére. a mezőgazdasági munkák magas színvonalú és idejekorán való elvégzésének megszervezésére, az egész termés begyűjtésére és elraktározására. Az a tét, hogy az ország jelentős tartalékokkal és szervezetten lépjen az új ötéves terv időszakába — mondotta a többi között Mihail Gorbacsov. A tanácskozás ma folytatja munkáját. 11 Kelet-magyarországi íá TÜZÉP Vállalat pályázatot hirdet ü Í a 110. sz. kunszentmártoni TÜZÉP telep vezetői állásának betöltésére alkalmazási feltételek : — Legalább kereskedelmi szakközépiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat, vagy nem szakirányú érettségi, középfokú áruforgalmi tanfolyam és |5 éves szakmai gyakorlat: — középfokú politikai végzettség — a folyamatban levő is elfogadható. Besorolás a 12/1983. XII. hó 17. ÁBMH rendelet szerint közös megegyezéssel történik. A pályázathoz részletes önéletrajzot kérünk. A pályázatokat a nyíregyházi központunk személyzeti osztályára szíveskedjenek benyújtani. Keletmagyarországi TÜZÉP Vállalat Nyíregyháza PL: 157. ra: 4 401. *© ys) :*© :*© :*£> ;■£> :*© & ;*> :>© MSZBT-elnökségi ülés a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) rása a negyven éve gazdagodó együttműködés. Gazdaságunk ez idő alatt számára létfontosságú technikát és (technológiai tapasztalatokat, nyersanyagot, energiát kapott. termékeinek pedig biztos piacot talált a Szovjetunióban. Enélkül aligha őrizhettük volna meg gazdaságunk stabilitását a mögöttünk lévő, a világgazdaság válságától terhes években. Jövőbeni fejlődésünket is arra a hosszú távon biztonságot nyújtó műszaki-, tudományos-, gazdasági együttműködésre építhetjük, amelynek fő irányai az ezredfordulóig jól láthatók. — A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainknak vannak más meghatározó tényezői is a gazdasági érdekek mellett — mondotta Berecz János. Szövetségünk legerősebb összetartó ereje, hogy mindkét országban a marxizmus- leninizmus eszméi vezérlik a fejlődést, mindkét országban a fejlett szocialista társadalmat építik, tökéletesítik. Jól tudjuk és meggyőződéssel valljuk, hogy szocializmus a Szovjetunió nélkül tőle eltávolodva nem létezik. Mi, magyar kommunisták kezdettől azon az állásponton vagyunk, hogy a szovjetunióbeli tapasztalatok a szocializmust építő országok számára nagy értéket, gazdag iránymutatást képviselnek. A Központi Bizottság titkára rámutatott: a magyar— szovjet barátság és együttműködés kiemelkedően fontos területe a béke megóvása, a szocialista világrend- szer biztonságának védelme és a fegyverkezési verseny megállítása. A szovjet békepolitika a világ valameny- nyi népéhez hasonlóan a mi népünk legfoensőbb érdekeit is kifejezi, ezért támogatjuk minden erőnkkel, politikai mozgékonyságunkkal. Pártjaink, kormányaink között teljes a nézetazonosság a jelenlegi világhelyzet megítélésében, külpolitikai erőfeszítéseink egy célra irányulnak. Berecz János a jövő feladatait körvonalazva kiemelte, hogy a cél. amelyért dolgozunk változatlan: a két ország szoros és megbonthatatlan testvéri együttműködése. Ezért kell még többet tenni, ezt kívánja a szocializmus ügye és nemzetünk jól felfogott érdeke. E munkában sajátos és semmilyen más szervezet, intézmény által el nem végezhető feladatok várnak az MSZBT-re, a barátság tömegmozgalmára — mondotta. Végezetül további sikeres munkát kívánt az MSZBT-tagcsoport- jainak, minden tisztségviselőjének és aktivistájának, majd átnyújtotta a társaság elnökének a Péké és Barátság Érdemrendet, amelyet az Elnöki Tanács adományozott az MSZBT-nek. Berecz János ezt követően átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a társasághoz intézett levelét, amely így szól: Kádár János levele Tisztelt elvtársak! Barátaim! Negyven évvel ezelőtt bontott zászlót az a széles körű társadalmi mozgalom, amely a magyar—szovjet barátság ápolását tűzte ki célul, s amely azóta évtizedeken át, tisztes munkával kimagasló eredményeket ért el a két nép testvéri kapcsolatának fejlesztésében, elmélyítésében. A magyar—szovjet barátság eszmei és érzelmi gyökerei a nagy októberi szocialista forradalom időszakáig nyúlnak vissza. A magyar proletariátust a szovjet forradalom példája ihlette, amikor 1919 márciusában kivívta hazánkban a dolgozó nép hatalmát. A Magyar Tanácsköztársaság születése pillanatában baráti szövetséget ajánlott szovjet-orosz testvérének. Ezeket a történelmi, érzelmi gyökereket nem tudta kitépni munkásosztályunk, népünk emlékezetéből és szívéből az ellenforradalmi rendszer huszonöt esztendős uralma és rágalomhadjárata sem. Történelmi sorsfordulónk, felszabadulásunk hónapjaiban országszerte alakultak szovjetbarát társaságok, egyletek, s e spontán népi mozgalmat foglalta egységes szervezeti keretbe a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság. Tevékenysége átfogta a társadalom széles rétegeit, programja kifejezte népünk 'fnesszemutató érdekeit. A mai nevén 1957-ben újjáalakult Magyar—Szovjet Baráti iTársaság a tagcsoportok mozgalmi munkájára építve sokat tett azért, hogy népünk mind jobban megismerje a Szovjetunió fejlődését, a szovjet emberek életét, segítse a két ország mind több területre kiterjedő együttműködését, a két nemzet kulturális értékeinek cseréjét. Hazánkban a szocialista társadalom építése nemzeti program. Munkánk és küzdelmünk ugyanakkor része annak a világtörténelmi jelentőségű átalakulásnak is, amelynek végső célja, hogy megszabadítsa az emberiséget o kizsákmányolás és az elnyomás minden formájától és a, háború fenyegetésétől. Nemzeti érdekeink csak a társadalmi haladás útján érvényesülhetnek. Szocialista céljainkat, a szilárd és tartós béke megteremtését a Szovjetunióval és a szocialista országok közösségével ösz- szefogva, a nemzetünk és az emberiség ügye iránti elkötelezettség, felelősség szellemében cselekedve érhetjük el. A Szovjetunió népünk szocialista építőmunkájának, hazánk függetlenségének legfőbb nemzetközi támasza. A magyar—szovjet barátság és együttműködés minden oldalú fejlesztése alapvető érdekünk, és ezért pártunk és államunk politikájának sarkalatos pontja. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság fontos küldetést teljesít azzal, hogy a párt politikájának szellemében, együttműködve más tömegszervezetekkel és mozgalmakkal, munkáját a magyar— szovjet barátság ügyének szenteli. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság akkor tölti be hivatását eredményesen, ha mozgalmi eszközeivel az együttműködés további területeit kutatja fel, bővíti a két nép egymásra vonatkozó ismereteit, s a személyes kapcsolatok révén érzelmileg is közelebb hozza egymáshoz a magyar és szovjet embereket. Az évforduló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözlöm a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aktivistáit, a tagcsoportokban tömörülő dolgozókat, a tisztségviselőket, akik odaadó, fáradhatatlan munkával, meggyőző szóval, személyes példamutatással segítik a magyar—szovjet barátság elmélyítését. Köszöntőm a gazdasági, o tudományos, a kulturális együttműködés bővítéséért tevékenykedő társadalmi munkásokat, mert e kapcsolatoknak nélkülözhetetlen szerepük van szocialista társadalmunk építésében, országaink műszaki-tudományos haladásának meggyorsításában, életünk gazdagabbá tételében. Üdvözlöm a mozgalom keretében dolgozó pedagógusokat, ifjúsági vezetőket és mindazokat, akik e munkájukkal is hozzájárulnak a fiatalok szocialista szellemű, hazafias és internacionalista neveléséhez. A társaság megalakulásának negyvenedik évfordulóját annak tudatában ünnepelhetik, hogy fontos, jó ügyet szolgálnak, és a végzett munkának nagy és szép eredményei vannak. Vigyék és fejlesszék tovább a négy évtized nemes, értékes örökségét. Még egyszer köszöntöm Önöket a 40. évforduló alkalmából és gratulálok a magas kitüntetéshez, a Béke és Barátság Érdemrendhez. További eredményes, jó munkát kívánok a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tisztségviselőinek és minden aktivistájának. Budapest, 1985. június 9. Szívélyes üdvözlettel: Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára A Szovjet—Baráti Társaság küldöttségének képviseletében Filifpp Jermas köszöntötte a társaságot a jubileum alkalmából. Méltatta az MSZBT tevékenységét, az MSZBT-vel és a Szovjet —Magyar Baráti Társasággal megvalósuló sokoldalú és gyümölcsöző együttműködés eredményeit. Emlékeztetett arra, hogy negyven évvel ezelőtt Magyarország történetében is új korszak kezdődött, a magyar nép is lehetőséget kapott a valódi nemzeti újjászületésre, a társadalmi, gazdasági átalakulásra. A szovjet emberek őszintén örülnek a testvéri Magyarország sikereinek, és újabb győzelmeket kívánnak a magyar népnek az országépítő munkában — hangsúlyozta. — Az eltelt négy évtized a szovjet—magyar testvéri kapcsolatok gyümölcsöző fejlődésének időszaka is volt. Népeink barátságának, szolidaritásának nagy hagyományai vannak, s kapcsolataink ma mind érezhetőbb eredményeket hoznak az élet minden területén: a politikában, a gazdaságban, a kultúrában és a tudományban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége magas kormánykitüntetésiben részesített több MSZBT-tiszt- ségviselőt. Apró Antalnak a Munka Vörös Zászló Érdemrendet Ligeti Lajos akadémikusnak- a társaság alelnö- kének, Hegyes Ferencnek, és Rab Zsuzsa költő-műfordítónak, az Országos Elnökség tagjainak a Népek Barátsága Érdemrendet adományozta. A kitüntetéseket Vlagyimir Bazovszkij az ünnepi ülésen nyújtotta át a kitüntetetteknek. Nevükben Rab Zsuzsa mondott köszönetét az elismerésért. Az ülés után az Országos Elnökség fogadást adott az Or- száglház Kupolacsarnokában. Az ünnepi ülést megelőzően az MSZBT Országos Elnöksége a társaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából kitüntetési ünnepséget rendezett a Parlament Delegációs termében. A két nép barátságának elmélyítése érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkájukért 34 személy vehette át az MSZBT aranykoszorús jelvényét. Negyvenkettőn emlékplakettet és na- tan emléklapot kaptak. A kitüntetéseket Apró Antal nyújtotta át. A nap folyamán az MSZPT koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten a jubileum alkalmából. Ugyancsak ünnepséget rendeztek az ELTE Természet- tudományi Kar épületében levő, az MSZBT megalakulásának tiszteletére elhelyezett emléktáblánál.
