Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-11 / 135. szám

xxxvi. évf. 135. sz., 1985. június ii. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Bizalmat szavaztunk Mimdannyiunk életében fontos döntést hoztunk az­zal, hogy szombaton ki-ki le­tette a maga vofcsát valakik mellett, akikről úgy gondol­tai, hogy tisztességgel képvi­selik majd az érdekeit a he­lyi vagy az országos fóru­mokon. Szántszándékkal fo­galmaztam úgy hogy vala­kik mellett: mert meggyő­ződésem, hogy a helyi kép­viselői, illetve a tanácstagi szavazóeéduléról kihúzott nevek sem azért kerültek „ceruza alá” mert ellenük lettek volna a választók. In­kább aiz okozhatott dilem­mát, hogy két, helyenként három vagy mégy jelölt kö­zül ismereteik, személyes be­nyomásaik szerint melyik lenne a legjobb. Kiderült hogy kinek sza­vaztak bizalmat a feloldott szesztilalom ellenére is fe­gyelmezetten, az ügy ko­molyságát átérezve szavazó állampolgárok. Azt viszont már az urnák kinyitása előtt tudni lehetett, hogy ennek a választásnak nem lehetnek vesztesei. Azért, mert a je­lölő gyűléseken elfogadott emberek mindegyike méltó­nak bizonyult a kiseb'b-na- gyo'bb közösség dolgainak képviseletére. Ide tartozik az is,, 'hogy a választások előké­szítésének időszakában fel­pezsdült a magyar közélet, elvétve voltak csak formá­lis rendezvények — vagyis majd mindenütt nagyon ala­posan „megnézték” azt a je­löltet, akit a Hazafias Nép­front ajánlott a bizalmukba. S arra is jónéhány példa volt, hogy helyette vagy mellette más személyre mondtak igent a jelölő gyű­lésen résztvevők. A legtöbb­ször egyszerű oka volt en­nek: jobban, közelebbről is­merték az általuk javasolt embert. Tanulnunk kellett válasz­tani. A kötelező kettős jelö­lés, valamint a többes jelö­lés lehetősége már a törvényt megelőző társadalmi vitában is élénk érdeklődést keltett. Nyilvánvalóan voltak ellen- vélemények, nemcsak azért mert a szokás nagy úr, ha­nem azért is mert jónéhá- nyan úgy vélték, hogy tit­kos megméretésben esetleg alul maradnak. De hát — egyebek között — éppen az volt a szándékunk az új vá­lasztási törvénnyel, hogy ki­ki mérettessék meg a saját „közéleti súlya” szerint. Már a jelölő gyűlések, vá­lasztási gyűlések és nagy­gyűlések tapasztalataiból le lehetett mérni: a kettős, il­letve többes jelölés lehetősé­ge arra serkentette az embe­reket, hogy ne csak elfogad­ják, hanem éljenek is de­mokratikus jogaikkal. A szombati választás arra is bizonyságul szolgál, hogy akartak is élni vele, hiszen majd mindenki az urnák elé • járult, hogy voksánaik leadá­sával is kifejezze; nem kö­zömbös társadalmi életünk iránt. Hiszem hogy nem lesz kö­zömbös ezután sem. Mert ugyan lehet, hogy nem az kapott mandátumot akire ő szavazott, de tudván tudja, ■hogy bárki is képviseli őt a tanácsban vagy a parla­mentben, egymaga nem sok­ra megy. A választópolgárok bizalmán tűi a segítségükre aktív közreműködésükre is szükség van ahhoz, hogy boldoguljunk. Szavak helyett tettekre van szükség Pravda-elemzés a stockholmi konferencia munkájáról A stockholmi konferencián itt lenne az ideje, hogy a szavak helyett áttérjenek a konkrét tettekre, s konst­ruktív módon lássanak hozzá a konferencia előtt álló je­lentős feladatok megoldásá­hoz — írja tegnapi elemzé­sében a Pravda, s egyúttal megállapítja: ' az Egyesült Államok és szövetségesei destruktív „fékező” maga­tartása gátolja a majdnem másfél éve folyó konferencia érdemi munkáját. A Pravda emlékeztet rá, hogy május közepén, a kon­ferencia munkájának felújí­tásakor a Szovjetunió és f>---------------------------------:----­t öbbi szocialista ország újabb kezdeményezéseket tettek, amelyek kiegészítik a konferencia elé terjesztett korábbi javaslatokat. Ezek között olyan alapvető jelen­tőségűek vannak, mint: ja­vaslat arra, hogy a résztve­vő államok kössenek megál­lapodást a katonai erő al­kalmazásáról történő kölcsö­nös lemondásról, a felek vál­lalják, hogy nem alkalmaz­nak elsőként nukleáris fegy­vert, alakítsanak ki nukleá­ris fegyverektől mentes öve­zeteket. (Folytatás a 2. oldalon.) MA: Agrárproletárok élén Emlékezés Tisza Antalra 3. oldal Miért Abádszalók? Ami az oklevél mögött van 4. oldal Díszelőadás az MSZBT 40. évfordulója alkalmából Ünnepi megemlékezés Jászberényben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának 40. évfordulója alkalmából tegnap este díszelőadást tar­tottak a Fővárosi Operett­színházban. Az ünnepi ren­dezvényen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Apró Antal, az MSZBT elnöke. Ott volt a jubileumi ünnep­ségekre küldöttség élén ha­zánkba érkezett Filipp Jer- mas, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság elnöke, Ivan Aboimov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője, Nyikolaj Szilcsenko vezérez­redes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erői főparancsnokságá­nak magyarországi képvise­lője, Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli had se reg csoport parancsnoka. Az előadás megkezdése előtt Készlet Pál, az Operett­színház igazgatója mondott köszöntőt. Ezután a vendé­gek megtekintették az Űj kor nyitánya című műsort. Tegnap délután ünnepi megemlékezést tartottak — Jászberényben, a Hűtőgép­gyár központi előadótermé­ben. Mester István, a gyár párt- bizottságának tagja köszön­tötte a megjelenteket — köztük Jakatics Árpádot, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét — a város és az üzem vezetőit, a párt­szervek és a megyei MSZBT- csoportok képviselőit, a meg­hívott vendégeket, majd Miklós József, az MSZBT országos elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Az 1945. június 9-én meg­alakult Magyar—Szovjet Mű­velődési Társaság — az MSZBT jogelődje — fontos szerepet töltött be a magyar és a szovjet nép barátságá­nak ápolásában, mert sokat tett a két nép kultúrájának, történetének megismertetésé­ért, mondotta a megemlé­kezés szónoka, majd így foly­tatta; — A társaság dísz­elnöke Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós volt, s példaadása nyomán a ma­gyar szellemi élet kiválósá­gai — Ligeti Lajos akadé­mikus, Zilaihy Lajos Illyés Gyula, Bajor Gizi, Neményi Lili, Mádi Szabó Gábor és mások — a dolgozó töme­gek gondolatával azonosulva ápolói lettek a nemes gon­dolatnak, a magyar és a szovjet nép közötti kultu­rális kapcsolatok elmélyíté­sének. 1949-ben a társaság Ma­gyar—Szovjet Társasággá alakult, s kiterjesztette mű­ködési körét a gazdasági, po­litikai kapcsolatok elmélyí­tésére. Az 1957 tavaszán tör­tént újjáalakulása óta — a szervezet neve ettől kezd­ve Magyar—Szovjet Baráti Társaság — zárt szervezeti keretei feloldódtak, és más társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal, állami szer­vekkel és intézményekkel szorosan együttműködve vég­zi politikai felvilágosító és kulturális szervezető tevé­kenységét. Szolnok megye dolgozói az MSZBT nemes törekvéseit elismerve mindig azon munkálkodtak, hogy egymás értékeinek kölcsönös megismerése alapján gazda­godjék mindkét ország szo­cialista kultúrája és erősöd­jék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barát­sága, mondotta beszédében befejezésül Miklós József. Majd a magyar—szovjet barátság ápolásáért kitünte­téseket, emlékplaketteket, és okleveleket adtak át. Az ünnepi műsorban a Radnóti Miklós Színpad mű­vészei léptek fel. I Űj hidat épít a, KözéptLszaí Vízügyi Igazgatóság építőbrigádja a kőtelki úton — a millér csatorna felett. Előreláthatólag szeptemberben adják át rendeltetésének A TRVVV tiszabői géptelepe úszóművek, szivattyúk és hajtó­berendezéseik felújításával, karbantartásával foglalkozik. Képünkön nagyjavítás alatt egy TO—IV/2 típusú úszómű Elismerés a választások közreműködőinek Az országgyűlési képvise-' lök és a tanácstagok válasz­tása június 8-án, a törvényes előírások megtartásával, a szavazásra jogosult állam­polgárok nagyfokú aktivitá­sával' kiegyensúlyozott, jó po­litikai légkörben, példás rendben folyt le. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elismerését fejezi ki és köszönetét mond a választási elnökségekben, és a sxfivazatszedő bizottságok­ban közreműködő valameny- nyi párttag és pártonkívüli aktivistának, a párt szervei­nek és szervezeteinek, a népfront-bizottságoknak, a társadalmi szervezeteknek, a tanácsok és más állami szer­vek dolgozóinak, a képviselő- tanácstag választások zavar­talan lebonyolításáért, sike­res és eredményes megszel - vezéséért. Eszmecsere a megye vezetőivel Látogatás a főiskolán Séta a tiszafüredi ifjúsági üdülőközpontban Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter Szolnok megyében Tegnap délelőtt vezető munkatársai kíséretében Szolnokra érkezett Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter és Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. A megyei pártbizottság székhá­zában Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára fo­gadta a minisztert, majd a megye vezetőinek társaságá­ban megbeszélés következett időszerű kereskedelempoliti­kai kérdésekről. A tanácsko­zást Majoros Károly vezette, szóbeli tájékoztatót Mohácsi Ottó megyei tanácselnök tar­tott. Részt vett az eszmecse­rében Simon József, a me­gyei pártbizottság titkára, Bereczki Lajos, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se, Gazdag Sándor, a Mészöv elnöke és Németh Magdolna, a KPVDSZ megyei bizottsá­gának titkára. A megbeszélésen a megye vezetői elmondták: egy év óta — tavaly június 13-án tartottak hasonló tárgyalást — több témában jelentős elő­relépés következett be a ke­reskedelem fejlesztésében, az áruellátásban, hálózatfejlesz­tésben az áruellátásban, hálózatfejlesztésben s 'az új, korszerű üzemel­tetési formák terjesztésé­ben is. Változatlanul jó és választékában tovább javuló az élelmiszerellátás, s ez, va­lamint a vendéglátás forgal­ma az országosnál is nagyobb mértékben nőtt. Kívánniva­lót hagy maga után a ruhá­zati kínálat s a vegyesipar­cikk választéka, esetenként hiány van műszaki cikkekből és tüzelőből is. Elmondták a megye vezetői azt is, hogy május 31-én nagybani piacot nyitottak a város határába«, amely remélhetőleg megrö­vidítheti az áru útját, és ked­vezően hat az árak alakulá­sára is. A hálózatfejlesztés­ben igen eredményes a SZÖVOSZ hároméves prog­ramja, amely a megyei ta­nács és a Mészöv pénzével együttesen a kis települések vásárlási körülményeit javít­ja. Szóltak a házigazdák a ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri szakemberképzés bázisá­ról, a főiskoláról, és beszá­moltak az idegenforgalom helyzetéről, a megye szállo­dáinak és üdülőkörzeteinek fejlesztési lehetőségeiről. Juhár Zoltán elismeréssel szólt arról, hogy a beruházá­si korlátok ellenére is telje­síti Szolnok megye hatodik ötéves fejlesztési tervét, sok új intézkedés is javítja a vá­sárlás körülményeit. A belkereskedelmi minisz­ter és kísérete a házigazdák társaságában ezután a Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatára látogatott, ahol Boros Ottóné tagozatvezető a Vén diák K. J. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents