Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-10 / 134. szám
1985. JÚNIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Higgyetek nekem! Nagy Bandó András: A tapsért lépek föl, de azért nem adnak kenyeret Barátom, mondta valaki a múltkoriban, mindig megmenti az embert valami. Meg kell kapaszkodni a lehetőségbe s akkor nem merül alá az ember, élheti az életét. Mindegy miibe kapaszkodik meg...! A napokban hallottam, az illető négis „alámerült”! Úgy tűnik mégsem mindegy, miben kapaszkodik az ember, No, persze élheti az életét, de szándékaiban korlátozva, mert belülről nincs kilincs a „szobája ajtaján”. A történet Mihályfy László Higgyetek nekem! című filmjéről jutott eszembe. Ami minden felszólítás nélkül hihető a filmben: adva van két szép, szőke, tizenéves gyerek. Gabi és Gabriella. Jobb sorsra érdemes emberkék, tengnek-lengnek a nagy lakásban. A „papa” nem él velük, külföldre távozott, ahogy régebben és lényeglá- tóbban mondtuk: disszidált. A „mama” némi hatósági nyomásra egy kórházban kezelteti magát — valami fertőzése van, ne bolygassuk milyen, nem vagyunk dr. Sandák. A gyerekek „nevelése” a jó öreg, szenilis „GróSzra” — vagyis a nagyapára maradt. Eddig mindent elhittem Mihályfy történetéből. Még Gusztit is elhiszem. Pontosabban azt hiszem el, hogy egy igazság megközelítése érdekében az alkotónak -— író, rendező, stb. — joga van fikciókkal operálni. Nem az a gondom tehát, hogy hold világos éjszakán, hófehér paripán jen egy királyfi... Elvilég jöhet, bár mifelénk az utóbbi időben szigorúan ' diplomáciai aktus a királyjárás. De A perbeszédekre számítottak. Arra, hogy a szolnoki gyermekgyilkosság másfél éve tartó büntetőeljárása a végéhez közeledik. Abba a fázisába érkezik múlt hét pénteken, hogy az ügyész, dr. Fekete Jenő elmondhatja a vádbeszédet, az ügyvéd, dr. Orosz Balázs pedig a védőbeszédet, és az ítélet előtti utolsó szó jogán a vádlott, Magda János lehetőséget kap a védekezésre. A másfél héttel ezelőtti, május 29-i tárgyalási napon ugyanis dr. Strausz János, a büntetőtanács elnöke bejelentette: mivel nincs több bizonyítási indítvány, a következő tárgyalás a perbeszédeké. Meglepetésre azonban az ügyész vádbeszéd helyett újabíb bizonyítási indítványokat tett. Fontosnak tartotta további szakértői vizs álatok elrendelését és néhány hete, a bűncselekmény helyszínén megtartott bizonyítási kísérlet megismétlését. Megítélése szerint ugyanis a Meteorológiai Intézet szakvéleményével ellentétben a helyszíni szemle idején rosszabbak voltaik a látási viszonyok, mint akikor, 1983. október 25- én. a bűncselekmény napján, este fél 6 körül, amikor a szolnoki izraelita temető mellett Fodor Gerzsonné elkerékpározott és a temetőben a bokrok között egy férfit (a vádlottat vagy ahhoz hasonlót) látott. A vád képviselője, a Szolnok megyei főügyészhelyettes nemcsak az időpont újbóli megállapítását kérte, hanem annak a vizsgálatát is,, hogy a bűn- cselekmény helyszínét és annak környékét másfél év alatt mennyire változtatta meg a növényzet, amely a helyszíni szemlén a felismerést akadályozta. Az ügyvéd az ügyészi indítványok elutasítását kérte. A bíróság tanácskozásira visszavonult, és döntött az indítványokról. Szünet után ne kicsinyeskedjünk, jöhet a királyfi, s jött is Miháiyfy filmjében, mégpedig Guszti alakjában. Mert Guszti afféle életkirály. Többet nem is igen tudunk róla, mert mielőtt elmondaná, hogy kicsoda ő, tulajdonképpen — tételezzük fel, .hogy esetleg mégis megtenné — jön az a fránya rendőrautó, s Guszti „angolosan” távozik, mondhatjuk kámforrá lesz. Azt sem tudjuk meg a filmből, hogy honnan jött a derék férfiú, milyen szándékok vezetik, . hogy a bajba jutott gyerekek támasza lett. Mert Guszti igazán gavallér valaki, festet, mázoltat, bútort cserél. Teszi netán a csinos „mama” várható kegyeiért? Ki tudja, hiszen „felszívódik”, csak a „Grósz” hamisította képeslapokkal él tovább a csonka család tudatában. Az „isteni gondviselés”, avagy „ahol a szükség, ott a segítés”, Guszti távozásával tehát megszűnt, a „megkapaszkodás? senkinek sem sikerült. De Guszti szellemi öröksége marad, s ez nem is éppen előnyös a kamaszok számára. Guszti ugyanis nem az a sokszor életre hívott szabványfigura, aki életében egyszer jótakar tenni. Guszti a jót is rosszul teszi, s mint valami nagy- szívű garabonciás, nem lesz rokonszenvessé számunkra. S az előzőekből következik, hogy nem értjük a film mondanivalójának lényegét. Pedig szerettük volna megérteni, mert hisszük, hogy Mihályfy valami fontosat akart mondani. Páger Antal „Grósz”-ja vis.zont emlékezetes marad. — ti — a büntetőtanács elnöke kihirdette a Fővárosi Bíróság végzését: a bizonyítást újból megnyitotta, részben helyt adott, résziben elutasította az ügyészi indítványt, és hivataliból is további bizonyítást rendelt el. A helyszíni bizonyítási kísérlet megismétlését és a kertészszakértő kirendelését nem tartotta indokoltnak. Elrendelte viszont a szerológus szakértői vélemény kiegészítését: nevezetesen a vádlott: Magda János és a hétéves áldozat: Nagy Mariann ruházatának további vizsgálatát. Annak megállapítását, hogy a férfi nadrágjai, kabátjai zsebének anyagán és környékén található-e olyan cukros nyál, váladék, amelynek csoportazonossága megegyezik az áldozatéval. Kimutatható-e a vádlott ruháján vérszennyeződés, és ha igen, megegyezik-e a kislány vércsoportjával. Ismételten lesz dolguk a Bűnügyi Technikai Intézet kémikus szakértőinek, akik Ugyan a nyomozati szakban már vizsgálták a vádlottól vett körömmintákat, és Magda János fekete cipőjét, de vizsgálatuk eredménye hiányzik a bírósághoz továbbított akták közül. A bíróság nem utólagos vizsgálatot kér, hanem az eredeti adatokat, s az eredeti vizsgálatokból levonható következtetésekre kíváncsi. Ezért elrendelte, hogy a szakértők az ismételt kihallgatásukra hozzák magukkal azokat a „házi” iratokat feljegyzéseket, amelyek alapján laboratóriumról laboratóriumra követhetők a vizsgálati anyagok útja. Tisztázandó, hogy vannak-e mikronyomok a körmökben, amelyek vértől, kőtől vagy egyéb szennyeződéstől származnak. Nyilatkozzanak a szakértők, hogy a fekete cipőn találhatók-e talaj- és növénynyomok, azok a helyszínről valók vagy Mit hallunk? Mit látunk? lelenidöben az építőiparról Magyarországon ma már egyre kevesebb kisüzem készít szőnyeget kézi szövőszéken vagy íélmechanikus eljárással. A bé kés szén tandrá- si, békéscsabai és mezőtúri szövetkezet azonban őrzi a hagyományokat. A szentand- rásiak több terméke a frankfurti nemzetközi textilipari vásáron nagy sikert aratott. A szolnoki stúdió műsora e nívódíjas termékekről és készítőikről szól. (A nívódíjas Rozalinda, Rió és Rózsás: csütörtök, Kossuth 13.40) Az utóbbi évtizedben számos kísérletről, technológia- átvételről, szervezésfejlesztésről hallottunk az építőiparban. Jóllehet ezekhez mindig nagy reményeket fűztek, mégsem tudták forradalmasítani az építőipart. Miért nem képes ez a sokat bírált, nehéz körülmények között dolgozó ágazat a megújulásra? Ki miben látja az okokat és a megoldást? Erre keres választ Kondor Katalin, a Hét népszerű műsorvezetője. (Jelenidőben — az építőiparról: vasárnap, Kossuth 17.00) Harcban áll vagy barátságban van-e az ember a környezetével? Vajon mekkora veszélyt jelent a természet és az emberiség számára a gyors civilizációs fejlődés? Felkészültünk-e arra, hogy megvédj ük önmagunkat az egyre veszélyesebbé váló környezeti ártalmaktól ? Ezekre és még sok hasonló kérdésre keresi a választ a műsor, amely bemutatja az egyes szocialista országok ezekkel kapcsolatos gondjait és terveit. (Tényképek a szocialista világról: szombat, tv 1 17.30) sem. Meg kell vizsgálni a vádlott ruházatát abból a szempontból is, hogy vannak-e rajtuk olyan elemi szálak, amelyek bizonyíthatóan csak a kislány ruhájáról kerülhettek oda, de ellenőrizni kell a vádlottnak, ezekkel a bizonyos elemi szálakkal megegyező színű holmijait is. Elrendelte a bíróság továbbá, hogy a nyomozásban részt vevő nyomós botanikus szakértők együttesen adjanak választ arra, hogyan kerülhettek a kislány trikójára és alsóneműjére, a több rétegű felső ruháján át, különböző korhadt növényi töredékek. Hol találhatók ezek a növények? A sírtól milyen távolságra? Ugyanis a sírban bebizonyosodott, hogy nem voltak. Üjabb szagazonosításokat is szükségesnek tartott a bíróság. Miután az előző eljárás során megállapították, hogy a nyomozókutyák Magda János szagát azonosították a sír fedlapján (és a szakértők állítják, hogy a szagok rendkívül hosszú ideig konzerválhatóak) a bíróság elrendelte annak vizsgálatát, hogy az áldozat cicanadrágján azonosítható-e utólag. Magda János szaga. A bíróság úgy döntött, hogy meghallgatja azt a nyomozókutya-vezetőt, aki akislány keresésének idején részt vett a kutatásban. A kutya — miután megszagoltatták vele a kislány pizsamáját — állítólag már az eltűnés estéjén szagot vett a temetőben, és lefeküdt a sír mellé, amelyben másnap megtalálták a kislány holttestét. A kutya jelzését akkor figyelmen kívül hagyták, fáradtnak vélték az állatot. Dr. Strausz János a bíróság végzésének kihirdetése után a tárgyalást meghatá^ zatlan időre elnapolta. A per várhatóan július végén, vagy augusztus elején folytatódik. Kovács Katalin Nem a tévé képernyőjén láttam először. Van már öt éve is, hogy hallottam „Koczka utca 13” című műsorát. Akkoriban — s jelenleg is — járta az országot, ifjúsági klubokban, különböző találkozókon Iór fel. De a közönség igazán 1982-ben a harmadik Humorfesztiválon figyelt fel Nagy Bandó Andrásra. Sikeres, elfoglalt ember lett. Mire való ez a hajtás? — Legszívesebben egy egész esztendőre kivonnám magam a forgalomból, s visszavonultan élnék. De ez „sajnos” nemcsak rajtam múlik, sőt én szólok legkevésbé bele a saját életembe — Hogy lehet ez? — A „sajnos” persze viszonylagos. Jól tudom, sok előadó örülne, ha elmondhatná amit én; hét éve nem szervezek magamnak egyetlen előadást sem. Az évi néhány száz műsorom a jelentkező igények alapján jón össze, s még így is több száz föllépést mondok le, mert fizikailag képtelenség lenne megcsinálni. — Ezek szerint szeretik az emberek . .. — Hiszem, hogy így van. s ez természetesen örömmel tölt el. Csak alig marad időm a „íeltöltődésre”, az írásra. Az elmúlt években rendszeresen jelentkeztem önálló műsorral. Akkoriban kevesebb fellépésem volt, s maradt időm az írásra. Manapság nagyon össze kell szednem magam egy-egy új szám kiötlésére. S emellett havonta ott kell lenni a Rádiókabaréban, s két-három havonként a Telepódiumban. — Ez jelenti a plusz feladatokat. Hogyan telik egy napja? — Általában éjjel egy, kettő vagy három órakor „kezdődik, hiszen ekkor érek naza, mivel műsoraim kilencven sizázalékát vidéken csinálom. Ha felébredek, megválaszolom a leveleket, telefonon visszahívom azokat, akik kerestek, s a délelőtt további részében próbálok a rádióban, rohangálok a dolgaim után. Aztán délután útnak indulok, s két- három föllépés után érkezem vissza. S másnap kezdődik minden elölről. — Ez panasz, vagy dicsekvés? Történt valaha Rátóton (nem azon a Rátóton persze, ahol az olvasó lakik) hogy kiütött a bélaság. Béla lett mindenki, a kocsmárostól a juhászig, a sekrestyéstől a tanácselnökig, sőt volt a faluban negyvenhárom Béla nevű kankutya, tizennyolc- kandúr és egy szamár is. Nem is csoda, hogy ilyen egyenlőség, testvériség, szabadság közepette még a demokrácia is osztódással szaporodott. Egyszer aztán a Rozi első- szülött fiúgyermekét nem Bélának, hanem Józsinak kereszteltette, hiába győzködték őt a Béla név minden előnyéről. Józsi fölcseperedett, S csudák csudája — teherbe esett.. . Ebből a nem mindennapi tényből temérdek kalamajka származott Rátóton. A színpadi szerzőként ismert Schwajda György első prózai munkája, A rátóti legényanya című könyv a Rare sorozat kellemes könyvheti meglepetései közé tartozik. Schwajda egy kicsit Exkluzív interjú — Döntse el az olvasó. Én csak annyit teszek hozzá, hogy nekem öröm. — Nem említette az anyagiakat. Lehet, hogy az is a hajtásra ösztökéli? — Nyugodtan írja le: cseppet sem. Bár ezt úgysem hiszik el, legfeljebb azok, akik régóta ismernek. Én az örömökért lépek fel, s a tapsért, amit kapok. Hogy a végén fizetnek? Eddig m,ég nem tudok róla, hogy tapsért adtak volna kenyeret vagy fölvágottat. Ha egyszer úgy érzem, hogy nem dolgoztam meg a pénzért, föl sem veszem. — Erre volt már példa? — Igen. Akadt olyan eset, amikor gyengébb voltam, s akkor nem kértem gázsit. — Mostanában egyre inkább „szem előtt” van. Mi a véleménye a kritikáról? — Ha elemző, értő és minden fontos dologra figyelő kritikát olvasok — s ez ritkán fordul elő — akkor reménykedem, hogy egyszer tényleg lesz jó magyar kritika. Ezt természetesen a kabaré, a humor műfajára értem. De amíg csak egy egy kedvencet emelnek ki két- három mondatban, s a legnagyobb dicséret ennvi: .■— „Órákig el tudnám hallgatni” — addig értelmetlennek látom, hogy írjanak a kabaréról. Semmit se tud a kritikus arról, hogy milyen részletesen dolgozunk a Rádiókabaréban egy-egy számon, mondaton, sőt szavamegcsavarintja a valóságot, de épp csak annyira, hogy jobban lássák a közösségre rátelepedett butaság, s annak minden következménye. A „tálalás” semmi kívánnivalót nem hagy maga után: minden oldalra jut egy-két poén. Békésen megfér a könyvben a néha Örkényt idéző groteszk, a népmesékre, anekdotákra visszavezethető humor, de a kávéházi vicc, „beköpés” is, nem szólva egyes jelenetek burieszk- szerű részletezéséről. A rátóti csikótojás meséje pe’dául tsz-történetbe ágyazva köszön vissza — szellemesen átalakított csattanóval, de viszik a létrát keresztben az erdőben, a harungozónak sarkantyúja van és íej'óvése, egy vers felgyújtotta a szíveket és a kocsmát... Józsi és a ..józsiság—oéla- ság" harcának története Kerek egész, a humor bőven hömpölyög — érdemes elolvasni, Svhwájda György Kisregényét. — vágner — kon ... S ha ez a munka csak egy mondatot kaphat a kritikustól, akkor azt az egy mondatot se írja le. — Nemrég foglalkoztak önnel az Élet és Irodalomban. — Nem kimondottan velem, hanem velünk, a szórakoztam tokkal, s a szórakoztatással. Fölösleges ismételni az általam ott leírtakat, csupán annyit tennék hozzá: ha a; {irodalmárok, akik elmondták a véleményüket többet lennének emberközelben, ott, ahol mi fellépünk, bizonyára megértőbben kezelnék az ügyet. A kabarét, mint műfajt általában lebecsülik, s mégis azt várják el, hogy mi „műveljük” a közönséget. — 1982-ben Szegedről Pestre költözött, s a Mikroszkóp Színpad tagja lett. Aztán elváltak útjaik. Most milyen kapcsolata van a színházzal? — Ősztől kezdve remélem gyümölcsöző lesz. Sas József lehetőséget adott önálló estre, s ezt az alkalmat szeretném megragadni. Annak idején, Marton alatt csak tíz perc volt enyém a műsorból. Ügy éreztem, több van bennem. Az idő nekem dolgozott, s most bizonyíthatok. Bízom a sikerben, de kémény munka következik. — Jelenleg min dolgozik? — Készülődöm a Mikrosí- kóp-beli szereplésre, s naponta többször bemutatom a „Bandó Quijote” című önálló műsoromat. Szeretném a nyáron megírni a „Robin- son”-t, természetesen „nagy- bandöslanT, egy járdaszigeten kikötve, s a magányt, a tlárstalanságot körüljárva. Megjelent egy nagylemezem „Nyílt kártyákkal” címmel, s most már együtt van egy újabb lemezre való anyagom. Közben talán elkészül a tízéves „bandóságomat” földolgozó „Humemoár” Című műsorom is. Os.zre pedig szeretném a könyvemet is a kiadók asztalára tenni. — Ezek szerint nem lesz unalmas az idei nyár sem. — Azért remélem, pihenni is sikerül egy kicsit. Kirándulunk a feleségemmel és lányommal, megpróbálok kikapcsolódni, mert ősztől újra kezdődik minden. Nagy Tibor Fiatal pedagógusok tanácskoznak Napirenden a nevelőotthoni munka A KISZ Központi Bizottsága rendezésében ma kezdődik Szolnokon a fiatal nevelőotthoni nevelők országos tanácskozása. A háromnapos rendezvény- sorozat első előadását Cseres Judit, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője tartja. A nevelőotthonok a gyermekvédelem távlati fejlesztési koncepciójában címmel. Kedden Domszky András, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa A nevelőotthon hatásrendszere című előadására kerül sor, majd a tanácskozás szekciókban folytatja munkáját. A szekcióüléseken amelyek az életrend, a tanulás témakörén kívül a szocializációs zavarok a névelőotthonban. az egyéni és közösségi nevelés kérdéseivel foglalkoznak — ^vitaindító előadások és korreferátumok hangzanak el. Szerdán, a tanácskozás zárónapján plenáris ülésen ősz szegzik a tapasztalatokat. A tárgyalás bizonytalan időre elnapolva Perbeszédek helyett újabb bizonyítási indítványok Könyvről könyvre Józsiság—Bélaság Schwajda György: A rátóti legényanya
