Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-10 / 134. szám

1985. JÚNIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Higgyetek nekem! Nagy Bandó András: A tapsért lépek föl, de azért nem adnak kenyeret Barátom, mondta valaki a múltkoriban, mindig meg­menti az embert valami. Meg kell kapaszkodni a le­hetőségbe s akkor nem me­rül alá az ember, élheti az életét. Mindegy miibe kapasz­kodik meg...! A napokban hallottam, az illető négis „alámerült”! Úgy tűnik mégsem mindegy, miben kapaszkodik az ember, No, persze élheti az életét, de szándékaiban korlátozva, mert belülről nincs kilincs a „szobája ajtaján”. A történet Mihályfy László Higgyetek nekem! című filmjéről jutott eszembe. Ami minden felszólítás nélkül hi­hető a filmben: adva van két szép, szőke, tizenéves gyerek. Gabi és Gabriella. Jobb sorsra érdemes ember­kék, tengnek-lengnek a nagy lakásban. A „papa” nem él velük, külföldre távozott, ahogy régebben és lényeglá- tóbban mondtuk: disszidált. A „mama” némi hatósági nyomásra egy kórházban kezelteti magát — valami fertőzése van, ne bolygassuk milyen, nem vagyunk dr. Sandák. A gyerekek „neve­lése” a jó öreg, szenilis „GróSzra” — vagyis a nagy­apára maradt. Eddig min­dent elhittem Mihályfy tör­ténetéből. Még Gusztit is el­hiszem. Pontosabban azt hi­szem el, hogy egy igazság megközelítése érdekében az alkotónak -— író, rendező, stb. — joga van fikciókkal operálni. Nem az a gondom tehát, hogy hold világos éj­szakán, hófehér paripán jen egy királyfi... Elvilég jö­het, bár mifelénk az utóbbi időben szigorúan ' diplomá­ciai aktus a királyjárás. De A perbeszédekre számítot­tak. Arra, hogy a szolnoki gyermekgyilkosság másfél éve tartó büntetőeljárása a végéhez közeledik. Abba a fázisába érkezik múlt hét pénteken, hogy az ügyész, dr. Fekete Jenő elmondhatja a vádbeszédet, az ügyvéd, dr. Orosz Balázs pedig a védőbe­szédet, és az ítélet előtti utolsó szó jogán a vádlott, Magda János lehetőséget kap a védekezésre. A másfél hét­tel ezelőtti, május 29-i tár­gyalási napon ugyanis dr. Strausz János, a büntetőta­nács elnöke bejelentette: mi­vel nincs több bizonyítási in­dítvány, a következő tárgya­lás a perbeszédeké. Meglepetésre azonban az ügyész vádbeszéd helyett újabíb bizonyítási indítványo­kat tett. Fontosnak tartotta további szakértői vizs álatok elrendelését és néhány hete, a bűncselekmény helyszínén megtartott bizonyítási kísér­let megismétlését. Megítélé­se szerint ugyanis a Meteo­rológiai Intézet szakvélemé­nyével ellentétben a helyszí­ni szemle idején rosszabbak voltaik a látási viszonyok, mint akikor, 1983. október 25- én. a bűncselekmény napján, este fél 6 körül, amikor a szolnoki izraelita temető mellett Fodor Gerzsonné el­kerékpározott és a temető­ben a bokrok között egy fér­fit (a vádlottat vagy ahhoz hasonlót) látott. A vád kép­viselője, a Szolnok megyei főügyészhelyettes nemcsak az időpont újbóli megállapí­tását kérte, hanem annak a vizsgálatát is,, hogy a bűn- cselekmény helyszínét és an­nak környékét másfél év alatt mennyire változtatta meg a növényzet, amely a helyszíni szemlén a felisme­rést akadályozta. Az ügyvéd az ügyészi in­dítványok elutasítását kérte. A bíróság tanácskozásira visszavonult, és döntött az indítványokról. Szünet után ne kicsinyeskedjünk, jöhet a királyfi, s jött is Miháiyfy filmjében, mégpedig Guszti alakjában. Mert Guszti affé­le életkirály. Többet nem is igen tudunk róla, mert mi­előtt elmondaná, hogy ki­csoda ő, tulajdonképpen — tételezzük fel, .hogy esetleg mégis megtenné — jön az a fránya rendőrautó, s Guszti „angolosan” távozik, mond­hatjuk kámforrá lesz. Azt sem tudjuk meg a filmből, hogy honnan jött a derék férfiú, milyen szándékok ve­zetik, . hogy a bajba jutott gyerekek támasza lett. Mert Guszti igazán gavallér valaki, festet, mázoltat, bútort cse­rél. Teszi netán a csinos „mama” várható kegyeiért? Ki tudja, hiszen „felszívó­dik”, csak a „Grósz” hami­sította képeslapokkal él to­vább a csonka család tuda­tában. Az „isteni gondvise­lés”, avagy „ahol a szükség, ott a segítés”, Guszti távo­zásával tehát megszűnt, a „megkapaszkodás? senkinek sem sikerült. De Guszti szellemi öröksége marad, s ez nem is éppen előnyös a kamaszok számára. Guszti ugyanis nem az a sokszor életre hívott szabványfigura, aki életében egyszer jótakar tenni. Guszti a jót is rosszul teszi, s mint valami nagy- szívű garabonciás, nem lesz rokonszenvessé számunkra. S az előzőekből következik, hogy nem értjük a film mon­danivalójának lényegét. Pe­dig szerettük volna megérte­ni, mert hisszük, hogy Mi­hályfy valami fontosat akart mondani. Páger Antal „Grósz”-ja vis.zont emlékezetes marad. — ti — a büntetőtanács elnöke ki­hirdette a Fővárosi Bíróság végzését: a bizonyítást újból megnyitotta, részben helyt adott, résziben elutasította az ügyészi indítványt, és hiva­taliból is további bizonyítást rendelt el. A helyszíni bizo­nyítási kísérlet megismétlé­sét és a kertészszakértő ki­rendelését nem tartotta indo­koltnak. Elrendelte viszont a szerológus szakértői véle­mény kiegészítését: neveze­tesen a vádlott: Magda Já­nos és a hétéves áldozat: Nagy Mariann ruházatának további vizsgálatát. Annak megállapítását, hogy a férfi nadrágjai, kabátjai zsebének anyagán és környékén talál­ható-e olyan cukros nyál, váladék, amelynek csoport­azonossága megegyezik az áldozatéval. Kimutatható-e a vádlott ruháján vérszennye­ződés, és ha igen, megegye­zik-e a kislány vércsoportjá­val. Ismételten lesz dolguk a Bűnügyi Technikai Intézet kémikus szakértőinek, akik Ugyan a nyomozati szakban már vizsgálták a vádlottól vett körömmintákat, és Mag­da János fekete cipőjét, de vizsgálatuk eredménye hi­ányzik a bírósághoz továbbí­tott akták közül. A bíróság nem utólagos vizsgálatot kér, hanem az eredeti adatokat, s az eredeti vizsgálatokból levonható következtetésekre kíváncsi. Ezért elrendelte, hogy a szakértők az ismételt kihallgatásukra hozzák ma­gukkal azokat a „házi” ira­tokat feljegyzéseket, amelyek alapján laboratóriumról la­boratóriumra követhetők a vizsgálati anyagok útja. Tisztázandó, hogy van­nak-e mikronyomok a kör­mökben, amelyek vértől, kő­től vagy egyéb szennyeződés­től származnak. Nyilatkozza­nak a szakértők, hogy a fe­kete cipőn találhatók-e ta­laj- és növénynyomok, azok a helyszínről valók vagy Mit hallunk? Mit látunk? lelenidöben az építőiparról Magyarországon ma már egyre kevesebb kisüzem ké­szít szőnyeget kézi szövőszé­ken vagy íélmechanikus el­járással. A bé kés szén tandrá- si, békéscsabai és mezőtúri szövetkezet azonban őrzi a hagyományokat. A szentand- rásiak több terméke a frank­furti nemzetközi textilipari vásáron nagy sikert aratott. A szolnoki stúdió műsora e ní­vódíjas termékekről és ké­szítőikről szól. (A nívódíjas Rozalinda, Rió és Rózsás: csütörtök, Kossuth 13.40) Az utóbbi évtizedben szá­mos kísérletről, technológia- átvételről, szervezésfejlesz­tésről hallottunk az építő­iparban. Jóllehet ezekhez mindig nagy reményeket fűztek, mégsem tudták for­radalmasítani az építőipart. Miért nem képes ez a sokat bírált, nehéz körülmények között dolgozó ágazat a meg­újulásra? Ki miben látja az okokat és a megoldást? Erre keres választ Kondor Katalin, a Hét népszerű mű­sorvezetője. (Jelenidőben — az építőiparról: vasárnap, Kossuth 17.00) Harcban áll vagy barátság­ban van-e az ember a kör­nyezetével? Vajon mekkora veszélyt jelent a természet és az emberiség számára a gyors civilizációs fejlődés? Felkészültünk-e arra, hogy megvédj ük önmagunkat az egyre veszélyesebbé váló környezeti ártalmaktól ? Ezekre és még sok hasonló kérdésre keresi a választ a műsor, amely bemutatja az egyes szocialista országok ezekkel kapcsolatos gondjait és terveit. (Tényképek a szo­cialista világról: szombat, tv 1 17.30) sem. Meg kell vizsgálni a vádlott ruházatát abból a szempontból is, hogy van­nak-e rajtuk olyan elemi szálak, amelyek bizonyítha­tóan csak a kislány ruhájá­ról kerülhettek oda, de ellen­őrizni kell a vádlottnak, ezekkel a bizonyos elemi szálakkal megegyező színű holmijait is. Elrendelte a bí­róság továbbá, hogy a nyo­mozásban részt vevő nyom­ós botanikus szakértők együttesen adjanak választ arra, hogyan kerülhettek a kislány trikójára és alsóne­műjére, a több rétegű felső ruháján át, különböző kor­hadt növényi töredékek. Hol találhatók ezek a növények? A sírtól milyen távolságra? Ugyanis a sírban bebizonyo­sodott, hogy nem voltak. Üjabb szagazonosításokat is szükségesnek tartott a bí­róság. Miután az előző eljá­rás során megállapították, hogy a nyomozókutyák Mag­da János szagát azonosítot­ták a sír fedlapján (és a szakértők állítják, hogy a szagok rendkívül hosszú ide­ig konzerválhatóak) a bíró­ság elrendelte annak vizsgá­latát, hogy az áldozat cica­nadrágján azonosítható-e utólag. Magda János szaga. A bíróság úgy döntött, hogy meghallgatja azt a nyo­mozókutya-vezetőt, aki akis­lány keresésének idején részt vett a kutatásban. A kutya — miután megszagoltatták vele a kislány pizsamáját — állítólag már az eltűnés esté­jén szagot vett a temetőben, és lefeküdt a sír mellé, amelyben másnap megtalál­ták a kislány holttestét. A kutya jelzését akkor figyel­men kívül hagyták, fáradt­nak vélték az állatot. Dr. Strausz János a bíró­ság végzésének kihirdetése után a tárgyalást meghatá^ zatlan időre elnapolta. A per várhatóan július végén, vagy augusztus elején folytatódik. Kovács Katalin Nem a tévé képernyőjén láttam először. Van már öt éve is, hogy hallottam „Koczka utca 13” című mű­sorát. Akkoriban — s jelen­leg is — járta az országot, ifjúsági klubokban, különbö­ző találkozókon Iór fel. De a közönség igazán 1982-ben a harmadik Humorfesztiválon figyelt fel Nagy Bandó And­rásra. Sikeres, elfoglalt ember lett. Mire való ez a hajtás? — Legszívesebben egy egész esztendőre kivonnám magam a forgalomból, s visszavonultan élnék. De ez „sajnos” nemcsak rajtam múlik, sőt én szólok legke­vésbé bele a saját életembe — Hogy lehet ez? — A „sajnos” persze vi­szonylagos. Jól tudom, sok előadó örülne, ha elmond­hatná amit én; hét éve nem szervezek magamnak egyet­len előadást sem. Az évi né­hány száz műsorom a jelent­kező igények alapján jón össze, s még így is több száz föllépést mondok le, mert fizikailag képtelenség lenne megcsinálni. — Ezek szerint szeretik az emberek . .. — Hiszem, hogy így van. s ez természetesen örömmel tölt el. Csak alig marad időm a „íeltöltődésre”, az írásra. Az elmúlt években rendszeresen jelentkeztem önálló műsorral. Akkoriban kevesebb fellépésem volt, s maradt időm az írásra. Ma­napság nagyon össze kell szednem magam egy-egy új szám kiötlésére. S emellett havonta ott kell lenni a Rá­diókabaréban, s két-három havonként a Telepódiumban. — Ez jelenti a plusz fel­adatokat. Hogyan telik egy napja? — Általában éjjel egy, ket­tő vagy három órakor „kez­dődik, hiszen ekkor érek naza, mivel műsoraim ki­lencven sizázalékát vidéken csinálom. Ha felébredek, megválaszolom a leveleket, telefonon visszahívom azo­kat, akik kerestek, s a dél­előtt további részében pró­bálok a rádióban, rohangá­lok a dolgaim után. Aztán délután útnak indulok, s két- három föllépés után érke­zem vissza. S másnap kezdő­dik minden elölről. — Ez panasz, vagy dicsek­vés? Történt valaha Rátóton (nem azon a Rátóton persze, ahol az olvasó lakik) hogy kiütött a bélaság. Béla lett mindenki, a kocsmárostól a juhászig, a sekrestyéstől a ta­nácselnökig, sőt volt a fa­luban negyvenhárom Béla nevű kankutya, tizennyolc- kandúr és egy szamár is. Nem is csoda, hogy ilyen egyen­lőség, testvériség, szabadság közepette még a demokrácia is osztódással szaporodott. Egyszer aztán a Rozi első- szülött fiúgyermekét nem Bélának, hanem Józsinak kereszteltette, hiába győz­ködték őt a Béla név min­den előnyéről. Józsi fölcse­peredett, S csudák csudája — teherbe esett.. . Ebből a nem mindennapi tényből te­mérdek kalamajka szárma­zott Rátóton. A színpadi szerzőként is­mert Schwajda György első prózai munkája, A rátóti le­gényanya című könyv a Ra­re sorozat kellemes könyvhe­ti meglepetései közé tarto­zik. Schwajda egy kicsit Exkluzív interjú — Döntse el az olvasó. Én csak annyit teszek hozzá, hogy nekem öröm. — Nem említette az anya­giakat. Lehet, hogy az is a hajtásra ösztökéli? — Nyugodtan írja le: csep­pet sem. Bár ezt úgysem hi­szik el, legfeljebb azok, akik régóta ismernek. Én az örö­mökért lépek fel, s a tapsért, amit kapok. Hogy a végén fizetnek? Eddig m,ég nem tudok róla, hogy tapsért ad­tak volna kenyeret vagy fölvágottat. Ha egyszer úgy érzem, hogy nem dolgoztam meg a pénzért, föl sem ve­szem. — Erre volt már példa? — Igen. Akadt olyan eset, amikor gyengébb voltam, s akkor nem kértem gázsit. — Mostanában egyre in­kább „szem előtt” van. Mi a véleménye a kritikáról? — Ha elemző, értő és min­den fontos dologra figyelő kritikát olvasok — s ez rit­kán fordul elő — akkor re­ménykedem, hogy egyszer tényleg lesz jó magyar kriti­ka. Ezt természetesen a ka­baré, a humor műfajára ér­tem. De amíg csak egy egy kedvencet emelnek ki két- három mondatban, s a leg­nagyobb dicséret ennvi: .■— „Órákig el tudnám hall­gatni” — addig értelmetlen­nek látom, hogy írjanak a kabaréról. Semmit se tud a kritikus arról, hogy milyen részletesen dolgozunk a Rá­diókabaréban egy-egy szá­mon, mondaton, sőt szava­megcsavarintja a valóságot, de épp csak annyira, hogy jobban lássák a közösségre rátelepedett butaság, s an­nak minden következménye. A „tálalás” semmi kívánni­valót nem hagy maga után: minden oldalra jut egy-két poén. Békésen megfér a könyvben a néha Örkényt idéző groteszk, a népmesék­re, anekdotákra visszavezet­hető humor, de a kávéházi vicc, „beköpés” is, nem szól­va egyes jelenetek burieszk- szerű részletezéséről. A rátó­ti csikótojás meséje pe’dául tsz-történetbe ágyazva kö­szön vissza — szellemesen átalakított csattanóval, de viszik a létrát keresztben az erdőben, a harungozónak sarkantyúja van és íej'óvése, egy vers felgyújtotta a szíve­ket és a kocsmát... Józsi és a ..józsiság—oéla- ság" harcának története Ke­rek egész, a humor bőven hömpölyög — érdemes elol­vasni, Svhwájda György Kis­regényét. — vágner — kon ... S ha ez a munka csak egy mondatot kaphat a kritikustól, akkor azt az egy mondatot se írja le. — Nemrég foglalkoztak önnel az Élet és Irodalom­ban. — Nem kimondottan velem, hanem velünk, a szórakoztam tokkal, s a szórakoztatással. Fölösleges ismételni az álta­lam ott leírtakat, csupán annyit tennék hozzá: ha a; {irodalmárok, akik elmond­ták a véleményüket többet lennének emberközelben, ott, ahol mi fellépünk, bizonyára megértőbben kezelnék az ügyet. A kabarét, mint mű­fajt általában lebecsülik, s mégis azt várják el, hogy mi „műveljük” a közönséget. — 1982-ben Szegedről Pestre költözött, s a Mik­roszkóp Színpad tagja lett. Aztán elváltak útjaik. Most milyen kapcsolata van a színházzal? — Ősztől kezdve remélem gyümölcsöző lesz. Sas József lehetőséget adott önálló est­re, s ezt az alkalmat sze­retném megragadni. Annak idején, Marton alatt csak tíz perc volt enyém a műsor­ból. Ügy éreztem, több van bennem. Az idő nekem dol­gozott, s most bizonyíthatok. Bízom a sikerben, de ké­mény munka következik. — Jelenleg min dolgozik? — Készülődöm a Mikrosí- kóp-beli szereplésre, s na­ponta többször bemutatom a „Bandó Quijote” című önál­ló műsoromat. Szeretném a nyáron megírni a „Robin- son”-t, természetesen „nagy- bandöslanT, egy járdaszige­ten kikötve, s a magányt, a tlárstalanságot körüljárva. Megjelent egy nagylemezem „Nyílt kártyákkal” címmel, s most már együtt van egy újabb lemezre való anya­gom. Közben talán elkészül a tízéves „bandóságomat” földolgozó „Humemoár” Cí­mű műsorom is. Os.zre pe­dig szeretném a könyvemet is a kiadók asztalára tenni. — Ezek szerint nem lesz unalmas az idei nyár sem. — Azért remélem, pihenni is sikerül egy kicsit. Kirán­dulunk a feleségemmel és lányommal, megpróbálok ki­kapcsolódni, mert ősztől új­ra kezdődik minden. Nagy Tibor Fiatal pedagógusok tanácskoznak Napirenden a nevelőotthoni munka A KISZ Központi Bizottsá­ga rendezésében ma kezdő­dik Szolnokon a fiatal neve­lőotthoni nevelők országos tanácskozása. A háromnapos rendezvény- sorozat első előadását Cse­res Judit, a Művelődési Mi­nisztérium osztályvezetője tartja. A nevelőotthonok a gyermekvédelem távlati fej­lesztési koncepciójában cím­mel. Kedden Domszky And­rás, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa A neve­lőotthon hatásrendszere cí­mű előadására kerül sor, majd a tanácskozás szekciók­ban folytatja munkáját. A szekcióüléseken ame­lyek az életrend, a tanulás témakörén kívül a szociali­zációs zavarok a névelőott­honban. az egyéni és közössé­gi nevelés kérdéseivel foglalkoznak — ^vitaindító előadások és korreferátumok hangzanak el. Szerdán, a tanácskozás zá­rónapján plenáris ülésen ősz ­szegzik a tapasztalatokat. A tárgyalás bizonytalan időre elnapolva Perbeszédek helyett újabb bizonyítási indítványok Könyvről könyvre Józsiság—Bélaság Schwajda György: A rátóti legényanya

Next

/
Thumbnails
Contents