Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-08 / 133. szám

1985. JÚNIUS 8.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

5

HA RÁÉREK, CSINÁLOM

Kisiparosok (főleg) munkaviszony mellett

Nemcsak tiszaroffi sajátosság

Néhány éve félig tréfásan, félig komolyan írtuk Tisza- roffról: itt az erősebb nemnek érdemes szakállt növeszteni, mivel aki borotválkozni szeretne, kénytelen Szolnokra vagy Kunhegyesre utazni. Mikorra visszaérkezik, meglehet, újra borostás lesz az álla. Szász György tanácselnök mosolyogva hallgatja a történetet.

— Van férfi- és női fodrászunk, igaz, annyi a munkájuk, hogy ezek a hölgyek nyírni még csak nyírnak férfit is, de borotválni...

— Más hiányszakmákat is számon tartanak?

— A központifűtés-szerelő Egerből jár ki az új házakba bekötni a fűtést, a bádogos Hevesről. De elkelne tévészerelő, háztartásigépszerelő, autószerelő, műanyagburkoló is. A nők, ha kozmetikushoz igyekeznek, Kunhegyes vagy Szolnok a végcél. Pékünk mindig híres volt. kellene is, de most üres, vevőre vár az egykori pékség.

— Mit tesz a tanács a gondok enyhítésére?

— Ügy nevezett végrehajtó bizottsági kedvezményt adunk, ami adókedvezményt jelent. Azután ösztönözzük a kontárokat, váltsák ki az ipart, mert ez nekünk is jó, meg nekik is. Bármennyire hihetetlen, nálunk kontár- gyűlés js van. Az az eredménye, hogy sokan beadják a derekukat. Munkaviszony mellett, de legálisan is kisiparosok lesznek.

A helyi szakmák alapos ismerője Petőházi Sándor né, a tanács ipari, kereskedelmi ügyintézője.

— összesen 39 kisiparosunk van: ők végzik a község 2 ezer 500 lakosának a szolgáltatásokat. Lehetnének többen is, de a tavaly életbeléptetett új társadalom- biztosítási törvény érdekes változásokat hozott. Jelentősen csökkent a főfoglalkozásúak száma, és ma már Rof- fon mindössze tízen vannak. A hat nyugdíjason kívül huszonhármán munkaviszony mellett dolgoznak. Azaz rájuk — mivel egyrészük eljáró — nem mindig lehet számítani.

Ami a fizetési kötelezettségeket illeti, érdekes, hogy a havi társadalombiztosítási járulék viszonylag ott is magas. ahol az évi kereset 30— 42 ezer forint körül alakul. Pedig itt ebbe a kategóriába tartozott sok szerény jövedelmű (cipész, fodrász, fűrészelő) kisiparos. Csak egy példa: aki évente 37—42 ezer között keres, a havi fizetendő járulék ez után 1 ezer 250 forint!

Farkas József például tű- zifa-fűrészelő, de csak ha ráér, hiszen napközben gépkocsivezetőként keresi a kenyerét.

— Nézze, vagyunk ehhez a szakmához a községben hárman. Tavasszal, nyáron még a levesre valót se keresném meg, ha végleg erre adnám a fejem, és fizethetném a jókora járulékot, adót, miegyebet. így meg munka mellett csendesen elvégzem, amire megkérnek.

Szabó Imréné női-férfi fodrász, de szintén mellék- foglalkozásban. A nyitvatar- tása a gyári munkájához igazodik: az egyik héten délelőtt, a másikon délután fogadja a vendégeket.

— így csak a havi 250 forint sztk befizetése terhel az évi 880 forint adón kívül. Igaz, nagyon nehéz nyolc óra után újra dolgozni, folytatni a műszakot, de muszáj.

— Miért nem szánja rá magát a főállású iparosságra?

— Van több fodrász is, no, meg a fizetni való is jóval több lenne. így a bevétel kevesebb, de a kiadás is az,

Azért Tiszaroffon is akad főállású kisiparos. Közéjük tartozik Gál Ferenc esztergályos, aki két éve váltotta ki az ipart.

— A havi keresetem átlagosan 2 ezer 500 forint, és ebből a társadalombiztosítási járulék 900 forint.

— Mégis csinálja.

— Ha már felkötöttem a kolompot, rázom. Jelenleg

még csak faesztergapadom van, amelyen lambériát, lépcsőgarnitúrát. belső íalidí- szeket gyártok. Évente tíz új ház épül a faluban, bízom benne, hogy ez majd a megrendelésen is meglátszik.

Juhász Imre kőműves mesternek olyan a munkája, híre, hogy sorba állnak érte az emberek.

— Az idén a tanács végre- haj tó bizottsági kedvezményt adott, azaz negyvenezer forintot elengedett a keresetemből.

— Most mennyi bevétel után fizet?

— Évi 96 ezer forint után. A járadék havi 2 ezer 700 forint, és ez bizony elviszi a bevétel harmadát. És akkor még adót egy fillért sem fizettem!

Varga András, a KIOSZ megyei titkára szerint érdekes változás megy végbe a kisiparosok között.

— Az igaz, hogy összességében az elmúlt két évben megyei szinten nőtt az iparosok száma, de a gyarapodás mindenek előtt Szolnokra, néhány városunkra, gazdagabb községre érvényes. Sajnos a községekben, falvakban — már pedig ott a szolgáltatásokat ipari szövetkezet híján általában ők végzik — csökkent a számuk, mivel a társadalombiztosítási járulékot soknak tartják. Ha elmennek dolgozni a városba, nagyközségekbe, és munkaviszony mellett végzik a szolgáltatásukat, mentesülnek a fizetési kötelezettség alól, hiszen csak a havi sztk terheli őket. Az már bizonyos, hogy a következő években szükség is lesz bizonyos finomításokra, hiszen ha a falvakból, községekből „elmenekülnek” a szolgáltatásokat végző kisiparosok, az végső soron visszahat az ott lakók közérzetére, de még a lélekszám alakulására is. Mindez pedig már korántsem csak Tiszaroffra jellemző sajátosság.

D. Szabó Miklós

Harminchárom napig tartott

Véget ért az árvédelmi készültség

Jászfényszarun Építési telkek az Orion mellett

Űj utcát nyitottak Jászfényszarun, az Orion 7. számú gyáregysége mellett, ahol egyelőre harminc, egyenként 200 négyszögöl nagyságú építési telket alakít ki a tanács és a gyár. A kisfeszültségű elektromos hálózat és a vízvezeték kiépítése után, ősszel kezdődhet meg az építkezés a gyári lakótelepen.

összesen 33 napig tartott a május—júniusi árvízvédelmi készültség a Kötivizig működési területén. Tíz napig I., húsz napig II. fokú készültségben vigyázták a gátakat az emberek. A májusban lehullott csapadék (a Felső-Tiszán 147,6 milliméter, a Körösök vízgyűjtőjén 117,3 milliméter) hatására két árhullám futott egymásba, és tartósan magas

vízállás alakult ki. Az elmúlt napokban bekövetkezett erőteljes apadás lehetővé tette a védelmi készültség megszüntetését.

A nyári gátak térségéből megindult a víz visszaáramlása a Tiszába. A fővédvonal menti fakadóvizek és a nyári gátak által védett területek fakadó- és belvizeinek elvezetése megkezdődött.

Uj

gyógymedence épült a

jászszentand- rási strandon. A korábbi

medencét gyermek- homokozóvá alakítják át

fl külkereskedelemben is

Gépesítik az adatfeldolgozást

A DATORG Külkereskedelmi s Adatfeldolgozó és Szervező Rt. megkezdte a külkereskedelmi kirendeltségek számítógépesítését, és folyamatosan tovább fejleszti a külkereskedelem egységes adatfeldogozási rendszerét.

Veres Péter, a DATORG vezérigazgatója elmondta: az elmúlt években megnövekedett az igény a vállalat szolgáltatásai iránt. A DATORG, amely 1968 óta végzi a külkereskedelmi adatok számítógépes feldolgozását, az elmúlt tíz esztendő során olyan rendszereket épített ki, amelyek nemcsak a központi nyilvántartást, hanem a vállalati igények kielégítését is lehetővé teszik. Fokozatosan korszerűsítették a gépparkot, bővítették a számítógéphálózat adatfeldolgozó teljesítményét. Olyan összekapcsolt rendszert építenek ki. amelybe több külkereskedelmi és termelő vállalat, így a Hungarotex, a Mogürt, a Lignimpex, a Konsumex, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Metalimpex, a Komplex, a Hűtőipari Vállalat, a Hung- expo, a Konjunktúra, és Piac- kutatási Intézet, az Elektro- modul, az Agrimpex közvetlenül is bekapcsolódott. A vállalatoknál terminálokat helyeztek el, amelyeknek segítségével a DATORG központi számítógépével kapcsolatot teremthetnek, így hozzáférhetnek az ott tárolt adatokhoz, s különböző feldolgozásokat is elvégezhetnek.

A hetedik ötéves tervben tovább folytatódik a külkereskedelem számítástechnikai rendszerének fejlesztése. A külkereskedelmi munka hatékonyságát ugyanis nagyban befolyásolja, hogy milyen friss információ áll a döntéshozók rendelkezésére.

Megújul a szolnoki Tisza-híd

Negyvenedik születésnap

„Észre kell vennünk, hogy a földgolyó legnagyobb közössége ad nekünk módot és alkalmat- a szellemi érintkezésre, nyújt felénk baráti kezet. Olyan népközösség kapui nyílnak meg előttünk, amely a mi fajtánk bölcsőjét rejtegeti”. Zilahy Lajos író, a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság elnöke mondotta ezeket a szavakat a társaság alakuló közgyűlésén 1945. június 9-én. Alig két hónappal hazánk felszabadulása. pontosan egy hónappal a német fasizmus feletti győzelem után -a még romokban fekvő Budapestem közéletünk kiválóságai létrehozták az MSZMT-t, a magyar - s szovjet nép közötti barátság, és a kulturális kapcsolatok ápolására. Az elnökség tagjai között ott találjuk sok más között Bajor Gizit, Heltai Jenőt, Illyés Gyulát, Kodály Zoltánt, Révai Jenőt és Szakasits Árpádot. A társaság díszelnökévé a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert professzort választották. Hamarosan vlidélai városainkban is sorra alakulnak a társaság helyi csoportjai.

1949-ben a társaság Magyar—Szovjet Társasággá alakult, amely kiterjesztette működési körét a gazdasági, pontikai kapcsolatok elmelyiiésere is. A kulturális kapcsol tok keretében az eveníe (rendezeti) barátsághónap keretében mind.g rangos szovjet kulturális küldöttség érkezett hazánkba, köztük a Pjatnyickij- és a Mojszejev-együttes, neves (flőadóműveszek, mint Igor Ojsztrah, Rajkin, Emil Gilelsz, Szja- toszlav Rihter és mások. A magyar kulturális napok keretében olyan művészek szerepeltek a Szovjetunióban, mint Székely Mihály, Si- mándy József és Kovács Dénes.

1957-ben a szervezet nevét Magyar—Szovjet Baráti Társaságra változtatta. és tömegszervezetból politikai mozgalommá alakult át. Felismerve, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása társadalmunk ügye, az elnökség megteremtette a kollektív tagság lehetőségét. A Lenin Kohászati Művek kezdeményezésére rövid idő alatt több' mint 400 munkahelyi, intézményi közösség lett az MSZBT tagcsoportja. Az utóbbi évtizedben elmélyültek, szélesedtek a megyék, városok, munkahelyek testvérkapcsolatai, minden korábbinál gyümölcsözőbb lett a két ország termelési és műszaki-tudományos együttműködése, százezreknek adtak maradandó élményt a turista utak, barátságvonatok. Saázezrek szemdlyes élménye lett a magyar— szovjet barátság. S ebben jelentős része van annak a szerteágazó, nagy munkának is, amelyet az MSZBT tagcsoportjai végeznek szerte az országban.

Negyvenedik születésnapján szeretettel köszöntjük a Magyar— Szovjet Baráti Társaságot, további sikereket, eredményes munkát kívánunk a társaságnak a magyar és a szovjet nép közötti barátság ápolásában. G. I.

Féloldali közútlezárás június 17—július 8 között

eV . . . I: ' ' ‘ ^

Aki a 4-es számú fő közlekedési úton Szolnokon, a Tisza-hídon áthalad, tapasztalhatja. hogy a járműforgalom még zavartalan, de a bal oldali járdát már felbontották.

Vajon miért ebben az évben kezdődtek a munkák? Ehhez kapcsolódik a második észrevételünk: lehetett volna korábban kezdeni a felújítást, hiszen hovatovább nyakunkon a nyári, — a hídon gépkocsikkal, autóbuszokkal, motorokkal vonuló — i uristainvázió?

A kérdést Schneider Péternek, a Közúti Igazgatóság műszaki osztályvezetőjének tettük föl.

— A híd megérett az alapos javításra, hiszen huszon- kétéves. A Közúti Hídsza- bályzat tízévenként írja elő az időszakos hídvizsgálatot: az előző 1974-ben volt, ez a második. A kérdés második felére, miszerint lehetett volna korábban is nekifogni a felújításnak, azt válaszolom, hogy mi hozzáfogtunk. Az előkészítést még tavaly elkezdtük a híd részletes vizsgálatával, hiszen ezek alapján kellett meghatározni a munkákat. Előzetes vizsgálataink arra utaltak, hogy az elhasználódás foka — a korábbi javítás óta — átlagos szintű. De ezt még teljes bizonyossággal ma sem állíthatjuk: hogy miért, erre a későbbiekben visszatérek. Nos, a kivitelezés március 18-án elkezdődött, ötszáz köbméter fával körbe állványoztuk a hidat. Május 13-án nekifogtunk a bal oldali járda bontásához: javítjuk a vasbeton elemeket, teljesen kicseréljük a benne, valamint a híd alatt húzódó víznyomócsöveket.

— Mikorra végeznek ennek a szakasznak a teljes felújításával?

— Június 17-re. Ugyanezen a napon elkezdjük a rekonstrukció legkritikusabb részét: mivel fél szélességben a bal oldalon lezárjuk a kocsipályát. Azonnal hozzáfogunk a burkolat bontásához, a Szolnok felöli dilatációs szerkezet cseréjéhez. A járműközlekedés egyirányú lesz, amelyet jelzőlámpa irányít. Akik gépkocsival haladnak át június 17 — júlus 8 között a hídon, számítsanak arra, hogy várakozniuk kell. Éppen azért, hogy az esetleges torlódásokat csökkentsük, a határátkelőhelyeken prospektusokat adunk a gépkocsivezetőknek, amelyben arra kérjük őket, lehetőleg három hétig kerüljék á szolnoki hidat. Egyúttal a televízió, a rádió, a sajtó fórumait is felhasználjuk, illetve kérjük a megfelelő tájékoztatásra. Mivel a felújítást gépesítettük, és a munkálatokat a szakemberek éjjel-nappal végzik, ha a bal oldali fél szélességű útszakasszal elkészültünk, tüstént hozzákezdünk a jobb oldali rész bontásához, miközben a forgalmat a felújított részi-e tereljük. A kocsipálya teljes átadásának a -határideje július 8-a, azaz huszonegy nap alatt végzünk az úttest teljes felújításával.

— Rövidíteni lehetne-e a határidőt?

— Most folynak a tárgyalásaink arról, hogy az aszfaltburkolat bontását egy olyan nagy teljesítményű osztrák gép végzi, amelyik két nap alatt szó szerint lemarja a burkolatot. Ha eltá- volítottuk a felső réteget, akkor derül ki fehéren, feketén, milyen állapotú a burkolat alatti szigetelőréteg. Ha megfelelő, és kevés a kár, a rongálódás benne, elképzelhető, hogy a feladattal a tervezett határidő előtt végzünk.

— Ezután mi következik?

— Július 8-án, miután a kocsipálya mindkét oldalán a helyére kerül az öntött aszfaltburkolat, feloldjuk a torgaloimkorfátozást, és ismét kétirányú lesz a közlekedés. Ugyanezen a napon elkezdjük a jobb oldali járda bontását, és a gyalogos közlekedés elől — amelyik átkerül a .másik oldalra ■— lezárjuk ezt az oldalt. Ez a munka már nem érinti a járműforgalmat. A jobb oldali felújított gyalogjárdát egy hón.ap múlva, augusztus 8-ra szeretnénk átadni. Magyarán mondva ettől a naptól kezdve mind a kocsipályán, mind a jobb oldali betonjárdán szabadon lehet közlekedni. Ugyanakkor a munkálatok korántsem fejeződnek be, hiszen a híd alatti javítások, pótlások folytatódnak. Ezután még rozsdát- lanítjuk a vasszerkezeteket, majd átfestjük a hidat. A teljes felújítás befejezésének végső határideje: 'októben 30-a.

D. SZ. M.