Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-06 / 131. szám

1985. JÚNIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott az Ópusztaszeri Emlékbizottság Bérnyomás és orvoslás Tovább fejlesztik a nemzeti emlékparkot Tegnap ülés tartott Szege­den az Ópusztaszeri Emlék- bizottság Losonczi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével. A nemzeti történeti emlékpark fejlesztésével foglalkozó — országos és helyi szervek ve­zetőiből álló — testületet Szabó G. László, a bizottság titkára, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese tájé­koztatta az 1980-ban tartott előző ülésen hozott határoza­tok végrehajtásáról. Elmondta, hogy az egykori szeri pusztán létesített em­lékhely egyre nagyobb láto­gatottságnak örvend. Tavaly több mint 200 ezer érdeklődő kereste fel, az idén pedig már eddig 50 ezer volt a lá­togatók száma. Az elmúlt öt év során a nemzeti történeti emlékpark új díszes bejára­tot kapott, ahol elhelyezték Tóth Valéria Munkácsy-díjas szobrászművész impozáns domborművét. A park mú­zeumi főépületét, amely majd helyet ad a Feszty-kör- képnek és különféle kiállí­tásoknak, 1982 óta folyama­tosan építik. A park skan­zenje öt esztendő alatt csong­rádi és mártélyi halászta­nyával, egy alföldi tanyai is­kolával, a tápéi tűzoltószer­tárral, egy századeleji tanyai olvasóköri helyiséggel, ko­vács- és bognárműhellyel gazdagodott. Befejezés előtt áll egy régi falusi szatócsbolt és pékség, elkezdődött egy ré­gi községháza és postahiva­tal építése. Folytatódik a feltárt és romkertként már bemutatott szeri monostor környékének régészeti feltárása is. Kiépü­lőben van a park út- és elektromos hálózata, a közel­múltban telepített facseme­ték erdővé terebélyesedtek. A dietedik ötéves terv idő­szakában a legfontosabb fel­adat a múzeumi főépület építésének befejezése, a Fesz- ty-körkép restaurálása és a vendéglátás feltételeinek ja­vítása. Az ülésen hangsúlyozták, hogy az emlékpark eddigi ki­építése nem valósulhatott volna meg a társadalmi szer­vek és országos testületek, a minisztériumok, a Csongrád Megyei Tanács hathatók anya­gi támogatása, a szocialista brigádok sokmillió forintot érő társadalmi munkája nél­kül. Az önkéntes munkások jutalmazására az emlékbi­zottság elhatározta „Az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékpark fejlesztésé­ért” emlékplakett és emlék­érem alapítását. Az elnöklő Losonczi Pál zárszava után a bizottság tag­jai ópusztaszerre utaztak, ahol megtekintették az em­lékpark új létesítményeit. Kitüntetés A pedagógusnap alkalmá­ból, a/, oktatásban végzett munkássága elismeréséül az Elnöki Tanács a Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntette ki Patkós Istvánt, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanárát, az egyetem mezőtúri Mezőgazdasági Gé­pészeti Főiskolai Kara igaz­gatóját. A kitüntetést hétfőn adták át a vépi Mezőgazda­sági Szakmunkás és Mun­kástovábbképző I ntézetben. A fővárosban Konferencia a készlet­gazdálkodásról A készletgazdálkodás nem­zetközi tapasztalatairól kez­dődött szerdán kétnapos ta­nácskozás a Budapest Kong­resszusi Központ Bartók- termében. A konferenciát — a Magyar Nemizeti Bizottság révén — a Nemzetközi Kész­letezési Tudományos Társa­ság rendezte, amely 1982-ben a II. nemzetközi készletgaz­dálkodási szimpóziumon ala­kult. A 36 tagország szakem­bereit és intézményeit tömö­rítő társasáig rendezvényén a mostani tanácskozáson mintegy kétszáz hazai szak­ember kíséri figyelemmel a heves külföldi előadók be­számolóit a legkorszerűbb Ivállialati készletgazdálkodási megoldásokról. Am'jkot a dolgozó elhe­lyezkedik, állást változtat, vagy éppen ragaszkodik a meglevőhöz, — némi egy­szerűsítéssel — két körül­ményt mérlegel: mit köve­telnek tőle és mennyiért. Egyesek még a munkahelyen is a kényelmet keresik, míg mások tisztes pénzért cse­rében vállalják a nagyobb követelményeket, az esetleg nehezebb körülményeket. S egyre inkább van választási lehetőségük azoknak, akik a Jobban lehet fizetni, töb­bet követelni. A 'bővülő le­hetőség egyben természetes feszültségforrás. A kivere­kedtek ugyanis becsapva érzik magukat, s a nagyobb jöve­delmet reklamálják. Az el­ért teljesítményről mit sem tudnak. nem is. kíván­csiak rá. Elég széles körben kétféle mércévé] és hatással műkö­dő bérezés létezik. Egy­részt többféle formában lé­teznek és mind nagyobb tért hódítanak a rugalmas és ösztönző bérezési és jövede­lemszabályozási megoldások. Másrészt tovább él a kere­tek és szabályok által beha­tárolt nyomott és merev bé­rezés, amely nem számol a munkaerőpiac szűkös kíná­latával, az ösztönzés köve­telményeivel, s ezért•túlfog­lalkoztatáshoz, kapun belüli munkanélküliséghez vezet. Miért léteznek az életreva­ló új formák mellett a túl­haladott régiek? A hatásos kényelem rovására a na­gyobb jövedelmet részesítik előnyben. Kezdetben csak a közpon­ti szabályozás és ellenőrzés hatókörén kívül eső szabad piacon lehetett viszonylag magas jövedelmet kialkudj ni. Azután alakultak a gmk-k, a vgrnk-k, jött a kísérleti bérszabályozás, és 1985-től a keresetszint-sza- bályozás, egyre tágítva a mozgásteret a bér- és télje- sítményalkuhoz. ösztönzéshez szükséges! esz- közökk erőforrálsok előte<- remtésének sokáig a népgaz­daság lehetősége, újabban a vállalatok teherbíró képessé­ge szab határt. Jellemző, hogy a hatásos ösztönzésre ráutalt több vállalat 1985. januárjától képtelen volt le­mondani az új és rugalmas káresett^ i nt|-isza.bályozásl 'al­kalmazásáról, mivel a mini­mális bérfejlesztéshez sincs kellő nyereségfedezete. Az elavult bérezési for­mák elő'bb-utóbb kiszorul­nak, miközben az előremu­tató megoldások továbbfej­lődnek. A bérek mind követ­kezetesebben — nem valami­lyen külön mutató alapján, hanem kizáitjölag a nyeren ségtől függően növekednek, vagy csökkennek. Ezzel összhangban megszűnik a különböző ráfordítások rub- rikázása, a „kemény” bér­es a „puha” költségforintok elkülönült kezelése. A munkaerőpiac és visszája Megelőlegezett teljesítmény? Először választanak Ketten a hét százalékból Szombaton a megye vá­lasztópolgárainak több mint 7 százaléka életében először járul az urnákhoz. Közülük két 18 éves fiatal vall arról, milyen érzés „felnőtt” állam­polgárnak lenni. Tudom, hogy rólam van szó Hogy név szerint pontosan kik a kerületünk tanácstag­jelöltjei, azt nem tudom megmondani, mert nem vol­tam itthon a jelölő gyűlés idején. De anya elment és a családban megvitattuk, el­döntöttük, kire szavazzunk. Persze, nem kaptunk sok támpontot, hiszen egyik ta­nácstagjelöltet sem ismertük korábban. Így csak a szim­pátiára alapozhatunk. Mind­annyian a fiatalabb jelölt mellett foglaltunk állást. Az iskolában különösebben nem készítettek fel benünket a szavazásra, legalábbis én nem tudok róla. Igaz, filozó­fiaórán többször megbeszél­tük a mostani választások — a kettős jelölés — jelentősé­gét. Nem is éreztük különö­sebben a hiányát, hiszen a televízióban, az Ablak című műsorban, aztán a Hírhát­térben elég sok információ elhangzott. A napi sajtót is rendszeresen figyelemmel kí­sérem. természetesen érdekel a dolog. Hogy miért? Azért mert végeredményben rólam van szó. Itt élek, közvetlenül érint mi történik ebben a vá­rosi jogú nagyközségben. Az országgyűlési képvise­lőjelöltek jelölő gyűlését én kaptam feladatul a család­ban, de késve értem oda. Hogy valamennyire kiköszö­rüljem a csorbát, megnéztem a Magyar Hírlapban a vá­lasztási listát. Két dolgot vettem észre; egy-egy vá­lasztókörzetben nagy iából azonos eséllyel induló jelöl­teket állítottak, bizonyára azért is, hogy az országgyű­lésben a társadalom minden rétegének érdekei képviselve legyenek. Mit javasolnék az ország- gyűlési képviselőnknek, a ta­nácstagunknak? Nem is tu­dom. Most a számítástechni­kába merültem bele és azt tudom, hogy a gimnázium tavaly szeretett volna egy újabb típusú számítógépet vásárolni. Végül is megvet­tük, nagynehezen. De nincs videó-berendezésünk pedig a kor színvonala már megkö­vetelné, hogy legalább mu­tatóban lássunk egyet, s uram bocsá, megtanuljuk a keze­lését, hiszen a mi munkás­éveinknek minden területen elengedhetetlen kelléke kell, hogy legyen a világszínvo­nalú technika. De ennél sok­kal kisebb, filléres dolgok is hiányoznak. A csapatnak pél­dául nincs melegítője, nincs elegendő focilabda. Szóval az anyagi feltételeket minden­képpen javítani kellene az oktatásban — vélekedik Nagy Sándor, a kunszentmártoni gimnázium érettségiző tanu­lója. Nagyobb a felelősségünk — Az iskolában KISZ- alapszervezeti taggyűlésen beszéltünk az új választási törvényről. Legalább tizen­öten szavazunk az osztályból. Igen, mind a két tanács­tagjelöltet ismerem, azt is tudom, melyikükre adom a voksomat. A felelősség? Min­denképpen nagyobb, mint egy jelölt esetében. Az ország- gyűlési képviselőjelölteket csak hallomásból ismerem. Megkérdeztem a szüléimét, rájuk fogok, hallgatni. Mit kérek, mit várok a képvise­lőktől, a tanácstagoktól? Hadd válaszoljak úgy, ahogy az én szemüvegemen keresz­tül látom. Kunszentmárton- ban föltétlenül meg kell te­remteni egy olyan közösségi szórakozóhelyet, klubot, sza­badidő központot — nevez­zük ahogy akarjuk — ahová bármikor bemehetnek a 14— 25 éves fiatalok. Fölvállal­hatná a megoldást a művelő­dési ház, mint ahogy föl is vállalta. Az udvaron társa­dalmi munkában épül egy szabadidő-park, mj gimna­zisták is sok társadalmi mun­kát végeztünk már ott. Vonzó programokat — Persze, olyan progra­mokat kell találni, amj vonz­za a fiatalokat. A művelődé­si ház mostani rendezvényei mintha inkább az idősebb emberek érdeklődését kelte­nék fel. Igaz, a fiatalok igé­nyeit igen nehéz eltalálni. Amikor szerveznek nekik, nekünk egy színvonalasnak ígérkező délutánt, előfordul, hogy érdektelenségbe fullad. A másik nagy vágyam is teljesül a nyáron: szabad strand épül a Körös-parton. Gondolom, hogy a szépítésé­ben, megóvásában szintén számítanak a fiatalokra — mondja Romhányi Gabriella. Egri Sándor Mint ismeretes, a puha költségforintból fizethenek jelenleg kétszer akkora át­lagbért a vállalati gazdasá­gi munkaközösségekben, mint a főmunkaidőben. A teljesítmények pedig 30—50 százalékkal magasabbak. „Ennyiért megéri, keveseb­bért nem” — vallják a több­letmunka önkéntes vállalói, akikre egyébként nem jel­lemző a bérmunkás menta­litás. Jól előkészítik, önte­vékenyen megszervezik saját munkájukait — a szakmai elkülönültség, a hierarchia korlátáit áttörve —, egy­mást segítve, helyettesítve dolgoznak. Nincs „vattaem­ber”, állásiidő, eszközpazar­lás. Egyértelmű és közvet­len az érdekeltség. Valahogy így képzelhetjük el a korszerű ösztönzést a főmunkaidőben. Az egyre inkább megkeményedő költ­ségkeretből fizetik majd a béreket. Ezáltal persze feles­legessé válik minden olyan vgmk-tevékenység, amely a főmunkaidőben elvégez­hető. A vállalati gazdasági munkaközösségek pedig majd csak sajátos' jellegük­nél fogva a főmun'kaidőbe be nem illeszthető feladatok végzésébe specializálódnak. Olyanokra, amelyek valódi vállalkozó készséget feltéte­leznek, s nem a munkaidő puszta meghosszabbítására építenek. „Fizessenek minket is úgy, mint a vgmk-tagokat, és akkor mi is többre le­Világbanki kölcsön közlekedési programra Tóth László közlekedési álltam ti tikár a magyar állam nevében 75 millió dollár ö&z- szagű világbanki kölcsön­nyújtásról szóló megállapo­dást írt alá Washingtoniban közlekedés fejlesztésre. Ez a harmadik világbanki köl­csönmególlapodás ebben a pénzügyi évben. A 80 millió dolláros integrált állatte­nyésztési és feldolgozási, il­letve a 73 millió dolláros fi­nomvegyipara kölcsönt ápri­lis végén írták alá. A Fejlődés jászkiséri Bútoripari Kisszövetkezet új fajta Taanyagot használ bútoraihoz. Ezzel helyettesítik dolgozói az eddig használt forgácslemczt, és pótolják az étek lezárá­sánál a keményfát. Jól megmunkálható az anyag, amely technológiai könnyítést jelent, és alkalmazásával jelentéktelen mennyiségű hulladék keletkezik. Az oldal-, tető-, és aj­tókeretet egy munkafázissal tudják elkészíteni szünk képesek”. Látszólag mintha a kívülállóknak iga- 'zuk lenne. A Illetőség adott. Elvileg a heti 40 óra alatt lehetne annyit teljesíteni, mint jelenleg a túlmunká­val együtt 50—55 óra alath A lehetőség azonban nem valóság. Egyrészt azért, mert amíg a vgmk képes a gya­korlatban követni a terme­lés egyenetlenségeit, a fő­munkaidős tevékenység nem. Másrészt az ország nincs abban helyzetben, hogy megelőlegezze, 100 százalé­kos többletbérrel honorálja a holnapi, akár 30—50 szá­zalékkal nagyobb teljesít­ményeket. Elgondolkodtató egyéb­ként, hogy rendkívül erő­teljes és széles körű a bér­nyomás. Nincs olyan ágazat és nincs olyan szakma, amely ne érezné és ne han­goztatná hátrányos anyagi helyzetét. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy az utóbbi években csökken a munkajövedelmek reálérté­ke, ösztönző ereje. A fömunkaidő tekintélyéért Különös paradoxon: az alacsony szintű főidős tel­jesítmény a kapun belüli munkanélküliség nem mér­sékli, ellenkezőleg, kifeje­zetten felhajtja a béreket. Felborítja a piaci egyen­súlyt, mesterkélt munkaerő- hiányt és irreális kereslete­ket teremt. Végeredményben olyan helyzet alakult ki, hogy a bér nyomás nem szün­tethető meg csupán bér­emeléssel. A meglevő dolgo­zók hatékony foglalkoztatá­sa, a felesleges! létszám le­építése, a munkaerőpiac egyensúlyának Vnegteremté- se a feladat. A gazdálkolási tartalékok felszabadításához^ mopgósí- tásához különben is az ösz­tönzés! csak egy eszköz, bár igen fontos, eszköz. Múlha­tatlanul szükséges a vezetés a szervezés, az irányítás, a szabályozás javítása is'. Vég­ső soron olyan feltételek ki­alakítása a feladat, amelyek közt lehetővé válik, sőt ki- kényszerítődik az eredmé­nyes jó munka. Kovács József Az SZMT székházában Elismerések környezetvédelmi munkáért A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa 1979 óta min­den évben meghirdeti a Ren­det, tisztaságot a munkahe­lyeken május 1-re nevű kör­nyezetvédelmi akciót. A me­gyénkből eddig húsz vállalat­nak ítélte oda az SZMT tit­kársága az eredményes kör­nyezetvédelmi tevékenysé­gért járó oklevelet. Tegnap, a környezetvédel­mi világnap rendezvényeként az SZMT székházában kitün­tetési ünnepséget tartottak. Fekete István, az SZMT titkára értékelte az akció ez évi eredményeit, és a kör­nyezetvédelemben elért sike­res tevékenységükért a Tisza. Cipőgyár, a Kötivizig, a Do­hányfermentáló Vállalat szol­noki üzeme, és a Szolnok Me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat kollektívái képviselői­nek oklevelet nyújtott át. Az idén a HNF Országos Tanácsa a szakszervezetek javaslata alapján környezet- védelmi tevékenységükért személyeket is elismerésben részesített. Molnár Ferenc, a Szolnoki MÁV Járműjavító dolgozója Kiváló Társadalmi Munkás, Szabó István, a Ti- szamenti Vegyiművek üzem­vezető-helyettese pedig Ér­demes Társadalmi Munkás kitüntetést vehetett át.

Next

/
Thumbnails
Contents