Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-01 / 127. szám
Csapadékos időjárás — több a haszon, mint a kár Biztató terméskilátások Határszemlék a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben Az előző két esztendőben a szárazság, az idei tavaszon a csapadék okozott gondot a mezőgazdaságnak. Persze egyáltalán nem a csapadék mennyiségére panaszkodnak a gazdák, az utóbbi hetekben lehullott 80—150 milliméter eső nagyon is hiányzott a szomjazó földeknek — néhol viszont komoly károkat okoztak a viharok és a jégverés. A mélyen fekvő táblákon foltokban áll a belvíz, a tartósan igen magas vízállású Tisza melletti földeken a szivárgó vizek veszélyeztetik a termést. A tavalyi aszály hatását az év elején még érezték a mezőgazdasági üzemek. Néhol a drága és nem megfelelő béltartalma értékű takarmány megdrágította a tej- és hústermelést. Volt, ahol csökkent az állattenyésztő üzemek termelése.- A nehézségek ellenére azonban ma a viszonylag kedvezőtlen adottságú üzemekben is biztatóak a terméskilátások, sikeres évet azonban csak akkor zárhatnak a gazdaságokban, ha az eddigi károk ellensúlyozására (például takarékos gazdálkodással) és a termés megőrzésére mindent megtesznek — állapítható meg a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőinek irányításával a héten megtartott határszemlék tapasztalatai alapján. — állapították meg. A legbiztatóbbak a búzák, szépek a kukoricák is, sajnos a szövetkezet az idén csökkentette az utóbbi növény vetésterületét. Jó termést adhat a napraforgó is, ha az üzem gondosan készül a kórokozók elleni védekezésre. A szemle után a bizottság a szövetkezet párt- és gazdasági vezetőségének együttes ülésen értékelte tapasztalatait. összefoglalójában Simon József hangsúlyozta: addig. amíg a mostani kedvező kilátások valósággá váltHóki Állami Gazdaság Besenyszög, Kossuth Tsz hatók', ha a jászladányiak az eddig tapasztalt tudatossággal dolgoznak tovább. Persze nemcsak a betakarításig kell előre gondolkodni, mai kedvezőtlen helyzetéből csak akkor lábalhat ki a gazdaság, ha pontos tervet készít gazdálkodásának fejlesztésére, és döntéseit ennek tudatosan alárendeli. A pártbizottság titkára beszélt a szemle során a nagyközségről szerzett tapasztalatairól. Elszomorító, ha az utca a középületek előtt általában elhanyagolt képet mutat. Tájkép szénacsata és jégverés után II növényápolás nem tűr halasztást Kedvezőtlen határkép — szálastakarmány betakarító gépek és szállító járművek keréknyomaitól szabdalt lucernaföldek, jégeső borotválta búzatáblák — fogadta a Héki Állami Gazdaságban Mohácsi Ottónak, a megyei tanács elnökének vezetésével szemlét tartó bizottságot, amelynek munkájában részt vett Sándor János, a szolnoki városi pártbizottság titkára is. Az alcsiszigeti, héki, kunszentmártoni és Piroskai kerületében összesen 11 ezer 300 hektáron gazdálkodó nagyüzem igazgatója, Mészáros Mátyás többek között arról tájékoztatta a bizottságot, hogy tavaly ősszel az előző évinél 400 hektárral nagyobb területen vetettek búzát. Sajnos, ennek egy részén, a piroskai kerületben jelentős, ötven hektáron például százszázalékos kárt okozott a jégverés. Ugyancsak 400 hektárral növelték — merthogy a két utóbbi aszályos esztendőben kimerültek a tartalékok — a szálasta- karmány-termő területet is. A májusban lehullott 150 milliméter csapadék miatt azonban rendkívüli erőfeszítések árán és jelentős veszteséggel tudták csak elszállítani a felázott táblákról a levágott lucernát. A határjárás során megtekintett, a tervezett 5,2 tonnás hozamnál nagyobb átlagterméssel biztató búzatáblák szépen fejlett, egyenletes tőállományú és gyommentes cukorrépaföldek dicsérik a növénytermesztésben dolgozók lelkiismeretes munkáját. Példás rend fogadta a bizottságot a piroskai kerületben, ahol már bevetésre készen várják a kijavított kombájnok a legnagyobb nyári erőpróba, az aratás megkezdését. A határszemlét követő kibővített vezetőségi ülésen Mohácsi Ottó összegezte az ellenőrzés tapasztalatait. Elismeréssel szólt a határ kul- túrállapotán jól lemérhető gondos vetési, növényvédelmi és növényápolási munkákról, valamint arról, hogy az állattenyésztőknek a rendkívül hideg tél ellenére sikerült szinten tartaniuk a termelést. A megyei tanács elnöke végül a nyári betakarításra való alapos felkészülés, és az időjárás okozta kiesések pótlásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Gyommentes egyenletes tőállományú cukorrépatábláikkal niem vallottak szégyent a hékiek Csépa, Tiszamenti Tsz Hosszú távú stratégia szükséges A Fábián Péternek, a megye] pártbizottság titkárának vezetésével munkáját végző bizottságot — amelynek tagja volt Karancsi hajós, a kunszentmártoni pártbizottság első titkára is — a Tiszamenti Termelőszövetkezet tiszaugi központjában Gazsi István elnök tájékoztatta a közös gazdaság előtt álló feladatokról. Elmondta, hogy a tsz a térség leggyengébb természeti adottságok között dolgozó üzemei, földjeinek átlagos aranykorona értéke a tizenhetet sem éri el. A két aszályos esztendő után most a sok csapadék és a Tisza magas vízszintje okoz nehézségeket. A tavaszi jégesők miatti veszteségeik is jelentősek: a szőlőben, napraforgóban, fűszerpaprikában és kalászosokban becsült kár eléri a 10 millió forintot. A tájékoztató utáni határszemle során a bizottság tagjai tapasztalhatták, hogy a Tisza ártere melletti földeken jelentős területeket foglalt el a szivárgó víz, ezeken a részeken különösen akkor nem várható termés, ha a folyó vízállása továbbra is magas marad. A Tiszamenti Tsz igen jelentős, 540 hektáros (ebből 268 hektár a termőre fordult) szőlő területei mellett a szemlén részt vevők a szántóföldinél nagyobb károkat tapasztaltak. A bizottság a tsz 1976-ban üzembe helyezett tehenészeti telepén a rendre, a tisztaságra igényesebb munkát kért a gazdaság vezetőitől és javasolta, hogy a borjú elhullás (ez ma 10 százalékos) mérséklése érdekében több energiát fordítsanak az állategészségügyi feltételek javítására. A szemle résztvevői elismeréssel szóltak a gazdaság idei kezedeményezéséről, az április óta működő, plusz jövedelmet hozó és foglalkoztatási lehetőséget teremtő varrodáról. A bizottság a szövetkezet összevont párt- és gazdaságvezetőségi ülésén értékelte tapasztalatait. Fábián Péter összefoglalójában elmondta, hogy a Tiszamenti Tsz adottságain nem változtathat egyik napról a másikra a gazdaság, — a jövedelem- termelő képesség fokozása érdekében tehát minden lehetőséget meg kell ragadni. Érdemes lenne kutatni az utat, például a teljes borászati vertikumot a térségben dolgozó más üzemekkel együtt kialakítani. Több erőt kellene fordítani a gazdaság hosszútávú fejlesztési terveinek kimunkálására is, mert a tíz év múlva elérendő célokat csak körvonalazni kevésnek tűnik. Jászladány, Egyetértés Tsz Tudatosabb tervek kellenek Jászladányban. az Egyetértés Tsz központjában a Simon Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának vezetésével dolgozó bizottságot. — amelynek tagja volt Bakó Gáspár, a jászberényi városi pártbizottság titkára — Horváth Ferenc, a szövetkezet elnöke tájékoztatta a gazdaság helyzetéről. Elmondta. hogy az üzemben az idei tervek elkészítése sem volt könnyű feladat, hiszen a termelőszövetkezet az előző esztendőt 4 millió forintos veszteséggel zárta. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a rideg tél miatt az energia- költségek egymillió forinttal magasabbak a szokásosnál. A tavaszi munkákat a kedvezőtlen időjárás miatt a megszokottnál lényegesen rövi- debb idő alatt kellett elvégezni. szerencsére még a legcsapadékosabb napok előtt, május elsejére sikerült mindent elvetni és a műtrágyákat és növényvédő szereket kiszórni. A tájékoztató után a bizottság első útja az Egyetértés Tsz 1983 végén üzembe helyezett baromfitelepére vezetett. Az ágazat vezetői itt komoly gondokról tiájé- koztatták a határszemle résztvevőit: az épületek nem alkalmasak a tervezett számú jószág felnevelésére a kazánház kicsinynek bizonyult a fűtési igények kielégítésére, ezért — igen drágán. — olajjal kellett pótolni a hiányzó hőt. Az elhullás’ — eddig pontosan nem körülhatárolt okok miatt — nagyon magas. 10 százalékos. A telep első esztendejét veszteségesen zárta. A tsz legelőként használt, őszi árpával. őszi búzával, kukoricával és búzával bevetett tábláin a határszemlét végzők szinte mindenhol gondos munkát tapasztaltak. A kényszerűségből igen gyorsan végzett munka nem ment a minőség romlására A Szűcs János a megyei pártbizottság titkára vezette szemlebizottság Besenyszög- re, a Kossuth Termelőszövetkezetbe látogatott. A vendégekét a közös gazdaság székházában Nagy László termelőszövetkezeti elnök fogadta, majd tájékoztatta őket a 7 ezer 200 hektáros gazdaság jelenlegi helyzetéről. Elmondta, hogy az egy hónap alatt lehullott 150 milliméter csapadék jelentősen segítette a növények fejlődését, ugyanakkor 5—600 hektáron foltokban, elszórtan belvizeiket okozott. Sajnos, a jégverés sem kímélte őket, és a kalászosok egyes táblákon 10—40 százalékos kárt szenvedtek. A határszemle a 350 hektáros árpatáblánál kezdődő Lt, amely — a helyenkénti jégverés éllenére is — jól mutat. magas termést ígér. A százkét hektár napraforgó apró növényei is szépen sorolnak, bár a gyomok is kidugták a fejűiket. Egy-két napig még száraz a tábla, és azután lehet csak' kultiváto- rozni. A határszemle tapasztalatait összegezve Szűcs János elmondta, hogy kitűnt; a szövetkezet vezetői jól ismerik, reálisain értékelik a helyzetüket. A határ gondos munkát igazol. Szólt arról is, hogy a növényápolásban minden percet fel kell használni, a gyomirtás nem tűr halasztást. Hasonlóan a szálas t aka r mán y ok bet akar í tás a, az út menti árkok kaszálása, rendbe tétéle sem, s felhívta a figyelmet arra is, hogy a/, elkezdett beruházásokat minél gyorsabban be kell fejezni. Kevésnek találta a bizottság a szervestrágya múlt évi jfelhasznáilásáit, ezt az észrevételt igazolják a határban álló szalmakazlak is. Jónak tartotta viszont, a gazdaságiak alaptevékenységen Ik/í/vülii tevékenységeit, az egyéni érdekeltség, a bérezés kidolgozását, ugyanakkor kérte a vezetőséget, hogy a háztáji termelés alakulásával is foglalkozzanak többet, elvégre az itt termelt tej- és húsfélékre, termékekre mindenképpen szüksége van a népg azdaságn aik. Tiszafüred, Hámán Kató Tsz Értékes növény terem a mocsár helyén A korábbi évek hasonló időszakához képest sok, több mint 110 milliméter májusi eső áztatta üzemi utakon csak terepjárókkal tudta megközelíteni a Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezette bizottság a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben szemlére kijelölt határrészeket, majorokat. Gáspár József, a városi pártbizottság titkára is résztvett az ellenőrzésben, amelyet megelőzően Zagyva József elnök tájékoztatta a bizottságot a 8014 hektáros közös gazdaság idei terveiről, azok időarányos teljesítéséről. A határszemle a szövetkezet sertéstelepén kezdődött, ahol meglehetősen leromlót,t állagú épületekben végzik munkájukat az állatgondozók. Az ott látotthoz hasonlóan elhanyagolt környezetben lévő tehenészeti telepen szép jószágállományt gondoznak, de nagyon alacsony színvonalon végzik a tejtermelést a szarvasmarha-tenyésztők. A füredi határból jókorát bejárva, meggyőződhetett a szemlebizottság a szövetkezetben 1982-ben megkezdett és jelenleg háromnegyed részben megvalósult térségi melioráció eredményéről : silókukorica terem több olyan táblában, amelyet azelőtt tartósan borított a belvíz, és a jobbá tett földeken színvonalas agronómiái munkáról tanúskodnak a gabona-, a napra- forgótáblák. » Az üzem párt- és a gazdasági vezetőinek a határszemlét követő együttes ülésén Bereczki Lajos a határban látottakat értékelve úgy ítélte meg, hogy a téeszbeliek tervszerűen, célszerűen és igényesen hajtották végre a meliorációs programot. Mezőtúr, Magyar—Mongol Barátság Tsz Emelni kell az állattenyésztés színvonalát Ulveczki Tibornak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével végezte ..a munkáját az a bizottság, amely a kunsági város határából 10 és félezer hektárt művelő mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Tsz-ben ellenőrizte, hogyan valósulnak meg a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai határozatából adódó üzemi feladatok. Györffi György, a városi pártbizottság titkára is résztvett az ellenőrzésben, amelyet megelőzően Nagy Zoltán, a téesz elnöke ismertette a bizottsággal a nagyüzem tevékenységét. Elmondta többek között, hogy az utóbbi két esztendőben. a növénytermesztésben 75 millió forintos kiesést okozott az aszály, de a nehéz pénzügyi helyzetben is nagy gondot fordítottak a kellő mennyiségű és minőségű vetőmag, kemikáliák, . takarmány és hízóalapanyag vásárlására, az 1985. évi termelés biztonsága érdekében. Az utóbbi törekvések eredményéről a határszemlén meg is győződhetett a bizottság. A meglátogatott kerületekben látottakat-hallot- takat értékelve, a szemlét követő összevont párt- és gazdaságvezetőségi ülésen Ulveczki Tibor elismeréssel szólt. a növénytermesztők munkájáról. A téesz olajos- növényekkel bevetett területeinek, ígéretes kalászos gabona- és kukoricatábláinak, a megyei átlagot meghaladó kultúrállapota igényes szakmai munkáról tanúskodik. A nagy mennyiségű, 86,5 milliméter májusi csapadék egyetlen kultúrában sem okozott kárt, csupán az idén rendkívüli nagy tömeget adó lucernatáblákon már rendre vágott szénának- való minőségét rontotta. Kevésbé- jó tapasztalatokat szereztek a szemlebizottság tagjai az állattenyésztési telepeken, ahol az időarányos termeléskiesések, a rendkívüli tél következményei, az egyes majorok közötti szín- vonalbeli különbségek azonban emberi mulasztásokra vezethetők vissza. A bizottság tagjai többek között ezeknek a különbségeknek a felszámolására, a gondosabb szervestrágyakezelésre -tárolásra, a nagyarányú jószágelhullás mérséklésére hívták fel az állattenyésztők figyelmét. Fegyvernek, Vörös Csillag Tsz Kölcsönös bizalom - eredményes gazdálkodás A 6 ezer 82 hektáron gazdálkodó fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Suszter Zsigmond, a termelőszövetkezet elnöke tájékoztatta a Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság osztály- vezetője vezette szemlebizottságot, amelynek munkájában részt vett Papp Lajos, a törökszentmiklósi városi partbizottság első titkára. A gazdaság elnöke hangsúlyozta. hogy 1985 első öt hónapjának termelése a tervek szerint 'alakult, de a januári és februári időjárás, valamint a májusi jég jelentős károkat okozott. Megemlítette, hogy az idén két jelentős beruházásuk ,— így a konzervüzem és az öntözőtelep — elkészül. Az ismertetőt követően a bizottság tagjai gépkocsikba szálltak. A határszemle az egyik közeli majorban kezdődött, ahol többek között a tápkeverést, a terményszárítást, valamint a kombájnok javítását végzik. Onnan a műanyagüzembe vezetett a bizottság útja. A termelőszövetkezetben ’82 januárjában kezdődött a műanyag-feldolgozás, s az akkori 3 millió forintos árbevétellel szemben az idén már 29 milliót terveznek. Ezután a bizottság tagjai meggyőződhettek a jég okozta károkról, amely nem kímélte a búzát, de a kukoricát sem. A baromfitelepen elismeréssel szóltak az elért eredményekről. majd az öntözőtelepnél folytatódott a szemle. Megtekintették a gyümölcsöst s a most épülő konzervüzemet is. Délután a bizottság a tsz vezetőségi ülésén összegezte a látottakat, Bálint Ferenc foglalta össze a gazdaságban tapasztaltakat. A fegyverneki jó adottságokkal bíró, magas színvonalon gazdálkodó termelőszövetkezet, — emelte ki — az eddig elért eredmények alapján biztosítani tudja a bővített újratermelést, s a jelenlegi helyzetben ez nem kis dolog. A délelőtti határszemlén meggyőződhettünk arról, hogy a termelő- szövetkezet vezetése és tagsága gondos gazda módjára végzi munkáját. A növények fejlettségi állapota a körülményekhez képest elfogadható. Persze, a vihar és jégkár csökkenti a terméseredményeket. s a belvíz is nagy veszteségeket okoz, i
