Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-04 / 129. szám

1985. JÚNIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Muzsikáló kisdiákok Ünnepi hangversenyek a jászberényi zeneiskolában A jászberényi Palotássy Jánosi Zeneiskola hazánk fel- szabadulásának negyvenedik évfordulója alkalmából tanu­lói részére emlékversenyt rendezett. Az iskola 380 diákjának kilencven százaléka élt az alkalomhoz fűződő lehetőség­gel, és indult a január-febru­ár hónapban zajló első for­dulón. A négy tanszakon (zongora, fúvós, vonósi és szolfézs), három korcsoport­ban versenyző gyerekek, két különböző stílusú anyagot mutattak be, illetve énekel­tek A márciusi döntőn kilenc­ven diák érdemelte ki a megméretés jogát. Az arany, ezüst és bronz fokozattal minősített döntősök a zene­iskola nagytermében külön- külön díszhangversenyen mutatkoztak be. A tansza kok helyezettjeinek hang­versenyei, a maguk szerény módján kapcsolódtak a vá­ros tudományos és kulturá­lis hónapjának rendezvé­nyeihez. Az érdeklődők ké­pet kaphattak az iskolában 26 éve folyó zeneoktatás módszeréről és színvonalá­ról. Windischgraetz-hagyaték Keszthelyen. Hazánkba került a híres Windischgraetz-hagyaték. A főnemesi származású belga vadász végrendeletében a magyarok iránti szimpátiá­jának kifejezéséül Magyarországnak adományozta a párat­lan értékű trófeagyűjteményét. Képünkön: Cédulát kap a tigris. Talán a szókincs... Otthon sincs előttük példa... Beszélni nehéz 7 anyanyelvi szakkörök a Ságvári Körúti Iskolában Könyvtár, tároló, lovas, vasút, útvonal..., s itt meg­szakad a szólánc, amelyet ötödikes, hatodikos és hetedi­kes gyerekekkel játszunk a szolnoki Ságvári Körúti Álta­lános Iskolában. Nal-lal kezdődő szót már nem tudtunk mondani, alighanem nincs is a nyelvünkben. A szólánc a gyerekek egyik legkedvesebb játéka, nemcsak a szak­köri foglalkozásokon, hanem néha még a szünetekben is földob valaki egy szót, s folytatják a többiek mindig az utolsó szótaggal. A nyelvművelő szakkör ti­zenöt tanulójának egyik leg­kedvesebb tantárgya a nyelv­tan. A legfiatalabb diák az ötödikes Kollár Ildikó mond­ja: — Többen is beiratkoz­tunk az osztályból a tanév elején a szakkörbe, de csak ketten tartottunk ki. — Nehéz tantárgy a nyelv­tan? — Nem nagyon könnyű. Sokat kell gyakorolni a he­lyesírást. A szakkör egészen más, mint az óra. Játszunk, beszélgetünk, észre sem vesz- szük, hogy tanulunk. — Mivel foglalkoztok a szakkörben? — A helyesírási ismerete­ken kívül mondatszerkesz­téssel, szövegelemzéssel, nyelvhelyességgel — veszi át a szót a hetedikes Pócs Teo­dóra. —• Segít-e mindez a többi tantárgy tanulásában? — Feltétlenül, hiszen a történelem vagy az iroda­lom tanulása sem más, mint a szöveg, a gondolatok meg- értése, elemzése. Az orosz tanuláshoz pedig egyenesen nélkülözhetetlen a nyelvtan­tudás. Alapvető igazságok ezek. Mégis aránylag kevés isko­lában van anyanyelvi szak­kör. Holott a nyelvtan álta­lában nem tartozik a ked­venc tantárgyak közé, s eny­hén szólva a diákok jelentős részének gondot okoz a he­lyesírás, a mondatszerkesz­tés, egyáltalán a gondolatok pontos nyelvi megformálása. S ha őszinték akarunk lenni nemcsak a fiatalokra áll ez a megállapítás. A szolnoki Ságvórti Körúti Általános Is­kolában lassan egy évtizede járhatnak a gyerekek nyelv­művelő, beszédnevelő, anya­nyelvi — mikor hogy nevez­ték — szakkörbe. Nem vélet­len. tehát, hogy a Kazinczy vagy a Verseghy nyelvműve­lő versenyeken mindig az él­vonalban szerepeltek az is­kola tanulói. Kazinczy-díja- sok, megyei verseny győzte­sek szép számmal akadnak köztük. S aminek még ennél is jobban örülnek a munka­közösség pedagógusai, a diá­kok igen nagy számban vál­lalkoznak a versengésre. Az idén például száztizenhatan indultak az iskolából a Ver­seghy nyelvművelő verse­nyen. hárman az első tíz kö­zött végeztek. A jelenlegi tanév újdonsá­ga a „stúdium generále” a nyolcadikosok anyanyelvi szakköre. — Mit jelent a stúdium? — kérdezem a tizenkét vég­zős diákot. — A nyelvművelő szakkör folytatása, ha úgy tetszik ko­ronája — magyarázza Pál- réti Norbert — összegeztük az egy év alatt mindazt, amit nyelvtanból tanultunk. Lé­pésgyakorlatokat végeztünk, megtanultuk hogyan kell he­lyesen beszélni, video-mag- nóra vettük a Tallinn iskolá­ban a vers-, illetve szöveg- mondásunkat. Majd elemez­tük az előfordult hibáinkat. — Ki készül közületek nyelvésznek? — Senki — mondják szin­te kórusban. Illetve még nem dőlt el. A stúdium tanulói szinte egy- től-egyig gimnáziumban ta­nulnak tovább. Norbert kül­kereskedő vagy jogász sze­retne lenni, Takács Kornél építészmérnöknek, Szalai Ro­zália gyermekorvosnak ké­szül. — Szerintem nemcsak a_ nyelvésznek, a pedagógusnak kell megtanulni szépen, he­lyesen beszélni — vélekedik Rozália — hanem mindenki­nek. Ez hozzátartozik az ál­talános műveltséghez. — Egymás között is helye­sen, szépen beszéltek? — A diáknyelv más. 'Ab­ban nem sikk a szépség — vallja be Kornél. — De azért mi tudjuk hogyan kellene be­szélni. A stúdiumot Boros Zoltán­ná, a nyelművelő szakkört Boros Mária mindketten ma­gyar—történelem szakos ta­nárnők vezetik. — Az anyanyelvi nevelés hosszú évek óta kiemelt fel- adat az iskolánkban —• mond­ja Borosné. — Ezért is örül­tünk amikor megkeresett bennünket Páldi János, a szolnoki Varga Katalin Gim­názium igazgatója a stúdium generálé gondolatával. Na­gyon sok segítséget, jegyze­tet, segédanyagot kaptunk a munkánkhoz. A stúdium di­ákjai négy kivételével a Var­ga Katalin Gimnáziumban tanulnak tovább, s ott foly­tatják a nyelv, illetve be­szédtanulást speciális kere­tek között. Ám természete­sen nemcsak ezeknek a nyol­cadikosoknak vált előnyére a stúdium. — Nyelvhelyesség, helyes­írás, beszédkészség? Mi okoz leginkább gondot? — Talán a szókincs. Saj­nos nem olvasnak, nem be­szélgetnek eleget a gyerekek — véli Borosné. — Termé­szetesen a kivételektől elte­kintve otthon sincs előttük példa sem az olvasásra, sem a beszélgetésre. — Sajnos az ő világukat tükröző, őket érdeklő köny­veket is keveset írnak — toldja meg a gondolatot Bo­ros Mária. — A „pöttyös” meg a „csíkos” könyvek, amelyeket annak idején ra­jongással olvastunk tőlük már távol állnak. Sajnos a tananyag sem igazodik a ta­nulók életkori sajátosságai­hoz. Nem beszélve arról, hogy még mindig vannak át­fedések az egyes tantárgyak anyagai között. Élve a taná­ri szabadsággal most azon dolgozunk, hogy összehangol­juk, illetve egyidőben tanít­suk a magyar és az orosz nyelv hasonló anyagrészeit. Hasonló elgondolással fog­lalkoznak a természettudo­mányi munkaközösség taná­rai is. Visszatérve a mi mun­kánkhoz tervezzük a komp­lex művészeti nevelés lehe­tőségeinek a kidolgozását. Az irodalom, a zene, a képzőmű­vészet, a tánc képezné a stú­dium alapjait. Ha úgy tet­szik a gondolatok nyelvi megformálása mellett a diá­kokat megismertetjük egy másfajta kifejezési lehetőség­gel is; amellett természete­sen, hogy az anyanyelvi ne­velést változatlanul fő fel­adatunknak tekintjük. Hi­szen van még tennivalónk bőven. T. G. A kaposvári színház sikerével Megkezdődött a „Szolnoki " Kevesebb műszaki, több pedagógus II felsőoktatás a számok tükrében E tanévben 14 500-an feje­zik be tanulmányaikat a ha­zai felsőoktatási intézmé­nyekben, 325-tel kevesebben, mint az előzőben. A Tudo­mányszervezési és Informa­tikai Intézet most közzétett statisztikai tájékoztatója sze­rint a műszaki oktatási in­tézményeknél és az orvos- tudományi egyetemeken 1.2 százalékos létszámcsökkenés volt tapasztalható a megelő­ző tanévhez képest, a peda­gógusképző intézmények hallgatóinak létszáma vi­szont 4.3 százalékkal emel­kedett. A nappali tagozatos hall­gatóknak jelenleg több mint a fele egyetemre. 44,2 száza­léka főiskolára jár; a tu- jJornántyegyetemeken 13 624- en, a műszaki egyetemeken 8377-en, a műszaki főiskolá­kon 6643-an,, az orvostudo­mányi egyetemeken pedig 7587-en tanulnak. A vég­zősök között csaknem ötezren kapnak pedagógus-oklevelet; eszerint 1260 középisíkölai tanár 1680 általános iskolai tanár, 1470 tanító és 520 óvó­nő kezdheti meg munkáját. A nők száma 32 509, ará­nyuk 0,8 százalékkal emel­kedett a hallgatók között, ki­véve a műszaki egyetemeket és főiskolákat, az orvosi és az agrártudományi egyete­meket, ahol 1,2 százalékkal csökkent. Az ország minden tízezer lakosa közül 57 hall­gatója valamelyik felsőokta­tási intézmény nappali! ta­gozatának. Legmagasabb ez az arány Győr-Sopron me­gyében a legalacsonyabb Pest ’megyében. Budapesten tízezer lakos közül 73-an ta­nulnak felsőoktatási inibéz- ménybem. Vasárnap este Szolnokon a Szigligeti Színházban meg­kezdődött a Szolnoki Nyár 85 rendezvénysorozata: a program nyitányán — a ze­nés színházi találkozó első előadása előtt — Píró Boldi­zsár, a városi tanács elnök- helyettese méltatta- a város nyári, kulturális-művészeti kínálatát. A ikaposvári társulat pro­dukciója igazán derűs alap- frangülatot teremtett a to­vábbiakban: Tom Jones­adaptációjuk méltán kapott hatalmas vastapsot. A könyvtári olvasói sta­tisztikákban Henry Fielding regénye az élen szerepelt a hetvenes években., dacára an­nak, hogy a világhírű re­gény filmváltozata nem a boldog vég” megvalósításá­ra törekedett. A Csik.y Ger- gély Színház társulata Gaz­dag Gyula rendezésében né­mi angolszász előzmény alap­ján, a szórakoztatás minden szempontból jóváhagyható kampánya jegyében játszot­ta el, a szerencsefia zabigye- rek sztoriját. Oly szimpati­kusán, hogy az előadásiban csak a kákán is csomót kere­sők találhattak hibát. A közönség tehát pompá­san szórakozott. A cselek­mény jól működött — ope­rett-dramaturgia szerint ki­derült a végén, hogy min­den korábbi feszültség for­rása félreértések sorozatán alapult. S ez a fajta b árgyú- feág nem hiba, sőt magya­rázható, mentegethető is az­zal, hogy színházba járó kö­zönség nélkül nincsen szín­ház. Mindamellett oly módon volt profimunka a Csiiky Gergély Színház előadása, hogy a közönség élvezhette az amatőrök lelkesedését is: a zenés-táncos részletekben vagy a díszlet működése köz­ben. Egy színpadi produkció természetesen nem múlhat zene- díszlet-, cselekmény- rendezés talmi apróságain. Maradandó nyomot a színé­szek hagynak a nézőben; a címszereplő Spindier Béla. a különben kitűnő Jordán Ta­más és Pogány Judit például meglehetősen gyakran eltér­tek a Csákányi Eszter—Mol­nár Piroska—Helyey László— Dunai Károly által megvaló­sított idézőjeles stílustól; a volt szolnoki színésznő, Lá­zár Kati pedig az éppen „ak­tuális” jelenethez alkalmaz­kodva formálta meg szere­pét. Rendezői és improviaatív színészi képességekre utaló ötletben viszont nem volt hiány, és jó teljesítményt nyújtottak az előadás kiegé­szítő szereplői is — nem pusztán azzal, hogy ott vol­tak a deszkákon. Szervesen idomultak az előadáshoz a táncos-énekes-mímes szerep­lők éppúgy, mint a' személy­telennek álcázott zongoris­ták. * * * Tegnap este a debreceni Csokonai Színház társulata mutatkozott be a zenés szín­házi napok keretében Gol­doni Két úr szolgája című darabjával. Ma este Galam­bos Erzsi főszereplésével a Taps című előadást láthatják a nézők, a József Attila Színház vendégjátékában. V. J. Új szabadidőközpont az ifjúságnak A napokban fejeződött be a fővárosban a Petőfi Csarnok teljes műszaki átadása. A mun­kálatok még tartottak, de már sikeres koncerteket hallhattak az érdeklődők. A 114 millió forintos létesítmény színházi rendezvényre is alkalmas. A hét végén a zalaegerszegi szín­ház vendégszerepeit a Petőfi Csarnokban, s várhatóan megkezdődnek a tárgyalások a Győri Balett fellépéséről is. Június 5-töl augusztus 20-ig Túri hetek Túrkevén A Túrkevei Városi Tanács és a Finta Múzeum szervezé­sében június 5-től augusztus 20-i.g túri heteket rendeznek a városban. A holnap 18 óra­kor kezdődő megnyitó után 19 órától a Vörös Csillag filmszínházban' a mezőtúri művelődési központ és a túr­kevei művelődési ház művé­szeti csoportjai adnak mű­sort. A színes programban szerepel a mezőtúri Szivár­vány és Galagonya citera- együttes, a Petőfi dalikor, a túrkevei néptáncegyüttes va­lamint Farkas Rozália és Abrahám Miklós túrkevei és Szilágyi Lajos mezőtúri- daJ- enekes. Ugyanezen a napon a Finta Múzeumban augusz­tus 20-ig látogatható kiál­lítás nyílik Túri szőnyegek és kerámiák címmel. A be­mutatón megtekinthetők a mezőtúri Szőnyegszövő Házi­ipari Szövetkezet és a Faze­kasoik Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezetének ter­mékei. A túri. hetek keretében jú­nius 13-án a helytörténeti kutatásiról tartanak eszme­cserét a túri és a kevii hon­ismereti szakkörök tagjai, június 20-án pedig fazekas­bemutató liesz az Alkotóház­ban. Ez utóbbi eseményre el­sősorban a gyerekeket vár­ják. Szintén az általános is­kolások részére szervezik meg június 27-én a túrkevei és a mezőtúri napközisek ta­lálkozóját, amelyet városné­zéssel. ecsegi kirándulással, kulturális és sportvetélkedő­vel igyekeznek emlékezetessé tenni a rendezők. A szőnyeg­szövés titkai iránt érdeklő­dők június 28-án a Finta (Múzeumban részt vehetnek egy szőnyegszövés-berr.uta- lón. Tehetségeknek Kutató Diákok Köre A KISZ Központi Bizott­sága és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia a kiemelke­dően tehetséges középiskolai diákok számára megalakí­totta a Kutató Diákok Körét. A Kutató Diákok Köre — amelynek létrehozását a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia kezdettől fogva támogat­ta — a kiemelkedően tehet­séges diákoknak alkalmat ad arra. hogy már a középisko­lai évek alatt megalapozzák — mind az egyetemi, mind a későbbi esztendőkre — a ku­tatás, az önálló probléma- megoldás iránti érzékenysé­güket. A kutató középiskolá­sok nagymúltú diákvárosok­ban: Debrecenben, Miskol­con, Pécsett, Szegeden és Veszprémben alakítanak cso­portokat, ezek működését tu­dósok, kutatók irányítják.

Next

/
Thumbnails
Contents