Szolnok Megyei Néplap, 1985. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-29 / 151. szám
Ncmzctköii körkép 1985. JÚNIUS 29. KGST A tudományos-műszaki haladásért Az egész világon nagy érdeklődést váltottak ki azok az intézkedések, amelyeket Mihail Gorbacsov a közelmúltban ismertetett a tudományos-műszaki haladás meggyorsításáról és a szovjet gazdasági rendszer tökéletesítéséről tartott moszkvai tanácskozáson. Különös gonddal tanulmányozzák ezeket az intézkedéseket azokban az országokban, amelyek tagjai a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Ez érthető is, hiszen a termelés forradalmi átszervezésére irányuló szovjet intézkedések nemcsak újabb lehetőséget teremtenek a szocialista országok gazdaságai számára, hanem a KGST külgazdasági kapcsolataira is kedvezően hatnak, s emellett politikai jelentőségük is van. Korunk tudományos-műszaki forradalmának tapasztalatai ugyanakkor azt bizonyítják, hogy egyetlen ország, még ha nagy és iparilag fejlett is, nehezen képes gazdaságilag optimális méretekben és a legmagasabb műszaki színvonalon művelni valamennyi iparágat. Éppen ezért nő a hatalmas tudományos és anyagi-műszaki bázissal, valamint az eddig felhalmozott együttműködési tapasztalattal rendelkező szocialista közösségen belül az integráció szerepe. Ez utóbibi különösen nagy jelentőségű napjainkban, amikor a szocialista államoknak az előttük álló feladatokat kedvezőtlen külső körülmények közepette kell teljesí teniök. Már egy évvel ezelőtt, a KGST-tanácskozás felső szintű tanácskozásán különösen időszerűnek ítélték meg a tudományos-műszaki fejlesztés felgyorsítását. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy a nemzeti programok alapján kidolgozzák a tudományosműszaki fejlesztés 15—20 évre szóló komplex programját. Ez a program lehetővé teszi a KGST-országok számára, hogy kölcsönösen előnyös feltételek mellett, gyorsított ütemben hasznosítsák a tudományos-műszaki forradalom eredményeit. Nyilvánvaló az összefüggés a KGST-tagállamok döntései és az 1985. júniusában megfogalmazott SZKP- irányvonal között. Éppen az alkotja a szocialista közösség erejét, hogy az eredményeket mindenki egyformán hasznosíthatja. A tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának fokozása — az erőfeszítések egyesítése és a legújabb műszaki vívmányok mielőbbi ipari alkalmazása révén — az anyagi termelés és a társadalmi produktivitás növekedésének legfontosabb tényezőjévé válik. A KGST-n belül egyeztetett, sőt részterületeken egységes tudományos-műszaki politikát alakítanak ki. A szocialista közösség országai már most, a tudományos-műszaki fejlesztés 15—20 évre szóló komplex programjának kidolgozásakor hozzáláttak ahhoz hogy egymás között megállapodjanak a prioritást élvező lépésekről. A szocialista országok legfőbb célja a dolgozók életszínvonalának emelése, a béke megóvása. A KGST-országok e célkitűzéseket szem előtt tartva emelnek szót a kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakítása mellett a fejlődő és a tőkés államok gazdasági szervezeteivel. Igor Szinyicin Feltámadás Űj típusú közlemény jelent meg a minap a nemzetközi hírek tragikus eseményeket bőven hömpölygető folyamában. Szívinfarktus, pokolgép, háború — sokféle út vezet a másvilágra: de eddig úgy hittük, nincs visz- szaút. Egy római bírósági teremből most váratlan fordulattal arról értesültünk, hogy esetleg mégis van. A közlés Ali Agcától, a pápa elleni merénylet tettesétől származik, aki második perében szinte minden nap új szenzációval ejti ámulatba a világot. Az első perben, mint ismeretes, életfogytiglani börtönre ítélték a török terroristát a római merényletért. Előzőleg, mint ugyancsak ismeretes, Törökországban már halálra ítélték egy lapszerkesztő meggyilkolása miatt, akkor azonban sikerült megszöknie a börtönből. Azóta sok minden más is sikerült számára. Sikerült, visszaemlékeznie a börtönben arra,, hogy „mégsem egyedül cselekedett, hanem török és bolgár cinkosokkal együtt”. Aztán sikerült e vallomás részleteit is sokszor módosítania, visszavonnia, majd a visszavonásokat is visszavonnia. Majd amikor megkezdődött a második római per, ahol ő az egyedüli tanúja saját állításainak amelyekkel Bulgáriát és a szocialista országokat is megpróbálják a vádlottak padjára ültetni, szavahihetősége igazolására kinyilvánította: nem más ő, mint Jézus Krisztus. Miután a per még ezután is folytatódott, a héten á világ tudomására hozta, hogy nem egyszerűen Krisztus ő, de képes a halottak feltámasztására is. A per eddigi alakulásának fényében ez a bejelentés logikus. A „bolgár kacsolatra” vonatkozó bizonyítékokat ugyanis nem sikerült produkálnia. Nyilván ezért választott most könnyebb feladatot... A győztes Papandreu hívei körében Hogyan tovább Hellaszban? Karnevál után Hogy fogják ezt a rengeteg hulladékot innen eltakarítani? Emlékszem, ez a kérdés motoszkált bennem, amikor a júniusi parlamenti választások másnapján Athén centrumában sétáltam. A görög főváros központja valóságos csatatérre hasonlított: a nagy pártok egymást követő zárógyűlései, a sokihetes, heves kampánype- riódus során olyan mennyiségű röplapot, zászlót, matricát és egyéb propagandaanyagot osztogattak szét, hogy eltakarításuk csak- ugyan komoly gondot okozhatott. Letisztult összkép ,.A karneválnak vége” — így foglalta össze a közhangulatot az egyik athéni napilap. A megállapítás találó: Görögország túljutott a tavasz óta tartó belpolitikai csatározásokon, amely Kara- manlisz államfő visszalépésével kezdődött, s a voksolást megelőzően az új elnök, Szarcetakisz kijelölése körül csúcsosodott ki. A kedélyek, úgy tűnik, tényleg megnyuTábornokper Argentínában „Napokon keresztül kínoztak, elektromos áramot vezettek az ínyembe, a fülembe, a nemi szervembe. Közben bottal verték a lábaimat. Ez a kombináció halálos is lehet, mivel az áram összehúzódásra, a botozás elernyedésre kényszeríti az izmokat. És a szív nem mindig állja ki a megpróbáltatást ...” A kegyetlenül szakszerű leírást Norberto Liwsky orvos adta a Buenos Aires-i törvényszék épületében, ahol immár két hónapja folyik a per, Argentína „nürnbergi pere”. A katonai hatalomátvételektől oly gyakran szenvedő Latin-Ameri- kában nem fordult még elő, hogy valahol felelősségre vonták volna a puccsista katonákat. Az argentin polgári elnök, Raul Alfonsin (képünkön) viszont — választási ígéretéhez híven — belenyúlt a darázsfészekbe. Harmincezer eltűnt Kilenc tábornokot — közöttük három volt elnököt, Vddelát, Violát és Galterit ültettek a vádlottak padjára, igaz, csak képletesen, mivel a generálisok nem hajlandók megjelenni a polgári bíróság előtt. Harmincezer ember sorsát kérik számon az 1976-tól 1983-ig hatalmon volt katonáktól, a piszkos háború letartóztatott, megkínzott, meggyilkolt, „eltűnt” áldozatainak sorsát. Az alacsonyabb rangú tisztek, ahogyan az már lenni szokott, azzal védekeznek, hogy parancsra cselekedtek. A három, egymást követő katonai junta tagjai, védőügyvédjeik segítségével most azt igyekeznek bebizonyítani, hogy ők is parancsot kaptak a „rendcsinálásra” méghozzá Isabel Perón asz- szonytól, a hadsereg által megbuktatott államfőtől. A parancsot pedig tágan értelmezték; a szélsőbalos gerillacsoportok felszámolása ürügyén lecsaptak mindenkire, akit haladó érzelműnek véltek, baloldaliakra, szakszervezeti aktivistákra, összesen 340 titkos központban folyt a kínvallatás!. Ugrásra készen... ,,1976 áprilisában tartóztattak le, nyolc hónapos kislányommal együtt. Mezítelenre vetkőz tettek. kíno-z- 'talk, meger őiszakoltak, a gyermek jelenlétében. öt később a betegszobába vitték, ahol altató injekciót kapott. Más gyermekekkel együtt repülőgépre tették, élve dobták őket a tengerbe.” A tanúskodó Norma Susa- na Burgos így veszítette el gyermekét. A piszkos háború áldozatai között 400 gyermeket sorolnak fel. Sok Halottnak hitt kisdedről később bebizonyosodott, hogy árvaházakba kerültek, majd gyermektelen katonadiázas- párok fogadták örökbe őket, hamis születési okmányokkal. Az unokáikat kereső nagymamák 170 hasonló esetet derítettek fel, a bizonyítás azonban nagyon nehéz. A tábornokok tagadják, hogy tudtak volna a kínzásokról, a gyilkosságokról. A katonák vagy félkatonai szervezetek által elhurcoltak egy részének földi maradványai tömegsírokból kerültek elő. Uruguay partjainál százával találták a holttesteket a tengerben. Több mint nyolcezer ember sorsa azonban ma is ismeretlen. A férjeik, fiaik, unokáik sorsát számon kérő asszonyok követelik, ne csak a parancsok kiadóit, hanem a végrehajtókat is vonják felelősségre. Csakhogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fél tisztikart a vádlottak padjára lehetne ültetni. Az ugrásra készen álló hadsereg pedig belenyugodott már ugyan a kilenc bűnbak feláldozásába, kérdés azonban, hogy tétlenül tűrné-e az alapos tisztogatást. Éppen ezért keltett figyelmet, hogy polgári bíróság elé állítottak egy fiatal tengerésztisztet. Alfredo Astiz szemtanúk vallomása szeri nt 1977-ben agyonlőtt egy 17 éves svéd lányt, aki barátja letartóztatása ellen tiltakozott. Ha elítélik, ügye precedens lehet. Az emberi jogi szervezetek mintegy 1200 hasonló esetet tartanak számon. A második front A tábornokok pere fájó sebeket szaggat fel, veszélyes feszültséget kelt a fegyveres erők soraiban, de az argentinok azt remélik* hogy valamiféle társadalmi- megtisztulást hoz, nemzeti katarzist, s hozzájárul az egyelőre igencsak törékenynek látszó demokratikus rendszer megszilárdításához. Alfonsin elnök még a tábornokper előestéjén kénytelen volt drámai hangú üzenetben fordulni az ország népéhez, mivel egyes jobboldali politikusok államcsínyre biztogatták a katonákat. Az összeesküvésre fény derült, az államfő felhívására 250 ezres tömeg- tüntetésen tettek hitet a demokratikus folyamat mellett. A per megkezdése óta megszaporodtak a jobboldali szélsőségesek terrorakciói. Halállal fenyegetik a bírákat, a perről tudósító újságírókat, a tanúkat. (A vád kétezer tanú meghallgatását tervezi a várhatóan még hónapokig húzódó perben). Biztató ténynek ítélik ugyanakkor az argentin fővárosban, hogy a rendőrség hajlandó volt segédkezet nyújtani egy félkatonai szervezet felszámolásához amire korábban, nem volt példa. Alfonsin elnök beiktatása óta a félkatonai szervezetek 40 bombamerényletet hajtottak végre az emberi jogj szervezetek irodái ellen, 18 baloldali aktivistát raboltak el. A most letartóztatottak korábban a hadsereg titkosszolgálatának kötelékébe tartoztak, s kapcsolatban álltak a hírhedt AAA-val, a szélső- jobboldali Argentin Anti- kommunista Szövetséggel, a piszkos háború talán leghír- hedtebb terrorszervezetével. Miközben folyik a tábornokok pere. a polgári kormányzatnak egy másik fronton is csatákat kell vívnia: a gazdaság frontján. 850 százalék feletti az infláció, Buenos Aires 48 milliárd dolláros rekordösszegű külföldi adósságának átütemezéséről és újabb hitelnyújtásokról éppen nemrégiben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal. A megállapodás értelmében elkerülhetetlen újabb nadrág,szíjmeghúzó intézkedések és a tábornokper traumája pedig igencsak próbála teszik a demokrácia szakítószilárdságát. Elekes Éva godtak, s ha a különböző politikai csoportok szembenállása előreláthatólag nem is csökken, összességében mégis egy letisztultabb helyzet jél- lemzi a görög közéletet. Ennek oka elsősorban az, hogy az 1981-ben hatalomra került Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) a vártnál némileg könnyebben őrizte meg helyét a kor- mányrúdnáL A parlamenti mandátumok megoszlása világosan jelzi, hogy Andreasz Papandreu miniszterelnök, aki újból abszolút többségre tett szert e törvényhozásban, saját ‘belátása szerint folytathatja a négy esztendővel ezelőtt meghirdetett „Allag- hi” (szó szerint: Változás) programját — kihasználva, hogy a tízmilliós balkáni ország szavazóinak zöme az ő személye, illetve irányvonala mellett tette le voksát. Hogyan tovább? — merül fel tehát a kérdés. Mi az, amit Papandreu kabinetje az előttünk álló hónapok, vagy évek alatt meg akar valósítani, s mi az, ami — az esetleges kampány ígéretek ellenére — továbbra sem tűnik valószínűleg a FASZOK soron következő lépései során? Jogkör-kurtítás Az első témakör, ahol határozott intézkedések várhatók, a köztársasági elnök jogállásának megváltoztatása. A Karamanlisz—Szarcetakisz helycserével párhuzamosan ugyanis Athénban kidolgozták a görög államfő jogkörének megkurtítására vonatkozó tervezetet. Ennek lényege hogy az elnök meglehetősen kiterjedt szerepét csökkentik, jó- néhány feladatát-kiváltsá- gát a parlament, vagy a miniszterelnök veszi át. A javaslat elfogadásához természetesen már nem volt elegendő az előző, idő előtt feloszlatott törvényhozás állásfoglalása. így a végső megszavazás, vagyis az alkotmány módosítása már az új, most júniusban megválasztott parlamentre maradt. Az állaimfőnek a jövőben nem lesz joga a parlament feloszlatására, a kormányfő menesztésére, vagy új kormányfő kinevezésére, népszavazások kiírására, hadüzenetre vagy politikai elítéltek amnesztiában részesítésére. Részleteiben ennél egyelőre jóval kidolgozottabb a PASZOK által ' követendő gazdaságpolitika. Az alapvető teendők természetesen adottak, hiszen a legégetőbb problémákat illetően nem lehet sok vita: le kell szorítani a közös piaci átlagot jócskán meghaladó inflációt és az elmúlt években egyre fenyegetőbbé váló munkanélküliséget — ez ugyanis az a • terület, ahol Papandreuék eddigi tevékenysége talán a legsoványabb eredményeket hozta. (Az áremelkedés jelenleg évi 18,5 százalék körül mozog, az állást keresők száma pedig körülbelül 400 ezer, vagyis közel 9 százalékos). Nem véletlen, hogy az ellenzék legerősebb pártja, a végül második helyre szorult Új Demokrácia vezetője, Konsztantin Micotakisz kampányhadjárata során legtöbbször ezeket a kudarcokat rótta fel a P ASZOK- kabinetnek. A belpolitikai helyzet tisztázatlan kérdései közé tartozik a kormánypárt és az ország változatlanul harmadik legbefolyásosabb erejének bizonyult Görög Kommunista Párt jövőbeli viszonya. A Harilaosz Florakisz vezetése alatt álló kommunisták (akad ugyanis egy másik, úgynevezett „belső” kommunista csoport is, ám az mindössze egyetlen képviselői helyet szerzett a voksoláson) véleménye szerint mindenekelőtt a PASZOK áltai meghirdetett célkitűzések következetesebb valóra váltására lenne szükség, ha meg akarnak birkózni az ország előtt meredező nehézségekkel. NATO-kérdöjelek Az ugyanis aligha tagadható, hogy Papandreu eddigi tevékenységét. gyakorlati politikáját nemegyszer a zavarba ejtő ellentmondásosság jellemezte. Különösen szemléletesen mutatkozott ez meg a nemzetközi diplomácia terén. A kormányfő világpolitikai léptékű, a nemzetközi béke fenntartása, a fegyverzetkorlátozás előmozdítása érdekében kifejtett ténykedése, a sajátos bel- és biztonságpolitikai szempontokat előtérbe helyező magatartása, Görögország valódi nemzeti érdekeinek határozott képviselete méltán keltett széles körben elismerést. . (Más szemszögből persze érthető, hogy a görög kormányfőt Brüsszelben sűrűn emlegették a „NATO fenegyerekeként” különvéleményeire. fenntartásaira a meghozott határozatoktól való gyakori elhatárolódására utalva). Ugyanakkor az is tény. hogy a szocialisták eredeti programjához képest nem került sor som az Európai Gazdasági Közösségből, sem a NATO katonai szervezetéből való távozásra, s hogy Hellász területén mais fontos amerikai haditámaszpontok találhatók. Az sem egészen világos, mi fog történni, ha 1988-ban lejár a bázisok fenntartásáról Washingtonnal kötött szerződések hatálya? Nem csoda tehát, hogy a PASZOK-kabinet kilátásait több szempontból bizonytalanság jellemzi. Athénban már beköszöntött az igazi mediterrán nyár, turisták százezrei zarándokolnak el az antik kultúra csodálatos műemlékeihez. A politikusoknak most viszont csak rövidke vakáció jut, hiszen az előttünk álló hetekben dől el, milyen irányban indul tovább Hellász mit akar tenni Papandreu frissen elnyert, újább négy esztendős hivatali periódusa kezdetén. összeállította: Jlajnár József